Csongrád Megyei Hírlap, 1979. március (24. évfolyam, 26-50. szám)

1979-02-01 / 26. szám

Elutazott küldöttségünk a BVT ülésére A magyar békemozgalom képviseletében Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének, a Béke­világtanács elnöksége tagjának vezetésével öt­tagú küldöttség utazott szerdán Berlinbe a Béke­világtanács február 1—5. között tartandó ülésére. A tanácskozás napirendjén olyan fontos kérdések meg­vitatása szerepel, mint a le­szerelés, az enyhülés, a nemzetközi szolidaritás erő­sítése Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel, a nemzeti felszabadító mozgal­makkal, a társadalmi hala­dásért küzdő erőkkel. A ple­náris és a szekcióülésekkel párhuzamosan tanácskoznak a Béke-világtanács bizottsá­gai is. A zsanai gázkitörésről A keddi művelet után, amikor katonai szakirányí­tással sikerült a kitörésgátló roncsot kiemelni a lángten­gerből, éjjel és szerda dél­előtt folytatták a tűz eloltá­sának előkészületeit Zsanán. Az égő gázlángot ugyanis csak részben sikerült függő­leges irányba terelni, még mindig erőteljesek az oldal­irányú lángok, ami megnehe­zíti a szemrevételezést, illetve az oltást. Az éjjeli szolgála­tosok munkája egy széles árok kiképzése volt az akna­­nyíláshoz, amely kettős célú: pontosabban mérhetik fel a gáz áramlását, a lángok el­oltásánál pedig­­ ott csapol­hatják le a nagy mennyiségű vizet. A munkálatok befeje­ződtek, a kitörésvédelmi pa­rancsnokság felkészül a lán­gok eloltására. Ehhez elegen­dő a vízkészlet. Az 1000 köb­méteres víztároló mellé egy újabbat képeztek ki. A négy csókásból, illetve a közeli, vízállásos területről nagy teljesítményű szivattyúk töl­tik a tározókat az oltáshoz. Az egy hét óta tartó küzde­lemben összehangoltan, fe­gyelmezetten állnak helyt a speciális brigádok, a tűz­oltók három műszakban egy­mást váltva 250-en dolgoz­nak a zsanai gázkitörés el­fojtásán. (MTI) Eskütétel Szerdán Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettese, vala­mint dr. Kovács Imre és Pásztor Gabriella, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság megválasztott tagjai. Az eskütételen jelen volt Borbándi János, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Hoós János, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetője és Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke. Kiállítás a korszerű közművesítésről (Tudósítónktól.) Új városrészek építésekor sok vesződséggel járó feladat a közművesítés. A tervezők éppen ezért állandóan kere­sik az újabb és újabb meg­oldásokat, amelyekkel a köz­műépítés gyorsítható, olcsób­bá tehető, s amelyekkel el­kerülhető a közutak ismételt felbontása. Kutatómunkájuk során jó néhány éve eljutot­tak a közműalagutas-közmű­­folyosós építési rendszer ki­dolgozásáig. A lényeg: a föld alatt, vagy lakóházak alsó szintjén fut az emberek által megközelíthető alagút, amelyben víz-, gáz- és szennyvízvezeték, erősáramú, távbeszélő és jelzőkábel, va­lamint távfűtéscső együtt he­lyezhető el. Magyarországon rendszerrel, méghozzá siker­több helyen — Dunaújváros­ ról.­ban, Pesterzsébeten, Pécsett A szakemberek az eddigi és Debrecenben — is meg­ tapasztalatok alapján ván­próbálkoztak az ilyen építési borkiállítást hoztak létre, amelyet először a fővárosban mutattak be. A vidéki váro­sok közül elsőként Szeged vállalkozott a tájékoztató anyag fogadására. A kiállí­tást tegnap, szerdán délelőtt a Technika Háza előcsarno­kában Papp Gyulának, a sze­gedi városi tanács elnökének köszöntő szavai után dr. Sza­bó János építésügyi és város­­fejlesztési minisztériumi ál­lamtitkár nyitotta meg. Ott volt az ünnepélyes megnyi­tón Török József, a szegedi városi pártbizottság első tit­kára is. A február 5-ig naponta 10-től este 6-ig nyitva tartó kiállítás rendezői: az ÉVM városi mélyépítés fejlesztése célprogram bizottsága, a Sze­gedi Tervező Vállalat, a DÉLÉP, az Építőipari Tudo­mányos Egyesület és az Építésügyi Tájékoztatási Központ. A megnyitó résztvevőinek egy csoportja, Dr. Szabó János mondott beszédet. (Fotó: Gyenes Kálmán) CSÜTÖRTÖK, 1979. FEBRUÁR 1. A szocialista brigádok vállalása Pankotán Öt százalékkal növelik a gazdaság termelési értékét Csaknem negyven szocia­lista brigád dolgozik a Pan­­kotai Állami Gazdaságban. Mégsem a számuk adja a sú­lyukat és a jelentőségüket,­­ hanem a termelési eredmé­nyekben mutatkozó szerepük. A kollektívák kezdeménye­zése és lendülete párosul a gazdaság vezetőinek elképze­léseivel, és a közösen kiala­kított tervek mögött mindig ott van az emberi fedezet, a termeléshez szükséges tárgyi, technikai és egyéb körülmé­nyeken kívül. * A szocialista brigádvezetők legutóbbi tanácskozásán — messzemenően figyelembe vé­ve a gazdaság pártbizottsága által jóváhagyott cselekvési programot — olyan elhatá­rozás született, hogy mindent megtesznek a termelési ér­ték ötszázalékos növeléséért. Összességében így a gazda­ság teljesítménye meghalad­ja majd a 400 millió forintot, és a vállalati eredmény jó­val több, mint 30 millió fo­rint az 1979. évre szóló ter­vek alapján. A növénytermesztésben nö­velik a búza hektáronkénti hozamát, továbbra is magas színvonalon tartják a kuko­ricatermesztést, és ennek ér­dekében iparszerű termelési rendszerbe léptek. Átadnak 653 vagon vágóállatot, ami szintén meghaladja a tava­lyi tényleges szállításokat. A minőség és eredményesség a gazdaságon belül is elsőran­gú feladat és ezzel szorosan igazodnak a népgazdaság idé­nyeihez, illetve a hatéko­nyabb termeléshez. Termé­szetesen az eredmények meg­követelik majd a nagyobb anyagi érdekeltséget, illetve a bérek meghatározott fej­lesztését. És ha már a dol­gozók ellátásáról esik szó, ak­kor nemcsak szociális, hanem munkaerő-gazdálkodás szem­pontjából is rendkívül dicsé­retes az, ahogyan a 11 munkás­­lakás-építési akciót támogat­ja a Pankotai Állami Gazda­ság. Az elmúlt hetekben 36 család költözött új otthonába és februárban, áprilisban át­adnak újabb 17 munkásla­­kást. Előkészítettebb vizsgálatok, megalapozottabb megá­lapítások A megyei NEB Üléséről A Csongrádi megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap, szerdán délelőtt Tihanyi Ernő elnökhelyettes vezetésével ülést tartott. A testület átte­kintette az írásban kiadott beszámoló alapján saját, va­lamint a városi-járási népi ellenőrzési bizottságok múlt évben végzett munkáját Foglalkozott ezt követően azokkal az ellenőrzési tervek­kel, melyek a városokban, a járásokban majd megszabják az 1979. évi munkát. Tényként állapítható meg, hogy a népi ellenőrzés tevé­kenységének továbbfejleszté­séről szóló 1048/1977. számú minisztertanácsi rendelet nyomán Csongrád megyében is korszerűsödött a bizottsá­gok tevékenysége. Javult a vizsgálatok előkészítettsége, megalapozottabbak lettek a megállapítások, s azok való­ra váltása szélesebb kört érintett. A népi ellenőrök ar­ra is erőt, energiát fordítot­tak, hogy egy-egy­­korábbi vizsgálat során szerzett tapasz­talataikat, a hibák, a hiányos­ságok kiküszöbölésére tett ja­vaslataikat a valóra váltás hogyanjának szempontjából újból megnézzék. Tehát több utóvizsgálat volt. A népi el­lenőrzés élt a beszámoltatás lehetőségével is. Néhány vizs­gálat megállapításait pedig sikerült az érintett vállalat, gyár dolgozóival is megis­mertetniük — a különböző fórumok, üzemi lapok segít­ségével. A termelők és az értékesítők érdekeinek jobb összhangja Ülésezett az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Több mint négy év ked­vező tapasztalatai bizonyít­ják: a külkereskedelmi tör­vény és a végrehajtására kiadott jogszabályok erősí­tették az állam gazdaság­szervező szerepét, és meg­élénkült a vállalatok külke­reskedelmi kezdeményező kedve — hangsúlyozta Sza­lai Béla külkereskedelmi ál­lamtitkár az országgyűlés kereskedelmi bizottságának szerdai ülésén. A képviselők áttekintették külgazdasági kapcsolataink alakulását, a törvény végrehajtását. A képviselők tájékozódtak arról, hogy a törvény meg­nyugtatóan rendezte az ál­lam külkereskedelmi jogo­sítványait. A szocialista or­szágokkal kialakított kül­kereskedelmi kapcsolataink­ban meghatározó az állami együttműködés. A tőkés országokkal ki­alakított két- és többoldalú megállapodások területén is előreléptünk. Fontos ered­mény az Egyesült Államok­kal kötött kereskedelmi megállapodás, amely a disz­krimináció megszüntetésével módot ad gazdasági kapcso­lataink bővítésére. A szocia­lista országokkal, köztük hazánkkal szemben másutt továbbra is alkalmazott hátrányos megkülönbözteté­sek ellen viszont még szívós harcot kell folytatnunk. A külkereskedelmi szerve­zetnek — a törvény szerint — biztosítania kell a külföl­di piaci tevékenység haté­konyságát. A jogszabály alapján sikerült kiküszöböl­ni a vállalatok külkereske­delmi jogával kapcsolatos vitákat. Jelenleg 117 szerve­zet rendelkezik külkereske­delmi joggal. A minisztéri­um­ áttekintette és hosszú távra kidolgozta a külkeres­kedelem szervezetének fej­lesztési elveit is. A további fejlődés egyik útja, hogy bővítsék az önál­ló exportjoggal rendelkező termelővállalatok körét. So­kat ígérő, új formaként a külkereskedelmi társaságok alakulhatnak. A tervek sze­rint ebben az évben már tíznél több olyan, vagyoni egyesítést is magában fog­laló külkereskedelmi társa­ság jön létre, amely kama­toztathatja a legfejlettebb társasági forma előnyeit. Az utóbbi négy esztendő­ben egységessé vált a külke­reskedelmi tevékenység irá­nyítása és ellenőrzéssé. Álta­lában a külkereskedelmi jo­gosítvánnyal nem rendelke­ző vállalatok is hasznosítják a közvetlen külföldi kap­csolataik előnyeit, például a műszaki információk cseré­jében. A termelők és az értéke­sítők érdekeinek jobb össz­hangját sürgette felszólalá­sában dr. Komócsin Mi­hály Csongrád megyei kép­viselő. Mint mondotta, a termelők és a külkereskedők érdekeltségét nemcsak az árakból származó nyereség­ben, hanem például egy-egy új termék bevezetésével kapcsolatos kockázatválla­lásban is érvényre kellene juttatni. Szalai Béla egyet­értett az észrevétellel. (MTI) Hétköznap az MHSZ-ben Úgy is mondhatjuk: az MHSZ mindennapi életünk egyik­ szereplője, fontos kiegészítője. Százak, ezrek jutnak lehetőséghez a szövetség klubjaiban, hogy szakmai, moz­galmi, hazafias, vagy személyes érdeklődésüknek, kedvtelé­seiknek eleget tehessenek. A szövetség gépjárművezetőket, rádiósokat, könnyűbúvárokat képez. Ennek hasznát látja m­inden résztvevő és az ország, a honvédelem ügye. A holnap gépkocsizója, Terhes Mihály sorköteles és Boldi­zsár István oktató Műszaki foglalkozás az oktatóteremben, vezeti: Irányi László (balról a második) Összeköttetés amatőr hullámon: a rádiónál Farkas András, a ruzsai MHSZ-klubból 4 könnyűbúvár ma már a népgazdaság, a honvédelem és a sport elismert résztvevője. Pető Béla műszaki vezető be­mutatót tart a fiataloknak. (Fotó: Enyedi Zoltán) 3

Next