Csongrád Megyei Hírlap, 1978. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

Dr. Kornidesz Mihály látogatása a megyeszékhelyen D­r. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője vasár­nap felkereste a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeum új kiál­lításait, ahol dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató kalau­zolta. Ott volt dr. Koncz Já­nos, a megyei pártbizottság titkára is. Ezt követően a KB osztályvezetője megtekintette a XIX. Szegedi Nyári Tár­latot, majd felkereste a Sze­gedi Ipari Vásárt, ahol dr. Zsótér Mihály vásárigazgató kalauzolta. A vendég kísére­tében volt dr. Tamasi Mi­hály, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Szakszervezeti küldöttség utazott Szabadkára A testvérvárosi kapcsolata továbbfejlesztése céljából szabadkai Szakszervezeti Szö­vetség Községi Tanácsána meghívására háromtagú de­legáció utazott dr. Dobóczk Károlyné SZMT-titkár veze­tésével augusztus 1-én,­­ reggel Szabadkára. A kül­döttség tagjai: Bányai Sán­dor, az SZMT szervezési é káderosztályának vezetője, é­s Fabula Andrásné, az SZMT a tagja, a Pedagógusok Szak­­­szervezete Szeged városi bi­­£­zottságának titkára. A delegációt a határon dr.­­­ Ágoston József, az SZMT ve­­­zető titkára búcsúztatta. A a háromnapos szabadkai tar­­­tózkodás során a küldöttek a­­ szakszervezetek kulturális ne­­­­velőmunkáját tanulmányoz­­­­­ák. Magyar-szovjet petrolkémiai fejlesztések Simon Pál nehézipari mi­­gyalásakért áttekinti az edmi­­niszter meghívására hétfőn­­i együttműködés helyzetét Budapestre érkezett Viktor és a kapcsolatok bővítésének Fjodorov, a Szovjetunió kő­ további lehetőségeit. A szov­­olaj-feldolgozó ipari és pet- jet vendég megtekint több i­rolkémiai minisztere. A két kőolaj-feldolgozó és petrol-­ miniszter a budapesti tár­­kémiai üzemet is.­­ Dicsérték a szülői házat­­ a laktanyában Ifjú katonák eskütétele Dicsérték fiainkat a lakta­nyában. A bevonulást követő legnagyobb ünnepi esemé­nyen, az eskütétel napján tar­tott szülői értekezleten az al­egységekben, a századok, sza­kaszok parancsnokai mond­tak véleményt a szülők, hoz­zátartozók előtt, nemrég be­vonult szeretteikről. Arról: hogyan telt az újoncélet? Mit követel a hadsereg a ka­tonától ma? Hogyan állnak helyt a fiúk a nehézségek vi­selésében és ... erkölcsi, poli­tikai szempontból? Kedvező a tapasztalat . De még mielőtt ezt elmon­danám, elújságolom, hogy va­sárnap, július 30-a jeles nap volt a szegedi Kossuth-lakta­­nyában. Zengett a hajrá, amikor a parancsnoki üdvöz­let elhangzott. Utána katona­zenekar játszotta el a Him­nuszt, s közben igazi nyári nap tűzött a színes sokaság­ra; zászlókat, lengetett a szél, fegyverek acélcsövén villant a fény és... katonaédes­anyák, katonafeleségek büsz­ke, szerető tekintetében. A díszemelvényen a párt, a me­gyei és a városi tanács, a tö­megszervezetek és a társ fegyveres testületek képvise­lői előtt Árva Antal alezre­des mondott köszöntőt, majd Topor István alezredes szólt lelkesítőn az eskütételre, éle­tük nagy fordulójára felké­szült katonákhoz: a mai nap­tól felesküdött védelmezői lesztek a hazának, folytatói annak, amit apáink, nagy­apáink elkezdtek, biztosítékai a szocializmus teljes felépíté­sének. Parancs hangzott: — Vi­gyázz! Zászlóra tisztelegj! Délceg ifjú, Balogh Sándor lépett a mikrofon elé. Érces hangon mondta el lassan a katonaeskü szövegét, s vele újonctársai is. Közben a ka­tonazenekar halkan a Szóza­tot játszotta: „Hazádnak ren­dületlenül .. A parancsnoki beszéd kö­vetkezett, majd Csányi László honvéd válaszolt a sorkato­nák nevében. Molnárné Fá­bián Edit, a KISZ Csongrád megyei bizottságának tagja kívánt ezután jó katonaéve­ket a fiataloknak. Az ese­mény befejezéseként az In­­ternacionálé hangzott fel, majd az esküt tett katonák díszmenetben vonultak el a csapatzászló előtt. * Ünneplés hangulatban kez­dődtek meg a szülői értekez­letek is. A városból, a megyé­ből vagy messzebbről érke­zett szülők érdeklődéssel hall­gatták az alegységparancsno­kokat. Fazekas Endre szülei Sajóvelezdről jöttek, Molnár Imre hozzátartozói Kunszent­­mártonból Szerető szívük ag­gódása a szemükben ragyo­gott, mint a kérdés: — Hogy van a fiú? Csányi Lászlóné szegedi anyuka (a tűzoltósá­gon dolgozik) nagyobbik fiát látogatta meg: — Olyan csendes szavú az én Lacim. Csak nőtt aggódása, ami­kor mindjárt a laktanya ka­­­­pujánál megszólították: — Várja az őrnagy elvtárs! — A tiszt pedig? — Minden tisz­teletünk az édesanyának, aki olyan ifjút nevel, mint Csá­nyi László! Elégedettek va­gyunk. Csányi honvéd máris kitüntetést kapott: társai ne­vében szólhat most itt az ün­nepségen. — Nagy öröm! — mondta az anyuka. — Olyan az én fi­am, amilyennek elképzeltem. • Balogh Sándor is olyan ka­tona lett. Szülei és menyasz­­szonya látogatták meg Körös­­ladánybó.­­ — Tudtam, hogy nem lesz könnyű neki — újságolta a Sanyi édesapja —, de azt is tudtam, hogy jó katona lesz. Büszkeség dobbant a szülői szívekbe, amikor az esküté­telre felsorakozott egység előtt felhangzott a fiú neve: — Balogh Sándor lépjen ki! — Értettem. S az ifjú katonalegény meg sok száz társa büszkén mond­ták: Én_z, a dolgozó magyar nép fia, esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak hűséges katonája leszek... * Tisztek mondták el, hogy nem ritka a követésre méltó példa a fiúk között. Németh Antal hadnagy, maga is fia­tal, közölte: — Az egész alegységemmel elégedett vagyok. Magatartá­suk, politikai felfogásuk jó. Vass György hadnagy a szülők többségének köszöne­tet mondott a szülői értekez­leten, mert nagyszerű fiúkat neveltek a hazának. Büszkék lehetnek fiaikra! KACZOR ISTVÁN Én.. . a dolgozó magyar nép fia esküszöm KEDD, ISCU1 MidimSKT17. A faipar fejlesztése Távlati terv Részletesen foglalkozik a fakitermelés és a feldolgozás terén mutatkozó aránytalan­ságok feloldásával az erdő­­gazdaság és a faipar fejlesz­tésének távlati terve, amely most készült el a MÉM-ben. Az elmúlt harminc évben 450 ezer hektárral nőtt az erdőterület, s megkétszerező­dött a fakitermelés, ezzel a fejlődéssel azonban nem tar­tott lépést az ipar. Az elmúlt időszakban mindössze két nagyobb fafeldolgozó üzem épült, a meglevők zöme pe­dig kis teljesítményű és el­avult. A feldolgozás nehézségei miatt az erdőkben egyre gyakrabban lábon kellett hagyni a különben már ki­termelésre érett faállományt A fejlesztési terv meg­valósításával megteremtik az erdőgazdálkodás és a faipar termelésének összhangját. Az ország erdőterületét 1981—90 között csak mérsékelten, mintegy 100—110 ezer hek­tárral, a fakitermelést pedig ezzel arányosan 1,5 millió köbméterrel bővítik. A fel­dolgozó üzemek teljesítmé­nyét ugyanakkor erőteljesen, másfél-kétszeresére növelik, ezzel az ipar lényegében „utoléri” az erdőgazdaságok teljesítményét Bezárta kapuit a Szegedi Ipari Vásár Kiosztották a köz­önségiijakat Bezárta kapuit a Szegedi­pari Vásár, amelyet közel­­50 ezren látogattak meg. Az Érdeklődés az utolsó napon sem csökkent. Kapuzárás után a közönség szavazatai alapján kiosztották azokat a ifjakat is, amelyeknek oda­­térését a vásár látogatóira bízták. A vásár igazgatósága ko­ra nségdíj­ban részesítette a Pépéi Háziipari Szövetkeze­­et, a FIM Alföldi Porcelán­járól, a Szegedi Szűcsipari szövetkezetet, az Üvegipari Műveket, az ÉRDÉRT Válla­­atot és a Körös-vidéki Cipő­­pari Szövetkezetek A közön­ség szavazatai alapján érme is oklevelet kaptak: Pécsi Kesztyűgyár, Alföldi Bútor­zár, Békés megyei Vegyes­pari Vállalat, Standard Áru­ház, Szabadka, Kiskőrösi Ál­ami Gazdaság és a Hosszú­­hegyi Állami Gazdaság. A vásár különdíjával és oklevéllel jutalmazták annak a családi háznak a tervezőit­ — Király Jánost és Major gyulát, a Békés megyei Tég­­a- és Cserépipari Vállalat nérnökeit —, akiknek épít­ménye osztatlan sikert ara­tott a vásárban. A díjakat a vásárigazgató­ság nevében dr. Csikós Fe­renc, a városi tanács vb-tit­­kára adta át. A kapuzárással nem feje­ződtek be a tárgyalások. Több sikeres üzletkötés tör­tént hazai vállalatok között, miközben jelentősen bővült a hazánk és Jugoszlávia közötti kishatár menti áruforgalom. A szakmai napok során több előzetes megállapodás szüle­tett. Becslések szerint az üz­letkötések összege meghalad­ja a két és fél millió dollárt. Nogy termelési tartalékok az állattenyésztésben Ülést tartott a makói városi Makón a városi tanács hétfőn délután tartott ülést dr. Forgó István tanácselnök vezetésével, összesen 9 té­ma — beszámolók, előter­jesztések, rendelettervezetek — megvitatása szerepelt a napirenden. Ezek közül a legnagyobb érdeklődést: „A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek együttműködésé­nek helyzete és fejlődésének iránya” című jelentés vál­totta ki. Az erről szóló vég­­­rehajtó­ bizottsági állásfogla­lást a tanács elnöke terjesz­tette a testület elé. A jelentés hangsúlyozza, hogy az MSZMP KB 1978. március 15-i határozata szellemében a megyei párt- és állami vezető testületek továbbra is fontos feladat­ként tartják számon Ma­kó térségében a termelő­szövetkezetek együttműkö­désének gyorsabb fejlesz­tését. Ez abból következik, hogy Makónak és környékének mezőgazdasági adottságai sokkal jobbak a megyei át­lagnál. Ezt a helyzeti előnyt mos­tanáig azonban korántsem használták ki a város és a járás mezőgazdasági nagy­üzemei. Tény, hogy a nö­vénytermesztés fejlődése erőteljesen gyorsul, ugyan­akkor az állattenyésztés eredményei továbbra sem kielégítőer­. Igen alacsony az állatsűrűség, és a jöve­delmezőség sem a legjobb. A takarmánybázás pedig a mostaninál jóval nagyobb állatállomány számára is rendelkezésre áll. Az állat­tenyésztést illetően különö­sen a Lenin és az Úttörő tsz-ben vannak súlyosabb problémák — állapította meg a városi tanács. A Jó­zsef Attila és­ a Kossuth tsz­­- ek tavalyi eredményeik alap­­ján ismét „kiválóak­” lettek. Az eredményeik ellenére azonban még sok az ellent­mondás, a kihasználatlan lehetőség. Az együttműködésnek fő­leg a szakosodásban rej­lenek nagy termelési tar­talékai. Ha a makói és a város­ kör­nyéki tsz-ek fele szakosított állattenyésztésre térne át, ez már önmagában a termelé­kenység több mint 20 szá­zalékos növekedését eredmé­nyezné a területen belül. A makói tsz-ekben törek­vés jelenleg — amint a hoz­­zászóláso­kból is kitűnt — az iparszerű termelési rendsze­rekben való részvétel. A ku­korica termesztése — ide­értve a háztájit is — az idei évtől kezdve már teljes egészében termelési rend­szerekben történik. A búza termesztése is immár 100 százalékig­ rendszerekbe tar­tozik. Ezeken túlmenően mindegyik makói mezőgaz­dasági nagyüzem tagja egy vagy több megyei, illetve országos hatáskörű terme­lői társulásnak. A Lenin Tsz például a kö­zelmúltban csatlakozott a Pankotai Állami Gazdaság által szervezés alatt levő húsmarha-előállító, valamint a szentesi Termál Tsz veze­tésével működő juhtenyésztői társuláshoz. Valamennyi ma­kói tsz tagja az újjászerve­zett hagymatermesztési rend­szernek is. Az együttműködés, mint látható, számos területre ki­terjed, sőt eredményes. En­nek ellenére a fejlődés több területen nem mondható ki­elégítőnek. A város párt- és tanácsi vezető testületei ko­rábban több alkalommal is javasolták például közös tsz­­székház építését, közös hagy­­maraktár-telep létesítését, zöldségtermelői együttmű­ködés szervezését, a termál­­energia közös hasznosítását és közös gépjavító üzem építését is. Szerepelt a ja­vaslatok között közös sertés­kombinát létesítése is. Ezek a javaslatok azonban — bár többségük igen régi keletű — mostanáig sem­­jutottak el a megvalósítás útjáig. tanács­ osabban a Makói Agro­kémiai Centrum megala­kulása ígérkezik erőteljes közös vállalkozásnak. A város vezető testületei azt is kérték korábban, hogy az új piactérnek kijelölt te­rületen a gazdaságok épít­senek közös vásárcsarnokot. A tsz-ek vezetői ezt vállal­ták,­­ám az ügyben előreha­ladás még mindig nincs, összegezve a tapasztalato­kat, megállapította a városi tanács, hogy az országos, vagy a megyére kiterjedő egyesülésekben a makói gaz­daságok részvételi aránya kiemelkedő. Ugyanakkor a helyi és a város környéki tsz-ek közötti gazdasági együttműködés mértéke — különösen a termelési koope­rációk vonatkozásában — jócskán elmaradt a mai igé­nyektől. A jövő érdekében a testület hét pontból álló, segítő célzatú határozatot is hozott. A negyedik pont például azt ajánlja a tíz­eknek, hogy a soron követ­kező,­­ a hatodik ötéves terv idő­szakára szóló programjuk kidolgozásakor a kooperá­cióban rejlő termelésfej­lesztési lehetőségeket ve­gyék figyelembe, és az ezekkel kapcsolatos szükséges beruházások fel­tételeinek megteremtését szorgalmazzák. E munkába vonják be a város környéki társgazdaságokat is. A kö­vetkező tervidőszakban va­lósítsák meg az agrokémiai centrumot, építsék fel a kö­zös vásárcsarnokot, szervez­zenek az országos program keretében marhahús-termelői társulást, közös legelőhasz­nálatot,­ és egyezzenek meg a különféle termelési ága­zatok szakosításában. A testület a jelentést a vita során elhangzott javaslatok­kal kiegészítve elfogadta. Ugyanígy megfelelő határo­zatokat hozott a napirenden szerepelt többi előterjesztés­ben is. Törzsgárda-értekezlet Csongrádiól Hétfőn délután ünnepelték a vállalat Megalakulásának huszonötödik évfor­dulóját a Csongrádi Városgazdálko­dási Vállalat dolgozói a Körös-toroki üdü­lőjükben. Szőrfi Mihály, a vállalat igazga­tója köszöntötte az egybegyűlteket, a törzs­gárda tagjait. Az eseményen részt vett Siha László, a csongrádi városi pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Alács Sándor, a városi tanács elnökhelyettese. Geöncsöl László, a városi tanács vb műszaki osztá­lyának dolgozója. Nagy Zoltán, a HVDSZ megyei bizottságának titkára is.­ Az igazgató üdvözlő szavai után Kiss Gézáné mondott beszédet, aki a vállalat­nak 25 éve dolgozója. Méltatta a válla­lat munkáját, amellyel hozzájárulnak, hogy a város lakói és az idelátogató tu­risták jól érezzék magukat a tiszta vá­rosban. Ezt követően oklevelet és pénz­jutalmat adtak át a törzsgárdatagoknak. 3

Next