Csongrád Megyei Hírlap, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vásárhelyi kiadás CSONGRÁD A MEGYE/ A MAGYAR SZOCIALISTA fa.. MUNKÁSPÁRT ^ TAJ^ 1 . A 440. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JÚLIUS 27., SZERDA Kevés az őszibarack • Csökkent a felvásárolt mennyiség Nyári gyümölcsszezon Meleg napokon, különösen a kánikula idején, bizony kérésünknek van gusztusa zsíros falatokra, nehéz ételekre. Inkább a könnyen emészthető főzelékekből, gyümölcslevesekből, szószokból kérünk. Ilyenkor nincs párja az ízletes lecsónak, vagy a mézédes sárgadinynyének, baracknak. Igen ám, csakhogy a mostani árak nem biztos, hogy lehetővé teszik minden család számára: friss zöldség, gyümölcs kerüljön asztalukra. Bizony, jócskán megkérik az árát a káposztának, a karfiolnak, az őszibaracknak, nem beszélve a dinnyéről és az újdonságszámba menő csemegeszőlőről. Ebben az esztendőben a mostoha időjárás az oka annak, hogy tovább éleződtek az értékesítési gondok. A hosszan tartó aszály következtében a gyümölcsök apróbbak, kényszerérettek. A mennyiség is hibádzik. A július 6-i jelentés szerint a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat 110 vagonnyi őszibarackot vásárolt fel. A legfrissebb adatok alapján, keddig 220 vagon az összesen átvett mennyiség! A számok egyértelműen bizonyítják, hogy júliusban, az őszibarackdömping idején e mennyiség jóval elmaradt a várttól. Ha ehhez hozzátesszük még azt is, hogy idén 415 vagonnyi barackra szerződött a vállalat, sajnos, nagyon is érzékelhetővé válik az árualaphiány. Az aszály tehát jócskán keresztülhúzta a szakemberek számításait. A piacon, azaz a keresleti piacon viszont már nem a vásárló diktál, hanem fizet, ha egyáltalán a vásárlás mellett dönt. A termelők ilyenkor szívesen viszik a Balaton mellé, vagy az iparvidékekre portékájukat, ahol még a szállítási költség is busásan megtérül. Talán — többek között — ezzel magyarázható, hogy a szegedi piac a legdrágábbak közé tartozik az országban, hiába terem itt a legkorábban, ám a legtöbb zöldség, gyümölcs. Egyszerűen kevesebb az áru a pultokon, mint más városokban, így az értéke nő, hiszen ha nem válogathat a vásárló, hanem örül, hogy egyáltalán kap, alkudozás nélkül fizet. Azért persze nem ilyen sötét a kép, hiszen a piacokon, ha nem is bőven, de akad elegendő áru, főként a kistermelők és a ZÖLDÉRT Vállalat jóvoltából. A ZÖLDÉRT e nehéz helyzetben kísérli meg a rá háruló feladatokkal megoldani — több-kevesebb sikerrel. Feltétlenül be kell kalkulálni ugyanis azt a tényt hogy a vállalat hiába igyekszik árait az országos átlaghoz igazítani, a lehetőségeik, a kereteik igen behatároltak. Annyira biztosan, hogy nem lehetnek versenytársai az ország másik végében élő, gazdálkodó maszek zöldségesnek, aki például a budapesti Bosnyák téren kétszer annyit tud adni például a csongrádi barackért, mint idehaza a ZÖLDÉRT, hogy azután háromszor annyiért adja el a Balaton partján, vagy a salgótarjáni piacon. Mindenesetre a megyei ZÖLDÉRT-et ez cseppet sem vigasztalja, náluk nem éppen világos a helyzet, bár most indítanak útnak az NSZK-ba egy száztonnás fehér húsú őszibarack-szállítmányt. Demokratikus országokba eddig 130 tonna őszibarack utazott, de ennél lényegesen nagyobb lenne mind a kül-, mind a belföldi igény, amit, úgy tűnik, még a kései érésű gyümölcsökkel sem tudnak behozni, pótolná. Nyári körtéből két-három vagonnyi, csabagyöngye csemegeszőlőből 6-8 mázsányi érkezett eddig a vállalat felvásárlótelepeire. Ezek érése most indult, egyelőre csak kis tételeiben szállítanak a termelők. Várják az idén két héttel korábban élő, vörös- és kékszilvát, valamint a nyári almát — Éva, Egri piros. Fontos. Rétes fajtájút. Az exportdinnye csak később érkezik, a belföldi igényeket viszont sikerül kielégíteni. A dinnyetermelők áruikat egyenesen a boltokba szállítják, ezzel is megrövidítve a gyümölcs útját. A. .. Dinnyeszüret a baksi határban Aki jóízű sárga- és görögdinnyét akar enni, az feltételenül keresse a baksiak portékáját, a községtől néhány kilométerre levő dinnyeföld gyümölcsét. Garantáltan minden darabja mézédes. Persze, a bőséges és jó termésért keményen meg kell dolgozni. Igaz, a Magyar—Bolgár Barátsági Tsz gépeivel elvégzi a nehezebb munkákat. A Heves megyei Hort községből immár három éve, hogy májustól szeptemberig itt „vakációzik” Tábi Antal és családja. A terület 14 hektár, amelyet oly sokszor bejárnak szélében-hosszában. Felesége, leánya, anyósa is ugyanolyan szorgalommal, hozzáértéssel neveli, gondozza a töveket, mint a „gazda”, Tóni bácsi. Ha eljön a szüret, segítség is akad. A közeli tanyában lakó Ménesi Antal és felesége a hétvégeken itt dolgozik. Értékesítési gondjaik nincsenek, hisz az ízes-zamatos portékájuk hamar gazdára talál. Már a helyszínen vevők egy-egy nagyobb tételre a magánkereskedők. Szállítanak a főváros Bosnyák téri piacára is. De megkóstolhatják Csongrádon, Szentesen, Bakson is a vásárlók. Felvételeinken a szüret egy-egy mozzanatát örökítettük meg. (Fotó: Pintér József) Iskolafelújítások - megyeszerte SZEGED Szegeden, a Hámán Kató utcai általános iskolában augusztus végéig befejeződik az 1977-ben megkezdett teljes körű felújítás. Korszerűsítették a fűtést, az elektromos hálózatot, s új napköziotthonos konyhát alakítottak ki. A rekonstrukció több mint 30 millió forintba került. Egy-egy tanteremmel bővült a gedei, a Móricz Zsigmond, a Petőfi Sándor és a Rózsa Ferenc sugárúti általános iskola, a kisegítő iskolában pedig hamarosan négy új tanterem átadására kerül sor. A Béke utcai általános iskolában felújították az elektromos hálózatot, a béketelepi iskolában a DÉGÁZ társadalmi munkában végzi a fűtés korszerűsítését. Lassan halad a Rózsa Ferenc Szakközépiskola födémcseréje, emiatt majd csak 1985-ben kezdődhet meg az épületben a tanítás. Végzik az erdészeti és a közgazdasági szakközépiskola tatarozását, a Vedres István Szakközépiskolában pedig a régi világítási rendszert újjal cserélik ki. Augusztus végén a 600. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben tíz új tantermet adnak át, a bővítés 5 millió forintba kerül. 1.SZENTES | Szentesen három általános iskolában végeznek nagyobb felújítást. Több millió forintot költöttek a városképi jelentőségű Köztársaság téri általános iskola rekonstrukciójára, ahol sor került az elektromos hálózat korszerűsítésére és tetőcserére. A szentesi SZÖVÉP jó ütemben végzi a munkát. A Deák Ferenc utcai és a Damjanich utcai általános iskolában központifűtés-szerelők dolgoznak, a Horváth Mihály Gimnázium homlokzatát a kisegítő iskolát pedig tatarozzák. Ezek a munkák nem fejeződnek be szeptemberig, ennek ellenére az épületben szeptembertől zavartalanul folyhat a tanítás. MAKÓ Makón, a Kun Béla általános iskola régi épületének rekonstrukciója a befejezéshez közeledik, de félő, hogy a nyolctantermes épületszörny nem készül el szeptemberig. A Deák Ferenc utcai általános iskolában teljes körű felújítást végeznek, s a 2 millió forintba kerülő generáljavításokat augusztus végéig be is fejezik. A Dózsa György utcai és a Búza utcai óvodákban a fűtést korszerűsítik, ezekkel a munkákkal a fűtési idényre elkészülnek. Kiszomboron, a Lenin utcai iskolában alászigetelték a falakat, új villamos hálózatot építettek,, a nagyéri óvodában pedig kicserélték a nyílászárókat és a padozatot. Apátfalván póthitel hiányában nem tudják átadni a gyakorlati műhelyt. CSONGRÁD | Csongrádon a Széchenyi utcai általános iskolát tatarozzák, és szerelik a központi fűtést. A Felszabadulás utcai óvodában szintén a fűtés korszerűsítését végzik. Sajnos, nem fejeződik be a Felszabadulás utcai középiskolai kollégium felújítása, előreláthatóan majd csak december elején vehetik ismét birtokba az épületet a diákok. B. E. TÉRHÁLÓS. ..KÖNNYE” VASBETON GERENDA A CSERÉP HELYETT TÖBB PALACA IMPORTBÓL IS NÖVELIK A HAZAI ARCA LAPOT A FAAJTÓ ÉSABOK ROMÁNIÁBÓL, CSEHSZLOVÁKIÁBÓL ÉS JUGOSZLÁVIÁBÓL + MÉSZHÍURTOT IS HOZNAK BE Vállalati iikiketések az építkezők ellátásának javítására Az építőanyagipari vállalatok az első félévben az előirányzottnál 84 millió téglával és 3 millió égetett cseréppel többet adtakát a kereskedelemnek, a magánépítkezők igényeit azonban így sem tudták kielégíteni. Az akadozó ellátást csak részben javította, hogy a tárcához tartozó vállalatok május—június hónapokban — amikor a legnagyobb volt az építkezők igénye — 410 többletműszakot szerveztek. Az építőanyagipari vállalatok idei terveik kialakításakor számoltak a lakosság igényeinek növekedésével, ami azonban néhány termék iránt a vártnál nagyobb mértékben emelkedett: a tanácsok a tavalyinál háromszor több építési engedélyt adtak ki. A vállalatok a termelés fokozására elsősorban szervezési intézkedésekkel készültek fel, kisebb kapacitásnövelő gépi beruházásra csak néhány gyár anyagi lehetősége futotta. Egyebek mellett jó előre megszervezték az esedékes nagyjavításokat, ezzel is csökkentve a berendezések emiatt kiesett munkaidejét. A kereslet néhány termékből előre nem látott nagyarányú növekedése miatt év közben további intézkedések váltak szükségessé A budai Tégla- és Cselédipari Vállalatnál — más gyárakhoz hasonlóan — az idei naivitásokra minden üzemükből összevonták a legjobb szakembereket a munkákat lerövidítették. Ezenkívül a régi technológiájú üzemrészekből a téli és a koratavaszi hónapokban átcsoportosították munkásaikat a korszerű, folyamatosan termelő üzemekbe. Az esztendő első felében így 9 és fél millió kisméretű téglát adtak át a kereskedelemnek az előre lekötött mennyiségen felül. A Beton és Vasbetonipari Művek új szolgáltatással segíti a magánépítkezőket; az eddigiektől eltérően nemcsak vasbeton gerendákat, hanem előregyártott vasszerelési elemeket és kevert betont is szállít Legújabban pedig megkezdte az új tí■pusú, térhálós ,,könnyű" vasbeton gerenda gyártását. . Feszített ütemben dolgoznak a cserépipari vállalatok is, ám a hiányt eddig így sem tudták pótolni. A nyergesújfalusi Eternit Azbesztcementipari Vállalat a tetőfedő cserép helyettesítésére növelte termelését palából. Gépeiket kettő helyett három műszakban üzemeltetik. Az építőanyagipari vállalatok az első félévben elért magasabb termelésiszint fenntartására további termelésszervezési intézkedéseket tesznek és újabb fejlesztésekbe fognak. A többi között már megkezdték, hat kisebb téglagyár rekonstrukcióját, újabb hat gyár felújításához a közeljövőben látnak hozzá, 17 vállalatnál pedig kisebb fejlesztéseket irányoztak elő. Azonban addig is, mis ezek az intézkedések meghozzák első eredményüket, a lakosság ellátásának javítására az előirányzottnál nagyobb 1 menynyiségű építőanyagot vásárolunk külföldről. Esősorban a legt’-’kább hrányzó termékekből, falazóanyagokból, tetőfedő cerepekből és faajtókból,ablakokból növelik ily módon a hazai árualapot. Árucsere ke-e*"ben Romániából és Cseh. Szlovákiából összesen mintegy 130 ezer. Jugoszláviából pedig mintegy 120 ezer faajtó és -ablak érkezik nagyobbrészt a második félévben. Emellett 12 millió jugoszláv kisméretű tégla, 30 ezer tonna mészhidrát és ■cserép enyhít a magánépítkezők beszerzési gondjain. A hiányt pótló import építőanyagok _kis_ebb része már beérkezett az országba