Csongrád Megyei Hírlap, 1984. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
Klutazott a szabadkai péntissztség A delegáció vezetőjének nyilatkozata A Szeged jugoszláviai testvérvárosából érkezett pártküldöttség, melyet Pénzes István, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Szabadka községi bizottsága elnökségének titkára vezet, tagjai Miljkovic Drágán végrehajtó titkár és Neorcic Petar elnökségi tag, tegnap, szombaton délelőtt dr. Székely Sándornak, a szegedi városi pártbizottság titkárának kíséretében a nemrég átadott Somogyi-könyvtárba és a megyei levéltárba látogatott. Itt dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a delegációt Ezt követően a szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezetet kereste fel a testvérváros pártküldöttsége. A szabadkai pártküldöttség programja a kora délutáni órákban búcsúebéddel ért véget. Ezen részt vett Török József, a városi pártbizottság első titkára is. A delegáció elutazása előtt Pénzes István, interjút adott lapunknak. * — Gazdag programjuk volt az itt töltött három nap alatt. Hogyan vonná meg a látogatás mérlegét? — Mindenekelőtt — hangsúlyozta a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Szabadka községi bizottsága elnökségének titkára — meg kell köszönnöm vendéglátóinknak a szíves fogadtatást, a baráti, elvtársi segítséget, amit programunk eredményes eltöltéséhez nyújtottak. Kéréseinket mindenben teljesítették. Valamennyi olyan helyre ellátogattunk, ahová szerettünk volna. S mindenütt hasznos munkát tudtunk végezni. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat és a szabadkai tejipar ismeretes, hogy kooperációs kapcsolatban van, ennek fejlesztési lehetőségeiről Ha újítót keresel, menj a gyufagyárba! Ez a jelszó persze csak annyira igaz, mint az összes általánosítás a világon. Nem azt jelenti, hogy más vállalatnál nincs egy darab újító se. Csak éppen ... — Csak éppen a Szegedi Gyufagyárat úgy emlegetik, mint az ötleteket, találmányokat támogató, megvalósító céget. — A vállalatnál 1971- ben szabadultam, és 1972 óta újítok — beszéltünk; a RÖVIKÖT vezetőivel a határ menti árucsere-forgalom növelését vitattuk meg, s ha már a textiliparnál tartunk, elmondom, hogy a textilművek vezetőivel annak a módozatain meditáltunk közösen, hogy miként lehetne a náluk jelentkező munkaerőgondokon a kölcsönös előnyök alapján enyhíteni. A mi városunkban ugyanis van szabad munkaerő-kapacitás .. . — A MÉH kábelhulladéküzemében tapasztaltakról is csak az elismerés hangján nyilatkozhatom. A hulladék visszanyerésének ezt a technológiáját elvben ismertük, de nálunk ilyen üzem még nem működik — hulladék viszont képződik. Lehetségesnek tartjuk, hogy létrejön valamiféle megállapodás a közös munkálkodásra a közeljövőben. — Nagy hatást tett ránk a Gabona Kutató Intézetben tett látogatás is, ahol főként a durumbúza termesztési tapasztalatairól érdeklődtünk, s ruhagyári üzemlátogatásunk is. Összességében elmondhatom, hogy utunkat a delegáció tagjai eredményesnek, sikeresnek értékelik. — Hogyan ítéli meg a testvérvárosi kapcsolat jövőjét? — Örülünk annak, hogy kapcsolataink évről évre fejlődnek, de mostani utunk is arról győzött meg bennünket, hogy számos területen van még lehetőség a továbblépésre. Javítani lehet a kooperációs kapcsolatokat, a kishatár menti forgalmat, az áruházi árucserét, de sorolhatnék egy sor más területet is. Mikor látogatnak legközelebb Szegedre? — Pártbizottságunk képviselője itt lesz a Szegedi Ipari Vásáron a jövő hónap végén, más helyet keressek magamnak. Ez egy kis üzem, mindenrol mindenkit ismer, megvannak a lehetőségek, senki se akadályoz a munkában. Itt annak örülnek, ha akar valamit az ember. — Milyen újításai voltak? — Nem mondok pontos számot, hogy mennyi, mert még sosem számoltam össze. Általában évente van egy nagyobb, meg mellette kisebb jelentőségűek, amelyek a balesetveszélyt csökkentik, egyszerűsítik a munkafolyamatot, termelékenyebbé teszik a gépeket. — Itt mindenki újít, akinek köze van a gépekhez? AZ UTÓBBI időkben egy--------------------- re inkább előtérbe kerül a gazdálkodás. Tudósok, kutatók, közgazdászok adják közre tapasztalataikat és elképzeléseiket, hogy a nehezedő világgazdasági helyzetben miképpen maradjon talpon, sőt, lendüljön tovább a magyar mezőgazdaság. Az aktivitást több tényező is sürgeti, részben eladósodásunk ledolgozása, a nyitott gazdálkodási szerkezet, a világ élelmezésében betölthető szerepünk, részben pedig a belső piachoz való alkalmazkodás, s a mezőgazdaság utóbbi években elért eredményeinek fokozása, nem szólva a gazdasági mechanizmus korszerűsítésének velejáróiról. Igen megalapozottnak tűnik az a vélemény, amely szerint a magyar mezőgazdaság látványos fejlődést a hetvenes évek elején ért el. Azóta csak a százalékokat „kozmetikázzák” az eredményekkel, s a kialakult gazdálkodási térben nagy ugrás, forradalminak nevezhető változás aligha elképzelhető, annál inkább, mivel ehhez nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek felkészülése kell, hanem megfelelő nemzeti és nemzetközi konjunktúra is. Ám gazdálkodni napjainkban is kell. Szigorúbb feltételek között előteremteni azokat a javakat, amelyekre mind a külpiacokon, mind pedig idehaza szükségünk van. Sőt, ahhoz, hogy a megszokott jövedelmi színvonalat egy-egy közösség évről évre elérje, többet kell letennie a népgazdaság asztalára, ugyanis nőttek az elvonások, drágultak a mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök, gépek, növényvédő szerek, nem is szólva az esetenkénti természeti katasztrófákról, amelyek tetemes károkat, jövedelemkiesést okoznak. MIT tehetnek ilyen hely--------- zetben a szövetkezetek ? Látványosság helyett a kis lépések taktikáját alkalmazzák: azokat a belső lehetőségeket használják ki, amelyeket okos, szívós munkával, rendszeres információval jövedelmezőségi, tényezővé is , emelhetnek. Többször szóltunk már mi — Karbantartók körülbelül harmincan vagyunk, de ebben a számban benne van az asztalos és a festő is. A többi, de zömében a lakatosok — újítanak. Úgy tizenöten. — Igaz, hogy gépeket építenek? Hogy 20—30 millió (deviza)forintot érő berendezéseket kihoznak 1—2 millióból? — Ezt már régóta csináljuk. A szegedi üzem fejlesztésére ugyanis nem futotta a vállalatnak. A budafoki gyárba még a beruházási stop előtt repített külföldi gépek mintájára csinálunk hasonlókat. Hazai alkatrészekből, saját ötleteink, valamint a technológiai ismeretek alapján. Egyébként a mi gépeink is mindazt tudják, amit egy ilyen berendezésnek bárhol a világon tudni kell. Automatizáltuk az összes gyártási folyamatot. A szegedi gyufa minősége kiváló, a vállalat nyereséges, az emberek nem tudnak eleget dolgozni. Jelenleg annyi az exportmegrendelés, hogy győzzük teljesíteni. — Minden gépnek megvan a maga története? — Természetesen igen. Csak azért hasonlítanak egymásra a sztorik, mer ugyanaz a kollektíva állítja össze a gépeket. Megvan, hogy ki tervezi meg, ki számolja ki a költségeket, ki mit csinál rajta. — Hogy jön az ötlet? — Hogy hogyan? A szükség hozza magával is a belső tartalékok felhasználásának elengedhetetlenségéről, s úgy véljük, néhány évig még igen aktuális lesz ez a téma. Ilyen lehetőség többek között az üzem- és munkaszervezés a közös gazdaságokban. Ez, és ennek korszerűsítése, fejlesztése gazdasági fejlődésünk jelentős tartozéka. Hangsúlyozta ezt, s egyben a szükségessé vált tennivalókat, az előrehaladás irányait meghatározta a Magyar Szocialista Munkáspárt KB 1971. évi határozata, azóta pedig több fontos pártés kormányhatározat, intézkedés, érdekképviseleti ajánlás foglalkozott vele. Megszoktuk már, hogy bizonyos módszerek, hasznosságuktól függetlenül, a tudomány és technikai előrehaladás következtében időről időre elavulnak, vagy korszerűsítésre szorulnak. Napjaink gazdálkodásában a műszaki, biológiai, technikai alapok megteremtése és az ezekben rejlő potenciális gazdasági lehetőségek kihasználása mind több és több üzem- és munkaszervezési ismereteket követel. A mezőgazdaság üzem- és munkaszervezése hazánkban és szűkebb pátriánkban viszonylag rövid történelmi múltra tekint vissza. Kézenfekvő a következtetés: előrelépés a szocialista átszervezés után következett be, majd a hatvanas évek kezdetétől napjainkig alapvető változások késztették a mezőgazdaságot az üzem- és munkaszervezés alakítására, az eszközökben, az élőmunkában, a tudomány és a technika területén bekövetkezett, méltán forradalminak nevezhető fejlődés következtében. Majta az üzem- és munkaszervezés szervesen összetartozó, egymásra kölcsönösen ható folyamat, számos összetevője, részterülete van, amelyek a jövedelmezőbb, hatékonyabb gazdálkodást elősegítik. Ilyenek az üzemi szervezetet is befolyásoló termelésszerkezet kialakítása, a korszerű mindegyiket. Például: kellett egy családigyufa-töltő masina. Kézzel abszurdum ezt a munkát elvégeztetni. És az eredmény? Olyan berendezésünk van, amilyen sehol nincs másutt a világon. — A kisebb, egyéni újításain mikor „agyai"? — Itt bent, a gyárban. Munka közben jönnek a gondolatok. Vagy valaki bogarat tesz a fülembe. Attól aztán már nem szabadulok. — Megfizetik-e az alkotó munkát? — Nem panaszkodhatunk. Elég rendesen kapunk. Az újítók újítási díjat, a többiek közreműködőit. — Hány díja volt? — Egyéni díjat egyszer kaptam. Két évvel ezelőttviszont Alkotó ifjúság pályázatot nyertem, a küldobozgyártó gép módosításával. Az újítással termelékenyebb és üzembiztosabb lett a berendezés. Hatan pedig, nemrégiben a mártagéppel országos hálózati pályázaton lettünk díjazottak. Ezek egyébként egyszerű dolgok, csak... — Csak? — ...ki kell találni. . — Van, ami önnek is nehezen megy? — Házat építek. — Bátor ember. — Szatymazon lakunk a családommal, édesanyámnál. Saját erőmből szeretném fölhúzni a házat. Három évre tervezem, az idei feladat az alapozás. A pénz talán együtt lesz, nem keresek rosszul, szombatonként túlórázni is lehet. Ez amolyan segítség is a dolgozóknak, gmk helyett. Bizonyára sokszor bent leszek, míg fölépül a házam. F. K. technológiai rendszerek bevezetése, meghonosítása, különböző normatívák meghatározása, a belső információs rendszer kialakítása, a vezetés színvonala, az emberi tényezők kamatoztatása ... NINCS még olyan messze ------------ az az idő, amikor a megyénkben is sorra alakultak a termelőszövetkezetek, s mindjárt az első napokban derült ki, nem is annyira a belépés az igazi próba, hanem a termelés megindítása, az alapok és az eszközök megteremtése. Igen primitív üzemi szervezetek jöttek létre, s a logikusan gondolkodók előtt kézenfekvő volt, ezek változása folyamatos és gyors lesz, főleg attól függ, hogyan alkalmazkodik a helyi adottságokhoz, és a vezetés színvonala milyennek ítélhető meg. Az üzemi szervezet alakulására szmtalan tényező hatott, említhetjük ,az alkalmazott technikát, a tudomány vívmányait, például a gyors fajtaváltozást, a bánkúti búzáról a szovjet, jugoszláv és olasz, nagy termőképességű fajtákra. Később a gazdasági mechanizmus reformját, s mind bonyolultabbá váló piaci és termelési kapcsolatokat, amelyek következtében új típusú feladatok vártak megoldásra, s az üzemi szervezet és az irányítás vonatkozásában is szükségszerű módosításokat követelt! Az üzemi szervezetre a helyi adottságoknak megfelelően döntő hatással a termelési szerkezet van, de a kölcsönös kapcsolat és függés kimutatható közöttük. A területi kencentráció is meghatározó. Csongrád megyében a hetvenes évek közepén 83 mezőgazdasági szövetkezet egyenként 3000 hektárt alig megháláló átlagos területen gazdálkodott, az elmúlt esztendőben viszont már csak 65 mezőgazdasági szövetkezet működött, s átlagterületük közel 1000 hektárral haladja meg a hetvenes évek üzemeinek méretét. A nyolcvanas évek jellemzője pedig, hogy az egyesülések száma csökkent, a területi koncentráció lelassult, inkább a különböző formájú és tartalmú együttműködések váltak általánossá. A gazdaságok közös beruházásokkal, például tárolózár építése Makó térségében, hűtőház-létesítés, agrokémiai centrum létrehozása — észszerű eszköztársítással enyhítenek a meglevő fejlesztési gondokon. Az üzemközi együttműködések széles skálán mozognak. Több éves gyakorlat, „az erős segítse a gyengét” — együttműködési forma, amelynek lényege, hogy a tapasztaltabb, erősebb nagyüzemek többirányú segítséget nyújtsanak a gyengébben gazdálkodóknak, s legutóbb már annak lehettünk tanúi, hogy jelentős pénzforrásokat vontak így össze a gyengébb termőhelyi adottságú szövetkezetekben. Ez a módszer igen kedvező, ösztönzőleg hat a szellemi és anyagi erőforrások tartalékainak mozgósítására, kihasználására. Ilyen együttműködés van jelenleg a makói Kossuth és a kövegyi Béke Tsz. valamint a kiszombori Új Élet Tsz, továbbá az apátfalvi Aranykalász és a maroslelei Rákóczi Tsz között. MÁSIK igen jelentős -------------- együttműködési forma megyénkben a térségenként létrejött mikrokörzeti gazdálkodás. A taggazdaságok gépei kölcsönadásával, szakmai tapasztalatcserékkel és egyéb szolgáltatásokkal rendszeresen segítik egymást, s az együttműködés kiterjed a vetőmagellátásra, takarmánykeverésre, gabonaszállításra stb ... Hangsúlyoznunk is fölösleges: az ésszerű gazdálkodásszakosodás, az eszközök koncentrált felhasználása révén a gazdaságosabb, jövedelmezőbb termelés elérhetőbb és összehangolhatóbb. Az üzemek közötti együttműködés társulásos formája az 1979-ben létrehozott Szervezési és Ügyvitel-gépesítési Társaság, amelynek jelenleg több mint 20 taggazdasága van, de jelentősek még az ágazatonként üzemelő társulások, kooperációs kapcsolatok is, így a paprikatermeszté a hagymatermesztés, juhtenyésztés, szőlőtelepítés területén, mert hatékony eszközei a korszerű termelés-, termesztéstechnológiai és tudományos eredmények terjesztésének. Természetesen szólhatnánk még arról is, hogy a megye szövetkezetei alakítottak ki kapcsolatokat más megyében működő gazdaságokkal, így a szentesi Árpád Tsz, vagy az állami gazdaságokkal, mint Pitvaros és Eperjes. Az üzem- és munkaszervezésre természetesen hat a szövetkezetek eszközellátottsága is, termelésben, ügyvitel-gépesítésben egyaránt, befolyásolja továbbá az üzemgazdasági munka, és a vezetés színvonala, amelyet viszont meghatároz az irányító szakembergárda szakképzettségi szintje, tavaly például az első számú vezetők 70 százaléka rendelkezett egyetemi végzettséggel. A magasan kvalifikált szakemberek elsősorban termelési területeken találhatók meg, és döntő többségük középvezetői, vagy termelésirányítói munkakörben dolgozik. Ezzel szemben szűk csoportot alkotnak a közgazdasági, számviteli területen foglalkoztatottak, amelynek oka — a közvetlen termeléshez kapcsolódó munkakörökkel ellentétben — hogy rendeletileg nincs annyira kötötten szabályozva a szakmai képzettség. Nem lebecsülendő az üzemgazdasági munka színvonalára a belső információs rendszer, amelynek komplex fejlesztésére és korszerűsítésére minisztertanácsi határozat is született 1976- ban, s lényeges követelményként jelölte meg, hogy a termelésirányítás széles körű információs igényét teljes mértékben elégítse ki, a belső tájékoztatási rendszer. Ugyanis sem a vezetés, sem az operatív irányítás nem nélkülözheti a folyamatos információt. Nélküle csak késve tudják követni a gazdasági változásokat, a döntésekben rögtönzés és nem a megalapozottság jut kifejezésre. A mezőgazdasági szövetkezetekben a belső információs rendszer alapját képezi az üzemgazdasági szakterületnek. Felmérések szerint 12 termelőszövetkezetben nem hoztak létre üzemgazdasági osztályt vagy csoportot, illetve nem alkalmaznak üzemgazdászt. Ebből is következhet, hogy az üzemgazdasági munka színvonala nem megfelelő, sok helyen csak nyilvántartási, statisztikai adatszolgáltatási feladatokat látnak el, korántsem vált még teljes körűvé a döntéseket megalapozó variánsok száma, azok kidolgozása, a gazdaság egészét, vagy részterületét (ágazatát) vizsgáló, elemző munka. Több helyen végeznek ugyan terv-, tény-, bázisadatok alapján, összehasonlító vizsgálatokat a fontosabb mutatók alakulásának vonatkozásában (például: költség, hozam, jövedelmezőség), de a változások regisztrálásának „letudásával” igen kevés helyen kutatnak az előidéző, kiváltó, alapvető okok után. Az elemző munkát hátráltatja az is, hogy még mindig nem sikerült előrébb lépni a gazdasági események alapbizonylatolásában sem, ami pedig a pontos információ alapja. A GAZDASÁGI növeke--------------------------- dés, a termelés megújulása és megújítása napirenden levő közös feladatunk. A benne részt vevők kezdeményezőkészségétől és megújuló képességétől is függ. A vezetők felelőssége meghatványozódott. Maholnap nyakunkon az ezredforduló, több milliárd ember kér elegendő és jóízű táplálékot, s a magyar mezőgazdaság sem térhet ki a „kihívás” elől. SZ. L. I. mondja Bárkányi András. — Lakatos a szakmám, jelenleg a mártatöltő automata gép mellett vagyok. Két műszakban váltjuk egymást a társammal. — Első munkahelye a gyufagyár ... — Olyannyira az, hogy még a munkakönyvemet se láttam. Azóta se jutott eszembe, hogy Bogár a fűiben Hazaiak saznákeáása VASÁRNAP, 1384. JÚlIUsn.3