Csongrád Megyei Hírlap, 1978. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

VILÁG PHOLája »««.Cu Ál, J.o u LI L'T táv 1 CSONGRÁD MEGYEI ★ A MAC ÍI AH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Érdek és érdekeltség Egy évtizedre visszateekintve, ugyan nem meglepő, de figyelemre alig méltatott adatokra bukkanhatunk az állami ipar önálló egységeinek számáról. Ebben az időszakban a száz munkásnál kevesebbet foglalkoztató vállalatok aránya az állami iparon belül 15,7 százalékról 7,4-re csökkent, ugyanakkor az ipartelepek számának apadása szerény, már-már elhanyagolható. Az történt tehát, hogy a korábban önálló kisebb vállalatok többsége beolvadt egy nagyobb szervezetbe. Ez nem baj, sőt, esetleg előnyt kínálhat mind az érintetteknek, mind a népgazdaságnak, ám a jogi, formai beolvasztást legtöbbször nem követte szerves egybeépülés. A bekebelezés úgy zajlott le, hogy a létszám, a termelői képesség, azaz a kapacitás bővülését tárt karokkal várta az új gazda, cserébe azonban — tisztelet a ritka kivételnek — nem adott semmit, már ami az érdekek összehangolását, egészséges differenciálását illeti. Márpedig kézenfekvő: a több egységre tagolódó vállalatoknál az össztársadalmi, valamint a csoportérdekeket csak akkor lehet igazán jól érvényesíteni, ha hathatósan serkent itt is, ott is az érdekeltség. A vállalati belső szervezet tökéletlensége, az elmaradó követelményektől általában akadálya a haladásnak, s még inkább igaz ez a több gyárra, gyáregységre tagolódó cégeknél. • Decemberben fogadta el az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényt, amely — gyakorlati tapasztalatokból leszűrt intő jeleknek engedve — a vállalatok belső irányítási, elszámolási, érdekeltségi rendszerének előírásain kívül kitért a területileg más helyen levő vállalati egységek helyzetére. Csupán érzékeltetésül a két alapvető adat: az állami ipar vállalatainak száma — 1976-ban — 737 volt, ám ezek 5250 ipartelepet működtettek! Durva számtani átlagban ez vállalatonként hét telephely, azaz — mert ilyen értelemben teljesen mindegy hogy két vagy kilenc gyáregysége van a cégnek — fontos és érzékeny helyet tapintott ki gazdaságunk szervezetében a törvény. Az, ami eddig csupán óhaj volt, most törvény előírta kötelezettség; a vállalatoknak, működési és szervezeti szabályzatukban, valamint kollektív szerződésükben a területileg másutt elhelyezkedő, azaz nem egy telephelyen levő egységeik számára külön elszámolási és ösztönzési rendszert kell megállapítaniuk. Ennek a kikötésnek az a célja, hogy közvetlenné tegye az eddigi, közvetett, s ezért sűrűn elmosódó érdekeltséget, véget vessen az eredményektől függetlenített egyenlősdinek. Célja a törvénynek ugyanakkor az is, hogy megfelelő gazdálkodási önállósághoz — és felelősséghez! — juttassa a szóban forgó gazdasági egységeket. Hasonló utat jelöl ki a *• törvény a tröszti kereteken belül tevékenykedő vállalatok számára is, azaz kívánatosnak tartja az eddigi, merev, sok tekintetben visszahúzó erőkkel terhelt szervezeti formák, érdekeltségi rendszerek tágabbá tételét. Az érdek természetesen — alapvetően — a vállalati, tröszti szervezet egészében azonos : a hatékonyabb, nagyobb vállalati eredményt hozó munka. Most az érdekeltség olyan módszereit kell megtalálni, amelyek ötvözik a konkrét telepi hely, s a vállalat, valamint ezek együttesének és a népgazdaságnak érdekviszonyait. A törvény ezt — hangsúlyozni szükséges — csak lehetővé teszi, de nem teremti meg: ez a termelőhelyek dolga, kötelessége lázár Gábor Új gépek a mezőgazdaságnak: Másfél milliárd forintos termelési érték a HÓDGÉP-nél Minden gyáregységre nagyobb faladat vár A zöldségtermelés a legnagyobb élőmunka-igényű ágazatok közé tartozik a mezőgazdaságban. Kivált a szabadföldi, tehát nagy tömegű árut adó fajtákra áll ez, amit még súlyosbít, hogy érési idejük jórészt egybeesik a gabonáéval, és több takarmányéval. Ezért a megoldás — hogy Tudniillik a kormányprogramban megfogalmazott célokat elérjük — csakis a termelés gépesítése lehet. A kiszolgáló berendezéseknek a magágy-előkészítéstől a betakarításig kell tehermentesíteniük a zöldséget termelő gazdaságokat. Mezőgépgyártásunk szervezeti kereteinek kialakítása olyan módon történt meg, hogy mindezeket az eszközöket a vásárhelyi központú HÓDOÉP profiljába sorolták, így tehát nem kis mértékben az ottaniaktól függ a gépigény kielégítésének mértéke. A vállalat gyártmánystruktúrája tehát alapvetően megváltozott az elmúlt évekhez mérten, amikor szinte kizárólagosan foglalkoztak a több célú szállítóeszközök előállításával. A tervek szerint ebben az évben a rendelkezésükre álló kapacitásnak immár negyven százalékát a zöldségtermelés gépeinek gyártása köti le. S nemcsaka vásárhelyi törzsgyárét, hanem valamennyi gyáregységét. Új termákként két, igen " fontos gép gyártását kezdik meg az idén. Ezek közül az egyik a talaj-előkészítést könnyíti meg. Kísérleti darabjait már kipróbálták néhány gazdaságban, s a vélemények kedvezőek. Nem utolsósorban ennek alapján készítenek a magágy-előkészítő gépcsalád egyes darabjaiból több tucatot is az idei év első felében. Ezt a feladatot — csakúgy, mint a tavaly sikerrel vizsgázott, vontatott zöldborsócséplők gyártását Vásárhelyen kell megoldani. S hogy nem lesz könnyű, annak bizonyságául azt említik: az év első hónapjaiban több mint ezer darabot kell előállítani azokból az univerzális pótkocsikból, amelyeket immár évek óta gyártanak kooperációban egy NDK-beli vállalattal. Párhuzamosan két szerelőszalagot kell tehát szervezni, s míg az egyiken pótkocsikat, addig a másikon zöldségtermeléshez alkalmazható gépeket szerelnek majd a munkások. A bemutatókon, bel- és külföldön egyaránt sikerrel szerepelt borsócséplőkből mindenekelőtt a hazai igényeket kell kielégíteni, de a lehetőségszerint exportálni is kívánnak belőle. Az egyenként hárommillió forint értékű berendezésből előreláthatólag 50 darab készül. Igen fontos feladatokat rótt ki a vállalati vezetés a makói gépgyárra is, amikor meghatározták, hogy ott a jelentős exportkötelezettséget is kielégítő, hagyományos borsócséplő gépek gyártása mellett további termékeket is elő kell állítani. Hasonlóképpen a szentesi gyárban, hiszen a tavalyi még nagy szériában készült pótkocsikat a Mezőgép Tröszt egy másik vállalata, gyártja tovább,, míg Szentesen, a9, illetve 14 tonna teherbírású szállítóeszközök sorozatgyártása kezdődik meg ebben az évben. Az ebbeli igények kielégítésén túl pedig a zöldbab betakarítását gépesítő eszközt is abban a gyárban szerelik össze — összesen 230 darabot. Szeged-Kiskundorozsmán — hiszen az ottani gyár is a HÓDGÉP-hez tartozik — minden erőt a rendfelszedők gyártására összpontosítanak. Így remélhető, hogy az idén kevesebb fennakadás lesz a szállítási határidőkkel, mint korábban. Legalábbis most még ezt ígérik a vállalatnál, és az érintett gyáregységben egyaránt. Egyéves szünet után ismét készterméket, mégpedig uborkabetakarító gépeket gyártanak majd Székkutason. Ezekis sürgős munkát adnak, hiszen a termés betakarításán elsősorban az év első felében elkészült gépek munkálkodhatnak majd. Változatlan marad a sándorfalvi gyáregység termelési profilja. Ott mindenekelőtt a szállítóeszközként és rakodógépként is sikerrel alkalmazott pótkocsikat, valamint különböző, speciális tartálykocsikat gyártanak az idei évben. Amint a felsorolásból is kitűnik, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat gyáraiban nem panaszkodhatnak a munkások arra, hogy nincs mit csinálniuk. Munkájukra nagy szükség van, hiszen tevékenységüktől, szorgalmuktól függhet a zöldségtermés betakarítása. A szocialista brigádok, és a többi munkások is valamennyi gyárban és gyáregységben megtették már munkafelajánlásukat. S ezeknek összegezése alapján azt mondják most a HÖDGÉP-ről, hogy az idén a vállalat ötéves tervével teljes egészében összhangban erősen megközelítik majd a másfél milliárdos termelési értékét. Ez jelentősen meghaladja a tavalyi szintet, s miután a munkáslétszám inkább csökkent, semmint emelkedett, fedezetet csakis a jobb munkaszervezés, a termelékenység további növelése jelent. Házigazda a József Attila Tudományegyetem Nemzetközi számítástechnikai konferencia Szegeden Kétnapos nemzetközi tudományos ülésszak házigazdája a szegedi József Attila Tudományegyetem. A Technika Házában tegnap, kedden reggel kezdődött tanácskozáson nyolc ország — Bulgária, Kuba, Lengyelország, NDK, Románia, Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország — számítástechnikai szakbizottságának tagjai arról cserélnek véleményt, hogy milyen mértékben sikerült előrelépni a számítástechnikát oktató, valamint az azt alkalmazó anárok képzési és továbbképzési rendszerének összehangolásában. A tudományos ülést megnyitó dr. Krekó Béla egyetemi tanár köszöntötte a résztvevőket, valamint a meghívott vendégeket, akik között ott volt dr. Antalffy György, a JATE rektora, Idle Béla, a szegedi városi hözbizottság titkára, Pápai József, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Ezt követően Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes vázolta a kétnapos tanácskozás programját. Ebből megtudtuk, hogy a KGST-országok gér évvel ezelőtt megalakított szakértői bizottsága immár második ülését tartja, s célja az, hogy időről időre beszámoljanak az egyes országok oktatási miniszterei előtt a számítástechnika korszerű oktatási módszereinek elterjesztése érdekében végzett munkáról. A tegnap délelőtti ülést követően dr. Krekó Béla egyetemi tanártól, az Egyetemi Számítástechnikai Központ igazgatójától, a magyar delegáció vezetőjétől megkérdeztük: elégedett-e az első munkanap eredményeivel, valamint azt, hogy a magyar tudósok hogyan veszik ki részüket a nemzetközi bizottság munkájából. — Mindenekelőtt az egész szakbizottság nevében elismerésemet és köszönetemet fejezem ki Csongrád megye és Szeged város, nem utolsósorban pedig a József Attila Tudományegyetem vezetőinek a konferencia kiváló megrendezéséért. A jó munkakörülményeknek mindig részük van a sikerben. S ezzel nyomban elmondtam azt is, elégedett vagyok az eredménnyel. Az első napon közös álláspontra jutottunk abban, hogy több területen is sikeresen dolgoztak a szakbizottságot alkotó országok szakértői, s a legutóbbi miniszteri értekezlet óta fontos eredményeket értünk el. Közülük külön is kiemelendő, hogy a magyar szekció is hozzájárult az általános számítástechnikai kultúra elterjesztéséhez. Ma már egyre inkább megszokják a gazdasági vezetők, hogy a számítástechnika csak akkor alkalmazható sikerrel a gyakorlatban, ha megfelelő számú és jól képzett szakember áll rendelkezésre. Mi külön is felelősséggel tartozunk ezért a tagországok közvéleményének, hiszen a magyar szekció vállalta magára annak idején a számítástechnikát oktató, és az ilyen eszközöket működtető szakemberek képzési és továbbképzési módszereinek folyamatos korszerűsítését. A többi tagország természetesen más és más részterületért vállalt magába garanciákat. A jelenlegi ülés eredményei közé sorolható, hogy a megvitatott területeken közös álláspont alakult ki, s végeredményben megfelelő anyagot terjeszthetünk az ősszel Moszkvában sorra kerülő XL miniszteri értekezlet elé. Hiszem, hogy hasonló sikerrel zárjuk a szerdai ülést is, s ezzel a szakbizottság ismételten bizonyítékát adja, mennyire nagy szükség van e fiatal tudományág elterjesztéséhez az oktatási és továbbképzési módszerek egyeztetésére a KGST-országokban. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes a tudományos konferencia megnyitó előadását tartja. (Fotó: Ács L. Sándor) 35. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1978. február 1., szerda Ára 80 fillér Vásárhelyi kiadás Axtívsértekezlet LÁZÁR GYÖRGY látogatása A VI. KERÜLETBEN Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Budapest VI. kerületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Kiss István szobrászművész, a Központi Bizottság tagjai.. . . • ’ A kerületi pártbizottság székházában Moró István első titkár, Füredi, László tanácselnök és a kerület más vezetői fogadták. Moróy István tájékoztatót adott akerület helyzetéről, fejlődéséről, a pártmunka tapasztalatairól. Ezt követően Lázár György ellátogatott a Képzőművészeti Főiskolára: itt Somogyi József rektor és Nemes László, a pártszervezet titkára adott tájékoztatást az intézmény tevékenységéről, majd a kormány elnöke megtekintette a hallgatók munkáiból készült kiállítás, és néhány műtermet. Lázár György ezután az újonnan épült MÁV központi rendelőintézetet tekintette meg. Végezetül a pártbizottság székházában aktívaértekezleten Lázár György tájékoztatót tartott időszerű politikai kérdésekről. MEDOSZ-tanácsközés: Tennivalók a mezőgazdaságban Idén az elmúlt évihez, képest 2—3 százalékkal növekszik a mezőgazdasági termelés, s ennél is nagyobb arányban, mintegy 5—7 százalékkal fokozzák teljesítményüket a mezőgazdasági nagyüzemek — mondotta Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, helyettes a MEDOSZ Központi Vezetőségének kedd ülésén, amelyen a mezőgazidaság idei feladatairól tanácskoztak. Rámutatott: a termelés fejlesztéséhez, a beruházásokhoz a gazdaságok saját erőalapjai biztosítottak. A gazdaságokban dolgozók létszáma idén tovább, csökken: a munkahelyi elvándorlás mérséklésére az üzemeknek megfelelő mértékben növelniük kell a jövedelem-színvonalat. " Gyártmányfejlesztés a könnyűiparban A könnyűipar elsődlegesen tovább korszerűsödő, az igényesebb cikkek javára gazdagodó kínálatával kívánja előmozdítani a kereslet megélénkülését. Ezért is vált az egyik központi kérdéssé a gyártmányfejlesztés az ágazat keddi aktívaértekezletén. Keserű Jánosné miniszter referátumában nagy súlyt helyezett a vállalati tervek és az ágazati feladatok összhangjára, különös tekintettel a gazdálkodás hatékonyságának növelésére. A gyártmányszerkezet gazdaságosságát pályázattal is ösztönző — hangzott el. Az aktívaértekezlet részt vevői több figyelemreméltó javaslattal egészítették ki az elhangzottakat. A vitában felszólalt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese is.