Csongrád Megyei Hírlap, 1977. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Költséges biztonság A kit érdekel a statisztiláka, rendszeresen átfutja az újságokban megjelenő hazai és külföldi jelentéseket, az évek óta érdekes jelenséget figyelhet meg. A szomszédos, vagy távolabbi országok gyakran jelentik, hogy mezőgazdaságunk az adott esztendőben tíz, sőt tizenöt, húsz százalékkal többet produkált, mint az előző évben. Nekünk ilyen jelentéseink nincsenek. Rendszeresen, ütemesen fejlődik mezőgazdasági termelésünk, évenként néhány százalékkal. Ha visszaesik, ez is csak néhány százalékos. Ritka az olyan terv, mint az idei, amikor viszonylag magas, 8 százalékos hozamnövekedést irányoztunk elő. Nem szokásosak tehát nálunk „nagy ugrások”, viszont meglehetősen biztonságos a mezőgazdasági terrmelésünk, noha ott „nincsen tető a műhely felett”. Erre büszkék lehetünk, mert ez már egy elért, jelentős színvonal bizonyítéka, nagy emberi erőfeszítések és anyagi befektetések eredményeit tükrözik. Volt nálunk aszály régen is, meg mostanában is. De például, az 1952-es aszály nemzetgazdasági tragédiát, válságot okozott, a tavalyi pedig némileg visszavetette ugyan a termelést, de a gazdaság egyensúlyát nem , rázta meg. Ennek egyik legfőbb titka a műtrágya. Legjobb tudomásom szerint a biokémikusok máig sem tudják megmagyarázni, hogy miért, de tény, hogy a bőségesen műtrágyázott gabona jobban bírja a szá-'razságot. Ez járulékos haszon, hiszen a műtrágya használatának legfőbb eredménye, hogy ma olyan termésátlagokat takarítunk be széltében-hosszában, amilyeneket hajdanán még a legjobb gazdaságok a legjobb években sem tudtak elérni. A műtrágya azonban drága dolog, a költségek szempontjából korántsem mindegy, hogy két mázsát szórnak ki egy hektárra, vagy tizenkét mázsát. Közismert módja a szántóföldeket fenyegető veszély elhárításának az öntözés. Ez esetben nem a víz, hanem a berendezés kerül sokba. Hiszen ha a talajművelő gépeket használni akarják, akkor öntözővizet rejtetten, a szántási mélység alatt, állandó csöveken kell vezetni, a víz kiemelését, szétosztását, a szükséges nyomás előállítását költséges gépi berendezések, és automatikák végzik. És nem is biztos, hogy csodát tesznek. Nem mindenki tudja, de tény, hogy súlyos aszály esetén az öntözővíz csak a katasztrófa elhárítását szolgálja. Ha éget a nap, akkor lecsökken a levegő páratartalma, ami pedig a növények fejlődésének egyik feltétele. A kipermetezett víz is gyorsan elillan, nem a talajba, hanem a levegőbe. Előfordulhat, hogy aszályban a bőségesen öntözött kukorica csak annyi termést hoz, mint egy normális esztendőben öntözés nélkül hozott volna. De a katasztrófát akkor is elhárítottuk. És ha esős az esztendő, öntözni nem kell, a beépített öntözőberendezés amortizációjának terhét akkor is viselik a gazdaságok. Ahol gépek működnek a termelésben, ott mindenütt azt az igényt támasztjuk, hogy ezeket használják, ki minél alaposabban. Több műszakban, egész esztendőn át. A keremény szabály alól a mezőgazdaság kivétel. Egykor július elején kezdtek aratni, csinálták vagy hat hétig, de a cséplés eltartott gyakran szeptember derekáig is. Vagyis 8—10 hetet vett igénybe a munka. Most úgy kell gépesítenünk, hogy mind a két műveletet — az aratást és a cséplést — két-három hét alatt befejezhessük. Miért? Azért, mert jöhet eső, rossz idő, amikor a gépek nem tudnak dolgozni. Létkérdés tehát, hogyha kell, két hét alatt is végezni tudjunk. Különben a nagyi befektetéssel már megtér, mert gabona megy veszendőbe. Az tehát a jó gazda- ság, ahol — noha látszólag feleslegesen is — sok a kombájn. Mert abban a gazdaságban a legnagyobb a biztonság. Vannak országok ahol még a szénakészítés sem terjedt el. Ha tehát jön egy rossz tél, esetleg az állatállomány ötödrésze is elpuszt 1 tul tavaszig. Azután vannak országok, ahol a belföldön megtermelt abrakból gazdálkodnak. Ha az elfogyott. Kanyarognak az állatok, kondíciójuk leromlik, termelésük visszaesik, nagyon sokba kerül, hogy mi ezeket a veszélyeket elkerülhessük. Mert a magyarnépgazdaság egyik vastörvénye, hogy az állattenyésztés eredményeit takarmányhiány nem veszélyeztetheti. Ha, nem termett meg itthon, veszünk külföldön. Ha ezer vagon kell, akkor annyit, ha ötvenezer vagon kell, akkor’ annyit, tekintet ’ nél-kül a felhasználandó dollár végösszegére. Ez pedig nagyon sok, mert amikor nálunk nem terem, akkor rendszerint másutt is kevés terem, tehát a világpiacon emelkednek az árak. A szükséges fehérjetakarmányokat pedig itthon nem tudjuk megtermelni: a szójalisztet, földimogyoró pogácsát, hallisztet mindenképpen külföldről kell megvásárolni. Mindezeket nem a szakembereknek mondtam el, azok úgyis tudják. Felvilágosítás, ismeretterjesztés volt a célom. Gyakran hallani ugyanis, hogyha mi olyan biztonságosan és olyan sokat termelünk, akkor miért kúsznak felfelé az élelmiszerárak? Hát egyebek mellett ezért. Mert a biztonság, költséges dolog. Mégis, a mezőgazdaság felett még a nagy befektetések ellenére sincsen tető. A kései fagy ellen szinte semmit nem tudunk tenni, a ritka méretű aszály hatását csak mérsékelni tudjuk, és a jól működő, ámde költséges állategészségügyi apparátus erőfeszítései dacára is adódhat egy-egy olyan járványos állatbetegség, amely megtizedeli az állományt. Mert a mezőgazdaság mégis csak mezőgazdaság. FÖLDEÁKI BÉLA A közélet hírei LOSONCZI PÁL ÜDVÖZLŐ TÁÁVIRATA Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Kurt Fuglernek, a Svájci Állmaszövetség elnökének. * Dr. René Stoudmann, Svájc budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett dr. Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. KINEVEZÉS Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke augusztus 1-i hatállyal dr. Kocsis Mihály vegyészmérnököt, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettesévé kinevezte. TUDOMÁNYOS ELISMERÉS Szalai Sándor akadémikust, a nemzetközi összehasonlító társadalomkutatás terén szerzett tudományos eredményei elismeréséül tagjává választotta a New York-i székhelyű Művészeti és Tudományos Világakadémia. ELUTAZOTT A BOLGÁR IGAZSÁGÜGYI KÜLDÖTTSÉG Elutazott hazánkból a Szvetla Daszkalova boglár igazságügy-miniszter által vezetett igazságügyi küldöttség, amely dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban, ahol megismerkedtek a magyar jogi élet aktuális kérdéseivel, szívélyes légkörben,tárgyalásokat folytattak. A látogatás során Havasi Ferenc, a Minisztertanácselnökhelyettese fogadta Szvetla Daszkalovot. A delegáció találkozott dr. Szakács Ödönnel a Legfelsőbb Bíróság elnökével és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyésszel is. A bolgár igazságügyi küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter búcsúztatta. FOGADÁS A KÍNAI NAGYKÖVETSÉGEN Hu Hui-min, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagy-követségének katonai és lég-]ügyi attaséja hétfőn este a nagykövetségen fogadást adott a kínai népi felszaba- dító hadsereg alapításának , 50. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Tóth Tibor vezérőrnagy, vezérkarifőnök-helyettes, a Magyar Néphadsereg több tábornoka és tisztje, a Külügyminisztérium képviselői. Hordógürgetők A Hódmezővásárhelyi Fémtechnikai Vállalat szentesi gyáregységében évente 80 ezer darabot gyártanak a képeken látható olajtároló hordókból. Most, a szabadságolások időszakában, két műszakos munkarendben napi 300 kész hordó hagyja el a műhelyeket. Bár a főbb műveleteket gépesítették, azért még nehéz, fizikai munka eredménye most is minden darab. Képünkön, a lémert ollóval méretre vágják, a dugó helyén kilyukasztják, azután ezen a palásthengerlő szerkezeten adják meg kikerekedd formáját. Bagi Istvánnak ugyancsak szüksége van az erejére, hogy megküzdjön a súlyokkal. (Fotó: Lazár Mihály) Vásárhelyi kiadás 34 ÉVFOLYAM 180. SZÁM 1977. augusztus 2., kedd Ára 80 fillér Megkezdték a kender aratását Hektáronként tíz mázsával nagyobb tormást várnak a tavalyinál Augusztus elsején, a tegnapi napon kezdődött meg nagyobb erővel Csongrád megyében a kenderkóró aratása, betakarítása, mégpedig azon az ezer 900 hektáron, ahonnan a rendszergazda, a KSZV termeléséhez ebben a megyében alapanyagot kaphat és várhat. A vegyszeres lombtalanítás, mely az aratást megelőzi, július 31-én fejeződött be 693 hektáron — a terület nagyságától függően két, illetve három szakaszban. A rendszerközpontnak adott jelzések szerint tegnap a vásárhelyi tsz-ek közül a Ságvári, a Dózsa, a Marx indult az aratással. A nagy fai célgazdaságban is a kenderkóró betakarításával kezdődött augusztus. Csongrád megyében a rendszergazda legnagyobb, 400 hektáron kendert termelő bázisgazdaságában, a mártélyi Fürstben ugyancsak, aratnak. A legutóbbi termésbecslések megállapítása szerint megyénkben a kenderföldek várhatóan nyolcvanmázsás átlagtermést adnak. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a rendszer gazdája a 9 ezer 400 hektáros területről — tehát a rendszerbe bekapcsolódott, más megyékben levő gazdaságoktól — 172 ezer tonna kenderkórót vár. Ez a mennyiség fedezi a vállalat nyersanyagszükségletét az 1978. évi új , termésig. 1976-ban a KSZV 62 ezer 300 tonna kenderkórót vá■ sorolhatott fel, most pedig ha minden jól megy, 72 ezer tonnát. A hektáronkénti átlagtermés a rendszerben dolgozó gazdaságoknál figyelemre méltó. Bács-Kiskun, Baranya megyékben a hektáronkénti átlagot 90 mázsára becsülik míg az aszály sújtotta Hajdú-Biharban 65 —70 mázsára. A szegedi kenderterme lési rendszer a gazdaságokkal, a bázis gazdaságokkal karöltve készült fel a betakarításra. A rendszergazdag szerezte be és tárolta az aratógépek működéséhez szükséges alkatrészeket. A javításokhoz már az évelső felében volt alkatrész, s a második negyedévben újabb mennyiség érkezett be a Szovjetunióból, egymillió forint értékben, tehát az aratás idején sem lehet különösebb fennakadás. Július 12-én a gazdaságok megkapták a felhívást, mely szerint, a pótalkatrészeket rendelkezésükre tudja bocsátani a rendszergazda, mind a hetven gazdaságnak. Naponta jelentkeznek is az alkatrészekért, nehogy fennakadás legyen az aratásban. Újabb biztosíték, hogy a szegedi kendertermelési rendszer szervizszolgálatot hívott életre: Csongrád megyében egy, míg a többi területen két autója áll az esetleges hibák elhárításának szolgálatában. Csak az újszegedi rendszerközpontot kell értesíteni, s a szerelők útnak indulnak. A rendszerben dolgozó gazdaságoknak 280 arató, 85 tömörítő és 110 darab homlokrakodó gép segít az aratásban, a betakarításban. Ezek közül Csongrád megyében 57 arató, 12 homlokrakodó, 19 tömörítő, bálázó gép dolgozik. Igaz, az utóbbiból ötre lenne még szükség, érkezésüket szovjet importból várják. De a gépek száma biztosítéka annak, hogy rendben, időben , optimálisan elvégezhető legyen az aratás, mivel egy gépre 33 hektár jut. Az országban, azaz a rendszerben levő gazdaságok közül itt a legjobb a gépeszettség foka. S, csak javulhat, mert az idén kap tömörítőt a pitvarosi és a csanádpalotai tsz. S hogy tényleg rendben legyen minden, a Szegedi Kenderfonógyár az idén először készített zsinegeket a kévék bekötéséhez 45 tonna mennyiségben. A zsineget azoknak a gazdaságoknak ki is szállították, akik rendeltek belőle. A felvásárlás, a beszállítás a naprakész megállapodás alapján történik majd a telephelyekre. Csongrád megyében a kenderkórót fogadja a nagylaki, a vasháti, a szegvári, az eperjesi gyár. A munka- és üzemszervezés ezekben a napokban, Hetekben úgy készül, hogy összhangban legyen a betakarítással. A gyárak munkaidő beosztása is alkalmazkodik a mezőgazdaságéhoz. Várhatóan augusztus tízre befejeződik az átvétel, a fogadás megszervezése is. Azokban a gyárakban, ahova a termelők, a gazdaságok beszállítják a kenderkórót, az autókról a lerakodást nyolcvan százalékban gépesítette a KSZV. Emelőberendezések segítik a munkát. A belvízmentesítési építőtáborban Hétfőtől a harmadik turnus részvevői dolgoznak Makón Kis ünnepség keretében búcsúztatták el a makói belvízvédelmi építőtábor második turnusának résztvevőit szombaton, Makón, az Erdei Ferenc kollégium épületében. Közöttük azt a 30 jugoszláv fiatalt, akik két hétig dolgos vendégei voltak a városnak. A fiatalokat és a megjelentek vendégeket Nagyné Mari Ildikó, a városi KISZ- bizottság munkatársa köszöntötte, majd dr. Forgó István makói tanácselnök mondott beszédet . Megköszönte a résztvevők fáradságos munkáját, amellyel nagymértékben hozzájárultak Makó város belvízrendezési tervének megvalósításához. Ezután a jugoszláv vendégmunkásoknak emléktárgyakat adtak át, majd a két vajdasági munkacsoport zászlajára a megyei KISZ- bizottság és a városi KISZ- bizottság nevében kötöttek szalagot. Ugyancsak az Erdei Ferenc kollégium épületében fogadták vasárnap a harmadik turnus résztvevőit. Budai Antal, a városi KISZ-bizottság munkatársa köszöntötte a 64, megyénkben tanuló diákot, majd dr. Vezér Károly, a makói városi pártbizottság első titkára szólt a belvízmentesítési építőtábor jelentőségéről, az első két turnus résztvevőinek kiemelkedő munkájáról. A fiatalok hétfőtől két hétig a belvízrendezésre kijelölt utcákban szorgoskodnak.