Csongrád Megyei Hírlap, 1978. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

J VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSORGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Színpompás volt a májusi ünnep Színpompás volt a májusi ünnep mindenütt a világon, hazánkban, és szűkebb pátriánkban, Csongrád megyében is. Felvonulásokon, politikai gyűléseken, majálisokon vettek részt a dolgozók. Alábbiakban a moszkvai, a budapesti és a megyénkben rendezett május elsejei ünnepségekről adunk összefoglaló­t. Moszkvában száztizenhárom ország kép­viselőinek jelenlétében nagy­szerű ünnepre került sor a Vörös téren. A felvonuláson 660 fővárosi üzem, vállalat, intézmény dolgozói vettek részt. A Lenin-mauzóleum mellvédjén az SZKP és a szovjet állam vezetői, Leo­­nyid Brezsnyevel az élükön jelentek meg. A felvonulást követően színpompás majáli­sokra került sor az ünnepi külsőt öltött moszkvai par­kokban. A felvonnuláson 660 moszk­vai üzem, vállalat, intéz­mény dolgozói vettek részt. Magukkal vitték az SZKP Központi Bizottságának má­jus elsejei jelszavait hirdető táblákat, a munkájuk ered­ményét­­ ismertető felirato­kat, a munkásosztály nem­zetközi szolidaritását hirde­tő transzparenseket. A Kreml vörös téglafalát a Szovjetunió állami címere és a 15 szövetségi köztársa­ság állami címere díszítette. A Vörös tér többi épületén Marx, Engels, Lenin óriási képmásai és a „Világ prole­tárjai, egyesüljetek!” felirat volt látható. A tér közepén a színes ruhákba öltözött sportolók, a Szovjetunió Kommunista Pártjának kez­dőbetűit formálták. Az út­törők ,képviselői virágcsok­rokkal köszöntötték a szov­jet vezetőket és a külföldi vendégeket. A tavalyi jubi­leumi szocialista munkaver­seny győztesei az élen sorra haladtak el a dísztribün előtt a szovjet főváros 29 kerülete dolgozóinak képvi­selői. Az önfeledt ünneplés a dél­utáni órákban Moszkva ün­nepi külsőt öltött parkjaiban folytatódott. A május elsejei ünnepségek kiemelkedő eseményére, a budapestiek felvonulására a Városligetet környező utcák­ban már a reggeli órákban tízezrével gyülekeztek a fő­város kerületeit képviselő üzemek, intézmények dolgo­zói. Ünnepi köntöst öltött az alkalomra a Felvonulási tér, vörös és nemzetiszínű zász­lókat lobogtatott a szél, a Gorkij fasor bejáratánál Marx, Engels és Lenin port­réjával feszültek a transzpa­rensek. A népköztársaság címeré­vel ékesített márvány burko­latú díszemelvényen néhány perccel 10 óra előtt foglalták el helyüket a párt és a kor­mány vezetői: Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Loson­­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benkő Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Maróthy László, Ne­mes Dezső, Németh, Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Borbély Sándor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, továbbá a főváros párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi és a tömegszervezetek képvi­selői, a munkásmozgalom ve­terán harcosai, a jubileumi zászlóval kitüntetett brigá­dok vezetői és a termelésben élenjáró több dolgozó. A neves közéleti személyi­ségeket és az ötven ország­ból hazánkba érkezett kül­földi szakszervezeti delegá­ciókat kétezer úttörő köszön­tötte vörös szegfűcsokorral. Pontban 10 órakor harsan­­tak fel a fanfárok, s elindult a nemzetköziség gondolatát jelképező zászlósor, hirdet­ve az emberiség összefogá­sának, békés jövőjének kö­zös érdekét. Fiatalok ezrei rajzoltak élőképeket a Fel­vonulási térre, s vitték ma­gasba tartva a szocialista országok nemzeti lobogóit. A közelgő VIT eszméjét, az imperializmus elleni küzdel­met hirdették a békét és ba­­■rátságót éltető feliratok. A nyitóképet a zászlóerdővel övezett hatalmas felirat zár­ta: ..Éljen a Magyar Szocia­lista Munkáspárt”. Ezt követően indult meg a budapestiek sok tízezres felvonulása. Zászlók, május­fák, transzparensek hullám­zottak a magasban. A szo­cialista munkaversenyben kiemelkedő eredményt elért, jubileumi zászlóval és okle­véllel kitüntetett gyárak és brigádok képviselői, párt- és állami vezetők haladtak az élen. A gazdasági eredmé­nyeket, a szocialista építő­munka kimagasló állomásait köszöntötték a táblák felira­tai, mozgósítottak népgazda­ságunk ötödik ötéves tervé­nek, a pártkongresszus ha­tározatainak eredményes végrehajtására, emeltek szót a béke, a nemzetközi enyhü­lés, a leszerelés mellett, til­takoztak a békés egymás mellett élést veszélyeztető neutronbomba ellen. A déli órákig tartó szín­pompás felvonulás záróké­pét ezúttal is a fiatalok raj­zolták a térre. Piros tré­ningruhások nyitották meg a Vörös Csillag Érdemrend­del kitüntetett, 30 éves Ma­gyar­ Hor­védel­mi Sportszö­vetség útjainak menetét. Ezt követően 1300 fiatal érke­zett hófehér dresszben a térre. Pattogó ritmusban végzett gyakorlatukkal jel­képezték az Edzett ifjúsá­gért mozgalmat. Majd a lá­nyok szaladtak a színre: 1600-an hajladoztak, színes szalagokat úsztatva a leve­gőben. A látványos gyakor­latok végén 3000­­fiatal vö­rös csillagot formált a tér­­ re. Közölte a felirattal: „Él­jen a párt!”. Budapesten Ötvenezren a szegedi nagygyűlésen Már a kora reggeli órák­ban „csúcsforgalom” volt hétfőn a szegedi utcákon. A májusi seregszemlékre gyü­lekezők ezrei lepték el az ut­cákat, zsúfolásig megtöltöt­ték a villamoskocsikat, az autóbuszokat. A vállalati, in­tézményi dolgozók első népes csoportjai kilenc óra után érkeztek a Széchenyi térre, ahol a munkásőrség zeneka­ra pattogó indulókkal fogad­ta a nagygyűlésre sereglőket Tíz óra előtt néhány perc­cel foglalták el helyüket a dísztribünön az ünnepi gyű­lés elnökségébe meghívottak, köztük Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, dr. Komócsin Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács el­nöke, Török József, a szegedi városi pártbizottság első tit­kára, Papp Gyula, a várost­anács elnöke, a társadalmi tervek, az üzemek, termelő­­szövetkezetek, intézmények épviselői, kitüntetett dolgo­­­k, a munkásmozgalom ve­­teránjai, a fegyveres testüle­tek küldöttei. Az elnökség tagjai, a nagygyűlés résztvevőit ér­vezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte, méltatta a nap jelentőségét, majd felkérte Sarlós Istvánt ünnepi beszé­dének megtartására. — A forradalmi szemléletű munkások a tudatosan vál­lalt osztályharc jegyében tet­ték a munka és a munkás ünnepévé csaknem kilencven évvel ezelőtt május elsejét — kezdte beszédét Sarlós Ist­ván. Majd arról szólott, hogy azóta ez a nap a világ egy­re nagyobb térségeiben, első­sorban a szocialista orszá­gokban, de néhány nem szo­cialista országban is hivata­los ünneppé vált. Gyűlések és felvonulások teszik forra­dalmi és harci ünneppé má­jus elsejét azok számára, akik tudják: a világ minden ellenkező erőt leküzdve elő­re halad. Majd így folytatta: — A mi felfogásunk sze­rint május elseje olyan ün­nep, amelyen többek között a világot érintő és érdeklő nagy gondokról is szólnunk kell, mert részesei vagyunk ennek a világnak, reánk is hatnak a nemzetközi esemé­nyek, s mi is befolyást gya­korolunk a népek sorsának alakulására. A tri századunk, a husza­­d-rei­lág­ átalatkulá­sának nagy korszaka. Mi, valamint az előttünk járt és utánunk következő nemzedé­kek hordozói vagyunk annak a szocialista fejlődésnek, amely békét, biztonságot, jó­létet és szabadságot hoz a világ népei számára. Törté­nelmi méretű feladatokat vállaltunk, és ezekhez kell a ma emberének felnőnie. *LAz­ utóbbi 33­­ég történelme arról, szól, hogy a szocializ­mus útjai mindenki számára járhatóak, s arról, hogy a legelmaradottabb nép is lét­re tud hozni virágzó gazda­ságot és fejlett kultúrát, ha önmaga javára használhatja fel tudását és munkaerejét. Aki csak egy, pillantást is vet bármelyik földrész térké­pére, talál a szívünknek kedvesen caenae elnevezést, amely azt jelzi, itt már győ­zött a proletár forradalom, amott létrejött egy erős nem­zeti felszabadító mozgalom, emiatt pedig forradalmi szellemű kommunista vagy munkáspárt vezeti a dolgozó nép harcát. A szocializmus új világot teremtett, és pusz­ta léte is elegendő ahhoz, hogy ne lehessen az októberi forradalom­­ előtti, időkre jel­lemző módon bánni az egyes népekkel. Ezután hangsúlyozta az ünnepség szónoka, hogy fej­lődik a világ és fejlődünk benne mi is, és hazánk is. Ezért természetes az, hogy ezen a napon önmagunkkal is foglalkozunk, s egy percig sem feledjük el, hogy a mun­ka ünnepe van ma. Emlékeztetett arra, hogy felszabadulásunk óta a dol­gozók munkaversenyében az emberibb jövőhöz kapcsoló­dó vágyaik fejeződnek ki. Az elmúlt évben a korábbi ver­senycélok az anyaggal, az eszközökkel és az emberi munkával való ésszerűbb gazdálkodásra irányuló tö­rekvésekkel gazdagodtak. A május elseje előtti ünnepsé­geken került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt ju­bileumi zászlajának átadásá­ra, a népgazdaság különböző ágazataiban legjobban mű­ködő vállalatainál. Elismeréssel szólt azoknak a szegedi vállalatoknak munkájáról, amelyek elmúlt évi termelési sikerekkel el­nyerték a kiváló címet, és a nagygyűlésen munkáskor­tíváik a résztvevők első ó­raiban foglaltak helyet. - emelte a Pamutnyomóipar. Vállalat Szegedi Textilmű­vek, az Ikarus szegedi gyá­ra, a városgazdálkodási vár­(Folutí­tas m­ 2. o-MeZo* ) ^ A szegedi nagygyűlés elnöksége. A szónoki emelvényen: Sarlós István. (Fotó: Ács L. Sándor.) Vásárhelyi kiadás 33. ÉVFOLYAM 102. SZÁM 1978. május 3., szerda Ára: 80 fillér Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt­­ Központi Bizottságának­ első tit­kára a fővárosi dolgozók május elsejei felvonulásán, nyilatkozatot adott: — Élve a lehetőséggel, e nagyszerű, lel­kes bu­dapesti felvonulásról szívből kö­szöntöm munkásosztályunkat, szövetkezeti parasztságunkat, értelmiségünket, a dolgo­zók legszélesebb köreit, a nőket, az idő­sebbeket és a fiatalokat, szocializmust épí­tő egész népünket. Bizonyos vagyok abban, hogy miként itt, Budapesten szemünk előtt lelkesen, jó hangulatban ünnepel népünk, így van ez az ország minden helységében, s így a vi­lág minden térségében, ahol öntudatos dolgozók élnek. Az elmúlt hetek szinte az élet minden területén a mérlegkészítés he­tei voltak. Ennek nyomán április 4-én ma­gas erkölcsi elismerést, kitüntetést kaptak a fizikai és a szellemi munka legjobbjai, munkás- és parasztemberek, alkalmazot­tak, tudósok, művészek, írók és sokan má­sok, akik élenjártak a munkában. A napokban a múlt év termelőmunkájá­nak eredményeit is mindenütt számba vet­ték, s az élenjáró üzemeket kitüntették, méltón köszöntötték. A Központi Bizottság is elbírálta a tavalyi nagyszerű szocialista munkaverseny eredményeit. Átadták a szocialista munkaverseny legjobbjainak, 27 vállalatnak a magas erkölcsi kitünte­tést, a kongresszusi zászlót, továbbá a munkaversenyben legjobbnak bizonyult szocialista brigádoknak a kitüntető okle­velet. Mindennek hatása itt, ezen az ünnepsé­gen is érzékelhető, mert a becsületes mun­ka erkölcsi elismerése rendkívül fontos, szüksége van rá mindenkinek, akik a ma­­­­gas követelményeknek eleget tesz. Mint­ köztudott, a Központi Bizottság egy másik, talán még nagyobb jelentőségű mérleget is megvont: legutóbbi ülésén fel­mérte a párt XI. kongresszusa óta végzett munkát. E mérleg is pozitív eredménye­ket mutatott. Kitűnt, hogy a kongresszus irányvonala helyes, fejlődés tapasztalható országunk belpolitikai helyzetében, tovább szilárdult népünk szocialista nemzeti tö­mörülése, előbbre küzdöttük magunkat a gazdasági, a kulturális építés területén, növekedett az életszínvonal. A kongresszu­si határozatokat — az igen nehéz körül­mények ellenére is — társadalmi életünk minden­ területén eredményesen végre­hajtjuk. Ebből nagyon fontos következte­tés adódik. Az, hogy távlataink világosak, a kijelölt, a bevált úton, amelyen eddig is jártunk, nyugodtan és magabiztosan ha­ladhatunk tovább. Az a feladatunk, hogy a XI. pártkongresszus határozatait — ame­lyek a szocialista építés feladatainak fog­lalatát adják —, s ötödik ötéves tervet sikeresen végrehajtsuk. Ahogy a Központi Bizottság megállapította, a sikeres munka feltételei adottak, illetve a továbbiakban megteremthetők. Nagyszerű dolog, hogy ez így van, biztonságot adhat mindnyájunk­nak. Jóleső tudni, hogy a roppant nagy nehézségeket leküzdve jelentős lépésekkel haladtunk és haladhatunk előre. Népünk tudatos és eredményes építője a fejlett szo­cialista társadalomnak. Természetes, hogy május 1-én, a munka ünnepén elsőként a munkáról szólunk, és nyugodt lelkiismerettel, jó érzéssel, a jö­vőbe vetett biztos hittel, reménnyel ünne­pelhetünk. Május 1-ének nagy nemzetközi ünnepét népünk hazafias érzéssel és in­ternacionalista szellemben köszönti. A fel­vonulások, a transzparenseken olvasható jelszavak, harci célok egyszersmind üze­netet jelentenek a világ népeinek is. Üd­vözöljük a nagy szovjet népet, a szocialis­ta világ népeit, a kommunista és munkás­pártokat, a szervezett dolgozókat, a társa­dalmi haladásért küzdőket, a nemzeti füg­getlenségért és a békéért harcolókat. Üze­netünk úgy szól, hogy a magyar nép szi­lárdan és eltökélten megoldja hazai fel­adatait, tovább halad a szocialista társa­dalom építésének útján és szerény lehető­ségeihez képest mindenütt ott van, s a jö­vőben is ott lesz, ahol síkra kell szállni a társadalmi haladásért, a nemzeti függet­lenségért, a békéért. Ezt üzenjük harcos­társainknak, a világ minden, haladó embe­rének, s ezt, a kapitalista világ józanul, reálisan gondolkodó politikusainak és té­nyezőinek is. Üzenjük, hogy a haladó erők harcostársai vagyunk, s nagyon komolyan gondoljuk a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élé­sét és azt a magunk lehetőségei szerint igyekszünk előmozdítani. E gondolatok töltik el az embert, látva e­­ nagyszerű felvonulást. Jómagam is örömmel, jó érzéssel ünnepelek, s minden­kinek szívből ugyanezt kívánom. Kívá­nom, hogy dolgozó népünk jó egészség­ben, erőben, eltökélten és a jövendő sike­rek reményében végezze becsülettel mun­káját, és mint eddig, a jövőben is álljon helyt. Bizonyos, hogy az új sikerek nem fognak elmaradni, s akkor a következő május 1-ét is hasonló örömteli érzésekkel fogjuk ünnepelni — hangsúlyozta végeze­tül Kádár János. (MTI)

Next