Csongrád Megyei Hírlap, 1984. október (41. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vásárhelyi A M­AG­Y­A­R S­Z­O­C­I­A­L­IST­A MU­N­K­ÁSPÁR­T LA­P­J­A ,1. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 5., PÉNTEK A HÉSZÖV elnöksége előtt a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi tevékenysége Megfelelő az alapellátás Hat hónap kiskereskedelmi forgalmáról számolt be teg­nap, csütörtökön, Szegeden, a MESZÖV elnökségének ülésén a fogyasztási szövet­kezetek titkársága. Kiemel­ten foglalkoztak e témán be­lül is a vegyes iparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek forgalmának alakulásával. Annál is inkább beszélni kell erről, mert a statiszti­kai adatok szerint az év el­ső hat hónapjában — folyó árakon számolva — a for­galom 2 milliárd 831 millió forintra alakult, amely a bázisidőszak végét 4 száza­lékkal, tehát 109 millió fo­rinttal haladja meg, ám nem éri el sem a megyei átlagot (6,9 százalék), sem az éves tervezett ütemet (5,9 száza­lék). Mindezek ellenére — az­az csökkent a vásárlóerő, több árucsoportban emel­kedtek az árak — a fogyasz­tási szövetkezetek a keres­kedelempolitikai célkitűzé­sek jó részét megvalósítot­ták. Az alapellátás színvo­nalát megőrizték, s egyes ruházati cikkekből javult a kínálat. A vegyes iparcikkek választéka viszont — főként néhány termékcsoportban — romlott A vas-, műszaki, tüzelő-, építőanyag-, táptakarmány-, valamint a háztartási-vegyi cikkek kínálatát jelentősen befolyásolta, hogy a beszer­zési lehetőségek szűkösek, amelyről kevésbé a boltve­zető, inkább a gyártócég, a vállalat illetékese tehet. Még mindig hiánycikknek számít — igen gyakorta — a mély­hűtő, az automata mosógép, több gázszerelési cikk, a ke­rékpár és a motorkerékpár, a színes televízió, a magne­tofon, a gázkészülék, a ka­zán és a radiátor. Súlyosbította a helyzetet, hogy a Vidia Kereskedelmi Vállalat nemegyszer előny­ben részesítette a vásárlás­nál az „idegen” megyéből érkezett vevőket — értékesí­tésének 30 százalékát az el­látási körzetén kívüli terü­leten oldotta meg. Mit tehet ilyen helyzetben egy jó kereskedő?­­ Például keresi az új és az újabb beszerzési forrásokat, kutatja a közvetlen árube­szerzési lehetőségeket. A me­gye szövetkezetei így alakí­tottak ki kapcsolatot az or­­szág több nagykereskedelmi vállalatával, s már eredmé­nyes üzletkötésekre is sor került. A Tégla- és Cserép­ipari Vállalaton kívül azon­­ban nem tudtak a kereske­dők „betörni”, hosszabb tá­vú kapcsolatot létesíteni az iparvállalatokkal. A lakossági igények ki­elégítésében jelentős szere­pet, vállalt, illetve sokat se­gített a Konkordia Vállalat, amely 23,8 millió forintról 42,3 millió forintra növelte forgalmát! A folyamatos és zavarta­lan ellátást az Alföldi Tüzép Vállalat nem garantálta, rendre hiányzik a szövetke­zetek telepeiről a cement, a tetőfedő, az ajtó, a mész, a hullámlemez és a gerenda. Ha azt vesszük, ezen anya­gok nélkül az építkezés majdhogynem lehetetlenné válik. Csoda hát, hogy az első félévben a szövetkezeti lakásépítési program teljesí­tése a tervezetthez viszo­nyítva csupán 26 százalék? A fentiek alapján a ME­SZÖV elnöksége felkéri a megyei tanács illetékes szak­­igazgatási szervét, hogy te­kintse át a nagykereskedel­mi vállalatok ellátótevé­kenységét. Ugyanakkor szor­galmazza a vállalatoknál a fővároshoz és más megyék­hez hasonló kínálat megte­remtését. A kereskedők viszont to­vább javítsák a piackutató munkát, bővítsék a kapcso­latokat a szállítókkal, és jobban szervezzék meg a közvetlen beszerzéseket, va­lamint a termeltetést. Az is tény, hogy az eddiginél sok­kal jobban ki kell használni ezután a határ menti és áruházi csereakciók adta le­hetőségeket. A gazdaságos­ság és az ésszerűség figye­lembevételével indokolt to­vább szélesíteni a beszerzé­si forrásokat, ám ehhez a kereskedők a korábbinál na­gyobb aktivitása is kívána­tos. A. É. A vásárhelyi h­­arba­n: Talajjavítás A hódmezővásárhelyi Rákóczi Tsz vajdali körzetében több mint kétszáz hektáron befe­jezték a meliorációs munkákat. Ott jártunk­kor az IFA szórókocsik mésziszapot juttattak a talajba, s vezetőik, Kiss Ferenc és Seregi József, az utolsót fordultak a táblában. A magágyelő­készítés után majd a terület felén kukoricát, a­­fennmaradó részen pe­dig búzát vetnek el. (Fotó: Pintér József.) Tegnap és ma Szegeden: Gy­ógysze­rgazdál­kodási tanácskozás Az ország minden részé­ből eljöttek a gyógyszertári központok szakemberei mintegy százan a XI. gyógyszergazdálkodási kon­ferenciára, amely tegnap, csütörtökön kezdődött, és ma fejeződik be Szegeden, a Tisza Szállóban. Rákos Gyula főgyógyszerész, a me­gyei gyógyszertári központ igazgatója üdvözölte a kon­ferencia résztvevőit, az elő­adókat. Megnyitó beszédében dr. Rózsa József, a megyei ta­nács vb egészségügyi osztá­lyának vezetője szólt arról, hogy napjainkban, az is­mert gazdálkodási nehézsé­gek miatt, az érdeklődés középpontjába került a gyógyszerellátás, s az ezzel kapcsolatos feladatok meg­oldása. A gyógyszerész olyan szolgáltatást nyújt, melyet csak akkor tud ellátni köz­­megelégedésre, ha azt ma­gas fokon, tudományos szinten végzi. A gyógyszer­tári központok vezetőinek,­ s a gyógyszerkészletekkel gazdálkodók összehangolt, eredményes munkáját jól segítheti a szegedi konfe­rencia — mondta a megyei főorvos. Az első előadó, Kovács Benedek, az Állami Fej­lesztési Bank igazgatója a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről beszélt, majd Szendrényi Lajos, az Egész­ségügyi Minisztérium gyógy­szerészeti főosztályának he­lyettes vezetője a gyógy­szertári központok gazdasá­gi helyzetét ismertette, szólt a perspektíváról, illetőleg a gyógyszerellátás aktuális kérdéseiről. Az előadó el­mondta: a gyógyszertári központok az idén, az első félévben stagnáló forgalmat bonyolítottak le, ugyanak­kor növekedtek a gazdálko­dási költségeik Felhívta a figyelmet arra, hogy a gaz­dálkodási nehézségek köze­pette sem szabad a gyógy­szertári hálózatot elhanya­golni, mert az ilyen költ­ségcsökkentés a későbbiek­ben megbosszulja magát. A létszámgazdálkodásban is arra kell törekedni, hogy a megfelelő gyógyszerész­­asszisztensi arány ne borul­jon fel, az ellátás színvona­la ne essék vissza. A továb­biakban a gyógyszerellátá­si helyzetről beszélve a ne­hézségek okait ismertette. Mint elmondotta: a szüksé­ges intézkedések hatására már ettől a hónaptól kezd­ve a hazai gyártású gyógy­szerekből jobb, kiegyensú­lyozottabb lesz az ellátás, de a hiánycikkek teljes kö­re nem szűnik meg. Rámu­tatott arra is, hogy milyen nagy felelősség terheli mindazokat, akik az ellátás kielégítő mértékéért mun­kálkodnak, s ugyanakkor szükséges világosan látni, hogy az ország gazdálkodási helyzetével szoros összefüg­gésben van a jelenlegi gyógyszerellátás probléma­köre. Az ember- és állatgyó­gyászati gyógyszerellátás közös feladatait és problé­máit Somogyiné dr. Szélpál Gizella, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezető­helyettese ismertette. Ezt hozzászólásukkal kiegészí­tette: dr. Várszegi lászló osztályvezető (Baranya me­gye), Kövesdi Károlyné osz­tályvezető (Budapest) és Z­afir György osztályvezető (Zala megye). Délután ke­­rekasztal-beszélgetésen vi­tatták meg a szakemberek a gyógyszerellátás és -gaz­dálkodás helyzetét. Ma, pénteken Kalács Gé­za osztályvezető (Borsod megye) a megyei gyógyszer­­ellátást befolyásoló szerve­zési intézkedésekről számol be, ezt kiegészíti tapaszta­lataival Pálfi István osz­tályvezető (Békés megye). A Gyógyszerértékesítő Vál­lalat (Gyógyért) ellátási problémáiról pedig Polcz Istvánná ad számot. B. GY. GY. Magyar—finn vegyes bizottság ü­lése Budapesten október 1—4. között tartotta ülését a Ma­gyar—Finn Szabadkeres­kedelmi Vegyes Bizottság és a Magyar—Finn Gazda­sági, Ipari és Műszaki-Tu­dományos Együttműködési Vegyes Bizottság. Az ülésen megállapítot­ták: Magyarország és Finn­ország kereskedelme az elmúlt évi visszaesés után idén ismét növekszik, a kivitel és behozatal nagyjá­ból kiegyenlített. Tovább javítja a két ország közöt­ti kereskedelem feltételeit, hogy a tíz éve kötött sza­badkereskedelmi megálla­podás alapján 1985. január 1-től mindkét országban a másik ország áruit terhelő vámok utolsó részlete is megszűnik.­­ Tíz év alatt a magyar— finn kereskedelmi forga­lom értéke több mint há­romszorosára növekedett. Postaforgalmi fejlesztések A posta hagyományos szolgáltatásainak fejleszté­sére 456 millió forintot for­dítanak az idén, ebből 160 millió a postahivatalok épí­tésére, felújítására jut. A tervek szerint az év végéig összesen 65 új hivatal vár­ja az ügyfeleket. Az eddigi tapasztalatok szerint sike­rül a tervet végrehajtani, az elképzeléseknek megfe­lelően haladnak az építke­zések. Jó néhány új posta­­hivatal építése már befeje­ződött, így például Vecsé­­sen, Tiszapalkonyán, Ka­zincbarcikán, Kisorosziban, Verőcemaroson, Jászárok­­szálláson és Nagykanizsán készült már el az új posta­épület. Több helyen a régi elavult hivatalt építették újjá: egyebek között Szé­kesfehérváron, Salgótar­jánban, s Budapesten a XIII. kerületben adták át a korszerűsített postát. A Magyar Posta hosszú évek óta kisgépekkel pró­bálja megkönnyíteni a pos­tahivatali munkát. Az idén 20 millió forintnak megfe­lelő tőkés devizát­­fordít­hatnak erre a célra, ebből az összegből bankjegyszám­láló-, bérmentesítő-, s bankjegykötegelő-, illetve levél- és hírlapkötegelő kis­gépeket vásárolnak. A gé­pek gyorsabb elterjeszté­sének egyik gátja, hogy eddig sem hazánkban, sem a többi szocialista ország­ban nem gyártottak ilyene­ket. Egyes készülékek gyártására létrejött a kis­kőrösi Protocon elnevezésű GMK, amely megkezdte az asztali bélyegzőgépek elő­állítását, s hamarosan ki­fejleszti a fémpénzszámláló berendezést is. Gépkocsi beszerzésére 30 millió forintot fordítanak, ennek egy részéből a kise­lejtezett járműveket pó­tolják, a többit fejlesztés­re szánják. A gépkocsi­­park növelésével lehetővé válik több újfajta szolgál­tatás elterjesztése, így pél­dául a boltok pénzbevéte­leinek begyűjtése, vagy a nagyobb összegek (például fizetések) kiszállítása. A fejlesztési keretnek több mint a felét, 240 mil­lió forintot az úgynevezett gócüzemek létrehozására használják fel. Ebből az idén 40 millió jutott a ba­latonszentgyörgyi központ fejlesztésére, melynek pró­baüzeme a napokban kez­dődött meg. Százmillió fo­rintot a budapesti hírlap­­feldolgozó továbbépítésé­re fordítanak, s ugyaneny­­nyi jut a székesfehérvári gócüzem építésére, ahol jö­vő tavasszal már megkez­dődhet a gépek szerelése.­ Javában folyik a követ­kező 5 éves időszak posta­­forgalmi fejlesztésének ter­vezése is. Az előzetes el­képzelések szerint Kecske­méten, Győrben, illetve Celldömölkön folytatódik a góchálózat kiépítése, Pé­csett új központi postahi­vatalt létesítenek, s ugyan­csak új posta lesz például Kunszentmártonban, Má­tészalkán, Siófokon és Pá­pán. (MTI) fi X. békekonferencia előtt Október 27-én ül össze Budapesten a X. országos békekonferencia. A hazai békemozgalomban munkál­kodó tíz- és százezrek, tár­sadalmi munkások legma­gasabb szintű és legátfo­góbb fórumát legutóbbi, jú­liusi ülésén hívta össze az Országos Béketanács. A kö­zelgő konferencia program­, járól, törekvéseiről, érdeklő­dött az MTI tudósítója az Országos Béketanács ügy-, vezető elnökségénél. Békemozgalmunk képvi­seletében 800 — munkahelyi kollektívák és helyi társa­dalmi testületek által meg­választott — küldött vesz részt a konferencián, s mintegy 200 hazai és kül­földi vendéget is meghív­nak. Az országos békefó­rumnak kétnapos program­ja lesz. Számadást készíte­nek az 1978 decemberében tartott IX. magyar béke­kongresszus óta eltelt hat esztendő mozgalmi munká­jának eredményeiről, illet­ve programot adnak a to­vábbi esztendők békemoz­galmi tevékenységéhez; megújítják a mozgalom ve­zető testületét, az Országos Béketanácsot. Ezek lesznek a főbb mozzanatai a kon­ferencia tervezett plenáris üléseinek. Ugyanakkor szekcióüléseket is a prog­ramba iktattak hat főbb té­makörben — ezek: „Az if­júság békére, szocialista ha­­zafiságra és internacionaliz­musra perelésének időszerű kérdései”, „Európai bizton­ság, leszerelés, enyhülés”, „Fejlődés, béke, szolidari­tás”, „Írók, művészek a bé­kemozgalomban”, „Tudósok felelőssége a békéért”, „A 35 éves békemozgalom útja, aktuális feladatai hazánk­ban, tevékenységének for­mái, módszerei”. A konferenciára készülő beszámoló — az előzetes tájékoztatás szerint — első­sorban arról ad számot, hogy a legutóbbi kongresz­­szus óta hazánkban erősö­dött a békemunka politikai tartalma, szélesedett a moz­galom társadalmi bázisa, kiterjedtebbé váltak nem­zetközi kapcsolatai. A moz­galom cselekvően szolgálja hazánk bel- és külpolitikai törekvéseinek megvalósítá­sát, erősíti népünk­ politi­kai aktivitását, a béke vé­delméért érzett felelősségét sikeresen járul hozzá a szocialista nemzeti egység erősítéséhez Az elmúlt évek megannyi hazai rendezvé­nye, mozgalmi eseménye, a társadalmi aktivitás meg­győzően kifejezésre juttat­ta, hogy népünk szilárdan elkötelezett a béke ügyé­ben, szolgálatában. Az elmúlt évek során lét­rehozták az OBT ifjúsági és diákbizottságát, szerte az országban ifjúsági csoporto­kat és klubokat létesítettek a fiatalok politikai nevelé­sének, aktivitásának ser­kentésére. Országszerte el­ismerést keltett a ,,Felelős­séggel a hazáért és az em­beriségért” gondolattal meg­tartott papi békekonferen­cia. Nemzetközileg is jelen­tős visszhangja volt az atomfegyvermentes Európá­ért szervezett magyarorszá­gi akcióknak, a béke- és barátsági hónap évenként ismétlődő rendezvényeinek, a velencei, a pusztavacsi békefesztiváloknak, a szo­lidaritási akcióknak. Az Országos Béketanács továbbra is fő céljánál­ tartja — s erre megerősí­tést kér az országos konfe­renciától is —, hogy kellő időben és formában reagál­jon a világ eseményeire, juttassa kifejezésre nemzeti és internacionalista érde­keiket, elkötelezettségünket a békéért. _

Next