Csongrád Megyei Hírlap, 1977. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSODORÁD MEGYE! ★ A M­AGY­AR SZOCIALIST­A MUNKÁSPÁRT LAPJA A Márciusi Front 40. évfordulójára emlékeztek Makón Erdei Ferenc nevét vette fel a Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium . Az eseményen jelen volt Sarlós István is Tegnap a Március Front létrejöttének 40. évfordulójá­ra emlékeztek Makón. Ebből az alkalomból a Hazafias Népfront Csongrád megyei és makói városi bizottsága, Makó város tanácsa, vala­mint a Szegedi Akadémiai Bizottság emlékülést rende­zett a városi tanács díszter­mében. Az elnökségben foglalt he­lyet többek között Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Hanga Mária oktatási miniszterhe­lyettes, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, dr. Vezér Károly, a makói vá­rosi pártbizottság első titká­ra, dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus, a Szegedi Aka­démiai Bizottság elnöke, a megyei népfrontbizottság al­­elnöke. Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság tit­kára. Dr. Forgó István, a makói városi tanács elnöke üdvö­zölte az emlékülés résztve­vőit, majd L. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott ünnepi megnyitót . A Márciusi Front. létre­hozói a nemzet minden fe­lelős és haladó erejét harcba hívták 1937-ben a demokra­tikus kibontakozás megte­remtése, a nemzeti függet­lenség megóvása érdekébel — hangsúlyozta többek kö­zött — A népfrontmozgalom előfutáraként léptek fel, és néhány hónap alatt az ország közvéleményét is befolyásoló, jelentős politikai tényezővé váltak. Az emlékülésen dr. Csatári Dániel, a szegedi József At­tila Tudományegyetem tan­székvezető tanára „A Már­ciusi Front szerepe és jelen­tősége”, dr. Korom Mihály egyetemi tanár, az Új Ma­gyar Központi Levéltár fő­igazgatója „A Márciusi Front és a függetlenségi mozgalom, Féja Géza író „Emlékezés a Márciusi Front indulására, tevékenységére, makói kap­csolataira”, dr. Tamasi Mi­hály, a megyei pártbizottság osztályvezetője pedig „A Márciusi Front és Erdei Fe­renc” címmel tartott elő­adást. (Az emlékülés anya­gának érdemi ismertetésére a közeljövőben visszatérünk. A Szerk.) * Délután 3 órakor újabb je­les eseményre került sor a Maros-parti városban: Erdei Ferenc nevét vette fel a he­lyi Kereskedelmi Szakközép­iskola és Kollégium. A név­adó ünnepséget a makói Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban rendezték­ meg. Az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, dr. Komócsin Mihály, dr. Hanga Mária, dr. Perjési László,­ dr. Vezér Ká­roly, dr. Forgó István, vala­mint dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Nagy István, a megyei népfrontbizottság elnöke, Kangyalka Antal, Makó országgyűlési képvise­lője, és Erdei András épí­tészmérnök, Erdei Ferenc fia. A megjelenteket Tóth La­jos, a szakközépiskola igaz­gatója üdvözölte, majd dr. Márta Ferenc, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára mondott ünne­pi beszédet Bevezetőjében hangsúlyoz­ta: " A megyei és városi párt- és állami vezetés ama elhatározásában, hogy az új létesítményekkel bővült —és ezáltal jobb feltételek között bizonyára eredményesebben dolgozó — kereskedelmi szak­­középiskola és kollégium Er­­­­dei Ferenc nevét vegye fel,­­ nemcsak a megye, Makó vá­ros kiemelkedő egyéniségé­nek szóló tisztelet és meg­becsülés kifejezését látom. Természetesen jelenti ez an­nak a ragaszkodásnak a vi­szonzását és megörökítését, amelyet Erdei Ferenc egész Metélyen tanúsított szülővá­rosa iránt, ahol nevelkedett, ahol a hagymás nemzetség ú­1 sarjaként az élet kemény is­kolájában és a makói gim­náziumban szerzett ismere­tei, tapasztalatai alapján ke­reste célját és okát a világ­nak, „a kérdések nyitját és a jövő útjait is firtatta” — ahogy ő írja —, ahol hiva­tására ébredt, ahol ősei nyu­gasznak, és ahova ő maga is végleg megpihenni tért. A továbbiakban részlete­sen szólt Erdei Ferenc mun­kásságáról (beszédének ezen részeire egy későbbi szá­munkban visszatérünk, a Szerk), majd e szavakkal zárta ünnepi megemlékezé­sét: — Úgy gondolom, ha az Erdei Ferenc nevét most fel­vevő szakközépiskola és kol­légium diákjai azért tanul­nak, és továbbképzésüket ké­sőbb is folytatva, tudásukat azért gyarapítják, hogy mi­nél hasznosabb tagjai legye­nek a szocialista társada­lomnak, akkor értették meg igazán iskolájuk névadójá­nak életútját, és akkor lesz­nek méltók hozzá. Az iskolában folyó kiváló oktató-nevelő és mozgalmi munka elismeréseként a­­KISZ Csongrád megyei Bi­zottsága zászlót adományo­zott az intézménynek, melyet Bódi György első titkár adott át a diákság képviselőinek, majd Szántai Irén, az isko­lai KISZ-szervezet titkára tett fogadalmat arra, hogy a névadó emlékéhez híven fog­nak tevékenykedni. A névadó ünnepség záró­akkordjaként az intézmény épületében dr. Forgó István nyitotta meg az Erdei Fe- Tegnap a Március Front ________________ ____ _______ Dr. Márta Ferenc. Mellette Sarlós István és dr. Komócsin Mihály Az emlékülés résztvevőinek egy csoportja (Fotó: JEnyedi Zoltán) Vásárhelyi kiadás 34. ÉVFOLYAM 71. SZÁM 1977 április 1., péntek óra 80 fillér . Tanácsi vb-ötösökről jelentjük: Szegedi termelőszövetkezetes szerepe a város korszerű ellátásáiben Tegnap, csütörtökön dél­előtt J­app Gyuila tanácsel­nök em­en­etével tartotta meg soros ülését a szegedi me­gyei városi tanács végrehaj­tó bizottsága. A testületet Árendás György tsz-elnök tájékoztatta a szegjedi Fel­szabadulás Termelőszövetke­zet munkájáról. Ehhez ki­egészítő jelentést készített dr. Hovorka István, a vb mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályának vezetője. Földterületét és alaptevé­kenységéből származó terme­lési értékét tekintve, ez a tsz a város második legna­gyobb közös gazdasága. A szövetkezet termelési szerke­zetében az állattenyésztés, a növénytermesztés, valamint az ezeket kiszolgáló tevé­kenység dominál. Ennek bi­zonyításául hadd írjuk le: árbevételük 21 százalékát a növénytermesztés, és 31 szá­zalékát az állattenyésztés ad­ja. Tevékenységük értékelé­sénél kellő súllyal vették fi­gyelembe, hogy a korszerű termelési módszereket át­gondoltan és szervezetten honosítják meg. Ezt bizonyí­totta a korszerű, ISO-rend­­szerű sertéshizlaló telep üze­melése esetében is. A tejter­melést a tehénállomány mi­nőségének javításával si­kerrel növelték. Szegeden először állítottak be Holstein fríz-állományt, s ezeknél ta­valy egy tehénre 5 ezer 100 liter tejtermelés jutott. A tsz tehénállományának átlagos tejtermelése tehenenként ennél kevesebb, pontosan 3880 liter volt tavaly, amely­­lyel az első helyre kerültek megyénkben. A vb elismerően értékelte azt, hogy a város ellátásá­hoz hússal, tejjel, zöldséggel jelentős mértékben hozzájá­rulnak. A tsz élelmiszer-fel­dolgozást ugyan nem végez, de tagja a Városellátó Közös Vállalatnak, s ennek közve­títésével jelentős mennyisé­gű hentesáru-alapanyag tő­lük származik. Figyelemre méltó az egyéb szolgáltatá­saik, Szegeden öt boltban értékesítik kertészetükben előállított dísznövényeket, évente 10 millió forint érté­kű parképítési munkával já­rulnak hozzá a megyeszék­hely, s elsősorban az új la­kótelepek arculatának szeb­bé tételéhez. . A családi események tár­sadalmi megrendezéseinek tapasztalatairól Kerek Attila, a családi és társadalmi ese­ményeket rendező iroda ve­zetője számolt be, írásos elő­terjesztésében. E napirend tárgyalásánál részt vett és kifejtette véleményét Hácz Zoltán, a Népművelési Inté­zet osztályvezetője is. Mint ismeretes, a szegedi irodát a vb 1972-ben azzal a céllal hozta létre, hogy a családok sorsfordulóinak, ün­nepi eseményeinek megszer­vezését, megrendezését szo­cialista tartalommal töltse meg. Három éve annak, hogy a testület áttekintette és ér­tékelte a kezdeti két eszten­dőt, és feladatként megfo­galmazta: „Az­­iroda’ a hoz­záforduló családok örömé­ben, bánatában osztozva, mind magasabb művészi szinten elégítse ki igényüket, rendezvényeinek tartalmát a népi hagyományok elemeivel is gazdagítva, segítse a tudat­­formálást.” Feladataik közé tartozik­ egyéb társadalmi események, például nemzet­közi nőnap, gyermeknap, ju­bileumok, öregek napjának megszervezése stb. Az iroda 1974-ben 558, 1975-ben 836, 1976-ban 962 rendezvényt szervezett. Amíg 1974-ben 761 szolgáltatást teljesítettek, addig tavaly ez 3 ezer fölé emelkedett. Az elmúlt évek során már szokássá válni kezdő tömeges névadók he­lyett a meghittebb, valóban családiasabb jellegű, néhány fős névadók megszervezésére helyezte a hangsúlyt. A sze­gedi szülők körében mind nagyobb az igény a névadó ünnepségek megtartására. Ez annak a szervezési-felvi­­lágosító munkának is ered­ménye, amelyet mintegy 100 személyes aktívahálózat se­gít. A vb elismerte azt a tar­talmas tevékenységet, melyet a szegedi „iroda”, mint az ország legnagyobb ilyen in­tézménye fennállása óta ki­fejtett. Azt is kimondták, hogy a fejlődése csak meg­felelő fejlesztésekkel együtt képzelhető el. Az amatőr művészeti mozgalom szegedi helyzeté­ről Forgó Pál művelődésügyi osztályvezető írásos előter­jesztése alapján tanácskozott a testület. Megállapították: a város amatőr művészeti együttesei az eddigiekben je­lentős eredményeket mutat­tak fel, de ez elégedettségre nem adhat okot. Ezért a vá­ros valamennyi művelődési intézményének, társadalmi szervezetének, munkahelyé­nek a közművelődési tör­vényből adódó feladatként is, a továbbiakban is haté­konyan támogatnia kell a műkedvelő művészeti moz­galmat. A tervosztály előterjeszté­se alapján a vb döntött a szegedi kórház kiürítő pavi­lonjának beruházási pro© á­ram­járól is. A 200 ágyas — földszint -1­ 5 szintes — pa­vilonépület a Tolbuhin su­gárúti kórházépület mellett készül majd el, mintegy 52 millió forintos költségelő­irányzattal. Kiskundorozsmán, ahol az utóbbi években 260 lakással új lakótelep alakult ki OTP- beruházásban, szükségessé vált 100 személyes óvodára. Ezt — a vb határozatának megfelelően — a DÉLÉP pa­nelos szerkezetből készíti el, a terv szerint jövő év első negyedének végére. Ez lesz az első HIOB technológiájú gyermekintézmény. Jók a szociális körülmények a szentesi Kontaktanyárban Csütörtökön délután ú­­ Csorba György tanácsel­ 11 nek nyitotta meg a szen­tesi tanács végrehajtó bi­­­­zottságának ülését­. Első-­­ként azzal foglalkoztak, hogy a budapesti Kontak­­ta Vállalat szentesi gyárá­ban miként hajtják végre a dolgozók érdekében ho­zott művelődésügyi, egész­ségügyi, szociális és mun­kaügyi jogszabályokat. En­nek a tájékoztató jelentés­nek az előadója volt Leh­mann Béla, a szentesi gyár igazgatója. Az üzemben nagy gondot fordítottak az elmúlt idő­szakban is a dolgozók általá­nos és szakmai képzésére, összeegyeztetve ezeket a cél­kitűzéseket a termeléssel. Többek között tanfolyamok voltak az üzem- és műveze­tők számára, biztosítják a szakmunkások továbbkép­zését. A tárgyalt időszakban 86 dolgozó végezte el az ál­talános iskola nyolcadik­­ osztályát, közülük 34-en­­ már továbbtanulnak. A Igyárban közel 4000 kötetes szépirodalmi és műszaki könyvtár áll a munkások ■ rendelkezésére. Évente megtartják a házi-­­ versenyt, a szakmunkásta­nulók részvételével. Különö­sen szükség van az utánpót­lásra a szerszámkészítő és a gépi forgácsoló szakmákban. Az üzemegészségügyre jel­lemző, hogy van fogászati, nővédelmi ellátás. Ezenkívül napi 2 órát tesz ki az üzem­orvosi rendelés. Ugyancsak a jó szociális körülmények­hez tartozik az üzemi étkez­tetés, továbbá a védő- és munkaruha-ellátás, a segé­lyezés, üdültetés stb. A témához kiegészítő je­lentést készített a tanács tit­kársága, ennek előadója volt dr. Gilicze Lajos vb-titkár. Megállapítást nyert többek között, hogy javítani kell az üzemi konyha tisztaságát. Egyedülálló sportolási lehe­tőséget biztosít viszont az üzem sportlétesítménye. A közeljövőben törekedni kell főállású üzemorvos alkalma­zására. Általában véve mesz­­szemenően betartják a dol­gozók érdekeit szolgáló jog­szabályokat a Kontakta szentesi gyárában. A továbbiakban tájékozta­tó hangzott el a DÉGÁZ Vállalat szentesi kirendelt­ségének tevékenységéről, a város gázellátásáról. Szente­­­­sen három kijelölt részen­­ már kialakították a gázellá­tó rendszert: az ipartelepen,­­ a városközpontban és a Há­­mán Kató lakónegyedben. Az elmúlt években megépült gázvezetékek hossza megkö­zelíti a 20 kilométert. A vá­rosközpont közintézményei­nek fűtését a Kurca-parti tömb kazánház biztosítja. A nagyfogyasztók közül több jelentős üzem említhető, de az is időszerű, hogy gondos­kodnak az épülő tejüzem gázellátásáról, ugyanígy ki­elégítik a HÓDGÉP-gyár­­egység, a Városgazdálkodá­si Vállalat és a Közúti Üze­mi Vállalat igényeit is. Ez év január 1-től állandó ké­szenléti ügyeletet tartanak a gázkészülékek javítására, gázömlések, gázszivárgások elhárítására. Mindez a la­kosság érdekeit szolgálja. Az idei program szerint több mint egy kilométerrel bővül a gázvezeték-hálózat, többek között az Ifjúság út­ján, a Drahos utcában és a város déli részén. Távlatilag szó van a nagyhegyi város­rész vezetékes gázellátásáról. A testület ezután tárgyalta a Városgazdálkodási Vállalat tájékoztatóját a lakóház-fel­újítási hitelek felhasználásá­ról és várható tejesítéséről, az ötéves terv időszakában. A vb ülése előterjesztések megtárgyalásával zárult.­­

Next