Csongrád Megyei Hírlap, 1983. augusztus (40. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V­Y­A­R - SZO­C­I­A­L­ISTA MUNK­Á­S­P­Á­R­T L­A­P ! 1983. AUGUSZTUS 2., KEDD 40. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT Vásárhelyi kiadás Vasárnap Budapesten: Megkezdte munkáját a 68. eszperantó világkongresszus Gáspár Sándor mondott ünnepi megnyitót Vasárnap délelőtt a Bu­dapest Sportcsarnokban az eszperantó himnusz hang­­jairól megkezdődött a 68. eszperantó világkongresz­­szus. A nagyszabású talál­kozót Crégoire Maertens, az Eszperantó Világszövet­ség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 országból összegyűlt mintegy ötezer eszperantistát, valamint a kongresszus elnökségében helyet foglaló vendégeket, köztük Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes el­nökét, a rendezvény fővéd­nökét és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét, a védnöki testü­let elnökét. Kedves jelenet következett ezután: az egyhetes tanácskozással egy időben zajló nemzetközi eszperantista gyermekkong­resszus résztvevői és ma­gyar úttörők köszöntötték a küldötteket. Ezután Gáspár Sándor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar dolgozók és az eszperan­­tisták világtalálkozójának otthont nyújtó főváros la­kosságának nevében kö­szöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valameny­­nyi résztvevőjét, majd ar­ról szólt: nem tudni, hogy Bábel legendájának van-e történeti alapja, de az tény, hogy az emberiség egész történelme során nyelvi megosztottságban élt. E helyzet megváltozta­tásának szándéka vezette azokat, akik csaknem száz esztendeje lerakták egy közös nyelv, az eszperantó alapjait. Az eszperantóét, amely a kölcsönös megis­merés és megértés nyelve, s elősegítheti, hogy a vilá­gon létrejött valamennyi szellemi és kulturális ér­ték az egész emberiség köz­kincsévé váljék. Ezért — folytatta — az eszperantis­­ták mozgalmát az utóbbi évtizedek egyik legtisztább, legnemesebb mozgalmának tekinthetjük. A továbbiakban arról beszélt: minden embert az lelkesít, ha látja munkája eredményét. Ezen a kong­resszuson az eszperantisták jelentős sikerekről, valóban jó eredményekről adhat­nak számot, s ez méltán töltheti el őket büszkeség­gel. Gáspár Sándor befeje­zésül alkotó, eredményes munkát kívánt a kongresz­­szusnak. A vendéglátó magyar eszperantisták nevében Ba­róik Endre, a Magyar Esz­perantó Szövetség főtitká­­­­ra köszöntötte a mozgalom­nak a világ minden tájá­ról összesereglett tagjait. Elmondotta: népünk joggal érezheti megtisztelőnek, hogy a világszövetség Bu­dapestet választotta a kong­resszus színhelyéül. Ez a magyar eszperantó mozga­lom elismerése, de ezen túl megbecsülése hazánk nyitott, a békés egymás mellett élés jegyében pár­beszédre, kölcsönösen hasz­nos kapcsolatokra törekvő politikájának is. Ezt követően Gr­égoire Maertens ismertette számos nemzetközi szervezet üd­vözletét, amelyekben ered­ményes munkát kívánnak*'# kongresszusnak. A tanácskozás fő témá­jának bevezető előadását Richard E. Butler, a Nerp-'­m­zetközi Távközlési Unió (ITV) főtitkára, a hírközlé­si világév főkoordinátora, a kongresszus díszvendége tartotta A hírközlési világ­év és a kommunikáció cím­mel. Hangsúlyozta, hogy a­­ kommunikációnak kulcsfon­tosságú szerepe van a nemzetek társadalmi, gaz­dasági és kulturális fejlő­­désében, és a népek közöt­ti megértésben. Áttekintet­te a távközlés technikai fejlődését, szólt azokról a legégetőbb gondokról, ame­lyek enyhítéséért az ENSZ közgyűlése 1983-at hírköz­lési világévvé nyilvánította. Az eszperantistákkal való együttműködés jelentősé­gére rámutatva kifejezte azt a véleményét: Az unió technikai eszközök felhasz­nálásával, az esm­erantó világmozgalom pedig a nemzetek és a népek kö­­zötti nyelvi korlátok leküz­désével azonos célokért munkálkodik. Délután ünnepségen em­lékeztek az Eszperantó Vi­lágszövetség 75 évvel ez­előtti megalakulására. Gré­­goire Maertens áttekintet­te az egyre erősödő moz­galom eddigi történetét, s előadásában nagy teret szentelt a világ eszperan­­tistái­­ előtt álló feladatok­nak. Ezt követően a különbö­ző országok eszperantó, mozgalmának vezetői kö­­­­­szöntötték­ a kongresszust., Az ünnepség után kezd­te meg munkáját a kong­resszus nemzetközi egyete­me, melynek egyhetes programjában , az orvos­­tudománytól a környezet­­védelemig, a legkülönfé­lébb témakörökben hangza­nak el előadások. A kongresszus szervezői vasárnap egész napos ren­dezvényre invitálták a bu­dapestieket a Városligetbe. Kirakodóvásár, táncház és sok más látnivaló várta az érdeklődőket. A színes prog­ramcsokor legérdekesebbje az eszperantó fórum volt: az Eszperantó Világszövet­ség, tekintélyes vezetői vá­laszoltak a fővárosiaknak a nemzetközi nyelvre, és a hozzá kapcsolódó mozgalom céljaira, jelenére és jövő­jére­­vonatkozó­­kérdéseire. Este a Budapest Sport­­csarnokban a­ kongresszus magyar nemzeti estjének (Folytatás a 2. oldalon.) A bal parti után: töltéserősítés a Maros jobb partján is Már évek óta jelentős vízügyi beruhá­zásokat valósít­ meg az ATIVIZIG Csong­­rád megyében. Ezek közül legszámotte­vőbb volt a csongrádi vízlépcső előkészíté­sének munkái,nngyot­ nagyberuházás­ként valósítottak volna­ meg, de időköz­ben leállították. A szünetelő beruházás azonban mégis munkát ad az illetékesek­nek, hiszen az eddig végzett munkák, a védőtöltés építésével, mintegy 50 hektár területű tó létrehozására adnak lehetősé­get a haltenyésztés céljából. S természe­tesen gondoskodni kell a terület kezelésé­ről, az eddig elkészült létesítmények ál­lagmegóvásáról. Pillanatnyilag szünetel a szegedi me­dencés kikötő építkezése is. Jelentős mennyiségű földmunkát végeztek el, de a beruházás folytatásához, a közraktárház építéséhez még nem kapták meg az en­gedélyt. A Maros bal parti töltésének erősítése befejezéshez közeledik. Az első félévben erre közel 6 millió forintot használtak fel. A második negyedévben befejeződött a távszállításos földmunka, s folytatódtak a deszka fehér­tói bekötő út építési mun­kái. Megkezdődött a deszki szertár, a Deszk—Fehér-tó védközpont létesítése, építése, és a földmunka második ütemé­nek keretében a töltés panelozása. Ezt a munkát terv szerint ez év decemberéig befejezik. A Mátyás-halmi-főcsatorna térségében folyó vízügyi beruházás 1983-ra előirány­zott összege, közel 12 millió forint volt. Ebből az első félévben­­közel 48 százalék­nyi összeget használtak fel. Folytatták a torkolati szivattyútelep­ építését. Megkez­dődött­ az úgynevezett 9-es számú híd épí­tése, valamint a Nagyfa—Hódtó összekötő csatorna alsó, szakaszának kotrása. Előre­láthatóan a célcsoportos előirányzat csök­kenése miatt ezt a beruházást 1984—85- ben szüneteltetik. Viszont új beruházásként indul a Ma­ros jobb partjának töltéserősítése. A má­sodik negyedévben jóváhagyták a beru­házás engedélyi okmányát. Az előirány­zott összeg 135,6 millió forint. Ezt teljes egészében költségvetési juttatásból fede­zik. A munkákat ez év harmadik negyed­évében kezdik meg, és még az idén 6 mil­lió forintot használnak fel a tervezésre, az építés előkészítési munkáira. A beru­házási program 14,5 kilométer árvízvé­delmi fővédvonal megerősítését tartalmaz­za. Ezt két ütemben valósítják meg. A mezőgazdasági célok érdekében javít­ják, illetve korszerűsítik az Alsó-Tisza­­völgyi öntözőrendszert. Az első félévben az ez évre tervezett 6 millió forintból csupán 800 ezer forintot használtak fel. A kivitelezési munkák a gyulai csatorna építésével megkezdődtek, a további kivi­teli terveket készítik. Újabib­ agrokémiai telepek épülnek Országszerte hozzáláttak az agrokémiai telepek hálózatá­nak kiépítéséhez. A MÉM összesítése szerint eddig 30 létesítmény készült el, a kor­szerű tárolókban gépesítették az anyagmozgatást, és gon­doskodtak a vegyi anyagok helyes kezeléséről. A kedvező tapasztalatok alapján 12 he­lyen építenek­ újabb telepe­ket, ezek egy része még az idén elkészül. A telepeket a legtöbb eset­ben a könyező gazdaságok és a forgalmazó vállalatok ösz­­szefogásával hozták­ létre. A beruházási költség ugyanis elég magas, esetenként eléri a 60—80 millió forintot, s ez egy-egy üzem anyagi erejét meghaladná. A tárolókhoz vasúti vágány, illetve közúti hálózat vezet, és így az anya­gok beszállítása és szétosz­tása nem okoz gondot. A leg­újabb adatok szerint a mező­­gazdaság területének már csaknem 30 százaléka tarto­zik valamelyik agrokémiai társuláshoz, a létesítmények befogadóképessége azonban egyelőre még szűkös, és köz­vetlenül a terület 10 százalé­kát tudják ellátni. A további készletet a megyei Agroker­­telepekről, illetve a műtrá­gyagyárakból fuvarozzák a gazdaságokba az agrokémiai központok közvetítésével. A központok ráfizetéssel működnének, ha csak a mű­trágya készletezésével fog­lalkoznának. Ezért a jövedel­mezőséget szolgáltatásokkal javítják, szállításra és raktí­­dásra vállalkoznak, megren­delésre elvégzik a vegysze­res kezeléseket, szaktanácsot adnak. Több helyen egyéb feladatokat is ellátnak, pél­dául olajat tárolnak, vagy betont állítanak elő. A­z újabb gyakorlat szerint a te­lepek beruházási programját több szakaszban valósítják meg, így már az első egy-két évben hasznosíthatják az épületeket és az elsőként be­szerzett gépeket. Később — az anyagi lehetőségek isme­retében — újabb helyi­ fej­lesztéseket végeznek, kiegé­szítve a létesítményt, pél­dául szolgáltató részleggel és a korszerű laboratóriummal. Olaj helyett földgáz Országos program, hogy az energiahordozókat, az ola­jat, a gázt és a szenet, az eddiginél gazdaságosabban hasz­náljuk fel, ugyanakkor csökkentsük az importanyagok fel­­használását, illetve a drágább tüzelésűt olcsóbb hazaira cseréljük fel. Értékes lehet az átállás a zömében import­olajról a hazai földgázra, még akkor is, ha lényegében nem takarítunk meg energiát (kalóriát), de az energiahor­dozók árának különbsége a beruházást bizonyítottan gaz­daságossá teszi. A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat szegedi aszfaltkeverő telepén több mint 7 millió forintos beruhá­zási költséggel az eddig nagy mennyiségben felhasznált tü­zelőolajat földgázzal váltják fel. Az aszfaltkeverő üzem a Budapesti út mentén Már felszerelték a földgáztüzeléshez szükséges égőfejet. (Fotó: Pintér József)*­­­1

Next