Csongrád Megyei Hírlap, 1984. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD HEGYEI A MAG-'JÁ?* SZOCIÁ '11 SI- 14K' ÁJ$'-PÁRTLAPJA V "' 41. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. JANUÁR 3., KEDD ' ! { HC2X' Losonczi Fél újévi köszöntője Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke újév alkalmából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a Magyar Rádió és a Televízió. Az új esztendő küszöbén, amikor jókívánságokkal köszöntjük egymást, szokásunkhoz híven megállunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendőre. Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlenebb körülmények közepette is sikerült fő céljainkat elérni. , Súlyos, mondhatni válságos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utolsó hónapjait. Aggódtunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogulásunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati megvalósítására törekedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mértéktartással, a realitásokat figyelembe véve éltünk és dolgoztunk politikai, társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításáért. Minden fórumon és minden alkalommal szót emeltünk a világot nyugtalanító nézeteltérések békés rendezéséért, az eltérő társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködéséért. Napjainkban még időszerűbb az a fő politikai törekvésünk, hogy belső építőmunkánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi feltételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind intenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ez szülte az elhatározást, hogy az ENSZ-közgyűlést is használjuk fel állhatatostörekvéseink kinyilvánítására. Józan, mértéktartó álláspontunk kifejtése a világot megosztó fő kérdésekben, jó fogadtatásban részesült az ENSZ-közgyűlés résztvevői körében. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy az enyhülésért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért vívott harcunk mind nagyobb egyetértésre és támogatásra tartál a világ számos országában. A feszültségekkel terhes világban kapcsolatainkat nemcsak megőriztük, hanem azokat tovább szélesítettük. Belső helyzetünk szilárdsága, építőmunkánk sikerei, következetes, elvi alapokon, folytatott külpolitikánk mind nagyobb elismerést szerzett hazánknak a szocialista közösségen túl a más társadalmi berendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet-nyugati párbeszédnek, minden jószándékú közeledésnek. A békés egymás mellett élésen nem csupán egy háború nélküli állapotot értünk, hanem a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködést is a világ valamennyi országával és népével. Elismeri: nemzetközi tevékenységünk alapja szocialista társadalmi , rendszerünk. Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Az ebből fakadó szövetségesi, baráti elkötelezettségeinket mindig és mindenütt híven képviseljük a legcsekélyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségesi viszonyunkból származó biztonságunkat nem áldozzuk fel pillanatnyi előnyökért. Ez népünk alapvető érdekével és egyetértésével is találkozik. Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés országai töretlen erejére, szilárd, megbonthatatlan egységére. Hiszen napjainkban újabb amerikai, rakétákat telepítenek Nyugat-Európában, és az imperializmus az erőfölény megszerzésével szeretné akaratát a világra kényszeríteni. Jövőnk és szocialista vívmányaink védelmében nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást." Bármilyen nehéz megpróbáltatást jelent ez számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bárki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát. A két világrendszer között kialakult erőviszonyok következtében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erőegyensúly, a kölcsönös biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintjén is jól szolgálná a béke fenntartását. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama az utóbbi évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegyverkezési hajszát. Nekünk semmilyen érdekünk nem fűződik a fegyverkezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdeményezők az új fegyverek gyártásában és elterjesztésében. Történelmi tény, hogy mindig ellenfeleink kezdeményezték az új tömegpusztító fegyverek elterjesztését, és nekünk nem volt más választásunk, mint létrehozni a katonai erők egyensúlyát. Most sem tehetünk mást ezt kívánja saját érdekünk, de az egész emberiség békés jövőjéért érzett felelősségünk is. Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Politikai, gazdasági és társadalmi eredményeinknek is köszönhető, hogy nemzetközi szerepléseinket széleskörű elismerés kíséri. A kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai feszültség, az immár egy évtizede tartó világgazdasági válság következtében gondjaink nem csökkentek. Versenyképességünk növelésére tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltételekkel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő számos objektív és adminisztratív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életrevalóságáról tanúskodik az a tény, hogy a rendkívül nagy próbatétellel sikeresen megbirkóztunk. Gazdaságunk jól működik, megőriztük fizetőképességünket. Az alapvető fogyasztási cikkekből az áruelláttás kiegyensúlyozott az ismert aszálykárok ellenére is. További erőfeszítéseket tettünk gazdaságunk belső szerkezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a külső piacokon kialakult követelményeknek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve, 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink elérése érdekében a termelőmunka és az irányítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növekedés helyett a minőségi követelmények kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesítés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredményeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyelmet fordítunk a szociális juttatások megvédésére, a legjobban rászorulók anyagi helyzetének javítására. E nehéz időkben tovább mélyült az a szocialista nemzeti egység, amely az utóbbi évtizedekben továcsolódott össze. Világnézetre való tekintet nélkül is egységesek vagyunk a béke megvédésének, a szocialista társadalom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük, és minden eszközzel védjük vívmányainkat, és mindent elkövetünk azért, hogy a nehezebb körülmények között is megőrizzük azokat. Nagy nemzeti célunk szolgálatában folytatjuk a szocializmus építését, politikai, társadalmi, gazdasági rendünk demokratikus fejlesztését. Dolgunk nem lesz kevés és nem lesz könnyű 1984- ben sem. A jól bevált politika folytatása, szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehetsége, tenni akarása, kemény munkája, küzdelme — szövetségeseinkkel, atestvéri népek összefogott erejével együtt — további boldogulásunk biztos záloga. Az új esztendő első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében ebben a jó reményben kívánok valamennyiüknek, egész magyar népünknek, minden barátunknak békés, boldog, eredményekben gazdag új esztendőt. Feladás az Orsziuzlan d diplomáciai képviseletei vezetői aluduk jókívánságaikat A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői hétfőn, az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban, Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Vásárhelyi kiadás 4 szénrédi és a szegedi járás nélkül 1984 január 1-tőől Megváltozott közigazgatás Párosok és községek, mint vonzáskörzeti központok Községek közvetlen megyei irányítása Új szakasz kezdődött ez- 2al az évvel az államélet korszerűsítésének folyamatában. 1984. január 1-től megszűntek a járások — teljesítve történelmi küldetésüket —, és helyükbe új, igazgatási szervezetek léptek. Ezt az országos méretű átszervezést egyrészt a járási feladatkörök fokozatos csökkentése, másrészt a községi önállóság és felelősség növekedése iránti társadalmi igények váltották ki. Az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági fejlődése, elsősorban a jelentős mértékű urbanizáció tette indokolttá a döntést. A nagyobb lélekszámú községekben régebb óta megfigyelhetők az urbanizáció sajátos vonásai. Az elmúlt évtizedekben a városok, illetőleg a városiasodó, nagyközségek és a környezetükben levő falvak között a gazdasági-társadalmi együttműködés folyamatosan bővült. Mint ismeretes, 1971 óta Szeged öt, Szentes 2, Csongrád 1 községgel egyesült; 23 községi tanács 10 közös nagyközségi, illetve községi tanácsba integrálódott. E folyamat jeles dátuma 1979. január 1-e, amikor a makói járás megszűnt, és a településeket Makó város környéki községekké nyilvánították. A közigazgatás korszerűsítésének jelentős, de nem végleges állomása a járások megszüntetése. A megyei tanács legutóbbi ülésén (a feladatokatismertető elnöki tájékoztatóban) elhangzott: fő cél a kétszintű igazgatás megvalósítása, a megyei és a helyi igazgatási szervezet közvetlen kapcsolatrendszerének kiépítése. Ennek feltételei ma még csak részben vannak meg, ezért a közvetlen cél a teljes körű város környéki igazgatás bevezetése. Arról, van tehát szó, hogy a járások megszüntetésével egyidejűleg a megyei tanács és a községi tanácsok között létre kellett hozni a megyei irányításban közreműködő ■ városi, illetőleg a városi jogú nagy, községiszervezetet. Eizek elsősorban közvetítő szerepkört töltenek be, ugyanakkor egyes intézmények és hatósági jogkörök tekintetében közreműködnek a megyei irányításban. Az elv: a megyei irányításban közreműködő város és városi jogú nagyközség tanácsa, végrehajtó bizottsága, valamint a községi tanácsok, végrehajtó bizottságok között nincs alá- és fölérendeltség; legfontosabb feladatuk a közös érdekeltségen alapuló együttműködés. Megyénk sajátosságai közé tartozik, hogy a városi lakosság részaránya az országos átlagnál magasabb, viszont jelentős a külterületen élők száma is. A községek döntő része megyénk öt városának közvetlen vonzásában helyezkedik el, de a megye nyugati részén levő városhiányos térségben két nagyközség (Kistelek és Mórahalom) városi jogú rangot kapva, a városokkal azonos módon vesz részt ez év elejétől az irányításban. Ugyanakkor lehetőség nyílott arra, hogy néhány községet már ettől az évtől kezdve közvetlenül megyei irányításba vonnának. Ez egyebek között azzal jár, hogy ott valamennyi első fokú hatósági ügyet helyben kell intézni. A városok, a városi jogú nagyközségek és a községek kapcsolatrendszere, azaz megyénk közigazgatási struktúrája 1984. január 1-től az alábbiak szerint alakult: Szeged megyei város közreműködik Bordány,Deszk, Domaszék, Kübekháza, Rösz(Folytatás a 2. oldalon.) Szentesen, a Kossuth téren levő egykori megyeháza — miután a járási igazgatást megszüntették — új „lakókra” vár ... A szegedi Széchenyi téren álló Zsótér-ház, vagyis a szegedi járási hivatal volt épületének falára is új táblákat szerelnek majd... (Fotó: Pintér József) Agrárteráles Társulás Agrár Innovációs Társulás néven ú,i innovációs pénzintézetet alapított az Állami Fejlesztési Bank, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ. A társulás feladata, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint az élelmiszergazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szolgáló ágazatokban az innovációs folyamatokat finanszírozza. Az új kis bank a teljes innovációs folyamatot átfogva hivatott segíteni a találmányok hasznosítását, új technológiák, termékek kifejlesztését és bevezetését. Mindehhez a társulás kamat ellenében ,innovációs kölcsönt, illetve részesedés fejében végleges tőkejuttatást nyújt, így részben átvállalja a fejlesztések kockázatát. A társulás induló vagyonát az alapítók adták össze. Az Állami Fejlesztési Bank 80 millió forintot adott a társulás induló vagyonához, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a továbbiakban új tagok csatlakozásával növeli hozzájárulását.