Csongrád Megyei Hírlap, 1978. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

Tanácsi testületi ülésekről jelen­tjük : Újabb gyermekintézmények Szegeden Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága Csütörtökön, Papp Gyula tanácselnök vezetésével ülést tar­­tott. A testület többek között megvitatta azt az előterjesz­tést, mely a jövő évi lakóházfelújítási, -javítási címjegyzé­ket foglalja össze. Majd a tanács fejlesztési alapjának és költségvetésének 1979. évi tervjavaslata, valamint a gyer­mekintézmények építésének helyzete került napirendre. Ebben a tervidőszakban — az demográfiai hullám miatt — tovább növekedett a böl­csődék, az óvodák kihasznált­sága, zsúfoltsága Szegeden. Ma is elsősorban az új vá­rosrészekben — Tarján, Fel­­s­őváros, Északi városrész — okoz gondot a gyermekek el­helyezése. Az összesített ada­tok szerint ez év őszétől 8 ezer 552 gyerek jelentkezett Szegeden az óvodákba. Kö­zülük felvételt 7 ezer 445 nyert. Tehát ezer 107 gyerek elhelyezési kérelmét utasítot­ták vissza. S ez a szám to­vább gyarapodik, hiszen az utóbbi hetekben újabb 600 szülő kereste meg a városi tanács vb művelődésügyi osz­tályát azzal a kéréssel: gyer­mekének adjanak helyet, mert ,,gyes”-ről vissza akar menni dolgozni... Pedig épültek és épülnek újabb és újabb gyermekintéz­mények Szegeden. A HIOB tervcsalád első reprezentánsa, a kiskundorozsmai óvoda már elkészült, szeptember­ben megkezdődnek benne a foglalkozások. Iskolák épül­nek az úgynevezett UNIVÁZ- technológia alkalmazásával. Odesszában a tizenhat tan­termes iskola, a kétszáz gye­reket befogadó óvoda, s a 80 fős bölcsőde idei átadása a terv előreütemezését jelenti. Ágazati beruházásból épült a béketelepi óvoda, a dorozs­mai, az algyői. Az újszegedi, újabb száz óvodás korú el­helyezését biztosító gyermek­intézmény átadására 1979-ben kerül sor. Átmeneti megol­dásként a pályaválasztási in­tézet megüresedett helyisé­geiben működik ideiglenesen óvoda. Az Északi városrész­ben épül fel még ebben a tervidőszakban az elképzelt­­nél nagyobb befogadóképes­ségű óvoda, míg a Szeged- Tápé és a Petőfitelep hatá­rán levőket bővítik. S köz­ben a szeged-szőregi általá­nos iskola beruházási prog­ramja is elkészült. Felsővá­rosban pedig a tizenhat tan­termes iskola, a 150 gyereket befogadó óvoda, a 80 helyet adó bölcsőde tervei is ké­szek. A kivitelezők, a beru­házók között meglevő együtt­működési megállapodások mind-mind azt szolgálják, hogy a gyerekek mielőbb bir­tokba vehessék az új létesít­ményeket. Bár — a felméré­sek szerint — ez csak enyhít a gondokon. Szükség lenne arra is, hogy például a vál­lalatok saját bölcsődéiket is bővítsék, ha mód és lehető­ség van rá. A kivitelezők pe­dig az objektumok átadását úgy ütemezzék, hogy azok ne a harmadik, s a negyedik ne­­gyedévre legyenek készek. Mert ilyen ütemezések a használatbevételt akadályoz­zák, halasztják el a követke­ző oktatási évre. Csongrád egészségi és ellátása Tegnap délután tartotta soros ülését a csongrádi városi tanács végrehajtó bizottsága is, dr. Alács Sándor tanács­­elnökhelyettes vezetésével. A tanácskozás fő témáját a vá­rosi szakorvosi rendelőintézetben végzett munka értékelése alkotta. Beszámolót dr. Zoltai Zoltán igazgató főorvos tar­tott A csongrád-bökényi, Gyöngyvirág utcai szakorvo­si rendelőintézetet 1976 áp­rilisában adták át rendelte­tésének. Helyiségei, műszere­zettsége ma is megfelel a korszerűség követelményé­nek. A belgyógyászati és üzemegészségügyi szakren­delés alapvető munkáján kívül cukorbeteg-gondozási, valamint üzemegészségügyi feladatokat is ellát. A se­bészszakorvosi állás betöl­tetlen, az ellátást szülész­­szakorvos végzi. A nőgyó­gyászati és terhesszakrende- lés, a család- és nővédelmi tanácsadás keretében a szakorvos rendelőintézeti munkáján kívül szakmai kapcsolatot tart fenn a szü­lőotthonnal. Az onkológiai szakrende­lésen — napi egy órában — a munka megelőző jellegű Sajnos, a vizsgálatok csak­nem kizárólag nőgyógyásza­ti daganatos betegségek ki­szűrését szolgálják. Terve­zik, hogy majd a rendsze­res tüdőszűrésekkel össze­kapcsolják az onkológiai vizsgálatokat. A városban négy felnőtt fogászati szak­­rendelés és egy iskolafogá­szat működik. A reumatoló­giai szakrendelésen lehető­ség van fürdő- és fizioterá­­piás kezelés alkalmazására is. A lakosság kötelező tü­dőszűrését eddig a megyei szűrőállomás időszakos ki­szállásokkal végezte. A jö­vőben lehetőség nyílik ál­landó szűrőállomás létesíté­sére Csongrádon. A szüksé­ges gépi berendezés már rendelkezésre áll. Elhangzott: a rendelésidő rövidsége miatt a részfog­lalkozású üzemorvosok nem tudnak teljes értékű mun­kát végezni A táppénzes napok száma az elmúlt években folyama­tosan csökkent a városban, tavaly, 1975-höz viszonyítva csaknem 16 százalékkal volt alacsonyabb. További csök­kentése érdekében törekedni kell az üres orvosi állások betöltésére, a betegellátás színvonalának növelésére, a műszerezettség folyamatos korszerűsítésére. Szentes és Csongrád integrált egészség­­ügyi intézményeinek együtt­működése kölcsönösen javít­ja az egészségügyi munkát, előnyösen befolyásolja a be­tegellátást. A következő hó­napok, évek legfontosabb feladatai közé tartozik a még üres orvosi állások be­töltése, az állandó tüdőszű­rő-állomás indítása, az on­kológiai szakrendelés kiszé­lesítése, a táppénzes fegye­lem további szilárdítása. A végrehajtó bizottság a beszámolót a kiegészítések­kel elfogadta. A közegészségügyről: Csanádpalotán Ülést tartott tegnap dél­után a csanádpalotai nagy­községi közös tanács, Balázs István tanácselnök elnökle­tével. Dr. Kriván Gyula ta­nácstag, ügyvezető körzeti orvos adott számot a köz­egészségügyi és a szociálpo­litikai feladatok ellátásáról. A tanács 1976 novemberé­ben tárgyalt hasonló jelen­tést, s az azóta eltelt idő­szakról megállapították, hogy az egészségügyi ellátás személyi feltételei jók. Ja­vult a kövegyi lakosok ellá­tása is, mivel most már gyermekorvos is tart rende­lést A gondozási munka igen széles körű. A körzeti be­tegápolónők az első félév­ben ezerötszázharminc eset­ben látogattak meg beteget otthonukban. A házi beteg­ápolónők a rendelőben is se­gítik az orvos munkáját, de közreműködnek a táppénzes betegek ellenőrzésében is. A táppénzhelyzetben is javulás tapasztalható: az üzemi dolgozóknál 1976-ban 14,3 volt az egy betegre ju­tó táppénzes napok száma; ma ez a szám 12. A csök­kenés még mindig nem éri el a kívánt mértéket. A vi­szonylag magas táppénzes napok számának egyik oka, hogy a munkáltatók nem el­lenőrzik kellőképpen a be­tegeket. A másik ok: az or­vosnak nagyon nehéz meg­ítélni, hogy az idült reumás betegek jogosultak-e táp­pénzre. A gyermekintézmények egészségügyi helyzete meg­felelő, járványos fertőző megbetegedés nem volt. Az egészségügyi felvilágosító munkát a Vöröskereszt he­lyi szervezetével közösen végzik. Tanfolyamokat, elő­adásokat tartottak. A testület — a jelentést elfogadva — határozatban állapította meg, hogy az egészségügyi ellátáshoz a feltételek adottak, a nevelé­si-oktatási intézmények köz­egészségügyi helyzete — a lehetőségekhez viszonyítva — megfelelő. A tanács ezután jóvá­hagyta a szakigazgatási szerv, valamint a számvizs­gáló bizottság munkájáról szóló jelentést is. A megyében tevékenyke­dő ifjúságiklub-vezetőknek első alkalommal szerveztek egyéves tanfolyamot. A ren­dezők — a KISZ Csongrád megyei bizottsága és a Csongrád megyei Módszer­tani és Továbbképzési Inté­zet — célja: politikai, ifjú­ságpolitikai, pedagógiai, pszichológiai, valamint gya­korlati alapismeretekkel ké­szítsék fel a fiatalokat mun­kájukra. Az első héten a foglalkozásokat Szegeden, a KISZ megyei vezetőképző iskolában tartják. Az elmé­leti előadások után szekci­ókban dolgozzák fel a hal- Tanfolyam — ifjúsági klub­vezetőknek fótiakat, illetve határozzák meg a gyakorlati teendőket. Ezt követően minden hó­napban egyszer gyűlnek ösz­­sze, hogy konzultációkon beszéljék meg gondjaikat, és a tanfolyamon előírt to­vábbi feladatokat Tanulmá­nyaikat egy év múlva ismét egy hét bentlakásos kurzus, majd a népművelési intézet szakemberei előtt tett elmé­leti és gyakorlati vizsga zár­ja. Ezzel országos érvényű, állandó működési engedélyt szerezhetnek. A tegnap megkezdődött tanfolyamon 40 fiatal vesz részt. A megye minden ré­széből érkeztek, üzemek, termelőszövetkezetek, intéz­mények ifjúsági klubjait ve­zetik valamennyien. A fiú­kat és lányokat Czakó Já­nos, a KISZ megyei bizott­ságának munkatársa és Pa­­taj Miklós, a Módszertani és Továbbképzési Intézet főelő­adója köszöntötte, s nyitot­ták meg a tanfolyamot PÉNTEK. m0. SZEPTEMBER 1. A Hungaronektár Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat albertfalvai telepen dolgozzák fel és csomagolják a termelőktől felvásárolt akác- és vegyes virágmézet. (Fotó: Manek Attila / MTI — KS) Új gyógyszertárat avattak Szentesen Tegnap délelőtt új gyógy­szertárat avattak Szentesen, a fő utcai lakónegyed terü­letén, a Klauzál utca 6. szám alatt. A kiadások — az építési és berendezési költségekkel együtt — elér­ték az 1 millió 700 ezer fo­rintot, és ebből jelentős részt vállalt a helyi tanács. Az épületben más fontos intézmények is helyet kap­­tak. Az új szentesi gyógyszer­­tár három orvosi körzet munkáját segíti a Marx tér környékén, de egyúttal te­hermentesíti a lőtérm­ek forgalmát. A kiszolgáló he­lyiségek, a raktár, a szociá­lis létesítmények a mai kö­­­vetelményeknek megfelelők. Érdemes megemlíteni, hogy a városnak ezen a részén már a múlt század óta mű­ködött patika, és a város­­rendezési intézkedések mi­att korábban megszűnt in­tézményt modern formában pótolja a mostani új gyógy­szertár. Vezetője Tamásko­­vics Gyuláné, aki a munka­társak nevében ígéretet tett, hogy a maguk posztján mindent megtesznek a la­kosság egészségügyi ellátása és ezen belül a gyógysze­rek beszerzése érdekében. Az új gyógyszertár avatá­sakor beszédet mondott Rá­kos Gyula, a megyei tanács gyógyszertári központjánál­: igazgatója, majd a helyi la­kosság nevében Csorba György, a városi tanács el­nöke fejezte ki elismerését az építőknek. Részt vett az avatáson dr. Rózsa József megyei főorvos is. 3 ­ Hiánycikk-e a bútor ? Mindig azt állítottam, hogy manapság nem könnyű egy modern lakást berendez­ni. Nem bizony — hangzott állításom —, mert vagy az ipar nem gyártja azokat a bútorokat, amikre éppen­ szükségünk van, vagy a kereskedelem nem kínálja. Igen, azokat, amelyekkel a kis alapterületű, mo­dern szobák jól berendezhetők. A gyerek­szobákról nem is szólva, abba nem kínál­nak praktikus darabokat. Állításaim cáfolatát kaptam most meg, aprócska tény figyelmeztetett álláspontom tarthatatlanságára. Árleszállítás a BÚTO­RÉRT szegedi raktárában, akarom monda­ni, „áruházában”. A Fonógyári úton, ahová „bejáratos” mindenki, akár Vásárhelyen, Szentesen, Makón, akár helyben, Szegeden lakik. Harmincszázalék­os engedmény A bútorboltokat járva, bizony első pil­lantásra szegényesnek tűnik a választék. Elsősorban azért, mert nehéz áttekinteni a parányi raktárakban összezsúfolt készle­tet. A kirakatok? Ott ugyan iparkodnak valamit bemutatni a legújabb­­szálltmá­­nyokból, a modernből. De hát ezek a kira­katok is alkalmatlanok a bemutatásra, ugyancsak a kis alapterületük miatt, így aztán elvétve csábítanak a portálok vásár­lásra — eme szándékunknak az új lakás, a költözködés, vagy az elengedhetetlenül szükséges bútorcsere sürgeti. Nem könnyű egy zsúfolt raktárból ki­választani a legszebbet, a legjobbat. Kü­­­­lönösen akkor nem, ha az elemes, építhe­tő, darabonként megvehető bútort, a Ré­kát, becsomagolva kínálják. Zsákbamacs­ka —­s ezért nem könnyen ad ki az em­ber tíz- vagy húszezret. De százakat sem. A színes, nyomtatott prospektus nem helyettesíti a bútor bolti bemutatását. Azt, amikor gyakorlati tapasztalatot szerezhet az ember az összeszerelés, a praktikus csoportosítás hogyanjáról. Lényegében ke­reskedőknek, s csendben figyelőknek egyaránt ezt a választ adják a vevők, az érdeklődők például Szegeden, a BÚTO­RÉRT raktárában. Itt, ahol igazán nem hiánycikk a bútor — hiszen átlag harminc­ százalékkal olcsóbban lehet egyes típusok­hoz hozzájutni. Hogy miért? A felhalmo­zódott, magas készletek miatt! Kereslet és fogadóképesség Nem lebecsülve a Delta Kereskedelmi Vállalat szakboltjainak tevékenységét az ellátásban — mégis idekívánkozik ama megjegyzés, megállapítás: lehetőségeik összehasonlíthatatlanul kisebbek, mint a BÚTORÉRT szegedi „boltjáé”. Még akkor is, ha a városrekonstrukció során az „is­ten­­ háta mögé”, a Fonógyári útra szorul­tak is ki. A beszerzésben, az árukínálatban nem versenyezhet ma Csongrád megyében ezzel a „céggel” senki sem. Mérlegelve a lehetőséget, az ellátást, úgy érzi az ember, alapvető az ellentmondás. Ennek az el­lentmondásnak a létén nem lehet, s nem is szabad vitatkoznunk. De nem az árube­szerzés oldaláról kell a kérdést megköze­líteni. Mert mit is kínálnak itt? A hiánycikkek között számon tartott gyermekbútorokat, a belföldön gyártottakat, s az importból be­szerzetteket. A kárpitos garnitúrákból mintegy hatvan van raktáron, a kartonok tanúsága szerint éppen tizenhatféle. A bel­földi gyártmányú szobagarnitúrákból gyér a kínálat, egyes típusok hiányoznak. E hó­nap végére várják az újabb szállímányt. Például a Zala Bútorgyártól. Nem mintha a gyár szállítóképességével lenne baj — a felhalmozódott magas készletek miatt a szegediek fogadókészségével. Boltvezető, kereskedő, karbantartó­ asztalos egyaránt tudja, hogy a baj oka a bemutatóterem hiányára vezethető vissza. „Három emelet magasságban” tárolják a bútorokat, szép rendben , de a nézgelődő, a vevő számá­ra mégis csak áttekinthetetlenül. A keres­kedőt a szigorúan rendben tartott karto­tékrendszer eligazítja, hogy mit hol ke­ressen. De ez csak a szakembernek mond, mutat valamit... Rékának hely kellene .mmn Árleszállítás a raktár tőszomszédságá­ban a ponyva alatt. Bútorok kirakva, hogy legalább fogalma legyen a vevőnek arról, mit adnak olcsóbban, engedményes áron. De ennek a szabadtéri kiállításnak egy kiadós eső éppen nem használ. A praktikus, kis lakásokba való, elemes, épít­hető Réka szekrénycsaládnak például hely kellene. Hogy az összecsukható, a szek­rénysorba süllyeszthető íróasztalt, egysze­mélyes heverőt bemutassa a boltban az, aki el akarja adni. Erre pedig a Fonó­gyári úton nincs lehetőség. Az ipari vá­sár megnyitása előtt a Marx téren volt pavilonjuk, szeretnék is visszakapni, szep­tember elsejére tervezték ismételt meg­nyitását , de a bérlő és a bérbeadó kö­zött nem születik meg valami könnyen a megegyezés. A BÚTORÉRT állítása szerint a bérbeadó támaszt nehézségeket kény­szerítené őket valamiféle társbérletre. Előbb-utóbb, gondolom, megszületik az egyezség — csak hát addig az ellátás dö­cög... Hogy mennyire? Stílbútorokat például Coloniák­ manapság Szegedre nem is ho­zat a bolt Kényes darabok, könnyen tönk­remennek a nem megfelelő tárolás, keze­lés miatt. Drágák, nem mindenki pénztár­cája számára elérhetők, nem is úgyneve­zett „közszükségleti cikk” — de hát a jó áruellátáshoz az is kell, hogy az olcsóbb mellett a drágát a luxuscikket is ott talál­ja az ember a boltban. Évente nyolcmillióé mínusz Egy nagy vállalat könnyen „lenyeli”, ha valamelyik egységében a forgalom évente nyolcmillió forinttal csökken. Mondhatjuk úgyis, bejön máshol. Nem is a BÚTO­RÉRT bevétele miatt izgat az a kérdés, hogy a Kárász utcai áruház megszűnésé­vel a bolt forgalma évente nyolcmillió­val csökkent. Nem. Azt hiszem, lényege­sen többről van szó, mint amit ez az em­lített adat jelent. Az ellátásról! Vevők ká­ra is ez, hogy az értékesítési tevékenység nyolcmillióval csökkent. Választékban érezhetjük ennek hátrányát. Természetesen mindaddig, amíg a Do­­mus Áruházat birtokba nem vehetik a kereskedők, s nem utolsósorban a vevők. Más dolog az épülő áruház, s más a pil­lanatnyi ellátás, s annak a javítása. Mert javítását várjuk, mégpedig azoktól, akik nem a legjobb, legkönnyebb munkakörül­mények között dolgoznak ott, a Fonógyári úton. A megoldást tőlük várjuk — de se­gítő szándék nélkül ez vajmi nehezen megy. Például,­ ha a korábban bérelt pavi­lon megnyitása, illetve visszaadása körül huzavona van, s lesz — így jó néhány új­donság, melyet a bútorgyárak rekonstruk­ciója óta másutt kapni lehet, itt nálunk hiánycikk marad. Az elemes bútorok, a praktikusabb darabok, amelyek nélkül a házgyári lakásokat szinte nem is lehet be­rendezni. Az átmeneti megoldások keresése nélkül nehezen lehet jobb ellátást, nagyobb vá­lasztékot várni, követelni. Különösen ak­kor nem, ha a bútor nem is hiánycikk, csak egyszerűen a készletek felhalmozódá­sa miatt a legújabbat, a legkeresettebbet nem kínálják. S ez a készlet halmozódik, ha az ember számára zsákbamacskát kí­nálnak. Ha röptében, a legfelső polcon, vagy amögött „láthatjuk” a kínálatot, ha nem járhatjuk körbe. Mert százakat, ez­reket, tízezreket csak úgy nem ad ki az ember. Inkább „ül a pénzén”, s vár. Majd vevő lesz, ha megmutatják , mit vesz! VARGA EDIT

Next