Csongrád Megyei Hírlap, 1978. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

AILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRAD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Fokozott helytállással N­ovember elején még most is úgy fogalmaz­za meg a vásárhelyi „pa­­rasztember” a szántó-vető őseinek tapasztalatait, hogy ,,elmúltak a mindenszen­­tek, mindig szélnek men­­nek kentek”. Vagyis októ­ber után a kemény hajnali dél, a csontig ható viha­ros szél, az őszről mutató­ba megmaradt növényzetet letaroló jégeső lesz az úr a határban. Bármerre is for­dul a barázdákat hasító traktoros, a cukorrépát, kukoricát fuvarozó sofőr, a takarmánnyal bíbelődő jó­­szággondozó, vagy a száraz novemberi hideggel, vagy a kerékagyig érő sárten­gerrel találja magát szem­ben. Szerencsére most az egész október munkálkod­ni hagyta a nagyüzemi és háztáji földművelőket. Ve­tőmag került már az őszi kalászosok területe 90 szá­zalékába, a kukorica fele biztos fedél alatt van, és a cukorrépának is csupán negyven százaléka vár még felszedésre. Ha azt nézzük, hogy egy hónappal ezelőtt még aggasztóak voltak a kilátások, mert a 75 ezer hektárnyi kukorica hara­gos zöld levélzettel nézett farkasszemet a kombáj­nokkal, és a fűszerpaprika is jócskán megsínylette a hűvös nyári időt, bizony örülhetünk az előrelépés­nek. De azt is meg kell mondani, hogy amíg egyes szövetkezetek — mint a makói József Attila Tsz is — már túljutottak a kalá­szosok vetésén, addig más­hol — vonatkozik ez a nagytőkés vagy éppen a kiszombori határra — bi­zony van munkájuk még a vetőgépeknek. A következő napok tenni­­­­valóira utal, hogy me­gyénk nem áll most az első helyeken az őszi munkák­ban, ha az országos rang­listát nézzük. Igaz, egy napsütéses, száraz hónap elegendő volt a másfél, kéthetes időhátrány pótlá­sára, de csak ott, ahol tel­jes mértékben érvényesült a termelési felelősségtu­dat, az állami gazdaságok dolgozóiban, a tsz-ek tag­jaiban. Ha késve is indult a betakarítás, ez nem idéz­te elő azt, hogy elmaradjon megyénk a vetéssel, a mélyszántással, és az őszi munkákban az élre tört mezőgazdasági nagyüzemek be is bizonyították, hogy úrrá tudnak lenni az idő­járásból fakadó nehézsége­ken. Először is az univer­zális felkészültségű trak­torosok, gépészek felváltva szántottak, vezettek, majd ültek a kombájnok vezető­fülkéjébe. De a járműveze­tők és a szárítóüzemek munkásgárdája is helyt­állt, már hetek óta a hét­köznapot, ünnepnapot egy­beszámítva gondoskodik a megtermett javak megmen­téséről. A homoki gazdasá­gok közül is a szokásosnál több helyen szervezték meg a folyamatos, éjjel-nappali műszakokat. Természetesen az őszi munkák „hátorszá­gáról”, a szerelő-, gépmű­helyek dolgozóiról is szólni kell, mert ha úgy hozza a helyzet — amint ez a mindszenti Lenin Tsz-ben is megtörtént — a kom­bájnokra ült társaik he­lyett is ellátják a gépek karbantartását. Az emberi helytállás ter­melési szerepe azért nö­vekszik esztendőről eszten­dőre megyénk nagyüzemi gazdaságában is, mert so­kasodnak a nagy teljesít­ményű gépek, a mindenna­pi munkában. Van traktor, amely műszakonként öt­­venhektáros termőtábla beművelésére képes, s kombájn, amely tízvagon­­nyi termést takarít be. A teljesítmények fokozódásá­val párhuzamosan mind kevesebb gépészre, gépke­zelőre, vontatóvezetőre van szükség, és ezzel növekszik az egyes ember felelőssége a termelés folyamatában.­ Ha kiesik a munkából egy Rába—Steiger, John Deere erőgép, vagy egy Claas-do­­minátor kombájn, ez bi­zony kétségessé teheti a kampányterv befejező sza­kaszának a végrehajtását, ést, hogy elérkeztünk november elejéhez, ténylegesen számítani le­het az időjárás „pálfordu­­lására” az esők, a ködök, a hidegebb, fagyos éjszakák beköszöntésére. Ezzel együtt mind nagyobb ter­hekkel szükséges megbir­kózniuk a betakarítás résztvevőinek. Az időjárás viszonyaiból eredően is növekszik tehát az egyes ember, az egyes brigád, vagy munkahelyi kollektí­va termelési felelőssége­­ a megtermelt javak meg­mentésénél, vagy éppen a mélyszántás mielőbbi befe­jezésénél. Ahogy lenni szo­kott, a kampányidőszak utolsó harmada, hete igényli a legnagyobb erőfe­szítéseket, amikorra már megfárad az ember, a gép, és pihenni vágyik. De meg­állni mégsem lehet a beta­karítással, a szántással, a termények szállításával, mindaddig, amíg van egy talpalatnyi lábon álló őszi kapás növény, vagy be­­munkálatlan terület. Az egész éves szakmai, agro­technikai, anyagi befekte­tés gyümölcsözik most, a betakarítás idején, és a jö­vedelem alakulását komoly mértékben befolyásolja a megtermett értékek rendel­tetésszerű hasznosítása. Abban, hogy az őszi időszak utolsó szakaszában is változatlanul érvénye­süljön a termelési felelős­ségtudat, nagy szerepe van a munkahelyi, szociális el­látottságnak, az eredmé­nyek erkölcsi, anyagi elis­merésének, a­­ szocialista verseny és ezzel együtt a kampányterv végrehajtása nyilvánosságának. Az em­berek munkakedvét döntő­en befolyásolják az anya­gi juttatások, és Deszken, a Maros Tsz-ben vagy Ma­roslelén, a Rákóczi Tsz-ben egyaránt előfordult, hogy lassan haladtak a szántás­sal a lánctalpas gépek, de a nehéz, napi tízórás mun­káért csupán 140 forintra számíthattak a gépészek. A teljesítményhez képest ilyen keresetet írt elő a műszaknorma. E két példá­tól eltekintve a gazdaságok vezetői a talajviszonyok­hoz, a betakarítások körül­ményeihez igazították a teljesítménykövetelményt és a bérezést, de a kam­pányidőszak végéig felte­hetően tovább változtatja az időjárás a munkafelté­teleket, és lesz szükség át­menetileg a munkanormák módosítására. O­etétlenül gyorsítani­­ kell a következő idő­szakban a betakarítás, a mélyszántás menetét, de a minőségi követelmények feladása nélkül! TÓTH JÓZSEF Vásárhelyi kiadás 35. ÉVFOLYAM 258. SZÁM 1978. november 1., szerda Ára: 80 fillér Ugyanannyi ráfordítással — jobb minőséget! Hogyan válik ez valóra megyénk gyáraiban ? Ma már egyetlen vállalatnak sem ta­nácsos tervbe venni, hogy raktárait mi­nél több áruval, s netalántán eladhatatlan, rossz minőségű termékkel töltse fel. Nem­csak célja, alapvető elvárása is népgazda­ságunknak, hogy" Versenyképes, kifogásta­lan gyártmányokkal jelentkezzenek a gyárak, .üzemek­ a­ hazai és a külföldi pia­cokon. Verseny a minőségért,. verseny a ■ kevesebb selej­tért —fogalmazták meg cél-­­kitűzéseiket a vállalatvezetők és a szocia­lista­­brigádok. Az eredmények pedig — a legtöbb helyen — önmagukért beszélnek.­­Makón, a FÉG helyi gyárában összeha­sonlításképpen elővették az 1977. évi ada­tokat. Megállapították, hogy miközben a termelés volumene növe­kedett, kevesebb lett a selejt, a visz­­szadobott termék. Tavaly az első félévben a gyár teljes ter­melési értékének 1,55 százaléka volt még elfogadhatatlan minőségű, idén csak 0,91­ százaléka. Idei előrelépésként könyvelték­­ el az újonnan bevezetett önellenőrzési rendszer sikereit. Ez azt jelenti, hogy két területen, a darabolóban és az agyfa­­előkészítő műhelyben a dolgozók maguk ellenőrzik a terméket, amit előállítanak. Ha nem sértik meg a műszaki előírásokat, ha felelősséggel szavatolják a minőséget, külön prémiummal jutalmazzák őket. Fejlődött a FÉG makói gyárában a gyár­tóműhelyek és a minőségi ellenőrök kap­csolata is, a meó azonnal képes megfele­lő korrekciót adni. A gyártásközi ellenőr­zés pedig ezen túlmenően az alkatrészeket már a művelet, az előállítás folyamata közben vizsgálja, méri. A minőség javítá­sáért sokat tettek a Május 1., az Április 4., a József Attila és a Törekvés szocialista brigádok. A HÓDGÉP dorozsmai gyárában is kevesebb a selejt, mint tavaly. Már négy éve gyártják az UTB—3 és az UTB—3,5 típusú rendfelszedő pótkocsikat, a munkások a kellő gyakorlatot meg­szerezték, hibát tehát alig jelentenek be a gyáregységnek. (A garanciális javításokat ugyanis szintén ők végzik.) A daraboló-, előkészítő üzem és forgácsolóműhely kollektívái várakozáson felül igyekeztek teljesíteni a minőségi kö­vetelményeket. -­­ A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál különösen vigyáznak a minőségre, hiszen termékeik 80 százaléka külföldre megy. Persze, különbséget azért nem tesznek a hazai piacon maradó és az exportra cso­magolt áruk között. Az elvárás az, hogy össztermékeik 91—92­ százaléka első osztá­lyú­­ legyen, a minőségi mutatókat pedig idén is ugyanúgy el kell érniük, mint 1977- ben. A Magyar Kábel Művek szegedi gyárá­ban megszigorították a gyártásközi ellen­őrzést. Ennek következtében a minőséggel­­párhuzamosan a technológiai fegyelem is javult. Idén kezdődött meg a koaxiális kábelek gyártása, s ehhez legalább közép­szintű végzettséggel rendelkező szakembe­reket vettek fel, hogy a modern gépeket, az új mérőautomatákat megfelelően kezel­ni tudják. A minőség javítását nemcsak a terme­lésben dolgozó szocialista brigádok vállalták, hanem a közvetlen minőségi ellenőrzésben részt vevő kollektívák is. A Szegedi Textilművekben, a Pamutnyo­­móipari Vállalat termékei minőségének javí­tása érdekében, az országos­ szabványtól, el­térő, szigorúbb feltételeket vezettek be a minősítésnél. Ezek lényege, hogy a szövő­dében csak harminc hiba lehet száz méter szöveten, az országosan elfogadott­­ hatvan hiba helyett. A termékek hetven száza­lékának el kell érniük az első osztályú mi­nősítést. Különböző műszaki intézkedések követ­keztében az elmúlt két hónapban ezen felül is még tíz százalék javulást tud­tak felmutatni, azaz a termékek nyolcvan százaléka első osztályú. A tervben egyébként az szerepel, hogy az év végéig szeretnék elérni a 85 százalékot. A fonodában elsődleges szem­pont a meglevő szint tartása, vagyis az el­ső osztályú termékek részaránya ott 86 százalékot képvisel. A minőségi követel­mények teljesítésében különösen jó mun­kát végeztek a Kállai Éva és a Vörös Csillag brigádok. A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál igényes munkával készítik el nap mint nap a vágottbaromfi-csomagokat. (Fotó: Enyedi Zoltán) II lakásépítő szövetkezetekről A lakásépítő szövetkeze­­­­tek, jelentős tartalékokat képesek mozgósítani, ame­lyekkel hathatósan segíthetik a hosszútávú lakásépítési program sikeres megvalósí­tását. A lakásigények gyor­sabb kielégítését — állapí­totta meg keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. Az elmúlt 8 esztendő alatt összesen több mint 21 ezer lakás épült meg a lakás­építő szövetkezetek, révén. Ebben jelentősen közremű­ködött a szövetkezeti terve­ző, kivitelező és üzemszerve­zési vállalat, a SZÖVTERV Jelenleg is 287 lakásépítő szövetkezet működik az or­szágban, ezek jelenleg össze­sen 15 ezer lakás megépíté­sével foglalkoznak. A SZÖVOSZ elnöksége most a SZÖVTERV számára olyan program kidolgozását szabta meg feladatul, amely a korábbinál bővebb lehető­ségeket teremt a szövetke­zeti tagoknak a lakásépítés­ben történő személyes köz­reműködésre, és a vállalatok segítőkészségének kiakná­zására is. (MTI) ál szociálpolitikai tervek A VASASSZAKSZERVEZET KÖZPONTI VEZETŐSÉGE ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN A szociálpolitikai tervek végrehajtása nyomán tovább javultak a vasipari dolgozók élet- és munkakörülményei — állapította meg keddi ülésén a Vasasszakszervezet Központi Vezetősége. A vál­lalatok, a dolgozók lakás­építkezéseinek támogatását tartják a legfontosabb szo­ciálpolitikai feladatuknak, s túl is teljesítették e segítség­­nyújtás ötéves programjának időarányos részét. A legna­gyobb vállalatok — a Csepel Vas- és Fémművek, az Egye­sült Izzó, a Mezőgép Tröszt stb. — maguk szervezték meg és bonyolították le a munkáslakás-építést, amellyel a tervidőszak első két évé­ben 873 új otthont adtak dolgozóiknak. A legáltaláno­sabb megoldásként vállalati kölcsönökkel támogatták dol­gozóik lakásépítkezéseit és vásárlásait. Ily módon hasz­nálták fel a támogatásra előirányzott költségeknek csaknem 60 százalékát, amellyel 3810 dolgozó lakás­gondjának megoldásához nyújtottak segítséget. A dolgozók kisgyermekei­nek elhelyezése érdekében bővítették a vállalati gyer­mekintézményeket, s a leg­általánosabb megoldásként a tanácsoktól vásároltak he­lyeket tanácsi óvodákban, bölcsődékben, így az utóbbi két évben újabb 2087 gyer­meket helyeztek el óvodák­ban és bölcsődékben. (MTI) Időszerű jogalkotási feladatokról AZ IGAZSÁGÜGY-MINISZ­TER TÁJÉKOZTATÓJA Megújulóban jogrendsze­rünk, ezt jelzi számos, új magas szintű jogszabály el­készítése is. Immár a máso­dik ötéves jogalkotási terv teljesítése szolgálja a célt: jogunkat fokozatosan hozzá­igazítsuk a fejlett szocialis­ta társadalom építésének követelményeihez. Elérke­zett az igazságügyi jogsza­bályok reformmunkálatai­nak befejező szakasza — közölte dr. Markója Imre, igazságügy-miniszter kedden a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón. Az időszerű jogalkotási és jogalkalmazási feladatokról szólva kiemelte: évekig dol­goztak az új büntető tör­vénykönyv megalkotásán. A Minisztertanács a közelmúlt­ban megtárgyalta a kódex tervezetét, amely rövidesen az országgyűlés jogi bizott­sága elé kerül, majd decem­berben terjesztik az ország­gyűlés elé. A bűnözés elleni küzdelem jogi eszközeinek korszerűsítése ezzel nem zá­rul le. Formálják már a Btk-t életbe léptető jogsza­bály paragrafusait, napiren­den van a büntetőeljárási törvénynek a Btk-val össze­függő kisebb módosítása, val­­­amint a büntetésvégrehaj­tásról szóló új törvényerejű rendelet megalkotása. A ko­­difikáció természetesen ki­hat a szabálysértésekről szó­ló 1968. évi I. törvény szabá­lyaira is. A bűncselekmé­nyek egy része ugyanis a szabálysértési „kategóriába” kerül át. A szabálysértési jog megújítására vonatkozó javaslatokat várhatóan a jö­vő év első negyedében ter­jesztik a Minisztertanács, il­letve az Elnöki Tanács elé. (MTI)

Next