Csongrád Megyei Hírlap, 1979. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

VILÁG PROLET­ÁRS­AI, EGYESÜLJETEK! csorn­a MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA M­U­N­KÁS­PÁ­RT LAPJA Május elsejét ünnepelte az ország Negyedmillió felvonuló Budapesten A fővárosban, a Városli­getet környező utcákban és magában a ligetben kedden a szemerkélő eső ellenére már a reggeli órákban tíz­ezrével gyülekeztek a fővá­ros 14 kerületét képviselő dolgozók- Ünnepi köntöst öltött ez alkalomra a Fel­vonulási tér. A hagyományok szerint néhány perccel tíz óra előtt úttörők ezrei rajzottak elő, hogy virággal köszöntsék a párt és kormány­díszemel­­vényen helyet foglaló veze­tőit: Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárát, Losonczi Fást, az Elnöki Tanács elnö­két, Lázár Györgyöt, a Mi­nisztertanács elnökét, Aczél Györgyöt, Benke Valériát, Biszku Bélát, Fock Jenőt, Gáspár Sándort, Huszár Ist­vánt, Maróthy Lászlót, Ne­mes Dezsőt, Németh Károlyt, Óvári Miklóst és Sarlós Ist­vánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait. Bor­bély Sándort, Gyenes And­rást, Győri Imrét, Havasi Ferencet, a Központi Bizott­ság titkárait, Brutyó Jánost, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnökét, továbbá a főváros párt- és tanácsi ve­zetőit, a társadalmi és­­tö­megszervezetek képviselőit, a munkásmozgalom veterán­jait, a termelésben élenjáró dolgozókat. S köszöntötték a vendégeket: negyven ország nyolcvan küldöttét és a Szakszervezeti Világszövet­ség képviselőjét, valamint a teret övező lelátók közön­ségét. Az ünneplők több mint két órán át hömpölygő ára­datát a sportolók színes, lát­ványos bemutatója zárta: a Magyar Honvédelmi Szövet­ség sportrepülői, ejtőernyő­sei között­ az idén először vonultak fel a sárkányrepü­lők. A felvonulás az Inter­­nacionálé hangjaival­­ feje­ződött be Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György Budapesten, a dísztribünön Kifejezésre jutott népünk politikai egysége Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a fővárosi dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott: — Hűvös, borult, esős az idő — ennek ellenére nagy­szerű, felemelő érzés, hogy részese lehet az ember en­nek a május 1-i felvonulás­nak. Politikus, öntudatos, lelkes ez a május 1-i ünnep, amely — biztos vagyok ben­ne — hasonlóan jó hangula­tú hazánk más városaiban és helységeiben is. E május 1-i felvonuláson kifejezésre jut népünk politikai egysé­ge, az, hogy társadalmunk egyetért szocialista törekvé­seink alapkérdéseiben. Kife­jezésre jut a szocialista ha­­zafiság és a nemzetköziség érzése, és az is, hogy dolgo­zóink büszkék a becsületes munka eredményeire. Élve az alkalommal, a Központi Bizottság és a magam ré­széről szívből köszöntöm május 1-ét ünneplő népün­ket.­­ A feladatokról, a mun­káról ezúttal nem szólok részletesen, hiszen a mun­káshétköznapokon ez szinte állandó témánk. Annyit azonban megemlítek, hogy közvéleményünk egyetértés­sel fogadta az idei esztendő feladatairól szóló programot, s a dolgozók legszélesebb körei a korábbinál is komo­lyabban, egységesebben, na­gyobb öntudattal és lendü­lettel fogtak hozzá a felada­tok eredményes megoldásá­hoz. S ehhez csak annyit, hogy mi, akik a Központi Bizottságban dolgozunk, ép­pen ezért optimisták, biza­kodóak vagyunk. Meggyőző­désünk, hogy ha törekvése­inkben állhatatosak vagyunk és a továbbiakban is egysé­gesen haladunk előre, jó eredménnyel tudjuk megol­dani idei tennivalóinkat, az ötéves tervben megfogalma­zott feladatokat.­­ Tapasztalataink szerint munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, az értelmisé­giek, az alkalmazottak óriási többsége becsülettel és ered­ményesen végzi munkáját. Az is nagyon fontos, hogy kivétel nélkül mindenki megértse: a szocializmus a munka társadalma, s mindig a munkával tudtunk köze­lebb jutni céljainkhoz, a szebb és boldogabb élethez. — Ez a budapesti május 1-i felvonulás, az a mód, ahogy népünk május 1-ét ünnepli, üzenet a világnak. Felvonulásunk üzenet a szovjet népnek, a szocializ­must építő népeknek, s ki­fejezi, hogy hűek vagyunk a barátsághoz, eszméinkhez, közös ügyünkhöz, közös har­cunkhoz. Felvonulásunk a teljes és fenntartás nélküli szolidaritás szavát küldi a világ kommunista és mun­káspártjainak, a haladó, a békéért küzdő embereknek. — Ez a felvonulás aktív és cselekvő szolidaritást fe­jez ki Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Délkelet-Ázsia, Ázsia népei iránt, amelyek a ha­ladásért és az önálló fejlő­dés jogáért küzdenek. A szolidaritás szavát küldjük az afrikai népeknek, a faji megkülönböztetés ellen harcoló dél-afrikaiaknak. A szolidaritás szavával üze­nünk Latin-Amerika népei­­nek, Chile népének, s min­den, szabadságáért küzdő embernek. — E gondolatok jegyében, az igazi szocialista hazafi­­ság és proletár nemzetközi­ség szellemében ünnepli a magyar nép május 1-ét. Nagyszerű dolog ez. Meg­győződésem, hogy ha egysé­günket, a közös cselekvésre való eltökéltséget megőriz­zük, töretlenül haladhatunk előre nagyszerű céljaink fe­lé, a szocialista társadalom építésének útján. A televízió május 1-e es­téjén műsor-összeállítást ké­szít a felvonulók kérései alapján. Szívesen teljesíte­nénk Kádár elvtárs kérését is — mondta a tv riportere. — Üdvözlöm a kezdemé­nyezést, a felvonulók meg is érdemlik, hogy kívánságuk szerinti műsorok hangozza­nak el — mondotta Kádár János, majd hozzáfűzte: — Május elseje azt is jelképe­zi, hogy népünk a jelenért és a holnapért dolgozik. S amikor a holnapot említjük, a jövő nemzedékeire, a gyermekekre gondolunk. Is­meretes, hogy 1979 a gyer­mekek nemzetközi éve, ami önmagában is szép gondo­lat. Az idei május 1-ét a gyermekek jövője iránti fe­lelősségérzet jegyében is ünnepeljük. Ezért azt ké­rem — s gondolom, ezzel a kívánsággal nem leszek egyedül —, hogy a kíván­­ságprogram keretében sugá­rozzanak valamilyen szép műsort a gyermekeknek — fejezte be nyilatkozatát a Központi Bizottság első tit­kára. Vásárhelyi kiadás 36. ÉVFOLYAM 101. SZÁM 1979. május 3., csütörtök Ára: 1,20 forint Népünk magabiztosan építi a fejlett szocializmust Dr. Korom Mihály beszélt a szegedi nagygyűlésen Bár az ország más vidékein a reggeli órákban eleredt az eső, Szegeden, a Szé­chenyi téren tartott május elsejei nagy­gyűlést nem zavarta meg az időjárás. Hét útvonalról hömpölygött a több tízezres tö­meg, zászlók, színes dekorációk, éltető jel­szavak alatt a megyeszékhely főterére, ahol 10 órakor a Himnusszal kezdődött meg az ünnepi gyűlés. A díszemelvényen foglal­tak helyet: dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, a gyűlés előadója, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, Török József, a szegedi vá­rosi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke, más me­gyei és városi vezetők, a munkásmozgalom veteránjai, a jó munkáért kitüntetett vál­lalatok vezetői és munkásküldöttei, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg képviselői, a tudomány és kultú­ra jeles képviselői. Kovács Sándor, a Szakszervezetek Csong­­rád megyei Tanácsának titkára köszön­tötte az elnökséget, a felvonuló dolgozókat, majd dr. Korom Mihály mondott beszé­det Dr. Korom Mihály, az ünnepség szóno­ka elöljáróban felelevenítette a május el­sejék történetét, amikor a dolgozók száz- és százmilliós felvonulásokon és gyűlése­ken tesznek hitet a munkástestvériség esz­méi mellett. Olyan seregszemle ez, amely mindenkinek megmutatja a munkások, a dolgozó emberek összefogásának hatalmas erejét és, annak kiapadhatatlan forrását. Május elseje közel egy évszázada szól min­denkihez. Ezt követően beszélt arról, hogy , az eltelt kilencven esztendő alatt, de kü­lönösen utolsó kétharmadában, nagyot vál­tozott a világ. Egyebek­ között hangsú­lyozta: _ ........____........................ — 1917-ig a munkások szervezték és gyűjtötték erőiket. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentette az új világ eljövetelének nyitányát, amely valóban történelmi fordulatot hozott az emberiség számára. Mi, magyar dolgozók, büszkék vagyunk arra, hogy népünk százezres se­rege fegyverrel is segítette a munkások el­ső szocialista államának győzedelmes har­cát. Hatvan évvel ezelőtt pedig, követve Oroszország népeinek példáját, létrehoz­tuk a mi munkásosztályunk, népünk szo­cialista hatalmát, a Magyar Tanácsköztár­saságot. A külső katonai intervenciós erők akkor elfojtották és eltiporták a dolgozók hatalmát, de a remény tovább élt, a harc tovább folyt 25 éven át azért, hogy ismét megvirradjon a mi napunk. A fasizmus fe­lett aratott győzelem nyomán létrejött a szocialista világrendszer, mint a nemzetkö­zi forradalmi munkásmozgalom legna­gyobb vívmánya. A szocializmust építő or­szágokban, így a mi hazánkban is, megva­lósultak és mind erősebben hatnak azok a magasztos eszmék, amelyekért a proleta­riátus annyi áldozatot hozva, oly sok vér­rel áztatott vörös és nemzeti lobogók alatt harcolt, és harcol ma is a kapitalista világ­ban. Az ünnepség szónoka a nemzetközi hely­zet elemzése után napjaink, az országot építő munkáról beszélt. — Ma hazánkban az MSZMP XI. kong­resszusán elhatározott feladatok végrehaj­tásán dolgozunk. Országunk belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a politikai lég­kör és a közhangulat jó. Pártunk vezető szerepe társadalmi életünk minden terü­letén érvényesül, erős a munkáshatalom, szilárd annak alapja, a munkás-paraszt szövetség. Jó a közrend és közbiztonság, hazánk nemzetközi tekintélye tovább erő­södik. A párt számára felbecsülhetetlen az a nagy bizalom és támogatás, amely kife­jezésre jut a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában, az országépítő mun­ka iránti felelősség növekedésében. Együt­tes erővel, összefogással leküzdünk minden akadályt, és eddigi si­kereinket megszilár­dítva, újabb győzelmet aratunk a fejlett szocialista társadalom építésében. Dr. Korom Mihály foglalkozott a szegedi dolgozók sikereivel is. Tavaly a város ipa­ri üzemeinek termelése körülbelül 8 szá­zalékkal, a szövetkezeti iparé 6 százalék­kal volt magasabb az előző évinél. Az épí­tőipar is mintegy 6 százalékkal növelte ter­melését. A termelés növekedéséhez jól hozzájárultak a megvalósított beruházások az olaj- és gépiparban, a kábelgyárban. Szeged, méltóan a Dél­-Magyarország tu­dományos és kulturális életében betöltött kiemelkedő szerepéhez, újabb sikereket ért el ezen a­ területen is, amelynek hatása messze túl is érezhető a város és megye határán. A szegedi tudományos, kulturális, oktatási intézmények jól ellátják nemes hi­vatásukat. Az ünnepség szónoka vázolta azokat a törekvéseket, amelyekkel úrrá leszünk a gazdasági gondjainkon. Végül dr. Korom Mihály ezeket mondotta: — A dolgozók nemzetközi összefogását jelképező mai ünnepünkön is kijelent­jük, hogy tovább erősítjük testvéri kapcso­latainkat, együttműködésünket, harcos szolidaritásunkat a Szovjetunióval, a töb­bi baráti szocialista országgal és mind­azokkal a népekkel, akik világszerte azért harcolnak és dolgoznak, hogy legyen béke a Földön, legyen igazságos társadalom, győzedelmeskedjék a szocializmus minde­nütt. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy e nemes országépítő munkában, ahogy eddig, a jövőben is biztosan számít­hat Szeged és Csongrád megye minden dolgozójának becsületes munkájára, cselek­vő helytállására, a XI. kongresszus által kitűzött feladatok sikeres végrehajtásában, a fejlett szocialista társadalom építésében. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Találkozás külföldi szakszervezeti vezetőkkel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az SZDSZ elnöke a Felvonulási téren találkozott azokkal a külföldi szakszervezeti veze­tőkkel, akik 35 országból és a Szakszervezeti Világszö­vetség képviseletében részt vettek a budapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Ká­dár János hangsúlyozta: a május 1-i ünnepi seregszem­le jól kifejezi munkásosztá­lyunk, népünk szocialista hazafiságát és internaciona­lizmusai Kifejezi, hogy né­pünk aktív, cselekvő szoli­daritást vállal azokkal a népekkel, amelyek szabad­ságukért, nemzeti független­ségükért harcolnak, és mind­azokkal, akik a haladásért és a békéért küzdenek. Megköszönte a külföldi szakszervezeti vezetők rész­vételét a budapesti május 1-i ünnepségen, és sok si­kert kívánt az általuk kép­viselt országok szakszerveze­ti mozgalmának, dolgozóink további harcához. Százezrek demonstrációja a moszkvai Vörös téren A szovjet fővárosban két­órás színpompás, derűs fel­vonulással köszöntötték az ünnepet. Százezrek vonultak fel a Vörös téren az SZKP és a szovjet állam vezetői és a nagyszámú meghívott vendég előtt Több mint száz ország szervezett dolgozóit mintegy nyolcezren képvi­selték a felvonuláson. A sportolók menete után a moszkvai katonai körzet tagjai üdvözölték az ünnep­lőket, majd a tavalyi mun­kaverseny győzteseivel az élen sorra haladtak el a dísztribün előtt a fővárosi kerületek dolgozóinak kép­viselői. A szovjet főváros dolgo­zóinak ünneplése a parkok­ban folytatódott. A szabad­téri színpadon több mint ötszáz öntevékeny művész­­együttes szórakoztatta a moszkvaiakat

Next