Csongrád Megyei Hírlap, 1976. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI * Őszinte párbeszéd s Nem túlzás azt monda­ Té­ni, hogy az 1975-ös esztendő a nagy megvaló­sulások és tervezgetések esztendeje volt. Említsük csak negyedik ötéves ter­vünket, amelyet most fe­jeztünk be, az egymilliomod­os lakást, amelybe az év utolsó hónapjában költöz­­ek be. Ami pedig a terve­­it illeti: elkészült és a kongresszuson jóváhagyást ádott a párt 15—20 évre taló, a fejlett szocialista trsadalom felépítésének fladatait körvonalazó rogramja, az új ötéves trvet pedig az esztendő uolsó napjaiban hagyta jó­­v az országgyűlés téli éjszaka. "Együtt, egységben mun­­kkodott az ország népe mindazért amit öteszten­­dő szorgalmas munka óta magáénak mondhat, de együtt voltunk a ter­vezetésben is, százezrek cséltek véleményt az or­­sze jövendő sorsának alap­kitáról, az elkövetkező év­ feladatairól. A párt és nép, a kormány és a dol­zó milliók szoros kap­­csája, ez volt sikereink ere­je akkor is, mikor a­hogy tovább kérdéseiben dönttünk az elmúlt öt év­­ben, benne a szokatlanul nem­ 1975-ös esztendőben és hor is, amikor a ha­tározok, a döntések után a tőké lett a szó, velük kelle bizonyítani egyetér­tésük. Kádár János, a Párt fő­titkára fogalmaz­­ta­m a XI. kongresszu­son hngzott zárszavában az eltit évek politikáját­ról. Art munkastílusáról szólva „E­bb meggyőz­tük­­ embereket, s csak azutá hajtottuk végre ha­­tározónkat Ezért nyug­szik sírd alapokon szo­­cialista rendszerünk min­den pá-e.” Ha elmúlt esztendő sikerei f okát kutatjuk akár gazdaságban, akár az élő más területein, nemcsak kollektív erő­feszítések a felelősség­­tudattalozzáértéssel vég­zett miáról szólhatunk, hanem­­ a nélkülözhe­­tetlen ígérőről is, amit a párt és tömegek, a kor­­mány és nép összefor­­rottsaga ent_ a bizalom nagy ero-ás_ hát még ha az állangárok tudatos, alkotó téételével páro­sult M ind?z jó, a helyes ... poslt bizonysága. Abban uijjs nemcsak jelen van a tömegek igényei. nsak f?iism­er_ heti bennindenki a sa­ját érdeke, hanem ép­­pen ezalta éppen ezért válik reallatívái ezért forrnak vessze a töme­gek a megsitás, a vég­­rehajtás­kor nehéz, olykor áldos munkát kívánó napja Hány és hány jelzeslegi lény, ba rálát formet döntéssé az elmúlt­­ben és ke­rült vissza imegek kö­zé, mint Pam, végre­hajtandó rozat! A pártnak, a lánynak és a dolgozókra a biza­lomteli, alkonunk a kap­­csolata tette tővé hogy elkerüljük kuktitokat, hogy­ időben toztassunk az arra meg. feladato­kon. Anélkül, h hallgat­nánk r 'la. r vannak meg munkahí ahol ríó nélkül men'en co’g-­­zók v'lem'ni bírálata mellett. e­ nvtthjki a. elméit id’kbwj^-reg érzékenység , lehe­tünk. Érzékeink lettek a pártmunkás, állami tisztségviselők, a felelős közéleti emberek a dolgo­zók problémáira, jelzései­re. És érzékenyebbek let­tek a tömegek is: jobban megértik az országos gon­dokat, felismerik lehetősé­geink korlátait, és önkén­tes munkájukkal segítenek ott, ahol az anyagi eszkö­zök kimerülnek, vagy ha­tárt szabnak az igények­nek, a lehetőségeknek. A párt és a tömegek min­dennapos, élő kapcsolatá­nak eredményeként azok is megtanulnak nemzeti méretekben és keretekben gondolkodni, felismerni és mérlegelni a nagy össze­függéseket, akik eddig alig láttak túl tágabb munka­helyük, vagy éppen a mű­helyük, irodájuk ajtaján. Gazdag politikai, erköl­csi tőkével indulunk az új esztendőben, amely — akárcsak az elmúlt év — nehéz lesz, talán nehe­zebb, mint volt eddig. Er­ről is őszintén szóltak az ország felelős vezetői, s már figyelmezetett rá a párt XI. kongresszusa, a Központi Bizottság legutób­bi, novemberi határozata, a szakszervezetek országos kongresszusa és a parla­ment decemberi ülésszaka is. Íme, a bizonyság: őszintén szólunk nemcsak a sikereinkről, hanem a gondjainkról is. Nem tit­kolunk el semmit, még az áremeléseket is előre tu­datjuk. Nem kérkedni aka­­runk őszinteségünkkel. A párt és a kormány számá­ra természetes dolog, hogy mindenről tájékoztatja a tömegeket, mert tudja: sokszor még a jót is csak így lehet elfogadtatni, hát még a kellemetlen dolgo­kat! És ezekből az utóbbi időben kijutott nekünk is, annak ellenére, hogy mesz­­sze nem éreztük, viseltük a tőkés világ válságából nálunk is elkerülhetetlenül érezhető terheket olyan mértékben, mint érezhet­tük volna, ha az állam nem veszi a vállára azok jelentős részét. A párt és a kormány ve­zetői őszintén a nép elé tárták, hogy nem várha­tunk csodára, a nehez­eb­­bé vált körülményekben elsősorban a saját erőnkre és lehetőségeinkre kell építenünk. A tartalékok nem a határainkon kívül vannak, hanem azon be­lül, önmagunkban. Íme, az őszinte szó, amely a kiin­dulópont, az első feltétel ahhoz, hogy egyáltalán fel­kutassuk tartalékainkat, hogy azután felmutassuk: élhetünk ezekkel is, pótol­hatjuk veszteségünket. Így lesz válasz az őszinte szó­ra a kemény, a felelősség­­tudattal végzett munka, így születnenek meg azok az intézkedések amelyek számolnak a megtakarítá­sokkal, az eddig rejtett erőforrásokkal. Gazdag volt az elmúlt esztendő országos szintű és méretű eszme­cserékben, tanácskozások­ban, a párt kongresszusá­tól, a szakszervezetek kong­resszusán át, a parlament legutóbbi ülésszakáig. És újabb, fontos tanácskozáso­kat tartogat számunkra az új esztendő is. De túl eze­ken a tanácskozásokon, le­gyen továbbra is minden­napos a vezetésre hivatott szervek és tömegek párbe­széde, alkotó együttműkö­dése. Ez volt és ez lesz a jövőben is sikereink leg­biztosabb forrása. FARAGÓ JENŐ Megalakult a Paksi Atomerőmű Vállalat A nehézipari miniszter döntése alapján 1976. január elsejétől működik a Paksi Atomerőmű Vállalat a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt­­keretében. 1973 őszétől épül folyamatosan, gyorsuló ütem­ben a magyar és a szovjet kormány államközi egyezmé­nye alapján létesülő első magyar atomerőmű. A vállalat alapvető felada­ta az üzemeltetésre való fel­készülés. Mint ismeretes, az 1760 MW teljesítménnyel jó­váhagyott beruházási prog­ramból 1980-ban készül el a paksi atomerőmű első 440 MW-os reaktorblokkja. Egy évvel később újabb egység, majd további két blokk kez­di meg az áram termelését Az új vállalat alapításáig több mint másfél milliárd forint értékű munka való­sult meg az atomerőmű prog­ramjából. A Duna partján imponáló méretekkel bonta­kozik ki az új energiabázis, a folyóra tekintő magaslaton pedig terjeszkedik az 1800 lakással, korszerű és szép kommunális létesítménnyel tervezett lakótelep. Szabó Benjamin, a beruhá­zás miniszteri biztosa szerint 1975-ben felgyorsultak az atomerőmű beruházási mun­kái. Félezerrel gyarapodott a helyszínen dolgozók száma és ezzel az újév küszöbén elérte a 2600 főt Az ez évi feladatok még nagyobb tempót diktálnak, hisz' most már egy esztendő folyamán kell elvégezni csak­nem másfélmilliárd forintot igénylő munkát. Különösen nagy feladat hárul az építő­iparra, amelynek közel egy­­milliárd forint értékű építést kell megvalósítani. Ez ugyan még messze nem jelenti az építési csúcsot, ami a későb­bi években következik, de így is kiemelkedik a ma­gyarországi energia beruhá­zások egy évre ütemezett programjai közül Az atomerőmű kiviteli ter­vei a szovjet és a magyar generáltervezők közösen ki­dolgozott programjának meg­felelően készülnek. A szovjet szakemberek a helyszínen is segítik a munka irányítását. A közelmúltban megérkezett Paksra az első szovjet épí­tész-tervező, akit újabb szak­értők követnek az új eszten­dő első negyedében. (MTI) Szerelik az aszinkron­motor! Építőanyagiparunk egyik bázisa a Beremendi Cement­gyár, amelyet a legkorsze­rűbb berendezésekkel láttak el. Ezernyi új gépi berende­zés, műszer látja el a gyár­tás mechanizmusát. Napról napra újabbakkal gyarapodik most is a gyár. A közeljövő­ben működik majd az az aszinkron villamosmotor is, amelynek a képen látható ál­lórészét most szerelik a Ganz Villamossági Művek­ben. ÍMTI-ro**: Bara­­stina — se® Vásárhelyi kiadás 33. ÉVFOLYAM L SZÁM 1976. január 1., csütörtök Ára: 80 fillér Sikerekben gazdag és boldog új évet! Megyénkben a jövőbe vetett bizalom­mal köszöntjük az új évet. Erre minden alapunk és jogunk megvan: po­litikai, gazdasági, társadalmi és kultu­rális vonatkozásban egyaránt sikerekben gazdag évet zártunk, ami nagyban hoz­zájárult megyénk lakossága életének to­vábbi gazdagodásához, szépüléséhez. A múlt év sikereinek forrása ezúttal is pártunk következetes irányvonala, dol­gozó népünk tettrekészsége, áldozatos és szorgalmas munkája volt. E két tényező alapján új ipari létesítményekkel gazda­godtunk, új üzemrészek léptek be a ter­melésbe, lakások ezreibe költöztek be, bölcsődék és óvodák fogadták elkövet­kezendő nemzedékek tagjait. Az élet más területein is továbbléptünk, fejlődött és kulturáltabbá vált közlekedésünk, ke­reskedelmünk, és bővült a lakosságnak nyújtott szolgáltatás. Megyénk dolgozó társadalmának helyt­állását bizonyítják a belvíz okozta ne­hézségek, és­­ az emberi­ gépet próbára tevő mezőgazdasági betakarítási munkák. A jó alap — az új év eredményeinek záloga is. Tennivalóink világosak — a XI. kongresszus határozatai, az új öt­éves terv mind az egyén, mind a közös­ség számára kijelölte az elérendő célo­kat, meghatározta munkánk lényegét. Valamennyien tudjuk, hogy az új év ke­ményebb, odaadóbb és hatékonyabb munkára hív, de azt is tudjuk, hogy a szovjet—magyar barátság állandó erősö­désével, a szocialista országok nagy csa­ládjának segítségével, közös akarattal megbirkózunk az ebben az évben ránk­háruló feladatokkal. Békében élünk, békében dolgozha­tunk. Építőmunkánk legfőbb alapja ez­úttal is a proletár internacionalizmus szi­lárdítása, a szocialista hazafiság erősí­tése. Megyénk dolgozóinak gazdagon gyü­mölcsöző helytállásáért, a munkában ki­fejtett erőfeszítéseiért a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága és a Csongrád megyei­­Tanács nevében köszönetünket és elismerésün­ket fejezzük ki. Egyben kérjük, hogy az új évben mindenki képességéhez, tehet­ségéhez és erejéhez képest még fegyel­mezettebben, szorgalmasabban, odaadób­­ban és hatékonyabban, szocialista ha­zánk iránt érzett felelősséggel vegye ki részét az egész népünk boldogulását szolgáló munkából. Meg vagyunk győződve arról, hogy megyénk dolgozó népe, ismerve a célo­kat, népünk további felemelkedésének új ötéves tervét, távlatait, képes arra, hogy újabb, munkasikerekkel az 1976-os évet is eredményesen zárja. Csongrád megye minden lakosának szép munkasikereket, erőt, egészséget, sok boldogságot kívá­nunk. Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága, Csongrád megyei Tanács Kezdődik a tejtermelési verseny Csatlakozások az országos felhíváshoz Kiss István, a Mezőhegye­­si Állami Gazdaság Kossuth­­díjas tehenésze a MEDOSZ 24. kongresszusán országos tej­termelési versenyre hív­ta ki a tejtermelő gazda­ságokat. Tekintettel arra, hogy az országos versenyben való részvétel feltételei nem egy­formák, a MÉM Termelési és Műszaki Fejlesztési Főosz­tálya­­ röviddel a kong­resszus után kidolgozta a versenyszabályzatot, mely szerint valamennyi termelő­üzem esélyesként vehet részt az országos és a megyei ver­senyben. A vetélkedő három kate­góriájú. Ezek közül a részt­vevők számukra a legkedve­zőbbeket választhatják, de tetszés szerint mindhárom kategóriában egyszerre is indulhatnak. Az első kategóriában in­duló gazdaságok az egy sejt tehénre jutó egy évi tejho­zam abszolút mértékben való növeléséért — amolyan k, többet alapon — versenyez­nek. Ezen belül is azonban megkülönböztet a verseny­szabályzat a, b, c, és d al­kategóriákat a különböző fajtacsoportoknak megfelelő­en. Ez fontos, mert például egy holsteinfriz és egy tisz­­tavérű magyar tarka állo­mány között genetikailag sem egyenlők az esélyek. A második kategóriában 100 hektárnyi mezőgazdasá­gilag művelt területre jutó árutejmennyiség növelésé­ért folyik majd a küzdelem. Ez esetben nincs szükség a fajtacsoportonkénti meg­különböztetésekre. Ez az a versenykategória, amelybe a háztáji és egyéni állattartók is bekapcsolódhatnak, ha tejhozamaikat a tsz-en ke­resztül adják át az állami iparnak. A háztáji és egyéni állattartókat eredményeik­nek megfelelően egyénileg jutalmazzák. A harmadik kategóriában a verseny lényege az, hogy az előző évi bázistermeléshez viszonyítva a lehető legna­gyobb mértékben növeljék a tejhozamokat a gazdasá­gok. Ez lehetővé teszi, hogy azok az üzemek is „szóhoz jussanak” a versenyben, akik egészen alacsony színvonal­ról­ indulnak. Ha ez a kate­gória nem lenne, ezeknek az üzemeknek semmi esélyük nem volna nyerésre az erő­sebb,­­jobb helyzetből induló versenyzőkkel szemben. A Csongrád megyei Állat­tenyésztési Felügyelőség ága­­zati szakfelügyelője, Kiss Miklós mondotta el, hogy a Csongrád megyei tejterme­lő üzemek főállattenyésztői már december 11-én közös tanácskozást tartottak az ügyben. Megállapították hogy — figyelembe véve a kizáró okokat is — négy állami gaz­daság és 52 termelőszövetke­zet, illetve szakszövetkezet indulhat Csongrád megyéből az országos versenyben. A szakvezetők ígéretet tettek arra, hogy a benevezéseket január 31-e, a határidő le­járta előtt eljuttatják a Me­gyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályára. Elsőként a mindszenti Ti­szavirág Tsz jelentette be részvételét. 295 tejelőtehén­­nel, a verseny I-es és II-es kategóriájába nevezett be. Eredményeiből ítélve a Ti­szavirág Tsz esélyei igen jók, mert 1974-ben 3 ezer 109 liter volt itt az egy te­hénre jutó tejhozam, s az 1875-ös végeredményt pedig 3 ezer 800 liter körüli meny­­nyiségre becsülik. A kis­­zombori Új Élet Tsz 372 te­hénnel és 3 ezer 156 hek­tárnyi művelt területtel ugyancsak az I-es és H-es kategóriába nevezett be. Be­nevezés érkezett még többek között a megyei tanácshoz a csengelei Aranyhomok, a mártélyi Fürst Tsz-ekből, va­­lamint a domaszéki Szőlő­fürt Szakszövetkezetből is. Az országos versenyben 33 nagyobb pénzösszeggel ju­talmazandó helyezés — nye­rési lehetőség — van. Ezekre a központilag biztosított ju­talompénz 2 millió 310 ezer forint. A kistermelők jutal­mazás­ára a nagyüzemekétől ed­­vöz.íten­dő országos OJJ faraiéi

Next