Csongrád Megyei Hírlap, 1977. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Költséges biztonság A kit érdekel a statiszti­­l­á­­ka, rendszeresen át­futja az újságokban megje­lenő hazai és külföldi je­lentéseket, az évek óta ér­dekes jelenséget figyelhet meg. A szomszédos, vagy távolabbi országok gyakran jelentik, hogy mezőgazda­ságunk az adott esztendő­ben tíz, sőt tizenöt, húsz százalékkal többet­­ produ­kált, mint az előző évben. Nekünk ilyen jelentéseink nincsenek. Rendszeresen, ütemesen fejlődik mező­gazdasági termelésünk, évenként néhány százalék­kal. Ha visszaesik, ez is csak néhány százalékos. Ritka az olyan terv, mint az idei, amikor viszonylag magas, 8 százalékos hozam­­növekedést irányoztunk elő. Nem szokásosak tehát nálunk „nagy ugrások”, vi­szont meglehetősen bizton­ságos a mezőgazdasági ter­­­­r­melésünk, noha ott „nin­csen tető a műhely felett”. Erre büszkék lehetünk,­­ mert ez már egy elért, je­­­­lentős színvonal bizonyíté­ka, nagy emberi erőfeszíté­­­­sek és anyagi befektetések­­ eredményeit tükrözik. Volt nálunk aszály régen­­ is, meg mostanában is. De­­ például, az 1952-es aszály­­ nemzetgazdasági tragédiát, válságot okozott, a tavalyi pedig némileg visszavetette ugyan a termelést, de a­­ gazdaság egyensúlyát nem ,­ rázta meg. Ennek egyik­­ legfőbb titka a műtrágya. Legjobb tudomásom szerint a biokémikusok máig sem tudják megmagyarázni, hogy miért, de tény, hogy a bőségesen műtrágyázott gabona jobban bírja a­ szá-'­razságot. Ez járulékos ha­szon, hiszen a műtrágya használatának legfőbb eredménye, hogy ma olyan termésátlagokat takarítunk be széltében-hosszában, amilyeneket hajdanán még a legjobb gazdaságok a leg­jobb években sem tudtak elérni. A műtrágya azonban drága dolog, a költségek szempontjából korántsem mindegy, hogy két mázsát szórnak ki egy hektárra, vagy tizenkét mázsát. Közismert módja a szán­tóföldeket fenyegető­­ veszély elhárításának az öntözés. Ez esetben nem a­­ víz, hanem a berendezés kerül sokba. Hiszen ha a talajművelő gépeket hasz­nálni akarják, akkor öntö­zővizet rejtetten, a szántási mélység alatt, állandó csö­veken kell vezetni, a víz kiemelését, szétosztását, a szükséges nyomás előállítá­sát költséges gépi berende­zések, és automatikák vég­zik. És nem is biztos, hogy csodát tesznek. Nem min­denki tudja, de tény, hogy súlyos aszály esetén az ön­tözővíz csak a katasztrófa elhárítását szolgálja. Ha éget a nap, akkor lecsök­ken a levegő páratartalma, ami pedig a növények fej­lődésének egyik feltétele. A kipermetezett víz is gyorsan elillan, nem a ta­lajba, hanem a levegőbe. Előfordulhat, hogy aszály­ban a bőségesen öntözött kukorica csak annyi ter­mést hoz, mint egy normá­lis esztendőben öntözés nél­kül hozott volna. De a ka­tasztrófát akkor is elhárí­tottuk. És ha esős az esz­tendő, öntözni nem kell, a beépített öntözőberendezés amortizációjának terhét ak­kor is viselik a gazdaságok. Ahol gépek működnek a termelésben, ott mindenütt azt az igényt támasztjuk, hogy ezeket használják, ki minél alaposabban. Több műszakban, egész eszten­dőn át. A kerem­ény szabály alól a mezőgazdaság kivé­­­tel. Egykor július elején kezdtek aratni, csinálták vagy hat hétig, de a cséplés eltartott gyakran szeptem­ber derekáig is. Vagyis 8—10 hetet vett igénybe a munka. Most úgy kell gé­pesítenünk, hogy mind a két műveletet — az aratást és a cséplést — két-h­árom hét alatt befejezhessük. Mi­ért? Azért, mert jöhet eső, rossz idő, amikor a gépek nem tudnak dolgozni. Lét­kérdés tehát, hogyha kell, két hét alatt is végezni­­ tudjunk. Különben a nagyi befektetéssel már megtér­, mert gabona megy veszen­dőbe. Az tehát a jó gazda-­­ ság, ahol — noha látszólag feleslegesen is — sok a­­ kombájn. Mert abban a­ gazdaságban a legnagyobb a biztonság. Vannak országok ahol még a szénakészítés sem terjedt el. Ha tehát jön egy­­ rossz tél, esetleg az állatál­lomány ötödrésze is elpuszt 1 tul tavaszig. Azután vannak országok, ahol a belföldön­ megtermelt abrakból gaz­dálkodnak. Ha az elfogyott. Kanyarognak az állatok, kondíciójuk leromlik, t­er­­­m­elésük visszaesik, n­­agyon sokba kerül,­­ hogy mi ezeket a ve­szélyeket­­ elkerülhessük. Mert a magyar­­népgazda­ság egyik vastörvénye, hogy az állattenyésztés eredmé­nyeit takarmányhiány nem veszélyeztetheti. Ha, nem termett meg itthon, ve­szünk külföldön. Ha ezer vagon kell, akkor annyit, ha ötvenezer vagon kell, akkor’ annyit, tekintet ’ nél-­­­kül a felhasználandó dollár végösszegére. Ez pedig na­gyon sok, mert amikor ná­lunk nem terem, akkor rendszerint másutt is kevés­ terem, tehát a világpiacon emelkednek az árak. A szükséges fehérjetakarmá­nyokat pedig itthon nem tudjuk megtermelni: a szó­­jalisztet, földimogyoró po­gácsát, hallisztet minden­képpen külföldről kell meg­vásárolni. Mindezeket nem a szak­embereknek mondtam el, azok úgyis tudják. Felvilá­gosítás, ismeretterjesztés volt a célom. Gyakran hal­lani ugyanis, hogyha mi olyan biztonságosan és olyan sokat termelünk, ak­kor miért kúsznak felfelé az élelmiszerárak? Hát egyebek mellett ezért. Mert a biztonság, költséges do­log. M­égis, a mezőgazdaság felett még a nagy be­fektetések ellenére sincsen tető. A kései fagy ellen szinte semmit nem tudunk tenni, a ritka méretű aszály hatását csak mérsékelni tudjuk, és a jól működő, ámde költséges állategész­ségügyi apparátus erőfeszí­tései dacára is adódhat egy-egy olyan járványos ál­latbetegség, amely megtize­deli az állományt. Mert a mezőgazdaság mégis csak mezőgazdaság. FÖLDEÁKI BÉLA A közélet hírei LOSONCZI PÁL ÜDVÖZLŐ TÁÁVIRATA Svájc nemzeti ünnepe al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait Kurt Fuglernek, a Sváj­ci Állmaszövetség elnökének. * Dr. René Stoudmann, Svájc budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a nagykövet­ségen. A fogadáson részt vett dr. Bakos Zsigmond könnyűipa­ri államtitkár, Madarasi At­tila pénzügyi államtitkár, Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes. KINEVEZÉS Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke augusztus 1-i hatállyal dr. Kocsis Mihály vegyészmér­nököt, a Magyar Szabvány­­ügyi Hivatal elnökhelyettesé­vé kinevezte. TUDOMÁNYOS ELISMERÉS Szalai Sándor akadémikust, a nemzetközi összehasonlító társadalomkutatás terén szer­zett tudományos eredményei elismeréséül tagjává válasz­totta a New York-i székhelyű Művészeti és­­ Tudományos Világakadémia. ELUTAZOTT A BOLGÁR IGAZSÁGÜGYI KÜLDÖTTSÉG Elutazott hazánkból a Szvetla Daszkalova boglár igazságügy-miniszter által ve­zetett igazságügyi küldött­ség, amely dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter meghívására hivatalos láto­gatást tett hazánkban, ahol megismerkedtek a magyar jogi élet aktuális kérdéseivel, szívélyes légkörben,­­tárgya­lásokat folytattak. A látogatás során Havasi Ferenc, a Minisztertanács­­el­­nökhelyettese fogadta Szvet­la Daszkalovot. A delegáció találkozott dr. Szakács Ödön­nel a Legfelsőbb Bíróság el­nökével és dr. Szíjártó Ká­roly­ legfőbb ügyésszel is. A bolgár igazságügyi kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter búcsúz­tatta. FOGADÁS A KÍNAI NAGYKÖVETSÉGEN Hu Hui-min, a Kínai Nép-­­ köztársaság budapesti nagy-­­­követségének­­ katonai és­ lég-]­ügyi attaséja hétfőn este a­­ nagykövetségen fogadást­­ adott a kínai népi felszaba-­­ dító hadsereg alapításának , 50. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Tóth Tibor vezérőrnagy, vezérka­­rifőnök-helyettes, a Magyar Néphadsereg több tábornoka és tisztje, a Külügyminiszté­rium képviselői. Hordógürgetők A Hódmezővásárhelyi Fém­technikai Vállalat szentesi gyáregységében évente 80 ezer darabot gyártanak a képeken látható olajtároló hordókból. Most, a szabad­ságolások időszakában, két műszakos munkarendben na­pi 300 kész hordó hagyja el a műhelyeket. Bár a főbb műveleteket gépesítették, azért még nehéz, fizikai mun­ka eredménye most is min­den darab. Képünkön, a lémert olló­val méretre vágják, a dugó helyén kilyukasztják, azután ezen a palásthengerlő szerke­zeten adják meg kikerekedd formáját. Bagi Istvánnak ugyancsak szüksége van az erejére, hogy megküzdjön a súlyokkal. (Fotó: Lazár Mihály) Vásárhelyi kiadás 34 ÉVFOLYAM 180. SZÁM 1977. augusztus 2., kedd Ára 80 fillér Megkezdték a kender aratását Hektáronként tíz mázsával nagyobb tormást várnak a tavalyinál Augusztus elsején, a tegnapi napon kez­dődött meg nagyobb erővel Csongrád me­gyében a kenderkóró aratása, betakarítása, mégpedig azon az ezer 900 hektáron, ahon­nan a rendszergazda, a KSZV termelésé­hez ebben a megyében alapanyagot kap­hat és várhat. A vegyszeres lombtalanítás, mely az aratást megelőzi, július 31-én fe­jeződött be 693 hektáron — a terület nagy­ságától függően két, illetve három szakasz­ban. A rendszerközpontnak adott jelzések szerint tegnap a vásárhelyi tsz-ek közül a Ságvári, a Dózsa, a Marx indult az ara­tással­. A nagy fai célgazdaságban is a ken­­derkóró betakarításával kezdődött augusz­tus. Csongrád megyében a rendszergazda legnagyobb, 400 hektáron kendert termelő bázisgazdaságában,­ a mártélyi Fü­rstben ugyancsak, aratnak. A legutóbbi termésbecslé­sek megállapítása szerint megyénkben a kenderföldek várhatóan nyolcvanmázsás átlagtermést adnak. A Ken­­derfonó és Szövőipari Vál­lalat, a rendszer gazdája a 9 ezer 400 hektáros terület­ről — tehát a rendszerbe bekapcsolódott, más megyék­ben levő gazdaságoktól — 172 ezer tonna kenderkórót­­ vár. Ez a mennyiség fedezi a vállalat nyersanyagszük­ségletét az 1978. évi új , termésig. 1­­976-ban a KSZV 62 ezer 300 tonna kenderkórót vá­­■ sorolhatott fel, most pedig ha minden jól megy, 72 ezer tonnát. A hektáronkénti át­lagtermés a rendszerben dol­gozó gazdaságoknál figye­lemre méltó. Bács-Kiskun, Baranya megyékben a hek­táronkénti átlagot 90 má­­­­zsá­ra becsülik míg az aszály sújtotta Hajdú-Biharban 65 —70 mázsára. A szegedi kenderterme­­­ lési rendszer a gazd­aságok­­­­kal, a bázis gazdaságok­kal karöltve készült fel a be­takarításra. A rendszergazda­g szerezte be és tárolta az aratógépek működéséhez szükséges alkatrészeket. A javításokhoz már az év­­első felében volt alkatrész, s a második negyedévben újabb mennyiség érkezett be a Szovjetunióból, egy­millió forint értékben, tehát az aratás idején sem lehet különösebb fennaka­dás. Július 12-én a gazdasá­gok megkapták a felhívást, mely szerint, a pótalkatrésze­ket rendelkezésükre tudja bocsátani a rendszergazda, mind a hetven gazdaságnak. Naponta jelentkeznek is az alkatrészekért, nehogy fenn­akadás legyen az aratásban. Újabb biztosíték, hogy­ a szegedi kendertermelési rendszer szervizszolgálatot hívott életre: Csongrád megyében egy, míg a többi területen két autója áll az esetleges hi­bák elhárításának szolgá­latában. Csak az újszegedi rendszer­­központot kell értesíteni, s a szerelők útnak indulnak. A rendszerben dolgozó gazdaságoknak 280 arató, 85 tömörítő és 110 darab hom­lokrakodó gép segít az ara­tásban, a betakarításban. Ezek közül Csongrád megyé­ben 57 arató, 12 homlokra­kodó, 19 tömörítő, bálázó gép dolgozik. Igaz, az utób­biból ötre lenne még szük­ség, érkezésüket szovjet im­portból várják. De a gépek száma biztosítéka annak, hogy rendben,­ időben , opti­málisan elvégezhető legyen az aratás, mivel egy gépre 33 hektár jut. Az országban, azaz a rend­szerben levő gazdaságok közül itt a legjobb a gé­­peszettség foka. S, csak javulhat, mert az idén kap tömörítőt a pitva­­rosi és a csanádpalotai tsz. S hogy tényleg rendben legyen minden, a Szegedi Kenderfonógyár az idén elő­ször készített zsinegeket a kévék bekötéséhez 45 tonna mennyiségben. A zsineget azoknak a gazdaságoknak ki is szállították, akik­ rendel­tek belőle. A felvásárlás, a beszállítás a napra­­­kész megállapodás alapján törté­nik majd a telephelyekre. Csongrád megyében a ken­derkórót fogadja a nagylaki, a vas­háti, a szegvári, az eperjesi gyár. A munka- és üzemszerve­zés ezekben a napokban, Hetekben úgy készül, hogy összhangban legyen a beta­karítással. A gyárak mun­kaidő beosztása is alkalmaz­kodik a mezőgazdaságéhoz. Várhatóan augusztus tízre befejeződik az átvétel, a fogadás megszervezése is. Azokban a gyárakban, aho­va a termelők, a gazdaságok beszállítják a kenderkórót, az autókról a lerakodást nyolcvan százalékban gépe­sítette a KSZV. Emelőbe­rendezések segítik a mun­kát. A belvízmentesítési építőtáborban Hétfőtől a harmadik turnus részvevői dolgoznak Makón Kis ünnepség keretében búcsúztatták el a makói bel­vízvédelmi építőtábor má­sodik turnusának résztvevőit szombaton, Makón, az Er­dei Ferenc kollégium épüle­tében. Közöttük azt a 30 jugoszláv fiatalt, akik két hétig dolgos vendégei voltak a városnak. A fiatalokat és a megje­lentek vendégeket Nagyné Mari Ildikó, a városi KISZ- bizottság munkatársa köszön­tötte, majd dr. Forgó István makói tanácselnök mondott beszédet­ . Megköszönte a résztvevők fáradságos mun­káját, amellyel nagymérték­ben hozzájárultak Makó vá­ros belvízrendezési tervének megvalósításához. Ezután a jugoszláv ven­dégmunkásoknak emléktár­gyakat adtak át, majd a két vajdasági munkacsoport zászlajára a megyei KISZ- bizottság és a városi KISZ- bizottság nevében kötöttek szalagot. Ugyancsak az Erdei Fe­renc kollégium épületében fogadták vasárnap a harma­dik turnus résztvevőit. Budai Antal, a városi KISZ-bizottság munkatársa köszöntötte a 64, megyénk­ben tanuló diákot, majd dr. Vezér Károly, a makói vá­rosi pártbizottság első titká­ra szólt a belvízmentesítési építőtábor jelentőségéről, az első két turnus résztvevői­nek kiemelkedő munkájáról. A fiatalok hétfőtől két hé­tig a belvízrendezésre kije­­lölt utcákban szorgoskodnak.

Next