Csongrád Megyei Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSORGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A feladat rendet teremt Pedagógusok számára is■ mert tétel, hogy sohasem a felügyelet, hanem a megfelelő feladat nélkül maradt fiatalok a fegyelmezetlenek. Az a tanár, aki jó elfoglaltságot, önálló munkával megoldható leckét képes adni az osztályának, hosszabb időre is magára hagyhatja diákjait, távozása után sem lesz rendetlenség. Rendet tart a feladat. Ez a régóta és számtalanszor beigazolódott pedagógiai tapasztalat nemcsak az iskolák világában igaz. A megfelelő feladatok, és ezek végrehajtásában az érintettek megfelelő érdekeltsége kiváló , fegyelmező erő a mindennapi munkában, a vállalati gazdálkodás menetében is. Napjainkban mindezt nem haszontalan újra és újra végiggondolni. A munkaidő jelentős hányada ugyanis a vállalatok többségénél változatlanul nincs megfelelő mértékben kihasználva. A különféle számítások a munkaidő 15 százalékában jelölik meg a munka közben haszontalanul elfutó idő mértékét. Bizonyos, hogy ezek az ** értékek helyenként (még egy-egy vállalaton belül is), egyénenként és időszakonként erőteljesen változnak. Azt azonban mindenképpen mutatják, hogy a jobb gazdálkodás a munkaidővel a gyárak többségénél az egyik fő tartalért. Esetenként számottevő beruházást,- főként a kapacitástbővítő beruházások jelentős hányadát lehetne elkerülni az eddiginél jobb munkaidő-kihasználással, azzal például, ha kevesebbet állnának a gépek, s a gépek mellett az emberek. Az időveszteségek egy része közvetlenül az egyéni fegyelmezetlenségekből adódik. A munka menetében, tempójában, sőt még a termékek minőségének alakulásában is túlságosan nagy az egyes ember akaratának, pillanatnyi kedvének, szándékának szerepe, legalábbis ahol nem szalagszerűen szervezett a munka. A legtöbb helyen sem a normák, sem a technikai eszközök, gyártási eljárások nem képesek megfelelő keretbe foglalni a teendők láncolatát. Ez is egyik oka a lazább termelési fegyelemnek, de annak is, hogy a termelékenység a legtöbb gyárban jelentősen elmarad a nemzetközi átlagoktól. A termelékenység alakulása (tehát a munkaidő, a munkaerő és a géppark kihasználása) szempontjából ugyanis az a döntő, hogy a dolgozó műszak alatt hogyan képes gazdálkodni az idővel és a rábízott gép kapacitásával pontosabb normákkal per■ sze sokat javítható ez a fajta gazdálkodás, de tartósan annak van hatása, hogy a termelőberendezések, a gyártási technológia és a termelés szervezete menynyire képes feszessé tenni az egyes ember feladatát, mennyire képes egységes termelési láncba kapcsolni az egymás után következő munkafázisokat és gépeket. A géppark összeválogatásával, a technológia kidolgozásával és a gyártási folyamat megszervezésével olyan helyzetet kell kialakítani, hogy az egymás után következő munkahelyek ne csak egymás kiszolgálóivá, hanem ellenőreivé és serkentőivé is váljanak. Hogy a tempót, vagy a munkadarabok minőségét ne az egyes ember hangulata, munkakedve szabhassa meg — egyik nap így, a másik nap úgy, év közben esetleg lazább, év végén tempósabb ütemet véve fel —, hanem egész éven át a technológiai osztály által kiszámított legcélszerűbb és gazdaságosabb ütemesség és rend érvényesüljön a gyártás menetében, hétfő reggel és szombat délután, január elején és december végén egyaránt A korszerű technikára, technológiára épülő, jól szervezett gyártásban nincs mód a fegyelmezetlenségre. Illetve rögtön nyilvánvaló lesz, ki a ludas az esetleges mulasztásban, az időveszteségért, a gyengébb minőségért. Az emberek többsége szerint a „lötyögés”, az egymásra, a gépre, az anyagra várás fárasztóbb, mint az állandó, a feszes munkatempó, amelyben minden és mindenki a helyén van és minden idejében megérkezik. Ahol egyértelműek, testre szabottak a feladatok, s azok végrehajtásához valamennyi feltételt mások — a munkamegosztás keretében — folyamatosan és kifogástalanul megteremtenek, ott aligha van szükség különösebb felügyeletre, biztatásra, a fegyelem szilárd, és a lógásra hajlamosak sem képesek hátráltatni a munkát. Ahol tehát örökösen a munkafegyelmre, a fegyelmezetlen munkavállalókra panaszkodnak, ott — bizonyosak lehetünk benne — eddig még keveset tettek a korszerű technika és munkaszervezés meghonosításáért. A technika és a szervezéstudomány mai szintjén a korszerű nagyiparban fegyelmezetlen emberek nincsenek, nem lehetnek csak gyengén szervezett gyárak. GERENCSÉR FERENC A lakásépítkezésekről A SZÖVOSZ elnöksége kedden ülést tartott. A szövetkezeti lakásépítkezésekről tanácskozva megállapította: az előrehaladás gyorsabb is lehetne, ha valamennyi szerv munkája tervszerűbbé válna. Sok esetben nem megfelelő vagy nincs jól előkészítve az építési terület A SZÖVOSZ elnöksége az OKISZ-szal együttműködve arra ösztönzik a lakásszövetkezeteket és az ipari szövetkezeteket, hogy terveiket összehangolják. Részaránya 3 százalék , jövedelme 50 millió dollár• Időszerű feladatok a juhtenyésztésben Szakemberek megbeszélése Makón A XXI. országos mezőgazdasági könyvhónap gazdag programja záró eseményeként nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás zajlott le tegnap, kedden délelőtt Makón, a Lenin Tsz központi épületének nagytermében — a hazai juhtenyésztésről. Borbás József, a tanácskozást rendező tsz elnöke megnyitója után dr. Tibenszky Oszkár, a MÉM mezőgazdasági főosztályának juhtenyésztési főelőadója tartott előadást. Szavaiból kiderült, hogy a juh — más haszonállatokhoz viszonyítva — még mindig a magyar mezőgazdaség „legmostohább” állata. Ennek ellenére az 1977-es gazdasági évben mégis több mint 10 millió dollár tőkés piacokról származó árbevé- telt, illetve importmegtakarítást eredményezett államunknak. Ebből 14—15 millió dollár a nyersgyapjú behozatalának csökkentéséből származott, a többi pedig a pecsenyebárány-export árbevétele volt. Amíg hazai állattenyésztésünkben a juhászat részaránya csupán 3 százalék, addig a tőkés piaci árbevételekből származó részesedése 13—14 százalék. Ma a juh egyetlen olyan állatféleségünk — hangsúlyozta az előadó —, melynek exportja, azaz bevitele egyetlen tőkés országban sem tiltott, illetve nem esik védővámok alá. E kivételesen jó külpiaci lehetőségeket úgy hasznosítja népgazdaságunk, hogy évente a vágóállatok 90—92 százalékát exportálja. Csak a fennmaradó kis hányad kerül hazai fogyasztásra. Jelenleg hazai évi gyapjútermésünk 9 ezer 600 tonna. Textiliparunknak azonban mintegy 13 ezer tonna a zsíros gyapjú igénye. A különbözetet tehát még mindig imputálnunk kell. A feltételek — a tenyésztés megkülönböztetett állami támogatásában rejlő lehetőségek — azonban megfelelőek ahhoz, hogy a következő években ezt az importigényt is hazai termésből elégítsük ki. A felsorolt tények arra mutatnak: egyfelől viszonylag elhanyagolt, extenzív tartáskörülményekre alapul a tenyésztői munka, másfelől különlegesen kedvezőek a népgazdasági jövedelmezőségi mutatók. Az ellentmondások egy részének feloldása is már jelentős előrelépést jelentene. A visszafejlődés, amely 1968-tól 1974-ig nyomon követhető, már megszűnt. Juhászatunk árutermelése felgyorsult. Szépen gyarapszik az anyaállomány is. Ezután három szakmai előadás hangzott el. Ezekből is kitűnt: a tudományos szakemberek és a gyakorló tenyésztők kezdik már érteni egymás nyelvét, törekvéseit. A juhtenyésztés kutatási eredményeiről és feladatairól dr. Gaál Mihály kandidátus, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola állattenyésztési karának tudományos igazgatóhelyettese számolt be. Román György, a Gyapjú- és Textilnyersanyagforgalmi Vállalat főosztályvezetője pedig mindenekelőtt a textilipar megnövekedett igényeit kötötte csokorba. Andrikó István, a szentesi Termál Tsz juhtenyésztési ágazatvezetője szövetkezetük eredményeit ismertette. Balog Csongor, a makói Lenin Tsz főállattenyésztője pedig a gazdaság juhtenyésztésben kitűzött céljait, kibontakozóban levő nagy beruházásait ismertette, nagy szakmai alapossággal. BORBÉLY SÁNDOR A MUNKASŐRÖKNÉL Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden részt vett a munkásőrség területi parancsnokainak értekezletén. A tanácskozáson — amelyen részt vettek az országos parancsnokság vezetői is — Borbély Sándor tájékoztatót tartott időszerű belpolitikai kérdésekről. LÁZÁR GYÖRGY LÁTOGATÁSA KŐBÁNYÁN Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden Budapest X. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon Közéleti események Lázár György elbeszélgetett a kerületi párt-végrehajtó bizottság tagjaival, az állami és társadalmi szervezetek vezetőivel, akik tájékoztatták Kőbánya politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, időszerű feladatairól. Ezt követően a Politikai Bizottság tagja felkereste a Pataky István Művelődési Központot, megtekintette az Újhegyi úti lakótelep építkezéseit és az új ABC-áruházat. A továbbiakban ellátogatott a szocialista brigádok parkjába, amelyet a kőbányai dolgozók és a kerület lakói az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáival közösen építettek és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére adtak át. GÁSPÁR SÁNDOR FOGADTA AZ SZDSZ ELNÖKÉT Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kedden fogadta a Budapesten tartózkodó Enrique Pastorinót, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét. Megbeszélést folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. » Folytatta munkáját a KB-titkárok budapesti tanácskozása Kedden ünnepi estet rendeztek a tanácskozáson részt vevő küldöttségek tiszteletére Kedden folytatta munkáját a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása. A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozásán részt vevő küldöttségek tiszteletére kedden ünnepi estet rendeztek a Várszínházban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. (MTI) * Tervszerűen dolgoznak az építők A Paksi Atomerőmű épít. kr.ésén dolgozó 26. sz. Ál- Irmi Építőipari Vállalat muru k 'r.i l.' r.szmilp.'.k a viszonyig k ' 'ző télvégi időjár. .t. A terveknek megfelelően h.k.:lnak a vizkivételi mű építésével. Elkészült az erőmű hidegági hűtővizcsatornája melletti kikötő. A háromszázhúsz tonna teherbírású darut a Ganz-MÁVAG szerelőbrigádja építi. (Fotó: Gottwald Kátéi* / MTI—&L) A szerződéses fegyelemről Az utóbbi három esztendőben több mint 8000 gazdasági perben döntöttek a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai. A legnagyobb ügycsoportot a több mint 2000 kártérítési per képviseli, ezen belül is mindenekelőtt a fuvarozási és a szállítmányozási szerződéseken alapuló jogviták. A bíróságok elvi irányító testülete az elkövetkező időszakban is arra törekszik : a gazdasági perekben folytatott ítélkezési gyakorlatával hatékonyan szolgálja a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, a népgazdasági érdek érvényesítését és a szerződési fegyelem megszilárdítását — állapította meg a Legfelsőbb Bíróság keddi teljes ülésén, melyen dr. Szakács Ödön elnökölt. Megtárgyalták és elfogadták a gazdasági kollégium 1975— 1977 között végzett munkájáról szóló beszámolót. A teljes ülésen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. (MH) Vásárhelyi kiadás 23. ÉVFOLYAM 51. SZÁM 1978. március 1., szerda Ára: 80 fillér A szegedi trolibusz Menetrendszerűen 1979. májustól közlekedik A tömegközlekedési eszközök közül egyetlen jármű sem váltott ki annyi vitát — kapott annyi elismerést és elmarasztalást —, mint a trolibusz. Húsz évvel ezelőtt még 49 ország 495 nagyvárosában jártak a trolik, de 10 évvel később már 15 ország 65 városában meg is szüntették ezt a gazdaságtalan üzemelés miatt. A környezetvédelem előtérbe kerülése eredményezte, hogy ismét napirendre tűzték a trolibusz fejlesztésének kérdését, hiszen a szakemberek bebizonyították: egyetlen autóbusz olyan mértékben szennyezi a levegőt kipufogógázzal, mint 40 személygépkocsi. Budapesten a józan érvek alapján a troli fejlesztése mellett döntöttek. A megyei városok közül Miskolc és Debrecen előtt Szeged vállalta, hogy még az ötödik ötéves tervben megépíti kísérleti trolibuszvonalát. A szegedi villamosok energiáját adóáramátalakító kapacitását eddig csupán 50 százalékban használták ki, így különösebb többletberuházás nélkül biztosíthatják a trolikhoz szükséges energiát is. Az első trolivonal építése a járulékos beruházásokkal együtt 33,7 millióba kerül. A beruházás helyzetéről kaptunk tájékoztatást dr. Várhalmi Károlytól, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatójától. Az első troli a Bartók Béla tér és újszeged között közlekedik majd. A Bartók Béla tértől a Tisza-híd újszegedi feljárójáig közös felső vezetéket építenek, majd a híd lábánál válik ketté a vonal. Az egyiknek a végállomása Odessza 201-es épületénél, a másiknak pedig a 207-es épületnél lesz. Tervezik a második vonal építését is a Bartók Béla tér és az Északi városrész között. A Közlekedési Vállalat már megrendelte a 12 — egyenként 1,1 millió forint értékű — ZIU—9 típusú, szovjet trolibuszt. Az új típusú trolik nagy előnye, hogy a villanymotorok 600 ezer kilométerig nem igényelnek javítást. Folyamatosan érkeznek a felsővezeték-tartó oszlopok, szerkezetek Szegedre. Jövő héttől — három hónapig — a Budapesti Közlekedési Vállalatnál dolgozik majd hat szegedi műszaki szakember, akik a felsővezeték szerelését végzik. A felsővezeték kiépítése mellett jövő év második negyedére elkészül a szegedi villamosgarázs mögötti területen a trolibuszok tárolótere és szervizállomása is. A jövendő trolibuszvezetők és -karbantartók kiképzése, betanítása idén októberben kezdődik Budapesten. A hathónapos tanfolmra 25 kocsivezetőt küldenek. Jövő év áprilisában már éjszakánként, utasok nélkül járnak az új trolik Szeged és Újszeged között, hogy május 1-től már az utasforgalomban se legyen fennakadott.