Csongrád Megyei Hírlap, 1978. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSOKSÁD MEGYEI ★ B A ma­g­y­a­r szocialis­ta m­u­n­k­ás pár­t lapja Kukorica ésódjan­k A­z MSZMP KB március ** 15-i határozata a me­zőgazdaság egészét állította reflektorfénybe. Mérleget vont az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és kis­termelők egy-másfél év­tizedes tevékenységéről. Megállapításai a dolog lé­nyegét tekintve elismerőek. A mezőgazdaság dolgozói eredménnyel vettek számos akadályt, jelentős fejlesztést valósítottak meg és nem lebecsülhető mértékben já­rultak hozzá ahhoz, hogy népünk életszínvonala egyenletesen emelkedett. A közérdeklődés jelenleg a kukoricára összpontosul. A kukorica ebben a pilla­­natban a gondok forrása, a gazdaságok elképzelései ezen a területen nem egyez­nek a népgazdasági szándé­kokkal és követelmények­kel, a kukorica vetésterüle­te csökkent, termésmennyi­sége nem elégíti ki az or­szágos igényeket. A gazdaságok — mint már annyiszor — most is közgazdasági, gazdaságossá­gi megfontolásokat követ­nek. Nem az ország igé­nyeiről feledkeztek meg, csupán arra a tényre figyel­tek fel, hogy a kukorica­termesztés haszna csökken, esetenként el is tűnik. So­káig mindenki ujjongott azon, hogy a korábbi har­minc mázsa körüli hektá­ronkénti hozamok emelked­­tek, egy rekordesztendőben már az ötven mázsát is el­érték. Meg azon, hogy az egy m­ázsa kukorica előállí­tásához korábban szükséges 80 m­ órai élőmunka­igény mostanáig percekre zsugorodott. A főkönyvelők azonban azt is nézik, hogy a munkatermelékenység nö­vekedését előmozdító gépek milliókba, a szükséges anya­gok és vegyszerek ezer fo­rintokba kerülnek. Ezt a felvásárlási ár nem mindig bírja el. A kukorica nemcsak ** egyike a legfontosabb, de megengedhető kerekítés­sel nyugodtan állíthatjuk, hogy a legfontosabb növé­nyünk. A legnagyobb terü­leten, a legnagyobb meny­­nyiségben termeljük és a legsokoldalúbban haszno­sítjuk. Alapja az állatte­nyésztésnek, lassanként elő­térbe kerül közvetlen fo­gyasztása, sőt jelentős té­nyezője az exportnak is. A KB határozatában is szerepel .......kapjanak na­gyobb szerepet az árak ... el kell érni, hogy az árak... jobban ösztönözzenek a termelési célok elérésé­re ...” A kukoricánál azon­ban veszélyes lenne ezt a kívánatos elvet mechaniku­san alkalmazni. Mert ha a kukorica felvásárlási árát emelik, ennek seregnyi a következménye. A drága kukorica felborítaná az ál­lattenyésztés közgazdasági egyensúlyát, módosítaná jö­vedelmezőségét, megemelné a hús önköltségét. A kormány egyelőre azt a megoldást választotta, hogy prémiummal jutal­mazza azokat, akik az ed­diginél több kukoricát ter­melnek. (Ez a módszer frontáttörést hozott a tej­termelésben, a kukorica­prémium azonban jóval sze­rényebb.) Ez azonban csak tűzoltómódszer, az igazi megoldást nem itt kell ke­resni. Feladatunk: „helyére tenni” a kukoricát. Miért, hát nincs ott? Ebben az ágazatban ugyanis „mezőnyök” alakul­tak ki. A legjobb földeken gazdálkodó legkiválóbb gaz­daságok minden különösebb hírverés nélkül megalakí­tották a „százmázsások klubját”. Arra törekedtek, hogy hektáronként elérjék a százmázsás hozamot. En­nek érdekében minden pénzt megfizettek a legjobb gépekért, a leginkább ígé­retes vetőmagvakért, a ha­tásos vegyszerekért. Így áll­hatott elő az a helyzet, hogy a legjobbaknál ráfizetéses lett a kilencven mázsás ho­zam, míg másutt kifizetődő volt a hetven mázsa. Az őket követő mezőny fel akart zárkózni a legjobbak­hoz, holott termelési adott­ságai csak közepesek vol­tak. Ebben a csoportban még kevésbé fizetődtek ki a nagy befektetések, noha a hozamok — például megyei „szinten” — igen mutatósra sikerültek. Ebben a két kategóriá­ban az áremelés alig­­alig érne el hatást. „Husza­dik századi” gazdaságokról van ugyanis szó, amelyek a termést bőrzsákban adják el, vagyis feletetik, ők a ku­koricát a valóságos önkölt­ségen számítják be a húster­melésbe, érdekük tehát az önköltség csökkentése. An­nak tudnának igazán örül­ni, ha a magas hozamokhoz szükséges gépek, anyagok és vegyszerek mindig kap­­hatók, és valamivel olcsób­bak lennének. Van azonban a gazdasá­goknak egy további csoport­ja. Ezek azok a gazdaságok, amelyek jó földön gazdál­kodnak, de nem törekednek különösebben magas hoza­mok elérésére. Szerényebb­re méretezik befektetései­ket, és megelégszenek a tegnap még szép eredmé­nyek ismétlésével is. Itt van a nagy lehetőség! Mert ha ezek az igen jelentős terü­letet képviselő gazdaságok komolyan veszik a felada­tot, és megteszik mindazt, ami lehetséges, akkor dön­tésük eredménye megemeli a kukorica terméshozamá­nak országos átlagát is. A félreértések elkerülésé­re: nem azt kívánjuk, hogy legyen a kukorica egyszeri­ben „politikai növény”, nö­veljék a vetésterületét ott is, ahol nem kedvezőek a termelési feltételek. Hanem azt, hogy mindazokon a te­rületeken, ahol az adottsá­gok megfelelőek, adják meg ennek a növénynek mind­azt, amit a tudomány és a gyakorlat szükségesnek ír elő. A szárnyaló gondolato­kat persze realitásra inti a napi szükséglet. Ab­ban ugyanis nem bízha­tunk, hogy az előzőekben felvázolt fordulat most, né­hány hét alatt bekövetke­zik. Ezért tehát azzal kell befejezni sorainkat, hogy a fordulat bekövetkeztétől függetlenül még most, ezek­ben a napokban a gazdasá­gok vezetői nézzenek körül­­ a határban és ahol kipusz­tult vetést, vagy az üzem­tervből nélkülözhető üres területet találnak, azt ves­sék be kukoricával. füldenki Béla Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Kegyelettel megemlékezett elhunyt tagjáról, Ortutay Gyuláról. Törvényerejű rendeletet alkotott a pol­gári törvénykönyvnek a külgazdasági kap­csolatokra történő alkalmazásáról. Figye­lemmel a külgazdasági kapcsolatok sajátos szempontjaira, a jogszabály kiegészíti a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit, illetve biztosítja az azoktól való eltérést. Szabályoz egyes, a külgazdasági kapcsola­tokban rendszeresen jelentkező szerződés­­típusokat, így a kereskedelmi képviseletet és a szervizszolgálatot. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a felszabadulásunk 33. évfordulója alkalmá­ból adományozott kitüntetésekről, majd hozzájárult az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemen három, a Pécsi Tudományegye­temen egy, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetemen pedig két végzős hallgató kitüntetéses doktorrá avatásához. Végül bí­rákat mentett fel és választott meg. (MTI) Az építőipar eredményei, feladatai Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Ahhoz, hogy a lakásépítési programjaink megvalósulja­nak, meg kell teremteni a reális építési igények és a kielégítésüket szolgáló kapa­citások összhangját. De leg­alább­ ennyire fontos, hogy időben elkészüljenek a ter­vek, mert ezek hiányában képtelenség megmondani: hol, mikor milyen feladatra ké­szüljön az építőipar — hang­súlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfelesztési miniszter azon a pénteki ta­nácskozáson, amelyet Papp Lajos államtitkárnak, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökének vezetésével a Parlamentben tartottak a fővárosi, a megyei és a me­gyei városi tanácselnökök. Az építőipar eredményeiről, az építésügy időszerű kérdé­seiről szólva a miniszter el­mondta: az V. ötéves terv első két évében állami és magánerőből az előirányzott­nál 10 százalékkal több, ösz­­szesen 187 ezer lakás épült az országban. Említésre mél­tó, hogy a célcsoportos ta­nácsi lakásépítés keretében a tervezettnél mintegy négy­ezerrel több új otthont ad­tak át rendeltetésének. Ked­­vezőtlen jelenség viszont, hogy a tanácsi célcsoportos lakásoknál lemaradás volt. Ábrahám Kálmán bejelen­tette: már dolgoznak a máso­dik 15 éves lakásépítési prog­ramon. Az 1900-ig szóló ter­vek szerint elsősorban a ta­nácsok által elosztható bér­lakások és a telepszerű több­szintes magánerős lakások számát kívánják növelni Fontos, hogy a tanácsok a két ötéves terv közötti átme­netet elegendő építési terület előkészítésével tegyék zök­kenőmentessé. Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a tanácsok és a népi ellenőrzési bizott­ságok együttműködésének időszerű feladatairól tájékoz­­tatta az ülés résztvevőit. Korom Mihály igazságügy­­miniszter az alkoholisták kö­telező intézeti gyógykezelésé­nek tapasztalatait ismertette. (MTI) Több és jobb minőségű termékek Vállalati körkép az első negyedév eredményeiből Az első negyedév befejez­tével az MTI munkatársai néhány vállalattól tájékoz­­tatást kértek a három hó­nap eredményeiről, a ma­gasabb követelményeknek megfelelő legfontosabb in­tézkedéseikről és azok vég­rehajtásáról. 1A NAGYOBB TELJESÍTMÉNY, KISEBB SÚLY Az eddigieknél nagyobb teljesítményű, mégis 30 szá­zalékkal könnyebb kazá­nok sorozatgyártását kezd­ték meg a Láng Gépgyár­ban. A vállalat eddig 46 új típusú kazánra kapott rendelést. # MEGOLDÓDOTT AZ ALKATRÉSZ­­UTÁNPÓTLÁS Időarányosan teljesítette esedékes tervét, csaknem 4 milliárd forint értékű ter­méket, köztük 6500 Diesel­motort, 20 ezer futóművet, 215 kamiont és másfélszáz 180 lóerős traktort állított elő az első negyedévben a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Egyik legfontosabb eredményük, hogy sikerült megoldaniuk a korábbi évek legnagyobb problémáját, az alkatrész-utánpótlást.­ ­ JOBB MINŐSÉGŰ CIPŐK Az elmúlt három hónap­ban alig feleannyi rekla­máció érkezett a Sabaria Cipőgyárba, mint egy év­vel ezelőtt — a vállalat ve­zetői ezt a változást tart­ják legfőbb eredményük­nek. Radikális technológiai változtatásokat vezettek be, megváltoztatták a ragasz­tási folyamatot, ami az egyik legfőbb oka volt a hibáknak. A javulás most már határozottan érzékel­hető, a cipők 94 százaléka első osztályú. # TŰZHELY 15 VÁLTOZATBAN Nyolcévi következetes mű­szaki fejlesztés eredménye­ként az első negyedévben új elektromos és gáztűzhely­család próbasorozatának gyártása kezdődött meg a Siopart Zománcipari Mű­vek salgótarjáni gyárában. Az új termékcsalád lénye­gében valamennyi háztar­tás igényét kielégíti, s min­den piacon nagy keresletre számíthat, mert 15 válto­z-­atot foglal magában és felveszi a versenyt a leg­jobb európai termékekkel. Tömegszerű gyártásának megkezdése után az EG— 750-es típusú tűzhelycsalád folyamatosan felváltja a Komfort-tűzhelyeket. A vál­lalat készül a további fej­lesztésre, olyan kombinált sütő-főző készülék kialakí­tására, amely egyesíti ma­gában a gáz- és az elektro­mos tűzhely előnyeit. • SORON KÍVÜLI MUNKA — TERVSZERŰEN A Péti Nitrogénművek az első negyedévben több, mint háromszázezer tonna hármas műtrágyát, pétisót és karbamidot állítottak elő, vagyis jóval többet, mint bármelyik korábbi év ha­sonló időszakában. S a mi­nőség javításában is re­korderedmény született. Olyan talajtáplálékokat ké­szítettek elő, amelyek hosz­­szabb tárolás után sem tapadnak össze, a gördülé­keny szemcsék megőrzik jó tulajdonságaikat. Ezt fő­­­ként a Zsiramin nevű ke­zelőanyagnak köszönhetik, amelynek gyártását ugyan­csak megkezdték. Útépítés A Szentest és Csongrádot összekötő új Tisza-híd épí­tése elképzelhetetlen a hoz­zá csatlakozó közutak nyom­vonalának bizonyos módosí­tása nélkül. A csongrádi ol­dalon a FŰTÖBER-telep mellett vezet majd az új út, így elkerüli a régit keresz­tező vasúti síneket. Az új nyomvonal alapozásán nagy erővel dolgoznak a Földmun­kát Gépesítő Vállalat és a Volán 10. számú Vállalat gé­pei.­­ A feltöltésre alkalmas, agyagos földet markold termeli ki — bal­ról — a közeli „alkalmi bányá­ból”. A földgyalu után — jobbról — az úthenger kerekei tömörítik terhelésállóvá a talajt. / Fotó: 35. ÉVFOLYAM TI. SZÁM 1978. április 1., szombat Ára: 80 fillér Vásárhelyi kiadás Közéleti események APRÓ ANTAL BÉKÉS MEGYÉBEN Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke pén­teken Békés megyébe látoga­tott Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában tá­jékoztatót hallgatott meg a megye helyzetéről. LÁZÁR GYÖRGY látogatása A FŐVÁROS­­ IX. KERÜLETÉBEN­­ Lázár György, az MSZMP­­ Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pén­teken látogatást tett a fővá­ros IX. kerületében. A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen találkozott a tanári kar tagjaival és a diá­kok képviselőivel. Lázár György ellátogatott az Iparművészeti Múzeumba, megtekintette a centenári­umát ünneplő intézmény ju­bileumi kiállítását Végül a kerületi pártszékházban ta­lálkozott a városrész párt-, állami és társadalmi szervei­nek, valamint a vállalatainak vezető képviselőivel, s kon­zultációt folytatott a párt XL kongresszusán hozott határo­zatok végrehajtásának hely­zetéről, a területi pártbizott­ság irányító munkájának ta­pasztalatairól. A beruházások gyorsításáért A beruházások volt a té­mája a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület közgyűlésé­nek. A beruházások gyor­sítására központi konszigná­ciós raktár felállítását ja­vasolja az egyesület — je­lentették be az egyesület pénteki közgyűlésén a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia dísztermében. A közgyűlésen Gácsi Mik­lós kohó- és gépipari állam­titkár tartott előadást, az elnökségben helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Egyesület tiszteleti tagja is. Magyar—iraki megállapodás Március 25—31. között ma­gyar—iraki kereskedelmi ve­gyes bizottsági tárgyalások folytak Budapesten. A tár­gyalások eredményeként pén­teken aláírták az 1978. évre szóló árucsere-forgalmi jegy­zőkönyvet. Az előző évi 80— 80 millióról az idén csaknem 100—100 millió dollárra akar­ják növelni a két ország egy­más közötti exportját, illetve importját, vagyis az árucsere továbbra is kiegyensúlyozott marad.

Next