Csongrád Megyei Hírlap, 1976. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

■ VILÁG PROLETÁRJAI. EgYESÍÍLJETEK I , V , . V ~i Tt|Wif1 fi ' 1 — ^ y -- *■ ' ^ ■•'■ ' •', .*,.«- V . .4 magyar s 20'cial^sta munkáspárt lapja A fegyelmezetlenség épp­­ olyan, mint a ragály: ha valahol kicsit engednek ennek, nyomban — mint a fertőzés — gyorsan elter­jed. A kis engedékenysé­gekből lesznek a nagy el­nézések, és a munkamorál általános lazulása. Az ilyen helyeken aztán ismét ren­det teremten — még szi­gorúsággal is — meglehe­tősen nehéz, hiszen az em­berek „megszokják” a la­zaságot is. Éppen ezért nemcsak népgazdasági ká­rok származhatnak a fe­gyelmezetlenségből, de sok­kal súlyosabb az a morális kár, ami a tudatban kelet­kezik. Az emberek nagy több­sége szereti és kívánja a rendet. Elenyésző azok szá­ma, akik szertelenek, lazí­tanak, lógnak. Ám — amint bevezetőben említettük — ezek száma igen megnöve­kedhet, ha terjedni hagy­juk a fegyelmezetlenség ragályát! Ma azt mondhat­juk, hogy az egyik legna­gyobb tartalékunk a fe­gyelmezettebb munkában keresendő, amihez nem kell sem új beruházás, sem új befektetés, csupán egy kell: rend és követelmény! Az utóbbi időben azon­ban úgy tűnik, egyesek azt gondolják, hogy amikor fe­gyelmezettebb munkáról van szó, ez csak a fizikai munkásokra vonatkozik. Igaz, ők vannak legszámo­sabban, s a munkások munkamoráljától függ a társadalom munkamorálja is. De éppen a munkások azok, akik — fáradhatat­lan, becsületes munkáltal — példát adnak öntudat­ból, fegyelmezettségből. Ez az egyik legfontosabb esz­köz ahhoz, hogy a kevés fegyelmezetlen ember is észhez térjen, s általános munkamorál-javítás követ­kezzék be. A fegyelem követelmé­nye azonban nemcsak a műn­krásokra vonatkozik : gicaiano, követelmény ez! Nem lehet olyan munka­­megosztás,­ hogy a gyári szalagnál teljes fegyelmet követelünk, ugyanakkor az irányítók fegyelmezetlen­­kedhetnek. Vagy a gyári munkástól példát várunk, miközben — mondjuk — az orvosi rendelőintézetek­ben késve kezdik a mun­kát. Megrójuk az útépítő­ket — akiket mindenki lát —, hogy túl gyakran tá­maszkodnak a lapátnyél­re, miközben a hivatalok­ban traccsolnak, a boltok­­ban kupacba verődve áll­dogálnak az eladók, vagy az intézményekben mun­kaidő alatt névnapoznak. Felháborodni nem ne­héz az ilyen jelenségek lát­tán, de akik felháborod­nak, sokszor maguk is fe­­­gyelmezetlenek saját mun­­kahelyükön. Ezért mond­juk, hogy a munkafegye­lem általános állampolgári és morális követelmény mindenki számára. A fegyelmezetlenség nem. ** csak a munkaidő ki­használására és fényes, ha­nem általános követel­mény. Ahol az időt — ahogy mondani szokták — „lopják”, ott mázhoz is hozzányúlnak. Ezért a vál­­lalati belső ellenőrzést, a művezetést is szigorítani szükséges. Különben nem fordulhat elő olyan eset, hogy billenőtartályos te­herkocsik — munkaidő alatt — fuvaronként két­száz forintjával töltelék­földet hordanak — magá­nosok kiskertjébe. Nem mondom, nem rossz üzlet: két óra alatt tizenkét ko­csi, az egyenlő: kétezer­négyszáz forinttal, egy műszak maszek keresmé­nye! Milyen lehet az a norma, amibe ez is bele­fér? Semmilyen! Laza, mint amilyen laza az el­lenőrzés is! Általános érvényű jelen­ség tehát a fegyelmezett­ség. Tulajdonképpen a ta­karékosság egyik formája és nagy tartaléka. A mun­ka nélkül töltött idő — amiért ráadásul bért is fi­zetnek — kárt okoz. Ré­szint a meg nem termelt érték kiesésével olyan bért fogyaszt, ami mögött nincs munka. Vagy van — s most a szétszórt munkahe­lyeken javítást végzők olyan tevékenységére gon­dolunk, mint például a munkaidőben vállalt ma­szek villanyszerelés — csak éppen a­­ közösség, mindannyiunk pénzén, magáncélokra... És mit lehet mondani akkor, ha — mondjuk — járják a városok utcáit a locsoló­autók közvetlen eső után, vagy éppen esőben? Szó szerint véve: utcára kido­bott pénz, benzin stb. S ráadásul a közvélemény nyomban átlátja ennek fe­lesleges voltát, és joggal megrója az ilyen „gazdál­kodást". Ez is fegyelmezet­lenség, gépies, gondolkodás nélküli rutinmunka. Minden fegyelmezett munkának legalább három előfeltétele van: meg kell teremteni az értelmes és fegyelmezett munka felté­teleit; rendszeresen ellen­­őr­zni kell a munkafolya­matot, és az abban részt­vevők tevékenységét, azaz meg kell szervezni az el­lenőrzést, s végül: szünte­len politikai nevelőmunká­­val em­elni kell a dolgozói öntudatot. ha ezek közül csak egy is hiányzik, nem ls­z hatékony a munka. ■Ka csak az utóbbival tö­rődünk, az emberek sze­mében szüntelen és hatás­talan kérlelésnek ,„imád­kozásnak” tűnik, hiszen­­ talán éppen amiatt nem dolgoznak, mert hiányosak a munkafeltételek. Ha a­ munkafeltételek megvan­nak, a munkafolyamat ál­landó kísérőjeként bele kell építeni szervezetten a folyamat és a folyamatban résztvevők tevékenységé­nek ellenőrzését is és így tovább. A szocialista brigádokban ** — de a brigádokon kí­vül is — ezrek, tízezrek tevékenykednek, akiknek életformájává vált a fe­gyelmezett munka. A munkaelemzések során azonban kiderült, hogy még ezek tevékenységében is tartalékok rejlenek, nö­velni lehetne a hatékony­ságot is. Nem a munkain­tenzitás fokozásával, ha­nem a hatékonyság tarta­lékainak feltárásával. A most kibontakozó szocia­lista munkaverseny-moz­­galom vállalásai között sok gyönyörű példa akad ép­pen ebben a vonatkozás­ban. Mindebből látható, hogy a fegyelmezettebb munka mindenkinek feladja a lec­két: beosztottnak és irá­nyítónak egyaránt. S egy­általán nem csak a mun­kással szemben követel­mény. Általános társadal­mi igény, hogy az élet minden területén előbbre lépjünk a szervezettebb, ellenőrzöttebb fegyelem­­be. RÁCZ LAJOS Vásárhelyi kiadás 33. ETFOU­AM 128. SZÁM 1?76, június 1,, kedd Ára; 80 fillér Budapestre érkezett Mihail Leszecsko Nemcsak a kiaakást Megkezdős­tt a magyar—szovjet kötelessége együttműködési kormányközi bizottság ülése Hétfőn szovjet küldöttség érkezett Budapestre, a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság 17. ülésszakára. A delegációt Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatá­nak elnöke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnök­­helyettese, a bizottság társ­elnöke fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. * Plenáris üléssel a parla­ment delegációs termében hétfő délután megkezdődött a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegá­ciót dr. Szekér Gyula és Mi­hail Leszecsko miniszterel­nök-helyettesek, az együtt­működési bizottság társelnö­kei vezetik. Dr. Szekér Gyula üdvözöl­te a tanácskozás résztvevőit, s a szívélyes szavakra Mi­hail Leszecsko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy az ülésszak napirend­jén igen jelentős témák szerepelnek, amelyek fonto­sak a két ország most in­dult ötéves tervének sikeres teljesítése szempontjából is. Rámutattak, hogy az együtt­működési­­ bizottság csakúgy, mint a szaktárcák hatéko­nyan segítik a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésben rejlő újabb le­hetőségek feltárását, így azoknak a megbízásoknak a teljesítését is, amelyeket a magyar és a szovjet kor­mányfő 1975. október 21-i tárgyalásain szabtak meg. Ezután rátértek a napi­rendi pontok megtárgyalásá­ra. Áttekintik az említett kormányfői megbeszélések­ből adódó feladatok teljesí­tésének menetét; tájékozta­tót hallgatnak meg öt nagy magyar, gépgyár gyártási profiljának hosszú távú meghatározásával kapcsola­tos magyar—szovjet együtt­működésről; megbeszélése­ket folytatnak a közszükség­leti cikkek gyártásában és kölcsönös szállításában, a két ország együttműködésé­nek újabb lehetőségeiről; megvizsgálják, hogy milyen módon működhet együtt a két ország ipari üzemek tel­jes felszerelésének harma­dik piacra való szállításá­ban, illetve ott ipari üzemek építésében; tárgyalnak az 1975 utáni gyártásszakosítá­si és kooperációs egyez­ménytervezetek előkészíté­séről, a termelési és műsza­ki együttműködés fejleszté­sét célzó távlati program­­tervezetről és több más fon­tos témáról. Dr. Szekér Gyula hétfőn este a Parlament vadász­termében vacsorát adott az együttműködési kormánykö­zi bizottság ülésszaka alkal­mából. (MTI) Irányelvek a szakszervezeti bizalmik hatásköréről A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hét­fői ülésén irányelveket fo­gadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Fi­gyelembe vette, hogy a kor­mány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szak­­szervezetek egyetértése szük­séges a dolgozókat érintő olyan eseti intézkedésekben, mint a személyi alapbér megállapítása, a miniszteri vagy magasabb szintű ki­tüntetésre vonatkozó javas­lat a fizetett rendkívüli sza­badságban vagy jutalomsza­badságban részesítés, válla­lati lakás vagy lakástámo­gatás, továbbá szociális jut­tatás adása. Az ezekkel kap­csolatos egyetértési jogot a szakszervezetek alapszabá­lya értelmében a bizalmi­akra, főbizalmiakra ruház­zák. Az irányelvek szerint a jövőben a bizalmiak, il­letve főbizalmiak egyetérté­se szükséges a vállalati, hi­vatali, intézményi és szak­­szervezeti külföldi és hazai üdülési beutalók személy szerinti odaítéléséhez, a be­utalók térítésének részbeni vagy teljes elengedéséhez a szakszervezeti, segélyben ré­szesülő személy meghatáro­zásához, a szakszervezeti ki­tüntetésben részesülők ki­választásához is. A bizalmiak véleményét, javaslatát ki kell kérni a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit érintő valameny­­nyi kérdésben, s joga van a bizalminak arra, hogy e kér­déseket érinítő felsőbbszintű rendeletek, előírások betar­tását­ ellenőrizze. A bizalmi vétót kezdeményezhet a szakszervezeti bizottságnál, ha a­ gazdasági vezető a csoportját, illetve egyes dol­gozókat érintő törvénysértő intézkedéseket tervez, vagy ha a szocialista erkölcsöt sértő eljárást, hibás mód­szert tapasztal és a kérdést a gazdasági vezetővel nem tudja rendezni. Az irányelvek hangsúlyoz­zák, hogy a bizalmi hatás­körébe utalt jogok is a dol­gozók jogai. A csoport tag­jainak érdekeit a bizalmi­nak mindig szem előtt kell tartania, véleményüket elő­zetesen ki kell kérnie. Ha esetenként erre­­ nincs lehe­tőség utólag tájékoztatnia kell a csoport tagjait a ne­vükben tett intézkedésekről. Az irányelvek azt is ki­mondják, hogy minden olyan alapszervezetben, ahol a tagság véleményét a dönté­sek előkészítésekor közvet­lenül nem lehet meghallgat­ni, ott a bizalmiak útján kell biztosítani hogy a tag­ság véleménye érvényesül­jön a szakszervezeti felada­tok kialakításában, végre­hajtásában és ellenőrzésé­ben.­­ A most elfogadott irány­elveket valamennyi alap­szervezetben ismertetik a bi­zalmiak, főbizalmiak ta­nácskozásán. A SZOT Elnöksége tájé­koztatót hallgatott­ meg a jó­léti és kulturális alapképzés egyedi elbírálásáról. A SZOT Elnöksége továb­bi napirendi pontként tár­gyalt a szakszervezeti se­gélyezi rendszer módosítá­sáról, majd megvitatta az 1977. tagdíjbesorolást. (MTI) Úszódaru Szíriának A Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföldi gyáregysé­gében sorozatban gyártják külföldi megrendelők részé­re az úszódarukat. Most ké­szült el az első, 32 tonna teherbírású daru, amely Szí­riában dolgozik majd. Be­fejezés előtt áll a szovjet megrendelésre készített 25 tonnás is. (MTI-fotó: Bars István) Közéleti események ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üd­vözölte Habib Burgiba köz­­társasági elnököt. x. ifjúsági delegáció UTAZOTT BERLINBE A Szabad Német Ifjúság (FDJ) X. parlamentjére hét­főn Berlinbe utazott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja. A kül­döttséget dr. Maróthy Lász­ló, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezeti. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbély Gábor, a KISZ KB titkára. Jelen volt Gerhard Reinert a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. NSZEP-KÜLDÖTTSÉG A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának pártmunkás küldöttsége El­­li Glöcknernek, a NSZEP KB osztályvezető-helyettesé­nek vezetésével. KGST­BIZOTTSÁGI ÜLÉS Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisz­ter vezetésével hétfőn Belg­­rádba utazott a KGST épí­tésügyi állandó bizottságá­nak 41. ülésén résztvevő ma­gyar delegáció. Az ülésen megtárgyalják a bizottság 1971—75. évi munkájáról szóló beszámolót, valamint a KGST-tagországok által 1971—75-ben végzett épí­tésügyi, tudományos-műsza­ki kutatásokról elhangzó je­lentést Megvitatják a bi­zottság 1977. évi munkater­vét, valamint az EAB mun­kaszervei által előkészített egyéb anyagokat és ajánlá­sokat. MSZBT-DELEGACIO A Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság belorussz tago­zatának meghívására hét­főn elutazott Belorussziába az MSZBT háromtagú kül­döttsége, Regős Gábor tit­kár vezetésével. Az ország legnagyobb aszfaltgyára A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium, az­ Út­építő Tröszt és Győr-Sopron megye közös beruházásában elkészült az ország egyik legnagyobb aszfaltgyára, a szigetközi Győrújfalun. A 60 millió forintos költséggel épült gyárban naponta ezer tonna aszfaltot készíthet­nek. A jelenlegi próbaüze­melés után, az év vége felé érik el a napi ezertonnás termelést. A szigetközi aszfaltgyár a Győr,-Sopron megyei üze­me­léseket szolgálja ki. (MTI) .

Next