Csongrád Megyei Hírlap, 1983. március (40. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 40. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT­­ 1983. MÁRCIUS 22., KEDD • 1g' Vásárhelyi kiuadás Exportra: 3360 tonna sajt Keleten, főként az arab piacokon keresett és ismerős az a magyar krémfehér sajt, amit jelenleg az országban még csak egyetlen helyen, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat kisteleki üzemében gyártanak. Kizárólag export­ra, évente 3200—3300 tonnát, tizenhat kilós csomagolás­ban. Korábban natúr fém­dobozokba rakták, amelyek nem voltak éppen a legízlé­sesebbek. Az elmúlt év óta szép külsejű, angol és arab feliratú, litografált dobozo­kat szállít a svéd gyártó cég (ugyanis a csomagoló­anyag importból származik). Tárgyalások folynak, és ke­resik azt a hazai vállalatot, amelyik vállalja és elő tud­ja állítani a hasonló minő­ségű, rozsdamentes, speciáli­san felületkezelt dobozokat. Ez lényegesen olcsóbbá ten­né a terméket, és csökken­tené a kiadásokat. Osztrák megrendelésre is szállítanak, 8 kilogrammos kiszerelésben, évente 20 va­gon sajtot. Teljes kapacitá­suk kihasznált, és oly mér­tékű a megrendelés, hogy a hazai piaco­kra még ízelítőt sem tudnak küldeni. A ma­kói sajtüzemben is hasonló krémfe­hér sajt gyártása in­dul, és az is kizárólag ex­portra készül. A termék igen ízletes, omlós, nagyon finom. Dobozolás után sós páclevet öntenek rá, majd lezárják. Négy-öt Celsius fo­kon tárolva, a szállítástól számítva, egyéves garanciát vállalnak a készítményért. Az idén nagyon ütemesen és jól indult a szállítás, összhangban a termeléssel. . Egy olasz céggel kötöttek szerződést naponta 3—4 , hűtőkamion, mintegy 6—7 vagonnyi mennyiséget visz és továbbít a tengeren át­­ Szaúd-Arábiába. Az elmúlt évben az őszi­­ BNV-n mutatták be nagy­­ sikerrel az egykilogrammos kiszerelésű sajtot. Vásári díjat kaptak érte. Hamaro­san meg­kezdik a ,,sorozat­­gyártását'’, a termelés 29 százalékát csomagolják így. Naponta 55—60 ezer lite­r tejet dolgoznak fel, 12 gaz­daság szállítja a „nyers­anyagot” tartálykocsikban. Nagyon elégedettek — mondja az üzemigazgató — a vásárhelyi tangazdaság­gal; a legjobb minőségű te­jeit tőlük kapják. A feldol­gozás során visszamaradó savat szintén a gazdaságok viszik el, takarmányozási célokra. Az évi termelési értékük 25—300 millió forint. Mind­ez 72 ember munkájából adó­­dik. Az egy ívre jutó ter­melési érték mintegy 4 mil­lió forint, figyelemre méltó produktum­. , Az országos tejipari export egy­harmada ebből az üzemből kerül ki. Szeretnének újdonságok­kal is jelentkezni. Már foly­nak a kísérletek, ízükben, zamatukban más, de a tech­nológiai, f, gyártási folya­matba beilleszthető sajtfé­leségek előállítására Az 1978-as rekonstrukció után szinte minden munkafolya­matot gépesítettek. Egyik modern gép ez az ultraszűrő be­rendezés is Felvételünk az alvasztóte­remben készült, ahol a sűrítmény lefejtése történik A svéd importból származó, ízléses dobozokba rakják az asszonyok a felszeletelt krémfe­h­ér sajtot. (Fotó: Enyedi Zoltán) Megemlékezések, koszorúzások március 21. tiszteletére A dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 64. évfordulója alkal­mából hétfőn országszerte koszorúzási ünnepséget tar­tottak. Budapesten, a Dózsa György úti tanácsköztársa­sági emlékműnél a tisztelet és a megemlékezés koszorú­ját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevé­ben Tömpe István, a KB tagja, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke és Békési László, a buda­pesti pártbizottság titkára helyezte el. A Magyar Nép­­köztársaság Minisztertaná­csa nevében Juhár Zoltán belkereskedelmi és dr. Mar­kója Imre igazságügyi mi­niszter koszorúzott. Elhe­lyezték a megemlékezés vi­rágait a fegyveres erők, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista If­júsági Szövetség központi bizottsága, Budapest Fővá­ros Tanácsa, valamint Bu­dapest dolgozóinak, fiatal­jainak ,képviselői is. Az ün­nepség az Internacionálé hangjaival ért véget.­­ Szegeden is megemlékez­tek a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának év­fordulójáról. A városi köz­ponti ünnepséget tegnap a Szegedi Postaigazgatóság kultúrtermében rendezték, amelyen részt vett többek között Berta István, az MSZMP szegedi városi bi­zottságának titkára, Prágai Tibor, a szegedi megyei vá­rosi tanács elnökhelyettese, Kovács Sándor, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának titkára és Novákné Halász Anna, a KISZ szegedi váro­si bizottságának első titká­ra. A megjelenteket Móra Péter, a postaigazgatóság pártbizottságának­­ titkára köszöntötte, majd Szolcsá­­nyi Gábor, a városi párt­bizottság­­tagja mondott ünnepi megemlékezést. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adott ünnepi műsort. A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 64. év­fordulója alkalmából — a városi ünnepséget követően — tegnap délután Szegeden, a Tanácsköztársaság emlék­műnél is koszorúzási ünnep­séget rendeztek. A Himnusz elhangzása után helyezte el a kegyelet és a tisztelet virágait az MSZMP megyei, járási és városi bizottsága, a megyei és városi tanács, a KISZ megyei, Szeged városi és járási bizottsága, a Hazafi­as Népfront megyei és vá­rosi bizottsága, a Szakszer­vezetek Csongrád megyei Tanácsa, a munkásmozga­lom régi harcosai, a KSZV Szegedi Kenderfonógyára, az öntödei vállalat. val.­(Folytatás a 2. oldalon.) A­latrápron védelme tatarozással Több mint 600 lakás felújítására 266 millió forint 3­s Új ruhába öltöztetjük ré­­­­gi házainkat; több évtizedes­­ tartozásunkat törlesztjük , tatarozással. Országosan , egy év alatt annyit költ ál­lamunk lakóházak felújítá­­­­sára, karbantartására,­­ amelyből 11 ezer kétszobás,­­ összkomfortos új otthon lenne felépíthető. Szegeden évek óta napirenden van a múlt­ századi árvizet köve­tően épített lakóházak szük­ségszerű megfiatalítása. A megye más városaiban is rákényszerültek a ,,tegnap” teremtett értékek fokozot­tabb védelmére. Ez jelenti nemcsak a mű- és a város­képi jellegű épületek meg­becsülését, homlokzatának felújítását, hanem a laká­sok korszerűsítését is. A rehabilitáció próbatéte­lén már túl vagyunk. Az elmúlt évben szép eredmé­nyeket értünk el a lakásva­gyon védelmében megvaló­sított tatarozással. Négy év alatt több mint 2300 lakást újítottak fel megyénkben. A központi fejlesztési támoga­tást fokozottabban irányí­tották a gépesítettség növe­lésére. Szegeden az Ingat­lankezelő Vállalat új szol­gáltatásként állvám­yanyag kölcsönzésével is segítette az idegen kivitelezők kapa­citásának növelését. A vál­lalat az épületek műszaki állományának számítógépes feldolgozását megoldotta, s ehhez a tervidőszak végéig a vegyes profilú ingatlanke­zelő szervezetek is kapcso­lódnak. A fenntartási keretek ha­tékony felhasználása érde­kében megyénkben megva­lósul a bontásból kikerülő anyagok jelentős részének ismételt felhasználása. Az Ingatlankezelő Vállalat­­ Szegeden szervezettebbé tette a bontott anyag érté­­­­­kesítését.­­ A tanácsi építőipar nö­velte a lakóház-felújítások­kal kapcsolatos munkáját. Az 1932-re előirányzott fel­adatokat megvalósították.­­ Kedvezően alakult a fel­­­­újítási munkák aránya a CSOMIÉP-nél, meghaladja a 34 százalékot. A vállalat a födémcserés épületek fel­újításánál új technológiát dolgoz ki. A Szegedi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat a teljes termeléséből a fel­újítási munkák aránya 73 százalék. A termelési érték a tervezettnek megfelelően­­ alakult. A felújítási munkákat a fenntartó ingatlankezelő szervek jóváhagyott cím­­, jegyzék alapján ütemesen végzik. Vizsgálják a költ­ségcsökkentések lehetősége­it. Jelentős ugyanis a költ­ségnövekedés az igényesebb hőszigetelési munkák­­ mi­att és a nem lakás célját szolgáló bérleményeknél. A felújításra kerülő épületek­nél, ahol műszakilag lehet­­séges , terv szerint halad az emeletráépítés és tetőtér­beépítés. Az elmúlt évben jelentő­sen növekedett a karbantar­tási igények száma.­­ Első­sorban a berendezési tár­gyak cseréjét kérték. Ez összefügg az új lakásrende­let kiadásával, illetve a la­kosság között elterjedt­­ tév­hittel, mely szerint a bér­beadó nagymértékben mér­sékelni fogja a karbantar­tási kötelezettségeit. Az idén sem csupán anya­gi kérdés lesz a felújítás, összesen Csongrád megyé­ben 280 millió forint lakás­­fenntartási keret áll ren­delkezésre. Ebből fel kell újítani 621 lakást. Ehhez azonban szükség lesz spe­ciális gépekre, d­e minde­nekelőtt képzett szakembe­rekre, vállalkozókra, kis­szervezetekre, vagyis arra, hogy az új vállalkozási for­mákból nyerjenek munkás­kezeket a tatarozáshoz. Azt várjuk, hogy az idén éreztesse hatását az az anyagi támogatás, amelyet az építőipari szolgáltatás fejlesztése érdekében a me­gyei tanács tavaly a Csong­rádi Építőipari Szövetkezet­nek és Lakásszövetkezetek Karbantartó Társulásának nyújtott. Ez 500—500 ezer forintot jelentett. Az idén az ilyen jellegű előirányzat 1 millió forint. Az építőiparban a CSO­­MIÉP országosan is az el­sők között élt Szegeden a leányvállalat alapításának lehetőségével. Az állami vál­lalatnak ez az új formája kisvállalatként működik. Három építőipari kisszövet­kezet közül kettő újonnan alakult szegedi székhellyel. Létszámuk lényegesen keve­sebb a már működőnél, 20 —25 fő. Az építőipari szö­vetkezetek 43 részlege üzé­m­él átalányelszámolásos formában. Elsősorban szol­gáltatótevékenységet vé­geznek az ács-, kőműves-, villanyszerelő-, szobafestő­­stb. szakmákban. • A vállalatok, a leányvál­lalat, a szerződéses üzemel­tetés, a gazdasági munkakö­zösségek, az építőipari szö­vetkezetek pedig kisszövet­kezetek, az átalányelszámo­lásos rendszer és a szakcso­port szervezését helyezik előtérbe. Eddig már közel 30 új szervezet — több mint 100 fővel — működik. Ezek­től is azt várják, hogy a jövőben fokozottabban ve­gyenek részt a lakóház­­kiújítási munkálatokban. "

Next