Csongrád Megyei Hírlap, 1980. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD * HEGYES Vásárhelyi kiadás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ÁRA: 1,20 FORINT 1980. ÁPRILIS 1., KEDD 31. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Odesszai pártkü­ldöttség érkezett megyénkbe Hétfőn az­ MSZMP Csong­­rád megyei Bizottságának meghívására háromtagú, odesszai delegáció érkezett Szegedre J. G. Borsosnak, az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bizottsága gazdaságpolitikai titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai N. F. Sztasejev nyug­állományú vezérőrnagy, a Nagy Honvédő Háború ve­teránjai odesszai bizottságá­nak elnöke és L. M. Gromo­va­ja, az odesszai konzerv­gyár­ munkásnője, a kerületi pártbizottság tagja. A dele­gáció elé utaztak és a szol­noki vasútállomáson fogad­ták Szí­vó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Pápai József, a megyei pártbizottság osztályvezető­je. Röviddel az érkezés után a megyei pártbizottság szék­házában dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára fogadta a küldöttség tagjait. Jelen voltak dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke, Gyár­fás Mihály, dr. Koncz Já­nos és Szabó Sándor, a­ me­gyei pártbizottság titkárai. A végrehajtó bizottság nevében dr Komócsin Mi­hály üdvözölte a vendége­ket, majd tájékoztatta őket az MSZMP XII. kongresszu­sának munkájáról és hatá­rozatában megjelölt­­felada­tokról. Ezt követően szólt a megyei pártértekezlet be­számolói és az ezt követő vita­ alapján a párt- és tár­sadalmi szervek, az ipari, mezőgazdasági üzemek, a kereskedelem előtt álló gazdaságpolitikai feladatok­ról.­­ Ismertette a két test­vérmegye baráti kapcsola­tainak kiszélesítésével kap­csolatos javaslatokat. A tájékoztatóban elhang­zottakra, a javaslatokra J G. Borsos válaszolt, majd arról szólt, hogy Odessza megyében milyen gazdasági eredményeket értek el az idén. Az odesszai küldöttség a délutáni órákban a szegedi pártbizottság székházába lá­togatott, ahol a vendégeket Török­­ József­, a szegedi­ vá­rosi pártbizottság első titká­ra és Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke fogadták. A megbe­szélésen részt vált Szabó Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Berta István, és­ dr. Székely Sándor, a váro­si pártbizottság titkárai. Ezt követően Szeged ne­vezetességeivel ismerkedtek az odesszai­­vendégek. Ellá­togattak az új városrészek­be, és megtekintettek több új létesítményt. Előbb a Dóm térre látogattak, majd sétát tettek a Tisza-parton, ezt követően pedig Odessza városrészben a Sportcsar­nokkal és a versenyuszodá­val ismerkedtek, ahol Ré­vész­­ István igazgatóhelyet­tes kalauzolta a vendégeket. A II-es számú általános is­kolában Forgó Pál igazgató, Korsós Imre-a pár­tszervezet­­titkára, a­­ tantestület több­ tagja és az úttörők egy cso­portja fogadták a pár­tkül­­döttség tagjait, akik elisme­réssel szóltak a látottakról. A delegáció ma, kedden, Hódmezővásárhelyre láto­gat. A vendégeket dr. Komócsin Mihály fogadta, és tájékoz­tatta a pártbizottság épületében. (Fotó: Enyedi Zoltán) Kommunista műszak Március 29-én, szombaton délelőtt a XII. kongresszus, valamint hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszteletére a Vetőmag Vál­lalat szentesi kutatóállomá­sának dolgozói társadalmi munkát végeztek. Szocialista brigádok és brigádon kívü­liek is ott voltak a munka­helyükön, hogy korábbi vál­lalásukat­­ teljesítsék. A vállalaton belül a szen­tesiek csatlakoztak elsőként a Sziklai Sándor szocialista brigád kezdeményezéséhez, így becsületbeli kötelessé­güknek tartották, hogy konkrét, hasznos munkát végezzenek, amelynek érté­ke azonnal mérhető. Két­­százhárom személy jelent­kezett szombaton reggel munkára, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a betegek kivételével mindenki dol­gozott. Az adminisztratív dolgozók és a laboratórium munkatársai az állomás ke­rítését festették. Annak ellenére, hogy a m­eg-megújuló eső zavarta a munkát annak összértéke meghaladta a 100 ezer fo­rintot Ebből a munkabér 21 ezer forint, és ezt az ösz­­szeget a szentesi gyermek­­rntban enyek támogatására ajánlották fel a kommunis­ta műszak résztvevői. Az első negyedévben: 260 ezer tonna szén, 200 milió köbméter földgáz terven felni — folytatódik a munkaverseny a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére A gazdasági élet első ne­gyedévi adatait a közeli na­pokban összegezik, a vállala­tok előzetes értékelései azon­ban máris arra utalnak, hogy a kongresszusi és fel- , s­zabadulási munkaverseny számottevő eredményeket hozott a belső­ tartalékok­­feltárásában é­­s hasznosítá­sában. Sok helyütt javult a szer­vezettség, szilárdult a fegye­lem, növekvő a termelékeny­­ség, a megbízhatóbb minő­ség. Nagy számban érkez­nek jelentések arról is, hogy a dolgozók a munkaversenyt folytat­jux, új­­munkasikerekkel kö­szöntik hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. A szénbányászok verse­nyében a borsodiak, az orosz­lányiak és a­­ tatabányaiak kerültek az­ élvonalba, de a tröszt más üzemei is ki­emelkedő eredménnyé­ zár­ták a negyedévet: nrmc­sek termelési tervüket teliz, i- t­ették túl, áymc'm a 'z­ón fö­­tdértékát is az előírt szint fölé emelték. A munka megkönnyítésére az idén 100 millió forint értékű gépet helyeznek üzembe, újabb szánmezők feltárására pedig félmilliárd­­ forintot kör­nenek.­­ A kőolaj- és­­ föld­gázbányá­szok is jobban kihasználták termelőberendezéseiket, s műszaki intézkedéseket tet­,­tek a kimerülőfélben levő kutak hozamának­ fenntartá­sáért, másutt a termelés nö­veléséért, így az első negyedévben az előirányzottnál mintegy 200 millió köbméterrel több földgázt hoznak a fel­színre. Propán-bután gázból 3000 tonnát szállítottak az or­szágnak terven felül. A munkaverseny további sza­kaszában a kimerülőben le­vő kutakat pótolják. Hazánk legnagyobb tim­földgyárában, Ajkán az első negyedévben a ter­eszek­nél. ö­t jü tonnával több timföl­det gyártottak, ami nagy­részt annak köszönhető, hogy a szerel­és­ és felújítási munkálatokat, 1 év,veresen le­rövidítették. 1 fiy kevesebbet álltak a gépek;. ■A Ganz M/.VÁG vasúti járműgyárak:; n a munka­­­verseny eg:’:': legnagyobb eredménye a­. .hogy a bedol­, gozó váll­lratok nagy r­észe, már most a tervnek megfele-.­lően. eleget terv szállítási kö­telezettségeinek, így az első negyedévben a vasúti jármű­gyár is ütemesen, tervszerű­en dolgozhatott. . Határidőn belül elhagyta­­ a gyárat Tunisz számára három újabb luxus mo­torvonat, bangladesi­­ rendelésre elké­szült négy dízel-hidraulikus­­ mozdony, s­ ugyancsak bang­ladesi megrendelésén meg­kezdték a keskeny nyomtá­vú mozdonyok, gyártását. A tervnek megfelelő ütem­ben készülnek szovjet meg­rendelésre a négyrészes mo­torvonatok, s előrehaladtak az­ Új-Zélandba kerülő vil­lamos motorvonatok gyártá­sának előkészületeivel. A tervezettnél 50-nel több autóbusz készült az első ne­gyedévben az Ikarus székes­­fehérvári gyárában: összesen 2100 távolsági és városi, valamint úgyneve­zett félkész autóbusz ke­rült ki a gyártócsarnokból, az utóbbiakat alkatrészként exportálják és külföldön szerelik össze. Lépést tartani a divattal — ez jellemzi a Páva No. Ruhagyár, .tervezőinek idei gyárt­má­nyfejlesztési. " y kon­cepcióját'. '.'amelynek .■ ered­, rgényeivel már most­, a tava­szi ..szerepbemn találkozhatunk­ a hazai üzletekben, 1980-ra 710 új modellt dol­goztak, ki és ajánlottak a kereskede­lem számára, az első ne­gyedévben 120-félét már gyártottak is. A termelési rendszerekről A hetvenes években a mezőgazdasági termelés növekedésében jelentős szerepet töltöttek be a gazdasági együttműködések különböző formái, különösen az iparszerű termelési rendszerek, társulások. Me­gyénkben a rendszerek V. ötéves tervben előirányzott fejlesztését az MSZMP XI. pártkongresszusa és a Csongrád megyei pártbizottság határozatai alapján tűzték ki célul a gazdálkodó egységek. A termelési rendszerek kialakulása 1971-ben — a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombinát kezde­ményezésére — a szántóföldi növényter­mesztésben kezdődött. Az ezt követő években folyamatosan alakítottak ipar­­szerű termelési rendszereket a növényter­mesztés, a kertészet és az állattenyésztés területén. A kezdeti időszakban egy-egy növény, vagy állatfaj termelését, illetve tenyésztését koordinálták, majd 1975-től előtérbe került a növénytársítás, egy ága­zatban a komplexitásra való törekvés. Az újabb és újabb termelési rendsze­rekhez megyénkből 1972-ben egy szövet­kezet és egy állami gazdaság, alig több mint 3 ezer hektárral csatlakozott, s még 1974-ben is a nagyüzemi közös szántó 16 százalékán, csupán 24 ezer hektáron folyt iparszerű termelés. 1975-től napjainkig már a dinamikus fejlődés jellemző. 1976- ban 62 ezer hektáron, a nagyüzemi közös szántó 28 százalékán folytattak iparszerű termelést. A rendszerek szervező tevé­kenysége kiterjedt a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés valameny­­nyi ágazatára. A termelési rendszerek te­rülete 1979-ben az előző évhez képest újabb 10 százalékkal növekedett. A ker­tészeti ágazat két rendszerrel bővült, a szőlő- és a gyümölcsvertikum területén. A szántóföldi növénytermelési rendsze­rek 1978. évben mintegy 86 ezer hektáron tevékenykedtek. Ezek közül négy országos kiterjedésű —IKR, KITE, GITR, BKR — a termelés teljes vertikumát átfogja, ága­­zattársítással , több növény termelését szervezik. Az­­ állattenyésztésben működő termelési rendszerek a nagyüzemi tehénállomány 30 százalékát, a kocaállomány 68 százalé­kát, a juhállomány 77 százalékát és a ba­romfiágazat 99 százalékát fogják össze. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a rendszerek hatóterületükön az átlagost meghaladó mértékben növekedtek a ter­mésátlagok és terjedtek a korszerű üzem­­szervezési módszerek, s kisugárzó hatásuk érvényesült a megye mezőgazdaságának egész területére. Az átlagtermések 13—33 százalékkal magasabbak, mint a rendsze­ren kívül termelő gazdaságokban, általá­ban 2—10 százalékkal meghaladják a me­gyei átlagot is. Az egyes rendszerek és azon belül a partnerüzemek eredményei­ben azonban még mindig nagy a diffe­renciáltság. A termelés dinamikus fejlő­désének azonban két alapvető tényezőjéről beszélhetünk napjainkban: a magasabb szintű technológia kialakítása, illetve az adaptált technológia betartása. A rendszerközpontok fejlesztési célkitű­zéseikben döntően a termesztéstech­nológia színvonalának javítását, a szol­gáltatások körének bővítését, az átlagos­nál gyorsabb ütemű, jövedelmező terme­lés és komplex ágazatfejlesztést kívánnak megvalósítani. Tájegységenként közös al­katrész, javítóbázis, terményraktárak lét­rehozását a termeléssel összefüggő szol­gáltatások bevezetését tervezik. Tegnap Szegeden, a népfront megyei bizottsága a megyében működő termelés rendszerekről tárgyalva megállapította: e rendszerek sikerét egyetlen tény is bizo­nyítja: az eddig végzett munka alapján a Szegedi Ker­dertermelési Rendszer, Álla­milag Elismert Termelési Rendszer minő­sítési fokozatot kapott. Szakszervezeti találkozók, tárgyalások Gáspár Sándor. .. SZOT­­ főtitkára hétfőn­­a saaxta­­­­nács székházában fogadni a Giorgio Bonven­tónak,­­az­­ Olasz Munkásszövetség (UIL) főtitkárának vezetésé­vel hazánkban tartózkodó olasz szakszervezeti küldött­séget. A nyílt légkörű találkozón a SZOT és az UIL vezetői tájékoztatták egymást orszá­gaik politikai, gazdasági helyzetéről, szervezeteik te­vékenységéről és aktuális feladatairól, valamint véle­ményt cseréltek a nemzet­közi szakszervezeti mozga­lom időszerű kérdéseiről, a k­ét szakszervezet­­közötti kapcsolatok­ bővítéséről. Délután a k­üldöttség a Monori Állami Gazdaság­­­ban tett látogatást. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó kam­bodzsai szakszervezeti­­kül­döttség a SZOT székházá­ban hétfőn megkezdte tár­gyalásait a magyar szak­­szervezetek Gáspár Sándor főtitkár vezette küldöttségé­vel. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisz­ vesz részt. Búcsúztatására a tertanács elnökhelyettese Ferihegyi repülőtéren még­­hétfőn Moszkvába utazott, jelent Vlagyimir Pavlov, a ahol a KGST Végrehajtó Szovjetunió budapesti nagy­ Bizottságának 94. ülésén követe is. (MTI) A SZOI elnökségének ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. Elfogad­ta a szakszervezeti kong­resszusokon és küldöttérte­­kezleten megválasztásra ke­rülő vezető szervek összeté­telének és létszámának főbb elveit. További napirendi pontként döntött az 1980.évi­ SZOT-díjak adományozásá­ról, majd megvitatta a vál­lalati művelődési­­ bizottsá­gok munkájáról szóló tájé­koztató jelentést. (MTI)

Next