Csongrád Megyei Hírlap, 1980. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

Búcsú az olim­piától Akárhogyan is érezzük most magunkat, meg kell vallanunk, hogy egy kicsit fáradtak vagyunk. Igaz, ami igaz: jóleső fáradtság ez: önként vál­lalt fáradtság, nem kény­szerítette rá senki sem az emberre, de kevesen le­hettek ebben az országban olyanok, akik egy hanyag kézlegyintéssel el tudták maguktól hessegetni. Két hétig lestük a híreket a lapokban, délután vagy es­ténként a látnivaló szinte odaszögezett minket a te­levízió elé, drukkoltunk, örültünk, bánkódtunk, de lélekbe mindannyian ott voltunk a moszkvai ver­senyek színhelyén. , Hangulatunk „változé­kony” volt, mint ahogyan az időjárás-jelentések jel­lemzik az idei szeszélyes nyarat; olykor szinte szó­hoz sem jutottunk a meg­lepetés örömétől; máskor pedig ingerülten szisszen­tünk fel, amikor a híradá­sok arról tudósítottak, hogy egy-egy nagy esé­lyes csapat, vagy egy-egy világklasszis magyar ver-­­senyző időnek előtte volt, kénytelen elbúcsúzni a versenyektől. De hát ettől szurkoló a szurkoló, és — ami a do­­­­log másik oldalát illeti — ettől sport a sport. S éppen ez a jelenség tette utólag is érvényte­­­lenné, értelmetlenné bizo­nyos nyugati körök propa­ganda-hadjáratát, amely arra irányult, hogy a XXII. nyári olimpiai játé­kokat a közvélemény cson­ka olimpiának tekintse, hogy egyes sportolók tá­volmaradása miatt meg­kérdőjelezzék a versenyek valóságos sportértékét. Csattanós válasz volt erre a moszkvai olimpia- és vi­­lágcsúcseső: a játékokon induló sportolók eredmé­nyeinél­­ meggyőzőbben nem is lehetett volna cá­folni a rosszindulatú jós­­latokat: a közvéleményt lehet helyenként manipu­­­lálni, de a stopperórát so­ha ... Az olimpiák történeté­ben első ízben szocialista ország fővárosa vállalta a rendezést: a rádió, a tele­vízió és a sajtó kiküldött munkatársainak egybe­hangzó véleménye szerint kifogástalanul, magas szín­vonalon. Tanúsíthatják ezt a nézőknek, a rádióhall­gatóknak azok a milliói is, akik a tömegkommuniká­­­­ciós eszközök dolgozóinak­­ fáradságot nem ismerő munkája jóvoltából szinte nonstop műsorban követ­hették végig a versenye­ket, a nagy összecsapáso­kat. Figyelmünk persze első­sorban a mieinkre, a ma­­­­gyar sportolókra irányult. Nem idézhetjük itt föl va­­lamennyiük csatáját, nincs rá lehetőségünk, hogy jól­­esően elidőzzünk az elmúlt napok egy-egy mozzanatá­nál. De annyit mégis el­mondhatunk: a moszkvai csapat a magyar sport leg­szebb hagyományaihoz hí­ven helytállt a játékokon: érmeseink, helyezettjeink, s a többiek, akik, ha nem is álltak a reflektorfény­ben, valamennyien öregbí­tették a magyar sport híre­s nevét. VASÁRNAP, IMI. AUGUSZTUS 3. OLIMPIA MOSZKVA - OLIMPIA MOSZKVA - OLIMPIA MOSZKVA Versenyzárás ezüst- és bronzéremmel Lényegében már befeje­ződtek a XXII. Nyári Olim­piai Játékok eseményei. Ma­gas színvonalú, sokáig em­lékezetes küzdelemben mér­te össze erejét a sportvilág. Volt­ itt minden: esélyes beérkezése, nagy favorit bu­kása, csúcseső, meglepetés, dráma, öröm és könny, káp­­rázat és kiábrándulás. Szó­val: olimpia volt... vala­mennyi sportág szolgált ta­nulsággal, mutatott irányt, búcsúztatott, és a trónra ho­zott nagy sportcsillagokat. Mielőtt még hivatalosan is elbúcsúztatnák a moszk­vai olimpiát, szombaton még öt sportágban­­ vitték , dön­tésre az érmek és helyezé­sek sorsát a résztvevők. Néz­zük elöljáróban, mi magya­rok hogyan fejeztük be a 12 napos versenysorozatot. Ökölvívásban a döntőkben már nem voltunk érdekel­ve. Ebben a sportágban az volt szombaton a kérdés, vajon Kuba, vagy a Szov­jetunió szerez több aranyat. Erre is megkaptuk a vá­laszt : eddigi hírnevükhöz méltóan a tengeren túliak szerepeltek jobban. íjászat­ban éremesélyesen álltunk Nagy Béla személyében. Az érmet e fújta a szél Akik nem bennfentesek az íjász sportban, el sem tud­ják képzelni, mennyi izgal­mat, feszültséget és érde­kességet tartogat egy világ­­verseny. Az olimpiai baj­noki címért négy napon át 38 férfi és 29 női sportoló vállalta az idegeket is ala­posan igénybe vevő ver­senyt, amely magas szín­vonalon zajlott le. Magyar szempontból is Nagy Béla versenyzését kí­sérte a legnagyobb figye­lem. A „félidőben” még a mezőny élén állt, s kriti­kusnak ígérkezett a pénte­ki 90 méteres táv, amelyen általában szétszóródik a mezőny. Ezúttal ugyan nem így történt, s Nagynak a 70 méter volt a „holtpont”, mert ekkor egy nullás lö­vése is akadt. Amint ké­sőbb Szász György, a szö­vetség főtitkára elmondta, technikai hiba okozta ezt a kisiklást. " Versenyzőnk rosszul akasztotta be a nyílvesszőt, ezt nem vette észre, s ezért lövése messze elszállt egy másik táblár­a, így aztán természetesen óriási hát­rányba került. Szombaton aztán elsősor­ban ezt akarta korrigálni a magyar versenyző, s mindvégig fej-fej melletti küzdelmet vívott a szovjet Iszacsenko, a finn Folkolai­­nen és az olasz Ferrari társaságában. Az utolsó hármassorozatok előtt a finn sportoló átvet­te a vezetést, később is ki­válóan célzott, nem kis meg­lepetésre, ő lett az olimpiai bajnok. Nagy Béla finise nem volt valami fényes, igaz, hogy eredményben együtt vég­zett az angol Blenkarnével, de a szabályok értelmében a szigetországi sportoló elé­­e került. Nagy ugyanis pén­teken egyszer nullát lőtt, a brit viszont egyszer sem. Nagy ötödik lett. A második bronzérem cselgáncsban Elmaradt Ozsvár első visszamérkőzése, mert a jugoszláv Kovacsevics nem állt ki sérülés miatt, így hát következhetett az 1976- os nehézsúlyú bajnok, Szer­­gej Novikov. A tét: bronz­érem. Az első perc akció­kereséssel telt, majd, nem sokkal a második letelte után Ozsvár egy horoggal próbálkozott, amit a klasz­­szis szovjet tudós­ védett. Ámde, Ozsvár lendülete még tartott, s ledöntötte ellen­felét. Ez 3 pontot, kékét ért! Novikov kétszer pró­bálkozott fejenátdobással, majd félelmetes fegyverét, a külső gáncsot is „bevetet­te”. Ozsvár azonban takti­kailag is kitűnően felké­szült, számított ezekre az indításokra, s jól lépett le róluk. Másfél perccel a vé­ge előtt mindketten meg­kapták a legenyhébb in­tést (shido), Novikov fel­­paprikázódott. Ozsvár vi­szont most is jó fegyvert választott: háromszor is be­fordult „fals” dobásba, s ez­zel húzta az időt. Hiába rek­lamált Novikov, a bírók nem intették Ozsvárt, így maradt a bokaelőny, s ezzel a 23 éves tudós megismételte a 60 kilós Kincses bravúrját, bronzérmet vehetett át. Ozsvár három olimpiai baj­nokkal találkozott szomba­ton, s közülük csak a fran­cia Párisitól szenvedett ve­reséget. Szép teljesítmény! Wichmann úgy járt, mint Paragi A szombati kajak-kenus nap összefoglalója magyar szempontból:­­ A csalódások sora az­zal kezdődött, hogy Joós István már a döntő kapuja előtt megadásra kényszerült K—1-ben. — Wichmann Tamás ép­pen úgy járt, mint Paragi, első számú esélyes volt, és ez az érzés nem segítette, hanem megbéklyózta, gör­csössé tette a C—1-ben. — Szabó István és Joós István felülmúlta önmagát, a vezérevezős a lehető leg­jobb taktikát választotta, a harmadik aranyérmét szer­ző Parfinovics is a másod­szor a dobogó legfelső fo­kán álló Csuhraj így is le­győzhetetlen ellenfél volt K—2-ben. A magyarok ezüstérmesek. — Buday és Frey gyá­moltalan volt, talán Wich­mann esete miatt rettentek meg C—2-ben. — Végül a K—­4 1000 m­­én induló hajó csak a pont­szerzésben reménykedhetett, amit elérhetett — elérte A magyar mérleg tehát egy-egy arany-, ezüst- és bronzéremből állt, ami csak részben felel meg a vára­kozásnak. Furcsa módon ép­pen azok az egységek telje­sítették a célt, vagy múlták azt fölül, amelyek a kevés­bé esélyes hajók közé szá­mítottak, így elsősorban a KV 2 női 500-on szerepelt Zakariás és Rakusz, aztán Szabó és Joós is, no és a ta­valyi kudarcát most feled­tető Folton és Vaskúti. Ozsvár András Szabó László Joós István A zárás előtt két nappal már egymillióval haladta meg ,a moszkvai olimpia nézőinek szá­ma a Montrealit. Moszkvában pénteken estig négy és fél mil­lió nézője volt a különböző sporteseményeknek, s ekkor még számos verseny volt hátra, a montreali olimpián összesen mintegy három és fél millió volt a nézőszám. Egyéb vonatkozásban is rend­kívül eredményes volt a moszk­vai olimpia. Ugyancsak pénte­ken estig­­a világrekordok szá­ma 36, az olimpiai csúcsoké 73, az Európa-csúcsoké 349 volt. Az érmek eddig az időpontig 33 or­szág között oszlottak meg, az aranyérmet nyert országok, nemzeti olimpiai bizottságok száma 25. Mint ismeretes, pén­teken például az aranyérmesek közé került Ausztria, ezüstérmet nyert Tanzánia egy sportolója. A Nemzetközi Úszó Szö­vetség moszkvai kongresszu­sa két jelentős szabályvál­tozást határozott el. Ezentúl az olimpiákon is csak két úszó képviselhet egy nemze­tet egy versenyszámban.. Ez­zel tehát a „kiírás” azonossá vált a VB-kével, csökkenti az előfutamok nagy számát. A másik változás a vízi­labdában történt: ezentúl a játékidő négyszer öt perc helyett négyszer hét perc lesz, s a csapatok összesen tizenhárom játékost nevez­hetnek mérkőzésenként az eddigi tizenegy helyett. Öt montreali győztes at­léta tudta megvédeni olim­piai bajnoki címét Moszkvá­ban. Az NDK diszkoszvető­nője Evelin Jahl 60,96 méte­res eredménye olimpiai csúcs lett, éppúgy, ahogy négy év­vel ezelőtt is olimpiai csúc­­csal győzött. Az NDK-ból még két versenyzőnek sike­rült megismételni montreali bravúrját: Waldemar Cier­­pinskinek a maratoni futás­ban és Barbel Wöcdlnek­, a nők 200 méteres versenyé­ben. Két szovjet versenyző is ismételni tudott: a kala­pácsvetésben Jurij Szedik és Tatjána Kazankina a női 1500 méteren, összesen 1253 sportolónő vett részt a moszkvai olimpián. A legtöbben, 305-en az atlétikai versenyeken indultak el — ez egyébként az atlétikai versenyek mezőnyének csaknem harmad­része. Úszásban 180, röplabdá­­ban 107 sportoló lány és asz­­szony állt rajthoz a világ leg­jelentősebb versenyén, nagy létszám volt a röplabdázók, a kosarasok, a kézilabdázók me­zőnyében, de elindultak nők a lovasok, a sportlövők között is. Az idei év egyébként sajátos jubileum a női sportolók szá­mára, nyolcvan évvel ezelőtt, 1900-ban indulhattak először olimpián. Akkor két számban rendeztek versenyeket nőknek: teniszben és golfban. A legszebb szovjet lányo­kat válogatták ki arra, hogy a versenyszámok díjkiosztó ünnepségein ők vigyék az ér­meket. A csinos és bájos lányok többsége egyetemi hallgató, de van köztük el­adónő a GUM-ból, óragyári munkásnő, nővér és labo­ráns. Lehetetlen volt fel nem fi­gyelni rájuk és csillogó-vil­­logó ruháikra. Huszonnégy kislány közülük moszkvai, a szovjet fővárosban szület­tek és nőttek fel. A díjki­osztó­­ünnepségen ők orosz népviseletbe öltöztek. Érde­kesség, hogy majdnem egy­­harmaduk ugyanarra a ke­resztnévre hallgat­ó Jelena. Négy-négy kislány érkezett a többi tizennégy szövetségi köztársaságból, saját nem­zetségüket képviselve. Sza­bály volt, hogy például a Bielorussziából kiválasztott bjelorussz szépség csak bje­­lorusz népviseletet hordha­tott a díjkiosztó rendezvé­nyeken. Az egyes köztársaságok­ban szépségversenyeket ren­deztek, hogy kiválogassák a lányokat. ÖTKARIKÁS HÍRCSOKOR­T- — Lapzártáig érkezett ökölvívás ökölvívásban nagy érdeklődés mellett tartották meg a döntő­ket. Az egyes súlycsoportok bajnokai: papírsúly: Samir Sa­­birov (Szovjetunió). Lég: Peter Leszov (Bulgária); harmat: Juan Hernandez (Kuba); pehely: Ru­di Fink (NDK); könnyű: Angel Herrera (Kuba); kisváltó: Pat­rizio Oliva (Olaszország); váltó: Andres Aldama (Kuba); nagy­váltó: Armando Martinez (Ku­ba);­­közép: Jose Gomez (Ku­ba); félnehéz: Slodoban Kacar (Jugoszlávia); nehézsúly: Teofilo Stevenson (Kuba). Kajak-kenu Ezerméteres távokon, olimpiai bajnokok: K—2: Parfenovics, Csuhraj (Szovjetunió); K—4: NDK (Rüdiger, Bernd­t­, Ha­rald, Bernd D.); K—1: Rüdiger Helm (NDK) ; C—1:­­Lubomir Ljubenov (Bulgária); Patzaichin, Capusta (Románia). Labdarúgás Az olimpiai bajnoki címért: Csehszlovákia—NDK 1-0 (0-6). A rajt elé Ma a labdarúgó NB II.-ben elindul több mint négy hó­napos útjára a labda. A há­rom csoportos második vo­nalban megkezdődik az új bajnoki idény. Az ország 19 megyéje közül nálunk van a legtöbb ebben az osztály­ban szereplő­ csapat. Tehát sok szurkolót­ érint, hogy mi­lyen játékot láthat kedvence­itől. Ami a bevételre is meg­felelő hatást gyakorol, s ma már ez sem lehet közömbös egyetlen klubnál sem. Tehát felhangzik a bajnoki nyitány hetek óta várt síp­szava. A négy megyei együt­tes közül a SZEOL AK és a DÉLÉP SC hazai környezet­ben mutatkozik be. Míg a HMSE és a Szegedi Dózsa idegenben próbál jó rajtot venni. Szegeden rögtön cso­port rangadóra kerül sor, hi- 2f­is szén az NB I-ből távozott Székesfehérvári MÁV lesz az első ellenfél. Az újonc építős gárda a nagy rutinnal rendel­kező BP. Spartacust fogadja. A HMSE az osztály újon­cához Nagybátonyra látogat, míg a Sz. Dózsa a főváros­ban kezd az Építők otthoná­ban. Az első bajnoki mérkőzés­ből még messzemenő követ­keztetést könnyelműség len­ne levonni, de sok mindent elárul a továbbiakra ... Min­den csapat reménykedik, s csak jó játékkal lehet ma már az élvonalba kerülni, vagy ebben az osztályban megkapaszkodni. A SZEOL- nak, mint megfogalmazták a második hely is kudarc len­ne. A HMSE vezetése is több bajnoki pontot vár mint az elmúlt idényben. A Sze­gedi Dózsa szeretné feljebb tornázni magát, s a DÉLÉP legfőbb vágya megszilárdíta­ni helyét az NB II-ben. Nem kis célok ezek, s a mai ki­élezett bajnokságban csak szervezett játékkal lehet a többi csapat fölé nőni... Döntők az Alföld Kupában Kitűnően előkészített pályákon 26 egyesület 328 ver­senyzője állt rajthoz Szentesen a nemzetközi teniszverse­nyen, amelyet az Alföld Kupáért rendeznek. Szombaton es­tig kialakult az elődöntő mezőnye. A férfi első osztályban Gulyás István örökös magyar bajnok csak nehezen — 3 játszmában — győzött a Galea-kerettag Bánhidi (II. Dózsa) ellen. További eredmények: Zsiga (Bp. Honvéd)—Pázmán­­di (Nyíregyháza) 6:4, 6:0, Kiss (Bp. Spartacus)—Lukács (MTK-VM) 1:6, 3:6. Homola (BSE)—Kónya (Vasas) 6:2, 6:4. Az elődöntő párosítása: Gulyás—Zsiga, Lukács—Homola. A női I. osztályban különösebb meglepetés nélkül ala­kult ki a négyes döntő mezőnye. Eredmények: Szörényi A. (BSE)—Lukács (Bp. Spartacus) 6:2, 6:0­. Miltényi (Vasas)— Kovacsics (Nyíregyháza) 6:1, 6:2. Budai (Bp. Honvéd)— Csokonai (Nyíregyháza) 6:1, 6:1, Fridenzi (II. Dózsa)—Jó­­zsai (BSE) 6:1, 6:4. Az elődöntő párosítása: Szörényi A.— Miltényi, Budai—Fridenzi. A szentesiek közül egyelőre Magyar Ildikó szerepelt a legjobban, a III. osztályú női versenyben a legjobb négy közé jutott. Férfiaknál: Vatáns DÉLÉP döntő Tegnap folytatódott az új­szegedi Kisstadionban a há­romnapos nemzetközi női és férfi kézilabdatorna. A küz­delmekre több száz néző volt kíváncsi a nyári kánikula ellenére. A nők mezőnyében, a cso­portmérkőzések lejátszása után a Csepel, a Bakony Ve­gyész és meglepetésre a H. Porcelán került a mai dön­tőbe. A két szegedi csapat, a Textil és a Konzerv a cso­portjukban másodikok lettek, így a 4-6-dik helyért játsz­hatnak. A férfiaknál a „gyengélke­­dő” DÉLÉP meglepetésre 22-18-ra vereséget szenve­dett az RK­ Zenta csapatá­tól, így a vándorserleg sorsa ma dől el a Volán—DÉLÉP mérkőzésen. A HÓDIKÖT egyenletes teljesítményével a várt eredményt érte el, csak minimális gólkülönbséggel szenvedett vereséget a Vo­lántól és a DÉLÉP-től, míg az NB II-es Soltvadkert csa­pata ellen győzött. A torna döntő mérkőzései ma reggel 8 órakor kezdőd­nek. A mai KÉZILABDA: Ünnepi Hetek Kupa nemzet­közi férfi- és női torna. Szeged, Kisstadion, 8 órától. Eredmény­hirdetés 12 órakor. (Befejező­ nap.) TENISZ: Alföld Kupa nemzetközi egyé­ni bajnokság, döntők. Szentes műsor Ligeti teniszpályák, 8 órától. (Befejező nap.) LABDARÚGÁS: NB II. Középcsoport: Szegedi DÉLÉP SC—Bp. Spartacus Sző­­regi út, 16.00. Németh L. SZEOL AK—Székesfehérvári MÁV Elő­re, Tisza-parti stadion, u.30, Bártfai. m

Next