Csongrád Megyei Hírlap, 1976. április (21. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRAD MEGYEI ★ 1^QEBBXZQ^ESEI3BI3ED9SDS3D9EQEI Újra a halárban Cl ne kiabáljuk,, de úgy tűnik, hogy itt van már az igazi tavasz, amikor „bimbóznak a fák”. Ebben az időszakban a főszerepet ismét átveszik az agronómusok, a traktorosok, a kertészet gondjait vállaló asszonyok. Jó dolog ez. A mezőgazdaságban a helyzet egyetlen sommás mondattal soha nem jellemezhető. Az összkép mindig előnyök és hátrányok egybevetéséből alakulhat ki csupán. Hogyan állunk most, történetesen a makói, a szentesi, a vásárhelyi határban? Előny, hogy végre kitavaszodott, de hátrány, hogy csak ily későn. Jó dolog, hogy a mélyszántásokat ősszel télen el tudták végezni, jó ágyba kerülhet a mag. Ám rossz dolog, hogy a visszacsapkodó hideg, a hótakaró hiánya miatt fagykárokkal kell számolnunk a szőlőkben, a gyümölcsösökben és az őszi gabonákban is. Megnyugtató, hogy most van elegendő műtrágya; aggasztó, hogy legalábbis az első félévben még továbbra is „szoros” lesz a géphelyzet, nagyon be kell osztani a lóerőket. Biztató, hogy nincs sok belvíz, még a vásárhelyi mélyebb fekvésű földeken sem, tehát gyakorlatilag minden földön dolgozni lehet Nem megnyugtató, hogy alaposan összetorlódtak a munkák.Srülünk, hogy a mezőgazdasági üzemek minden jel szerint alaposan felkészültek az idei tavaszra, de nem örülhetünk annak, hogy az idén is nehezen halad a különböző zöldségfélék termelési szerződéseinek megkötése. Összképet alkotva: a helyzet nem rossz, de arra sincs lehetőség, hogy kényelmesen, lazán induljunk neki a tavasznak. Legfontosabb az agronómusok és traktorosok szerepe: a kicsit összetorlódott munkát úgy kell elvégezni, hogy a minőségéből egy jottányit se engedjenek, viszont mi- re a legnagyobb tavaszi , munka, a kukoricavetés el- , érkezik, addigra a többi — az ezt megelőző — rendeben legyen. Jó munkaszervezés szükséges ehhez. Jó munkaszervezés és jó emlékezet. Sajnos, nem is imeretlen az a gyakorlat megyénkben sem, hogy „télilen fogadkozunk, tavasszal pedig kapkodunk”. Ezen a s télen sok jó elhatározás született a takarékosságra, a hatékonyság növelésére, a hozamok fokozására. Nem szabad most egyetlen ilyen határozatot sem félretolni , azzal az indoklással, hogy „sürget a munka”. A kapkodás nemcsak a takarékossági elképzeléseket hiúsíthatja meg, de az ésszerű gépkihasználást is, és nem csupán a jövő évi mérleg egyensúlyát veszélyeztetheti, hanem a hozamok fokozását, azaz a legszorosabban vett népgazdasági érdeket is. Ez a népgazdasági érdek más tekintetben is jelen van télben és tavaszban egyaránt. A nagyüzemek soha nem engedhették meg maguknak, hogy tavasszal csak a határral törődjenek, most pedig különösen nem. Inkább csak emlékeztetőül két jelentős feladatról külön is meg kell emlékezni. Az egyik a hústermelés, amelynek programját 1968- ban Szegeden hirdette meg a kormány. A tél később ért véget, a friss zöldtakarmány még várat magára. Akkor már könnyebb lesz, de addig is mindennapos feladat a hús- és a tejtermelés fokozása. Sertéshizlalásban, sajnos, alaposan visszaestünk, megyénkben 93 ezerrel csökkent tavaly az állatállomány, de a tejtermelés is csak alig-alig fedezi a mindennapi szükségletet. A fellendülést elsősorban a nagyüzemektől várjuk. Ezek végeredményben kedvező helyzetben vannak, hiszen van üres férőhelyük, tehát a létszámnövelés nem követel nagy beruházást. Viszont követel gondot, odafigyelést, nagy-nagy szakszerűséget, vezetőtől éppúgy, mint állattenyésztési dolgozótól. Legalább anynyira fontos feladat ez a tavaszi hetekben is, mint a talajelőkészítés, vetés. A másik nagy jelentőségű tényező: a nagyüzem ma már nem maradhat meg az ezerhektáros táblák mezsgyéin belül, hanem egyre inkább magára kell vennie az egész falu minden agrárproblémáját. A termelés fokozásában, a nehéz gondok enyhítésében a párt, az állam, a terv, az ösztönzőrendszer fokozódó mértékben számít a kistermelők közreműködésére. Sertéshizlalási, tejtermelési és zöldségellátási gondjaink enyhítésében nagyon sokat segíthet a kisüzemi, háztáji termelés. A traktorosoké, az agronómusoké, a kertészetben dolgozó asszonyoké most a főszerep. Ezt az állítást nem vonjuk viszsza. De feltétlenül hozzátesszük, hogy ezzel nem csökken a vezetők, a közgazdák, a szervezők felelőssége, és nem lett mellékes kérdés az állattenyésztők munkája. Ebben a tudatban induljunk a tavasznak! földegki béla Világpiacon keresett új termékek Cumiipari segédanyagok gyártását kezdte meg a Peremarioni Vegyipari Vállaat. E keresett anyagok előállítása a növényvédőszer- T ér'As megvalósításával árnos vámosán, annak melláktarmékei hasznosításával és a technológia ésszerű, rugalmas felhasználásával készültek fel. Olyan segédanyagokat állítanak elő, amelyek a világpiacon is a legkeresettebb termékek közé tartoznak. Ezeket eddig a Taurusz Gumiipari Vállalat import útján szerezte be. A kísérleti gyártás során összesen 109 tonnányit állítanak elő a hazai újdonságból ebből már mintát kap kísérletekhez a Taurusz és az NSZK-beli valamint a hollandiai megrendelő is. A gyártás nagyüzemi megvalósítását saját erőből tervezi a vállalat. Erre a célra mintegy 30 millió forintot fordítanak. (MTI) Vásárhelyi kiadás 33. ÉVFOLYAM 78. SZÁM 1976. április 1, csütörtök Ára: 80 fillér A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása Szerdán a szaktanács székházában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetésével megbeszélést folytattak a kormány és a SZOT vezetői. Tárgyaltak az 1976. évi népgazdasági terv eredményes megvalósításának feltételeiről, a termelési célok elérésének feladatairól. Napirendre kerültek ,a munkaverseny-mozgalommal, a takarékossággal, a vállalati tervekkel, a munkafegyelem erősítésével, a most készülő kollektív szerződésekkel kapcsolatos időszerű tennivalók. Foglalkoztak a munkaerő-gazdálkodás helyzetével. A kormány és a SZOT vezetői elemezték az életszínvonal alakulását meghatározó tényezőket, az eddig megtett bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtását és hatását. Szó esett egyes ellátási kérdésekről, és az előkészületben levő intézkedésről, amely a dolgozók üdültetésének javítását szolgálja. A kormány és a SZOT vezetői áttekintették a korábbi közös elhatározások megvalósításának tapasztalatait, és kijelölték a következő időszak legfontosabb tennivalóit. (MTI) Élüzemavató ünnepség a makói redőnygyárban Tegnap délután élüzemavató ünnepséget tartottak az Épület Asztalosipari és Faipari Vállalat Redőnygyárának makói üzemében, melyen részt vett többek között dr. Forgó István, a városi tanács elnöke, Kangyalka Antal, Makó országgyűlési képviselője is. A Himnusz elhangzása után Kovács István, a makói üzem pártszervezetének titkára megemlékezett hazánk felszabadulásának évfordulójáról. Virág Ferenc, az ÉPFA Redőnygyárának igazgatója beszédében elemezte az elmúlt évi munkát, melynek eredményeként a célkitűzéseket jelentősen túlteljesítették, a negyedik ötéves és az 1975. évi tervüket hónapokkal a határidő előtt megvalósították. Ennek felismeréseként a redőnygyár harmadízben elnyerte az Élüzem címet. Az eredményes munkából a makói üzem dolgozói, szocialista brigádjai aktívan kivették részüket. Az igazgató ismertette a további terveket is, melynek végrehajtása során növelik a munka termelékenységét, hatékonyabbá teszik az üzem- és munkaszervezést, korszerűsítik a gyártmányszerkezetet, javítják a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Végül az előadó felolvasta a budapesti XIII. kerületi pártbizottság elismerő levelét. Ezt követően Kettler Pál, a vállalat vezérigazgatója a kitüntetés alkalmából köszöntötte a dolgozókat, s átadta a redőnygyár igazgatójának az Élüzem címet megörökítő oklevelet. Dr. Vezér Károly, a városi pártbizottság első titkára — a város pártbizottsága és tanácsa nevében — elismeréssel szólt az eddigi munkáról és további sikereket kívánt a dolgozóknak. Fejes Ernő, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának instruktora üdvözölte ezután a jól dolgozó kollektívát. A Vásárhelyi Kálmán és a Széchenyi István általános iskola tanulói műsorral kedveskedtek az ünneplő munkásoknak, akik közül többen kitüntetésben és jutalmakban részesültek. Kádár János hazaérkezett Szófiából Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerda délelőtt elutazott Szófiából. Búcsúztatására a szófiai repülőtéren megjelent Todor Zsírkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke, valamint Konsztantin Tellalov és Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt Szénási Géza szófiai magyar nagykövet is. Kádár János szerdán délelőtt hazaérkezett Szófiából, ahol a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására a magyar párti küldöttség élén részt vett a BKP XI. kongresszusán. A küldöttség vezetését Szófiában Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja vette át. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, Győri Imre, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Pója Frigyes külügyminiszter, Lenkei András belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Hriszto Markov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Júliusban próbaüzem, szeptemberben gyártásdíj zöldségfeldolgozó gyár a termelés szolgálatában Időben érkeztek a gépek az TSZK-ból, Angliából, Franciaországból, Svájcból és Indiából Megyénk szántóföldi nagyüzemi zöldségtermesztése azért sem fejlődhetett mostanáig az igényeknek megfelelően, mert hiányzott a korszerű ipari feldolgozó háttér is. Csupán két kisebb, immár technológiailag elavult CER és egy korszerű, de kicsi Binder szárítóüzem állt a cél szolgálatában mostanáig a Csongrád megyei MÉK tulajdonában. Ebből következett gyakran, hogy a betakarítás idején — kiváltképp, ha jó volt a termés — a gazdaságoknak olykor áron alul kellett portékáiktól megszabadulni, mert feldolgozóipar és megbízható tárolóhűtők hiányában az adott időszakban a nagykereskedelem nem tudott mit kezdeni az egyébként romlékony áru jelentős részével. Jóllehet, később pedig nemegyszer ugyanezekből a zöldségfélékből a belföldi ellátás is szűkös volt. Ez a gond az idén alapvetően megoldódik. A MÉK szegedi, Budapesti úti ipartelepe általános rekonstrukciójának végrehajtásaként új, nagy zöldségfeldolgozó üzem kezdi meg szeptemberben a zöldségtermések feldolgozását. Az építő- és szerelőipari munkák jó előrehaladásának eredményeként júliusban megkezdődhetnek az üzemi próbák, szeptember elsejével pedig teljes kapacitással a termelés. Regőczi István, a vállalat igazgatója mondotta el, hogy csupán az épületberuházás, -bővítések értéke, amelyet saját építésvezetőségük vitelezett ki, mintegy 13 millió forintba került. Ebben új, nagy üzemcsarnok, továbbá 500 négyzetméter raktártérbővítés is szerepel. Oly módon bővítették a régi kis hűtőházakat, hogy abban egyszerre 550—600 vagon zöldséget lehet hűteni, ipari feldolgozáshoz nyersanyagként tárolni. Az eddigi hűtőüzem funkciója is megváltozott. Ugyanis napi 30 tonna műjeget előállító jéggyár is épül, itt jelenleg. A régi hűtők, amelyek most szintén új technológiai berendezést kapnak, jégraktárak lesznek. Az igazgató szólott arról is, hogy a Komplex Külkereskedelmi Vállalat nem mindennapi külkereskedelmi akciót bonyolított le ezúttal. A külföldi gépek, gyártóberendezések elfogadható áron való beszerzését két kontinens öt országában intézte. Az új jéggyár berendezéseit például Indiában vásárolta. Az úgynevezett blanzsírozó (fehérítő) gépsort Franciaországból hozták, a tisztító-, előfőzőgépek Angliából érkeztek, a porító-, továbbító- és csomagolóberendezéseket pedig az NSZK-ból és Svájcból vásárolták. Kónya Antal mérnök, a tmk, illetve szerelőipari részleg vezetője mondotta, az, hogy mivel a külföldi és hazai vállalat»!» által szállított berendezések folyamatosan, időben érkeztek, a tervhez viszonyítva néhány hét időnyereséghez juthattak a szerelők. Többek között helyén van már, és indításra kész a négy, egyenként 200 ezer kilokalória teljesítményű hűtőkompreszszor egység, és kész van a jéggyár vízhűtő rendszere is. Most már csupán az a kérdés, hogy mit tud majd ez az új, nagy zöldséfeldolgozó gyár? El kell még mondanunk, hogy a maga nemében országosan is egyedülálló lesz, mivel az olcsóbb földgáz* energiát ilyen célra hazánkban itt hasznosítják először. Elsősorban vöröshagymából, petrezselyem gyökérből, gyökérzöldből, sárgarépából, zellergumóból és paszternákból készít a nyugati piaci igényeknek megfelelő előfőzött, fehérített — eredeti franciás kifejezéssel: blanzsírozott — konyhakész termékeket. Eddigi hasonló készítményei a vállalatnak ugyanis külföldön már nem voltak versenyképesek, mert az egyszerű kikészítési mód miatt hamar megbámultak és gusztustalanná váltak. A beruházással — melyhez 70 százaléknyi állami támogatást kapott a vállalat — kettős a cél. Először is a korszerű zöldségszárítmányokkal, konyhakész termékekkel helyet foglalni a külföldi tőkés piacokon, másrészt értékes árut készíteni másod-, harmadrendű zöldségfélékből is, amelyek nyers állapotukban már itthon sem adhatók el Az új hűtőgépház falairól még sok helyen hiányzik a vakolat, ám a 800 ezer kilokalória teljesítményű, négy tagból álló hűtőkompresszor egység már indulásra kész. Budai András és Pólós József gépszerelők munka közben (Fotó: Lázár Mihály)