Csongrád Megyei Hírlap, 1979. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

S ÁTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSORGRÁD MEGYEI ★ A munka lélektana kezdetben voltak az úgynevezett fluktuációs vizsgálatok. Végezték ezt eleinte mindazok, akik éppen ráértek, ám az igényesebb vállalatok csakhamar speciális képzettségű szakemberekre — szociológusokra, pszichológusokra — bízták annak kiderítését, hogy az emberek miért vándorolnak egyik munkahelyről a másikra. Ezek a vizsgálatok egytől egyig megállapították, hogy az emberek kismillió ok miatt cserélgetik a munkahelyeiket, ám a több pénz, a magasabb fizetés, mint a mozgást motiváló tényező, csak nagyon sokadik, és szinte mellékes. Akkoriban nagy divatja volt a fluktuáció elleni dühödt sajtókirohanásoknak, amelyek — éppen az említett vizsgálatokra hagyatkozva, igaz, kissé leegyszerűsített módon — a labilis öntudatban vélték felfedezni a munkaerő-vándorlás legfőbb okát. Ma is emlékszem az Orion gyár művezetőjére, aki — minden szociológiai és pszichológiai képzettség nélkül, csupán mindennapi gyakorlatára és emberismeretére támaszkodva — előttem is elvégzett egy ilyesfajta fluktuációs elemzést. Emlékszem a számokra is: hat hónap alatt a mintegy százhúsz embert foglalkoztató műhely egyarhamba kicserélődött. Hasonló elemzést végzett el a nagy hírű finommechanikai üzem gyáregysévezetője, arról sem feledkezve meg, hogy összehasonlítva a „maszek”-elemzés végeredményét a „profik1” megállapításával. Persze, nagy volt az eltérés, ám senki se gondolja, hogy a „profik” tudatosan hamisították meg vizsgálódásaik konklúzióit, ők csak azokat a válaszokat értékelhették és elemezhették, amelyeket kérdéseikre a „vándormadarak” adtak. Senki sem volt olyan, bolond, hogy akár távoztakor is bevallja: „azért megyek el, mert keveslem a fizetésem és ezért kénytelen kelletlen — kihasználom a munkaerő iránti általános és korlátlan keresletet”. Alapjainkra a feledés homálya borul a fluktuációs vizsgálatokra, hiábavalóságuk ma már nyilvánvaló. Az üzemekben dolgozó szociológusok, pszichológusok, sőt — mert ilyen is van — pedagógusok másfajta, és remélhetően komolyabb tennivalókat kaptak. Ám azóta is gyakran eszembe jut egy másik — történetesen könnyűipari üzemben dolgozó — csoportvezető keserű kifakadása: „Nálunk laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg az emberek pályaalkalmasságát. Pszichológusok járják időnként a műhelyeket, s mások is különböző rejtélyes vizsgálatokat végeznek. Filmes módszerekkel rögzítik a munkaidő-kihasználást, mozdulatelemzéssel igyekeznek kideríteni a racionálisabb munkavégzés lehetőségeit. De mit érnek velük? Ideküldenek egy embert, akit a pályalakalmasságin jól minősítettek és 48 óra múlva kiderül, hogy erre a munkahelyre csak jobb híján jött, hogy egészen mások az elképzelései. És hiába mondom: nem megyek semmire az illetővel, senki sem hallgat rám. Kiderítik a lehető legszakszerűbb vizsgálatokkal, hogy csapnivaló módon dolgoznak az embereim, többek között azért, mert ócska, elavult berendezésekkel, rosszul elhelyezett eszközökkel kénytelenek dolgozni. Hosszú vajúdás után és nem kevés pénz árán megszületik a korszerűen felszerelt munkahely, de továbbra is futkosni kell a messzire levő raktárba, egyenként kivételezni a szükséges anyagokat, szerszámokat és alkatrészeket, mert a racionális szervezés, meg az anyag-, alkatrész- és szerszámhasználat ügyviteli rendje két különböző kategória. Arról nem is beszélve, hogy esetenként most a korszerű munkahelyek mellett üldögélnek az emberek tétlenül, mert ugye az állásidő réme bennünket is fenyeget. Aztán: történt nemrégiben, hogy szakemberek hada, kérdőíves módszerrel kutatta, miért olyan magas az úgynevezett törtnapi hiányzások aránya a műhelyben? Tehát amikor kor az emberek egy része napi néhány órára kér eltávozást. Dolgozott ezen a munkán Vagy négy ember, nem is tudom, hány napig. Pedig csak meg kellett volna nézniük a kilépőcédulák másolatait, néhány óra alatt összegezhették volna az általam egyébként is jól ismert végeredményt: menni kell a hivatalba, az OTP- hez, a biztosítóhoz, az útlevelet intézni, várni kell a szerelőt, a tüzelőt, vigyázni kell a gyerekre, soroljam még?... Az ilyesmit elmondom minden csoportvezetői tanácskozáson. Keserű és sovány vigasz, hogy ezek után sem történik lényeges változás .. Is meglehet, kissé hosszan idéztem a csoportvezetőt, és úgy tűnhet, mintha feltétel nélkül egyetértenék ,a mondataiból kicsendülő végkövetkeztetéssel, nevezetesen, hogy minek annyi speciális képzettségű szakember foglalkoztatása, minek ez a sok tudományos felmérés, vizsgálat, meg miegyéb ? ... Igenis szükség van rájuk, de a magas fokon művelt szociológia, pszichológia tudománya mellett létezik a munka egyszerűbb, egészen elemi fokon művelt lélektana is, aminek nagy tudásai azok az emberek, akik hosszabb ideje irányítanak egy-egy munkahelyet, s akik a lehető legegyszerűbb módon ismerhetik meg a rájuk bízott kis csoport „mikroklímáját”. Éppen ezért többet kellene hallgatni rájuk, komolyabban kellene venni a véleményüket, tisztelni kellene azokat a nagyon egyszerű módszereket, amelyekkel könnyedén feltérképezhetik a műhely, vagy csoport hangulatát, munkakedvét, illetve az ezeket rontó, akadályozó tényezőket. És persze, nem ártana tőlük tanulni. Megismerni a közeget, ahol ők dolgoznak és megismerni a módszereket, amelyek révén a sokszor bonyolultnak, komplikáltnak tűnő lélektani és szociológiai folyamatok is könnyen áttekinthető nyitott könyvként állnak előttük. Az ilyesfajta gyakorlati stúdiumok talán hozzásegíthetnék a felsőbb beosztású vezetőket ahhoz is, hogy a társadalomtudomány professzionalista szakembereit hivatásuk és tudományuk rangjának megfelelő tennivalókkal foglalkoztassák. VÉRTES CSABA A makói járás kapott legtöbb csapadékot • Vetik az őszi árpát és a rozsot • Jól fizetett a kender Napi 300 vagon kukorica érkezik az átvevőtelepekre Kedvezőbbek a feltételek az őszi munkákhoz Közel négy hétig tartó, derűs, száraz időjárással kezdődött az idei őszi betakarítás, ami nagyon kedvezett a kenderaratáshoz, a cukorrépa, a kukorica, a szőlő, s a gyümölcsfélék éréséhez, de nehezítette a talaj-előkészítést. A szakemberek egyre nagyobb aggodalommal figyelték a barométert, hogy mikor jelzi már az esőt. A száraz talajok felszántásával, elmunkálásával nehezebben birkóztak meg a gépek, másrészt a rozs és az árpa vetésének az ideje is elérkezett, s mind sürgetőbben kellett a csapadék. Az elmúlt hét péntekén végre beborult az ég, és szombaton hajnaltól a késő esti órákig egyes tájakon igazi „hetes eső” hullott. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint a makói járás kapott legtöbb csapadékot. Apátfalván 58, Pitvaroson 45, Makón 47 millimétert mértek. Örültek a vásárhelyi szövetkezeti gazdák is a 37, a mártélyiak a 30 milliméter esőnek. Szegeden 24, ám Szentesen és Csongrádon már 6—8 milliméter tellett az időjárástól. Összességében mégis elmondható, hogy jóval kedvezőbbé váltak a feltételek az őszi talajmunkákhoz, a magágykészítéshez, és a gazdaságok meg is gyorsították a talaj-előkészítés ütemét. A megye mezőgazdasága — éppen a több hetes, napfényes időjárás miatt — mintegy másfél héttel áll előbb a soros munkákkal, mint tavaly ilyenkor. Ez százalékban kifejezve az őszi szántásnál 14, a mélyszántásnál 17, a napraforgó aratásánál 50, a kukoricatörésnél 10, a zöldség-gyümölcs betakarításánál mintegy 10 százalékos időelőnyt jelent. A szőlőtermelő gazdaságok tavaly ilyenkor még alig szüreteltek, most a munka 20 százalékánál tartanak. A kenderaratás, -szállítás példás szervezettséggel ért véget, s a hozam is magasabb volt az elmúlt évinél, meghaladta a hektáronkénti 82 mázsát. De a többi időszerű munkánál is beszélhetünk a kellő szervezettségről, a termelési felelősségig balról. A kombájnok, a szállítójárművek, a szárítóberendezések kijavítva várták az idénykezdést, s nem sok dolga akadt eddig a szervizügyeletnek. Ismét bebizonyosodott, hogy a megfelelő technikai-műszaki felkészültség egyik kulcskérdése az egész őszi időszak sikerének. A gazdaságokban folyamatosan ellenőrzik a vontatók, a teherautók szállítási útvonalait is. Ahol szemszóródást tapasztalnak, azonnal a gépműhelybe vezénylik, a járműveket, felülvizsgálatra. Nagy ütemben dolgoznak aszántóbrigádok is az őszi kalászosok magágyának előkészítésénél. Az új termést a föld igénye szerinti szerves- és műtrágyaadagokkal alapozzák meg. Az istállótrágya például az előirányzott terület mintegy 85 százalékára már kikerült. A szeptember eleji átmeneti zökkenők után folyamatossá vált a műtrágyaszállítás is. Mind nagyobb napi mennyiségben érkezik a cukorrépa a mezőhegyesi és szolnoki feldolgozó üzembe. Egyben megkezdődött a nyers répaszelet kiszállítása a gyárakból, amelyet zúzott kukoricaszárral keverve silóznak be a gazdaságok. Ezzel az állatállomány bőséges téli és kora tavaszi takarmányellátását szolgálják. A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tájékoztatása szerint már napi 260—300 vagon kukorica érkezik az átvevő telepekre. A gazdaságok nagy figyelmet szentelnek a minőségi előírások betartására, és a szárítóüzemekben a szabvány szerinti 15 százalékos víztartalom helyett 13—14 százalékosra szárítják le a termést. Eddig — amint Kálmán József, a cég kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondotta — 2 ezer 300 vagon kukoricát vettek át és felkészültek a tengeri vasárnapi fogadására is. A készletek alapján a megye összes tápboltjában már kapható új kukorica. Nincs fennakadás a háztáji gazdaságokban sem az ősziek betakarításánál. Érkezik az alma, a szőlő, a káposzta, s egyéb konyha ker.ti, növény, az ApÉSZ-ek ideiglenes és állandó átvevő telepeire. A városi, községi üzletek kirakatai is jelzik, hogy bőséges termést érlelt be az ősz. nagy a választék, egyes helyeken megkezdték az utcai árusítást, a gyümölcs-zöldség vásár keretében. A megye nagyüzemeiben és a termékfeldolgozó vállalatoknál az óriási értéket képviselő zöldség-gyümölcsfélék jó minőségben történő és gyorsított ütemű betakarításához nagy segítséget adnak a diákok, a honvédfiatalok, a nyugdíjasok is. Legnagyobb számban a középiskolások jelentkeztek munkára, mintegy 12 ezren. Az általános iskolai tanulóifjúság közül 9 ezren, a főiskolások, az egyetemisták soraiból 4 ezren vesznek részt a betakarításban. Közéleti események LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA RUDOLF ROHLICEKET Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Rudolf Rohlicek, csehszlovák miniszterelnök-helyettest SARLÓS ISTVÁN HAZAÉRKEZETT LATINAMERIKAI KÖRÚTJÁRÓL Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — aki részt vett és felszólalt a Jamaicai Népi Nemzeti Párt közelmúltban megtartott országos értekezletén, majd a népfront képviseletében látogatást tett Mexikóban, Costa Ricában és Panamában vasárnap hazaérkezett latin-amerikai körútjáról. SZOCIALISTA PÁRTKÜLDÖTTSÉG AUSZTRÁLIÁBÓL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn hazánkba érkezett az Ausztrál Szocialista Párt küldöttsége Allan Millernek, a párt főtitkárhelyettesének vezetésével. ET. UTAZOTT GERHARD SCHÜRER Vasárnap elutazott hazánkból Gerhard Schürer miniszterelnök-helyettes, a Német Demokratikus Köztársaság állami tervbizottságának elnöke, aki Huszár István miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével a következő ötéves tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiből folytatott tárgyalásokat. FINN SZOCIÁL DEMOKRATA PÁRTÉ,ülDÖTTSÉG HAZÁNKBAN Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Finn Szociáldemokrata Párt küldöttsége, Veikko Hellének, az FSZDP elnökhelyettesének vezetésével. A gépalkatrészek exportra. •siers:.ámgépek«t, gépalkatrészeket és közúti járművekhez való fésszerelvényeket gyártanak a SZIM Karcagi Gépgyárában? A főként hazai alapanyagból készülő gyártmányokat a belföldi piacon kívül tőkés és szocialista országokba exportálják. (Fotó: Cser István / MTI—RS) Vásárhelyi kiadás 36. ÉVFOLYAM 230. SZÁM 1979 október 2., kedd Ára: 1 20 forint Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik az NtJ-ba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október elején párt- és kormányküldöttség utazik Berlinbe, hogy a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsa-. nak és Minisztertanácsának meghívásaba — részt vegyen a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ren- Idezendő ünnepségeken. (MTI) Magyar—NDK barátsági hét kezdődött A Találkozásom az NDK- val címmel meghirdetett fotópályázat eredményének kihirdetésével és a legjobb alkotásokat felvonultató kiállítás megnyitásával hétfőn a Csepel Művek munkásotthonában kezdetét vette a magyar—NDK barátsági hét csepeli eseménysorozata. Az NDK Kulturális és Tájékoztatási Központja, a Népművelési Intézet és a Magyar Fotóművészek Szövetsége által az NDK megalakításával 19 30. évf p.rdulójú tiszteletért kiírt pályázatra 269 pályamunka, ’érkezett, amelyek bemutatják a' baráti szocialista ország népének életét, szocializmust építő munkáját. A beérkezett alkotásokból nyílt kiállításon 44 pályázó 76 munkáját október 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A barátsági hét rendezvényeinek keretében a következő napokban a csepeliek vetítettképes előadásokon ismerkedhetnek az NDK 30 éves fejlődésével, valamint fővárosával és Potsdammal.