Csongrád Megyei Hírlap, 1977. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Májusi zászlók Egy ünnep eredendően , nemzetközi jellege nem zárja ki annak hazafias, nemzeti jelentőségét. Van­nak ünnepek, amelyeknél a szoros ötvöződés nemcsak le­hetőség, hanem egyenesen te­rm­észetes: ezek sorába tar­toznak a vöröslobogós má­jus elsejék is. Közel százéves világtörté­nelmi tapasztalat bizonyítja, hogy amikor a IX. Interna­­cionálé 1889-es alakuló kong­resszusán szólásra emelke­dett Lavigne, a francia kül­dött, hogy nemzetközi mun­­kásünneppé javasolja má­jus első napját, ő egyben a tehetséges és büszke fran­cia nép szószólója is volt. Szemben sok kortársával, a francia nagyburzsoá kor­mánypárt vezetőivel, akik­­ugyan mindenkor hurrázva lobogtatták a trikolort, de a nép, a munkásosztály örö­kös kiskorúságát hirdet­ték és Dreyfus-pert pro­vokálva leplezték kor­­ruptságukat, mérhetetlen és hazafiatlan önzésü­ket. Azóta két iszonyatos világháború is bizonyította, hogy kik az igazi hazafiak. Mi sem természetesebb, minthogy a világ munkás­­osztályának, dolgozók sere­geinek májusi meneteiben egymás mellett és összefo­nódva lobognak a vörös és a nemzeti zászlók; a jelsza­vak egymást erősítve hir­detik a haladás erőinek nemzetközi összefogását, a nemzeti felemelkedést. Mi ezt már nemcsak ért­jük, hanem éljük is. A vi­lág proletárjainak vörös zászlajával bontott szárnyat Magyarországon a szocia­lizmus építése, felhasznál­va a szocialista forradalom nemzetközi tapasztalatai­t, mindenekelőtt a Nagy Ok­tóber tanulságait és ered­ményeit. És vajon ki kér­dőjelezhetné meg a folya­mat mélységes hazafiságát, az építés programjának nem­zeti jellegét? Kinek és hol kamatozik a kizsákmányo­lástól mentes, felszabadult munka? A történelmet csak a his­­tóriás könyvek szabdalhat­ják egymástól elkülönülő fe­jezetekre, a valóságban ösz­­szefüggő, egymásra ható fo­lyamatokról van szó. A m­a­­gyar nemzet történetének nem külön- és távolálló fe­jezete a magyar munkás­­mozgalom története, hanem annak szerves része, sőt en­nél is több: a modern fej­lődésnek egyértelműen ösz­tönző ereje, alkotó jelenva­lósága. Szokványos példák miatt kell erről hangsúlyo­san beszélni éppen a kínál­kozó májusi alkalomból, mert még gyakori jelenség, hogy helyi ünnepi megem­lékezésekben, veterán talál­kozókon túlságosan leszű­kül a munkásmozgalom em­legetése, méltatása sztráj­kokra, tüntetésekre, bérhar­cokra. Valami beszűkült ta­gadó magatartás hangsúlyo­zására és csak a munkásság, a munkásság érdekeinek hangoztatására. Ez a néző­pont hamis történelemszem­léletet tükröz és nem felel meg a történelmi valóság­nak. A munkásosztály, a mun­** kásmozgalom a papok, katonák, polgárok rendje után végre az egész nép nemzeti törvényeinek hű meghallója lett és egyben nemzetközi kötelességteljesí­tő, minden emberi mű ér­telmének hordozója és meg­valósítója. Ez a „másfajta zaj”, élve a felszabadulás történelmi lehetőségeivel, szövetségben a társadalom más haladó erőivel, az egész nemzet felvirágoztatásáért küzdött mindenkor és küzd ma is. Hivatott és ráter­mett vezető erőként alko­tott és alkot. A szocializmust építő munkásosztály hazafisága kétségkívül világratekintő, világraható és így nemzet­közi jelentőségű. A már vi­lágrendszerré vált szocialista társadalom sok száz millió embert győz meg naponta arról, hogy „az emberiség jövője a szocializmus, amely mélyen humanista társada­lom, biztosítja a népek fel­­emelkedését, valamennyi dolgozó érdekeit szolgálva megvalósítja a legszélesebb értelemben vett szabadság­­jogokat”. V­­ilágszerte magasan lo­­­bognak a májusi zász­lók. A színek gazdagsága a virágok pompájával vetek­szik, de ez végülis nem káp­­rázat, hanem harmónia. SOLTÉSZ ISTVÁN Vásárhelyi kiadás 34. ÉVFOLYAM 101. SZÁM 1977. május 1., vasárnap Ára 1,20 forint Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára . Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bizottság titkárának társasá­gában szombaton, május 1. előestéjén ellátogatott An­gyalföldre. A vendégeket a XIII. kerületi pártbizottság székházában Katona Imre, a KB tagja, a Budapesti Párt­­bizottság első titkára és a kerületi pártbizottság titká­rai fogadták. Kovács Károly, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatót adott Angyalföld dolgozóinak má­jus 1-i ünnepi felkészülésé­ről, az ötéves tervben eddig elért eredményekről, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére meghirdetett munka­verseny sikereiről. Kádár János ellátogatott a világpiacon is jó hírű EL­­ZETT Művekhez, ahol Dutka Antal, a pártbizottság titká­ra és Molnár Ernő vezér­­igazgató köszöntötte. A ven­dégek találkoztak a vállalati párt-, gazdasági és társadal­mi szervek vezetőivel, a dol­gozók képviselőivel. A gyár vezetői tájékoztatást adtak az elmúlt esztendőben elért eredményekről, amelyek el­ismeréseként megkapták a Vasas Szakszervezet Elnök­ségének, valamint a KGM- nek az oklevelét. Mint el­mondták, a vállalatvezetés és a munkások együttes fe­lelősséget éreznek a XI. párt­­kongresszus határozatainak helyi végrehajtásáért, az ötödik ötéves tervben a gyár előtt álló feladatok megoldá­sáért, a szocialista munka­­verseny-mozgalom még tel­jesebb kibontakoztatásáért. A Központi Bizottság első titkára ezután felkereste a munkásünnep alkalmából zászlódíszbe öltözött Kender­és Jutagyárat. Itt Németh Lászlóné, a pártbizottság titkára és Huszá­k Vilmos vezérigazgató köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket a vállalat helyzetéről, majd végigkalauzolta őket a most felavatott új üzemrészen. A tervezett határidő előtt két hónappal korábban elkészí­tett, zömmel nőket foglalkoz­tató új üzemben modern gépsor szövi a széles szőnye­gek alapanyagát, évente mintegy 12 millió négyzet­­métert. A korszerű termék­ből az idén 100 millió, 1978- tól pedig évente mintegy 120 millió forint értékű műanyag szövetet gyártanak. A ven­dégek ezt követően a kisze­relő és a szálgyártó részle­get, valamint a gyár régi szövödéjét is megtekintet­ték. Kádár János mindkét gyárban átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elisme­­rését fejezte ki a termelő­­munkában elért eredmé­nyeikért és további sok si­kert kívánt az építőmunka feladatainak megoldásához, a gyári kollektívák előtt álló tervek teljesítéséhez. A májusi eszme tartalma : korunk szocialista valósága Az alábbiakban adjuk közre Herczeg Károlynak, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa főtitkár­­helyettesének május elsejét kö­szöntő ünnepi beszédét, amely tegnap az esti órákban hangzott el a magyar rádióban, illetve a tele­vízióban. * Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Nemzetközi munkásünnepünk elő­estéjén a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa nevé­ben tisztelettel köszöntöm dolgozó né­pünket. Köszöntöm a gyárak, válla­latok, üzemek, bányák, földek, hiva­talok, intézmények és kutatóintézetek dolgozóit, az alkotó értelmiséget. Kö­szöntöm a szocialista építőmunkában szorgalmasan, eredményesen dolgozó népünket. Tisztelt Dolgozótársaim! Május elseje 1889 óta a munkásosz­tály nemzetközi összefogásának jelké­pe. Az öntudatos, szervezett dolgozók mindenütt a világon megünneplik ezt a napot. Az ünnep mostani tartalmát korunk valósága, a májusi eszme egy­re teljesebb kibontakozása adja. Ezt tanúsítja a proletár internacionaliz­mus gondolatának virágzása, anyagi erővé válása, növekvő szerepe a nem­zetközi munkásosztály, a világ haladó erőinek történelmi harcában. Legyőzhetetlen erővé vált és erőtel­jesen fejlődik a szocialista világrend­­szer, amelynek országaiban a hata­lom birtokosa a munkásosztály, ahol az internacionalizmus vörös zászlaja és a nemzeti lobogó együtt köszönti az ünnepet. A közös célok és érdekek, az egyenjogúság, az egymás kölcsönös tiszteletben tartása, a baráti segítség és a sokoldalú, gyümölcsöző együtt­­működés jellemzi a szocialista orszá­gok kapcsolatát. Népünk számára­­immár több mint három évtizedes ta­pasztalat, kézzelfogható igazság, hogy felemelkedésünk, erőnk, biztonságunk legfőbb záloga saját munkánk, vala­mint barátságunk, együttműködésünk a szocialista világrendszer népeivel. Üdvözletünket küldjük a szocialista országok dolgozóinak, külön tiszta szívvel köszöntjük a szovjet munkás­­osztályt, a Szovjetunió népét Őszin­tén kívánjuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­jára kimagasló munkasikereket érje­nek el a kommunizmus építésében. Üdvözöljük az imperializmus, a ki­zsákmányolás ellen küzdő osztálytest­véreinket, a világ összes haladó erőit. A világ haladó erői, a felszabadu­lásukért küzdő népek, az imperializ­mus, az újgyarmatosítás és a fajül­dözés, valamint a fasizmus minden formája ellen elszánt küzdelmet foly­tató milliók bizton számíthatnak a szocialista világrendszer cselekvő szo­lidaritására és támogatására. Hazánkban erős, szilárd a mun­káshatalom. Népünk sajátjának tud­ja, érzi azokat a sikereket, eredmé­nyeket, amelyeket szorgalmas, fegyel­mezett munkával elértünk. Annak tudatában élünk és dolgozunk, hogy Javáinkat önmagunk számára gyara­pítjuk. A szocializmus szabad teret biztosít minden becsületes d­olgozó, Herczeg Károly ünnepi köszöntője a rádióban és a televízióban alkotni vágyó állampolgár érvényesü­léséhez, mert a mi társadalmunk a munka társadalma, amelyben szaba­don, biztonságban élünk és dolgo­zunk. Az emberi megbecsülés fontos mércéje nálunk­ a tisztességben el­végzett munka, mert ez a forrása hazánk, népünk anyagi és szellemi gyarapodásának, az egyén boldogu­lásának. A szocialista életmód gazdagodása természetesen nem kizárólag anyagi javakra korlátozódik. A művelődés széles körű lehetőségei, a növekvő szocialista demokrácia, a közösség ügyeinek intézésében járatos és a közéleti felelősséget tudatosan vállaló emberek számának növekedése szin­tén a szocializmus legsajátosabb vo­násai közé tartozik. A kialakult és egyre erőteljesebbé váló szocialista népi, nemzeti egység erejét mutatja: tíz- és százezrek , munkások, parasztok, értelmiségiek aktívan vesznek részt a kis és nagy közösségek ügyeinek intézésében, veze­tésében, az ország dolgaiban. A kö­zösségi és az egyéni boldogulás ilyen harmóniájának megteremtésére csak a szocialista társadalom képes. Csak ez a rend képes a személyes szabad­ság oly széles körű kibontakoztatásá­ra, amelyben az ember valóban sza­bad, félelem nélkül, biztonságban él! A műszaki, technikai, tudományos forradalom korát éljük, amelyben ösz­­szezsugorodnak a földi távolságok, s ami a szomszédban történik, az min­ket is érint. Nem függetleníthetjük magunkat a világgazdaságban végbe­menő folyamatoktól. A természet erő­it sem győztük le. Önmagunkban sem lettünk még teljesen úrrá a korábbi társadalmi rendből adódó emberi gyengéinken. A közösségi érzés és cselekedet nem minden esetben kere­kedik felül az egyéni érdekeken. A kisebb csoportok tettei olykor nincse­nek összhangban a társadalom nagy, általános célkitűzéseivel. Itt-ott még több, mint kellene: az értetlenség, ön­zés és fegyelmezetlenség. Ez károkat okoz a társadalomnak és természete­sen az egyénnek is. A mi társadalmunkban a munka az értékmérő. Ahhoz, hogy elképzelé­seink, vágyaink, céljaink — társadal­mi és családi méretekben — valóra váljanak, még szorgalmasabban, tu­datosabban fegyelemmel, képessége­inket jobban latba vetve kell dolgoz­nunk. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a becsületes, odaadó munkának, a tisztességes kötelességteljesítésnek legyen még egyértelműbb a társadal­mi, erkölcsi és anyagi elismerése. Ná­lunk ehhez megvannak a feltételek. Világos és reális célunk, progra­munk van, amelyet a párt XI. kong­resszusa határozott meg: célul tűztük ki a fejlett szocialista társadalom fel­építését. Népgazdaságunk reális tervekkel rendelkezik, amelyet népünk cselek­vő ereje és tisztességes, odaadó mun­kája vált, valóra évről évre, napról napra. Gazdasági fejlődésünk eredmé­nyeit nem utolsósorban a szocialista együttműködés révén, a baráti orszá­goktól kapott kölcsönös támogatás hi­telesíti. Az idei népgazdasági terv megvalósítása különösen nagy jelen­tőségű. A magyar munkásosztály és dolgozó népünk tettrekészségére, szorgalmas munkájára építve képesek vagyunk idei gazdasági feladatainkat jól elvégezni. Ennek legnagyobb tanú­­bizonysága a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásán is kialakult egyértelmű vélemény és állásfoglalás. Az a kezdeményezés, amely az elmúlt hetekben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteleté­re kibontakozott munkaversenyben öltött testet: munkások, parasztok, értelmiségiek tíz- és százezrei dolgoz­nak terveink gyakorlati megvalósulá­sáért. Tisztelt­ Elvtársnők, Elvtársak! Nagyszerű, nemes céljainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha béke van a világon, ha biztosítottak a munka külső feltételei is. Az elmúlt esztendőkben a szocializmus, az in­ternacionalizmus erőinek térnyerésé­vel kedvező változások jöttek létre a nemzetközi életben. A békés egymás mellett élés lenini elve mindinkább tért hódít az országok, nemzetek kap­csolatában. Az enyhülés folyamata — bár nem töretlenül — napról napra erősebb és egyre inkább visszafordít­hatatlanná válik. Az a békeprogram, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa meg­erősített és továbbfejlesztett, a hel­sinki tanácskozás révén egyre inkább az európai országok, s a világ más­más társadalmi körülmények között élő népei számára is a békés egymás mellett élés normája lesz. A hideghá­borúra törekvő erők mégoly nagy erő­feszítése sem tud változtatni az em­beriség alapvető vágyán, azon törté­nelmi folyamaton, hogy az ember munkára, életre és boldogságra szü­letett. A kapitalista társadalmi rendszer elhúzódó belső bajai, a létbizonyta­lanság, a nyomasztó munkanélküliség fokozza a terheket, és kiábrándulást szü. Ez növeli a monopóliumok el­leni harcot az elnyomottakban, a munkásokban és a tőkés társadal­mak más haladó rétegeiben. Mind nagyobb a szocializmus vonz­ereje, erősödik a társadalmi változá­sok igénye a kapitalista országok la­kosságában. Ezt a körülményt a tőkés rendszer szószólói, propagandistái semmiféle figyelemelterelő manőver­rel, mesterkedéssel megváltoztatni nem tudják. A májusi eszme ereje, a nemzetközi munkásosztály együttes fellépése, nö­vekvő tekintélye — párosulva a szo­cialista világrendszer és a Szovjetunió erejével és befolyásával — biztosíté­ka annak, hogy Európában, de az egész világon a békés élet érvénye­süljön. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Őszinte tisztelettel köszöntöm dol­gozó népünket május elsejének előes­téjén. Erőt és jó egészséget kívánok, sikereket a munkában, boldogságot a családi életben és egyéni sorsokban. (MTI)

Next