Csongrád Megyei Hírlap, 1977. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! a mozgalmi jeleg erősítése Alkotmányba foglalt törvény és hétköznapi hogy rendszerünk a dolgozó tömegek társadalma. Ebből a valóságból fakad az a követelmény, hogy pártunk, mint országunk politikai vezetője a dolgozó tömegek politikai, közéleti aktivitásának növekedéséért munkálkodjék. Szükséges ez alapvetően azért, mert a fejlett szocializmus felépítésének tennivalói, e teendők növekedése újra és újra felveti, sürgeti a társadalmi tudat, aktivitás, fegyelem és ellenőrzés szintjének emelését. Nem kétséges, hogy mindez elsősorban a pártmunka javításával, a pártszervek és az alapszervezetek tevékenységének fokozásával érhető el S ebből a szempontból is előtérben áll a pártmunka politikai, mozgalmi jellegének erősítése, amire nyomatékkal hívta fel a kommunisták figyelmét a párt XI. kongresszusa. „Minden szinten fel kell lépni a helyenként mutatkozó hivatalnoki stílus ellen, mert ez rontja a dolgozó emberek és a párt kapcsolatát” — olvashatjuk a kongresszus jegyzőkönyvében. Ebben a határozatban ismételten kifejezésre jut az a lenini tétel, amely szerint a kommunisták pántjának ereje a tömegekben van. Ezt az erőt veszélyezteti a hivatalnoki stílus, a helyi pártmunka elsekélyesedése, aminek velejárója, hogy a helyi pártvezetők egyike-másika nem tulajdonít kellő fontosságot a kollektív munkának, sem annak, hogy élő kapcsolata legyen a dolgozókkal. Vannak esetek, amikor egyegy alapszervezetben nagyobb a papírmunka jelentősége, mint a rendszeres gyakorlaté, és az is előfordul, hogy az ilyen helyeken a portélét formálissá válik. Egyes pártvezetők az emberekkel, néha még a párttagokkal is alkalmanként, gyűlésen, szemináriumi foglalkozáson — amúgy hivatalosan — találkoznak. Nem ritka eset, hogy néhány ember munkálkodik egy-egy egész alapszervezetben, egy-egy közösség helyett. Nyilvánvaló, hogy az ilyen hivatalosdi nem felel meg a ma követelményeinek. Az a kommunisták feladata, hogy a szocialista építés minden elemében, annak minden területen jelen legyen a tömeg. Ennek pedig alapfeltétele, hogy mozgalom legyen a mozgalom valóban. Ennek igaz voltát pedig a dolgozó szinte elsősorban annak alapján méri, mérheti le, hogyan bánnak vele, hogyan fogadják, miként igénylik s hallják meg szavát az illetékesek, és nem is utolsósorban, hanem inkább mindenekelőtt a pártirodán. Valóságos igény-e, vagy csak szólam, hogy a dolgozó rendszeresen és közvetlenül vegyen részt a közéletben? Az sem kétséges, hogy a politikai munka olykor pápa munkát, gyülésezést, szűkebb-tágabb méretű megbeszéléseket követel. De az élő mozgalom igényei szerint, és nem másként. Az élő mozgalom pedig, amely feltételezi a vezetők és a vezetettek, a dolgozók állandó, kölcsönös kapcsolatát éppen ezzel egyben lehetővé teszi, hogy mindenki — vagy legalábbis a túlnyomó többség — mindig lépést tartson az időszerű politikai kérdésekkel, helyileg és tágabb értelemben egyaránt. Ha így van — márpedig így van —, akkor ez befolyásolja a szükséges hivatali munkát, a papírmunkát, a gyűlésezést, még a tanácskozások idejét is. Ha pedig annyit fordítunk ilyesmire, amenynyi valóban szükséges, akkor időt nyerünk. Időt, például a kapcsolatok erősítésére. Szigorú követelmény minden pártszerv, minden alapszervezet életében gondoskodni arról, hogy a pártmunka politikai, mozgalmi jellege erősödjék. Többen és többen kapjanak konkrét megbízatást, többen és többen vegyenek részt a helység, az üzem, intézmény közéletében, és a társadalmi munka valóban társadalmi munka legyen. Ennek nem mellékes, feltétele az, hogy a mozgalmi rendezvényeket — a helyi körülményekre figyelemmel — ne munkaidőben szervezzék. Vagy legalább ne fő munkaidőben, ahol — gyárban, üzemben — több a műszak. Feltétel az is, hogy a helyi kommunista közösség akcióképes legyen. Ezt ne akadályozza például az, hogy elvtársaink esetleg nagyon kevesen vannak egy alapszervezetben. Vagy túl sokan, mint volt példa erre is. Minél több ember tudatos, aktív és rendszeres politikai tevékenysége vezet bennünket a célhoz,, a mozgalom erősödéséhez, amely nélkül nem állhat helyt a munkában egyetlen pártszerv, egyetlen alapszervezet sem. Néhány ember — ha mégoly öntudatos és igyekvő is — legfeljebb csak próbálkozhat ott, ahol a tömeges aktivitás hozhatja meg a várt eredményt. De ilyen aktivitást kiválthat a közösséggel együtt néhány ember is, aki képes arra, hogy pártmunkát méreteiben is és tartalmában is kollektív, mozgalmi munkává tegye. S ezzel kimondjuk: a pártmunka mozgalmi jellegének erősítése elsősorban a vezető káderek alapállásán, szemléletén, magatartásán, képességein és törekvésein múlik. N Ám ez nem csökkenti a " párttag — mint közkatona — felelősségét. Hiszen az alapszervezet munkájában részt venni elemi kötelességünk. KACZOR ISTVÁN KISZ-delegáció Bukarestben Hétfőn reggel magyar ifjúsági delegáció érkezett Bukarestbe dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével. A küldöttség a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség (UTC) Központi Bizottsága meghívásának tesz eleget. Az UTC KB székházában hétfőn délelőtt megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a dr. Maróthy László vezette magyar és a Ion Traian Stefanescu vezette román delegációk között. Bzl’isiipropsi giffílfííjmli felfele az ártermel szmim Távátetei k&jilltórázi teerukálások A belföldi és az exportpiac árellátásához szükséges zöldségfélék mintegy 10—11 százaléka megyénkből kerül ki. Ez, menynyiség tekitetében, évi 210—220 ezer tonna árut jelent. Ennek körülbelül egyharmada szolgálja a megye lakosságának ellátását, a többi az ország más vidékére, exportra vagy a konzerviparnak megy. Számos szakmai felmérés született az elmúlt években arra vonatkozóan, hogy megyénk jelentős termelési szerepe mellett sem használja ki kellően a zöldségtermesztési adottságait. Utalt erre a megyei pártbizottság 1980-ig szóló területfejlesztési irányelve is, miszerint a jó talaj- és klímealíszaktal rendelkező vidékeken a korábbról nagyobb ütemben kell fejleszteni a zöldségkertészetet. Mindez szükséges ahhoz, hogy megyénk mezőgazdasága az országos átlagnál nagyobb arányban, 17—19 százalékkal növelje termelését az V. ötéves terv végére. A több kertészeti áru végeredményben az egy főre jutó mostani 80—83 kilogrammos évi fogyasztói szint növelését teszi lehetővé. Az a cél, hogy 14—15 kilogrammal jusson több zöldségféle egy állampolgár asztalára a tervidőszak végére. De javulnia kell a mostani kínálati aránynak is, miszerint a 83 kilogramm termékből csak 30—35 kilogramm jut az esztendő első felére. Nos, e helyzeten csak a termisfölds bővítése növelése változtathat, ami szerepel is a primő kertészkedést folytató gazdaságok terveiben. A megye eredeti ötéves tervében 24 hektár összterületű új üvegház építése szerepelt de amint dr. Tóth Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyeleti főelőadója elmondotta, a napokban nyújtotta be pályázatát a szegedi Bélszabadulás Tszárgy 10 hektáros hajtatótelep beruházási dotációjára. A rendelkezés szerint eleve 70 százalékos ártámogatást ad a kormány a zöldségtermesztésgépeinek a vásárlásához, míg a hajtatóházak létesítéséhez szolgáló, szintén 70 százalékos kedvezményhez pályázatot kell beadni. A megye ötéves primőrkertészeti programjában szerepel a már korábban jóváhagyott 13,2 hektár üvegházi beruházás a szentesi Árpád Tsz-ben. A tsz kertészeti telepe egyben 20 hektárnyi fóliaterülettel is bővül. A szegvári Puskin Tsz jelenlegi 1,9 hekáros üvegházi termőterülete 2,2 hektárral, s a 7 5 hektárnyi fóliás telepe 2,8 hektárral növekszik. A forráskúti Haladás Tsz is fejleszti primőrkertészetét, újabb 1,1 hektáros üvegházi és 5 hektáros fóliás területet hoz tető alá a homokon. Csongrád vidékén a bokrosi Kossuth Tsztena érdemel figyelmet, ahol a szőlő mellett most alakítják ki az egy hektáros üvegházi és a két hektáros fóliás zöldségkertészetet. Az eredeti elképzelésektől tehát eltérően, nagyobb mértékben fejlesztik megyénk agrárüzemei a kertészeti bázist így összességében 31,9 hektárnyi üvegházi és 62 hektárnyi fóliás termőterület létesül, amely egyrészt új beruházás, másrészt telepbővülés a meglevő termálenergia teljesebb hasznosítására. A háztáji-kisegítő gazdaságok kertészeti fejlesztési programjáról nehéz lenne hiteles összesítést adni, de egy bizonyos, tavaly 48°0 vagon burgonyát, 15 ezer 190 vagon zöldségfélét álítottak elő megyénkben Az összes zöldségtermő terület 50 százalékát művelik be a háztáji-kisegítő, kiskerti gazdaságok, kisebb mérvű gépesítéssel és a családi munkaerő hatékony felhasználásával. Az elmúlt hetek kereskedelmi forgalma viszont, azt bizonyította, hogy növekszik a kisgazdaságok kertészeti tevékenysége, mert rendkívül nagy volt az érdeklődés a fólia iránt. A takarót 40 százalékos kedvezménnyel értékesítik a boltok, ha a vevő, a kistermelő bekapcsolódik a népgazdaság szerződéses kertészeti áruellátásába. Országgyűlési tisztségviselők értekezlete Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn értekezletet tartottak az országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, a képviselőcsoportok vezetői, s a parlament tisztségviselői. A tanácskozáson — amelyen részt vettek Péter János és Inokai János, az országgyűlés alelnökei ----- elsőként Apró Antal tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés soron következő, tavaszi ülésszakának tennivalóiról, előkészületeiről. Az értekezleten dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter adott tájékoztatót a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvénytervezetről. A most elkészült törvénytervezet a társadalmi vita próbáját is kiállta: a Hazafias Népfront aktív közreműködésével 130 helyen több mint 4000 állampolgár fűzte hozzá véleményét a tervezett passzusokhoz. Az értekezleten felszólalt dr. Márai Pál, dr. Szabó József, dr. Pesta László, dr. Szilágyi Gábor, dr. Molnár Béla, dr. Vida Miklós, dr. Hegedűs Lajos és dr. Lakatos Pál országgyűlési képviselő. Tavaszi fejtrágyázás Az apátfalvi Aranykalász Tsz gabonatábláin Virth József gépcsoportja megkezdte a tavaszi fejtrágyázást. Jelenleg öt géppel dolgoznak , és gépenként közel 50 hektárnyi területen végzik el műszakonként e fontos műveletet. Képünkön, munkában a gépek (fbooó: Motnar Jot&.) Vásárhelyi kiadás 34. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1977 március 1., kedd Ara 80 fillér Külügyminiszter• Loniban Megkezdte tárgyalásait Puja Frigyes külügyminiszter vasárnap délután tbb napos hivatalos látogaásra Londonba érkezett. A leath.irow repülőtéren sir John Wraight, az angol külügyminiszter személyes képviselője fogadta Puja Frigyest és kíséretét. Buja Frigyes hétfőn délelőtt kezdte meg tárgyalásait dr. David Owen angol külügyminiszterrel. Kétnapos látogatás alatt fogadja őt James Callaghan miniszterinek. A magyar külügymiiszter találkozik Edmund Dell kereskedelmi miniszterel, és az angol—magyar parlamenti csoport tagjaival. A kétnapos látogatás és az angol kormány vezetőivel adandó megbeszélések során várhatóan áttekintik az európai és nemzetközi kérdések széles körét, és kétoldalú kapcsolataink helyzetét. A múlt hétfőn kinevezett új külügyminiszternek, dr. David Omennek Londonban .Puja Fringes az első hivatalos vendége. Délben a brit kormány ebedet adott Puja Frigyes tszteletére. A magyar ktíl"cég'miniszter hánardája itt Lord Coromby-Roberts főügyi államminiszter volt. Délután P’ja Frigyes elloatott az akóházba, és találkozott John Daviesszel, az ellenzék külügyi szóvivőjével. A hétfői program operalátogatással zárult. Dr. David Owen és felesége a vildahiati Covent Garden Oderához Diegó-ilőadásin látta vendégül Puja Frigyest. A Magyar Kultúra Napjai Csehszlovákiában Hétfőn este a prágai Szmetana színházban rendezett megnyitó ünnepséggel megkezdődtek a Magyar Kultúra Napjai Csehszlovákiában. A magyar és csehszlovák zászlókkal feldíszített színházban az ünnepi megnyitón a csehszlovák állami és pártvezetők mellett jelen volt Pozsgay Imre kulturális miniszter, Barity Miklós prágai magyar nagykövet és a csehszlovák kulturális élet számos kiemelkedő személyisége is. Az állami himnuszok elhangzása után a vendéglátók nevében Josef Svagera, cseh kulturális miniszterhelyettes méltatta az esemény jelentőségét. — A magyar kultúra közel áll hozzánk, mind hagyományos történelmi kapcsolataink, mind pedig jelenkori kultúránk szocialista tartalma révén — mondotta egyebek között. ♦ Havasi Ferenc Olaszországba utazott Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese az olasz kormány meghívására hétfőn Olaszországba utazott. A kormány elnökhelyettesét útjára elkísérte Nagy János külügyminiszter-helyettes és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes , Havasi Ferenc megbeszéléseket folytat a magyar— olasz gazdasági kapcsolatokról, s találkozik az olasz gazdasági, pénzügyi élet vezető személyiségeivel. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt a búcsúztatásnál Fabrizio Piaggesi, az Olasz Köztársaág budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn délelőtt hivatalos látogatásra Rómába érkezett. A ciampinói repülőtéren az olasz kormány részéről Antonio Bisaglia, az állami vállalatok minisztere fogadta, akinek meghívására a látogatás sorra kerül. Jelen volt Palotás Rezső római magyar és Mario Franzi budapesti olasz nagykövet. Havasi Ferenc és Nagy János külügyminiszter-helyettes és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes a látogatás során találkozik az olasz kormány több tagjával. Antonio Bisaglián kívül Ossola külkereskedelmi, Marcora földművelésügyi, valamint Forlani külügyminiszterrel, és fogadja őket Giulio Andreotti olasz miniszterelnök. Találkozni fognak olasz állami és magán nagyvállalatok vezetőivel is. A látogatás fő célja a magyar—olasz kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok előmozdítása.