Csongrád Megyei Hírlap, 1979. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSOKGRÁD MEGYEI * A MAGY­AR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai, a Szakszervezetek Országos­ Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tag­jai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és elnökhelyettese, a Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke, a KB gazdaságpolitikai, valamint ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának vezető munkatársai, a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében ez időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtá­sának eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról szóló tájékoztatót; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának összehívására vonatkozó ja­vaslatot. A Központi Bizottság áttekintette a nem­zetközi helyzet alakulását, a párt- és ál­lami szerveknek a legutóbbi ülés óta vég­zett külpolitikai tevékenységét.­­ A Központi Bizottság meghallgatta­­­ a hivatalos, baráti látogatáson ha­zánkban járt szovjet párt- és kormány­­küldöttséggel folytatott tárgyalásokról szó­ló jelentést. A magyar kommunisták, a magyar nép örömére szolgált, hogy ismét hazánkban üdvözölhettük a testvéri szovjet nép képviselőit, a küldöttség vezetőjét, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemel­kedő alakját, igaz barátunkat. A Központi Bizottság nagyra értékelte a szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytatott legfelsőbb szintű tárgyalások eredményeit. A tárgya­lások újabb lendületet adnak pártjaink, népeink, országaink kapcsolatai erősítésé­nek, testvéri barátsága elmélyítésének, in­ternacionalista együttműködése fejleszté­sének. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a magyar—szovjet barátság megingatha­tatlan alapokra, elveink, céljaink, érdeke­ink azonosságára épül. A minden terület­re kiterjedő, gyümölcsöző együttműködés a Szovjetunióval biztonságot ad és szilárd támaszt jelent a magyar nép szocialista építőmunkájához. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban születtek, jól szolgálják a magyar—szovjet gazdasági együttműködés elmélyítését, sokoldalú kapcsolataink fej­lesztését. A tárgyalásokon ismételten kifejezésre jutott, hogy a nemzetközi helyzetet azo­nosan ítéljük meg. Céljaink változatlanok, törekvéseink közösek. A jövőben is együtt­működünk az enyhülés eredményeinek megszilárdításáért és katonai területre tör­ténő kiterjesztéséért, a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a nemzetközi bizton­ságért, a helsinki ajánlások megvalósítá­sáért. Közösen lépünk fel a vitás nemzetközi kérdések igazságos, az érintett népek érde­keinek megfelelő politikai rendezése, a he­lyi háborús feszültségek megszüntetése ér­dekében. A magyar—szovjet tárgyalások megerősítették a két nép szolidaritását a kínai agresszió következményeinek felszá­molásáért küzdő szocialista Vietnammal. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőinek megbeszélésein kifejezésre jutott, hogy a két párt egyaránt érdekelt a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének meg­erősítésében, a testvérpártok közötti elv­társi együttműködés fejlesztésében. Párt­jaink értékelik a Marx, Engels, Lenin ta­nításait alkalmazó és továbbfejlesztő kom­munista és munkáspártok alkotó útkere­sését, ami akkor eredményes, ha egyaránt tekintettel van az osztályharc, a szocialis­ta átmenet és építés általános törvénysze­rűségeire, valamint az adott ország konk­rét sajátosságaira. A Központi Bizottság kiemelkedő jelen­tőségű eseményként értékelte a Szovjet­unió párt- és kormányküldöttségének ma­gyarországi látogatását, amely a magyar és a szovjet nép testvériségének elmélyíté­se mellett jól szolgálta a szocialista közös­ség országai összefogásának, egységének erősítését, a társadalmi haladásért, a bé­kéért folytatott nemzetközi küzdelmet.­­ A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Bolgár Népköztársaságban hivatalos, bará­ti látogatást tett párt- és kormányküldött­ségünk jelentését. A Kádár János elvtárs és a Todor Zsivkov elvtárs által vezetett küldöttségek baráti tárgyalásain ismételten kifejezésre jutott, hogy azonos módon ítél­­jük meg a­ saod­eesta építést, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, vala­mint a nemzetközi helyzet alapvető kérdé­seit. A látogatás, a tárgyalások tovább mé­lyítették a pártjaink, országaink közötti együttműködést népeink és a szocialista közösség javára.­­ Hazánk és a szocialista országok együttműködésének, sokoldalú kap­csolatainak további fejlődését szolgálták a magyar—szovjet és a magyar—bolgár kor­mányfői tárgyalások, a Kubai Köztársaság parlamenti küldöttségének budapesti láto­gatása, valamint a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a koreai, a lengyel és az NDK-beli testvérpárt vezető képviselőivel folytatott megbeszélések.­­ A Központi Bizottság megemlékezett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa megalakulásának 30. évfordulójáról. Hangsúlyozta, hogy a KGST-ben megvaló­suló együttműködés eddig is jelentősen se­gítette a tagországok műszaki, tudományos fejlődését, gazdasági felemelkedését. A KGST pótolhatatlan szerepet tölt be or­­szágépítő céljaink valóra váltásában. Pár­tunk és kormányunk a jövőben is min­dent megtesz annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági integráció a nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően hozzá­járuljon országainkban a fejlett szocialista társadalom sikeres építéséhez.­­ A nemzetközi helyzet időszerű kér­­déseit áttekintve, a Központi Bizott­ság rámutatott: a világbéke megőrzése, a biztonság megszilárdítása szempontjából meghatározó fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült­ Államok kapcsolatainak ala­kulása. Ezért a magyar közvélemény öröm­mel üdvözölte a Bécsben megtartott szov­jet—amerikai csúcstalálkozót, s annak eredményeit. A SALT XIX. aláírása az eddigi legna­gyobb lépés, amelyet a nukleáris fegyver­kezési hajsza megfékezése érdekében tet­tek. A megállapodás végrehajtása jelentő­sen hozzájárulhat a világháború veszélyé­nek elhárításához, az általános és teljes leszereléshez szükséges bizalom erősítésé­hez kedvezően befolyásolhatja a nemzet­közi enyhülés további előrehaladását, a katonai feszültség enyhítését szolgáló más tárgyalásokat. A szocialista közösség országai folytat­ják az enyhülés eredményeinek megerősí­tésére irányuló összehangolt nemzetközi tevékenységüket. A Varsói Szerződés Tag­államai Külügyminiszteri Bizottságának májusi budapesti közös nyilatkozata fon­tos új kezdeményezésekkel egészítette ki a politikai tanácskozó testület korábbi konst­ruktív javaslatait a békés egymás mellett élés politikájának előmozdítására. Az euró­pai országok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada részvételével megtartandó kon­ferencia eredményesen szolgálná a kato­nai enyhülést elősegítő intézkedések közös kidolgozását, újabb garanciát nyújtana a fegyveres konfliktusok megelőzésére. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szer­ződés tagországaival együtt a jövőben is kész a legnagyobb figyelemmel megvizs­gálni minden építő szándékú javaslatot, kezdeményezést, amely az államok kö­zötti kölcsönös bizalom erősítésére, a ka­tonai enyhülésre, a leszerelésre irányul . A Központi Bizottság hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság változat­lanul arra törekszik, hogy a békés egy­más mellett élés politikájának megfele­lően fejlessze az együttműködést a más társadalmi rendszerű országokkal Európá­ban és a földrész határain túl. A jószomszédság szellemében eredmé­nyesen fejlődő magyar—osztrák kapcsola­tok további lélesítéséhez járult hozzá a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos látogatása az Osztrák Köztársaságban. Az Egyesült Államok képviselőháza kül­döttségének magyarországi látogatása ked­vező alkalmat teremtett az államközi kap­csolatok továbbfejlesztésében mutatkozó lehetőségek kölcsönös áttekintésére. Eredményesen szolgálták az együttmű­ködést a Szíriai Arab Köztársaság­ Népi , Tanácsa küldöttségének budapesti meg­beszélései.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt ' * az európai kommunista és munkás­pártok 1976. évi berlini értekezletén elfo­gadott elveknek megfelelően, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kapcsolatait vala­mennyi testvérpárttal. Pártunk képviselői­nek részvétele az olasz, a belga, a francia, és a portugál testvérpárt közelmúltban megrendezett kongresszusán, valamint a finn, a görög, az NSZK-beli testvérpárt vezetőivel Budapesten tartott megbeszélé­sek megerősítették szolidaritásunka a tő­késországok kommunista pártjainak a mo­nopoltőke uralma ellen vívott küzdelmé­vel, eredményesen szolgálták közös célja­inkat. A Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt, a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Panamai II. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatait és a további ten­nivalókat.­­ A Központi Bizottság megállapította,­­" hogy a gazdasági élet minden terü­letén fokozódtak az erőfeszítések a felada­tok megoldása érdekében. Népünk ered­ményes munkával támogatta gazdaságpo­litikánk valóra váltását. A párt-, társadal­mi, állami, gazdasági szervek tevékenysé­ge a korábbinál jobban igazodik a köve­telményekhez, a gazdasági vezetők több­sége célratörőbben­­és hatékonyabban dol­gozik a feladatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irá­nyában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak megfelelően — a termelésnél lassabban, a kivitel a behoza­talnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rá­mutatott: az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgaz­dasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben.­­ Az ipari termelés a tervezettet megközelítően, csaknem 4 százalék­kal, a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett! Az ipari termékek értékesítése a termelésnél nagyobb mértékben, a ki­vitel — a terv céljaival összhangban — a belföldi értékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos termelést segítette a kiegyen­súlyozott energiaellátás, területenként és esetenként viszont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai. A foglalkoz­tatottak száma az iparban a korábbinál nagyobb mértékben csökkent, a munkaerő­­gazdálkodás javítására tett kezdeménye­zések hatása kedvező, mérséklődött a munkaerőigény és a nem kívánatos mun­kaerő-vándorlás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban levő épít­kezések valamelyest meggyorsultak.­­ A mezőgazdasági üzemek az esedé­ye­kes munkákat a kedvezőtlen időjá­rás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a kora tavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméski­látásai a tervezettnél kedvezőtlenebbek. A mezőgazdasági dolgozók eredményes erő­feszítéseket tettek és tesznek a vesztesé­gek ellensúlyozására, és megfelelően fel­készültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégítően fejlődött. Az állatállomány kedvezően alakult, a ta­karmányellátás biztosított. Növekedett a hústermelés: vágóállatokból és állati ter­mékekből 4,2 százalékkal nagyobb a felvá­sárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatré­szekből hiányos volt az ellátás.­­ A közlekedés és a szállítás nagy erőfeszítések árán alapvetően telje­sítette feladatát. A vasúti teherszállítás­ban mutatkozó gondok egyik oka váltó­Néppárt, a Tanzániai Forradalmi Párt küldöttségével folytatott megbeszélések so­rán ismételten kifejeztük szolidaritásunkat e pártoknak a nemzeti függetlenségéért, a faji megkülönböztetés ellen, a társadalmi felemelkedésért vívott harcával. A Központi Bizottság pozitívan értékelte a forradalom és demokrácia témakörében 39 kommunista és munkáspárt képviselői­nek részvételével Tihanyban megtartott nemzetközi elméleti konferenciát. A ta­nácskozás eredményesen szolgálta a nem­zetközi kommunista mozgalmat foglalkoz­tató egyes kérdésekre adandó válaszok együttes kimunkálását, a közös célok el­­­­réséhez szükséges vélemény- és tapasz­talatcserét.­­ Az elmúlt időszakban tovább bő­­vültek a Magyar Szocialista Mun­káspárt kapcsolatai a szocialista, szociál­demokrata pártokkal. Képviselőink részt vettek a Francia Szocialista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt kongresz­­szusán, megbeszéléseket folytattak a belga szocialisták vezetőivel. E találkozók elő­segítették egymás álláspontjának jobb megismerését a békét és a nemzetközi biztonságot, az egyetemes emberi haladást szolgáló együttműködés kérdéseiben. zatlanul az érintett vállalatok nem kielé­gítő együttműködése.­­ A nemzeti jövedelem belföldi fel­­--.■9.­használása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben számítottnál valamelyest las­sabban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen be­lül állami beruházásokra a terv előirány­zatát meghaladó mértékben, 10 százalék­kal, a vállalati beruházásokra — szándé­kainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azonos időszakában. A készletek növekedési üte­me mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgazda­ságból származó lakossági bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályozás és a bérgazdálkodás jobban igazodik gaz­daságpolitikai törekvéseinkhez. A pénzbeni társadalmi juttatások 9,6 százalékkal nőt­tek A kiskereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátása összességében megfelelő és továbbra is biztosított A lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló tervek — köztük a la­kásépítési előirányzatok folyamatosan megvalósulnak. 2. Tovább fejlődtek külgazdasági kap­­csolataink, növekedett a külkereske­delmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 százalékkal emelkedett. A rubelelszámolá­sú áruforgalom általában kiegyensúlyozott: a KGST-tagországok együttműködésének eredményeként elsősorban a gépek, beren­dezések, szállítóeszköz- és egyéb beruhá­zási javak árucseréje bővült. A nem ru­belelszámolású kivitel növekedése törek­véseinkkel összhangban meggyorsult a behozatal viszont meghaladta a tervezettet . A Központi Bizottság, értékelve a­­ gazdasági munka eredményeit, a kialakulóban levő kedvező tendenciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban fi­gyelembe kell venni a gazdálkodás vál­tási feltételeit A világpiacon újabb jelentős áremelke­dések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s en­nek gazdasági hatásával természetesen számolni kel. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mértékben kell takaré­koskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a tervnek megfelelően kell teljesíteni az export- és importelőirányzatokat To­vábbi erőfeszítések szükségesek annak ér­dekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezői megerősödje­nek. A gazdálkodás hatékonyságának nö­velése, valamint a termelési és termék­­szerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdekében arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb ter­melői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy f­olytatási tt 2. addakmj Vásárhelyi kiadás 56. ÉVFOLYAM 152. SZÁM 1979. július 1., vasárnap írta. 1,60 forint

Next