Csongrád Megyei Hírlap, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-06 / 131. szám
Néptánc, szabadtéri, kiállítások, sport Szegedi nyári fesztivál ’85 Ha nyár, akkor fesztivál. Naponta sok és sokféle kínálattal, programmal, melyből ki-ki érdeklődése, szíve szerint válogathat. Egy biztos: sem a szegediek, sem a városba látogatók nem panaszkodhatnak, mert látnivaló akad az idén is bőven a szegedi nyári fesztiválon. A Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál kétévenként kerül megrendezésre a hagyomány szerint. Az idén a reprezentatív, monumentális gálaesteken a Dóm téren a Tavaszköszöntő című kétrészes táncjátékot mutatja be három alkalommal tíz ország mintegy 500 táncosa — köztük görög és spanyol fiatalok. A táncjáték rendező koreográfusa Novák Ferenc, a felszabadulás és az újjászületés gondolatkörét feldolgozó játék Nagy László verseihez kapcsolódik. Zeneszerző ifj. Csoóri Sándor, a háziasszony és a házigazda szerepében Sebestyén Mártát és O. Szabó Istvánt láthatja a közönség. A bemutatók időpontja július 26., 27. és 28. Maradjunk még a Dóm téren, lássuk, mit kínál a Szegedi Szabadtéri Játékok az idén. Az operakedvelőknek Mozart A varázsfuvola című operáját (augusztus 2., 3. és 4.) Karl Heinz Erkrath és Oberfrank Géza rendezésében, vezényel Oberfrank Géza. A főbb szerepeket Gregor József, Bárdi János, Sinkó György, Iván Ildikó, Csavlek Etelka, Martin János, Vajda Júliaés Réti Csaba alakítja. István, a király helyett ezúttal János, a vitéz a következő bemutató. Kacsóh Pongrác és Victor Máté neve mellett az alkotók között kell mgemlíteni a rendező, Koltay Gábor nevét is. Szereplők: Varga Miklós, Katona Klári, Balogh Ferenc, Gregor József, Hernádi Judit. S hogy milyen lesz János, mint vitéz? A Victor Máté—Koltay Gábor szerzőpáros nem tagadja meg önmagát, tehát János vitéz történetét rockosított formában láthatjuk. (Augusztus 9., 10., 11., 15- 19. és 20.) A Győri Balett és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének közös műsora lesz augusztus 17-én és 18- án A szarvassá változott fiúk című táncdráma. Művészeti vezető Markó Iván és Novák Ferenc, zeneszerző Rossa László. Ennyit a szabadtériről, s most nézzük, nap közben merre érdemes körülnézni. A kiállítások közül a legrangosabb a II. szegedi táblaképfestészeti biennálé, amely a Móra Ferenc Múzeum képtárában, az Ifjúsági Házban várja az érdeklődőket július 28. és szeptember 18. között. Egyéni kiállítók: Szathmáry Gyöngyi szobrászművész (a múzeum kupolájában július 28-tól szeptember 19-ig), Keserű Ilona (Bartók művelődési központban július 5.—augusztus 20.), Makovetz Imre építőművész (November 7. Művelődési Házban július 18.—augusztus 8.), Szedletzky Rudolf—Leszl Mária—Szabó Verona iparművészek (Képcsarnok Gulácsy-termében augusztus 5— 19.), Tóth Sándor szobrászművész (Gulácsy-teremben augusztus 15—24.). Az Iványi Grünwald Bélaemlékkiállítás a múzeum kupolájában július 12. és 21. között lesz látható. Bizonyára sok érdeklődőt vonz majd az országos vasútmodell bemutató a Juhász Gyula Művelődési Központban augusztus 3-tól 20-ig. Orgonaestek a dómban (július 15-én és augusztus 6- án). Muzsikáló udvar a tanácsházán (Pege Aladárkoncertje július 22., a Szegedi Kisopera bemutatója augusztus 11.), és könnyűzenei esték az újszegedi szabadtéri színpadon (Dolly Roll június 28-án, Neoton július 8-án és Omega augusztus 5-én) kínálnak élhiényt a zenekedvelőknek. A Szegedi Ifjúsági Napok július 26—28. között hagyományosan színes programmal várják a fiatalokat. Sport pedig: lesz vitorlázórepülő nemzeti bajnokság (június 30., július 14.), Fesztivál Kupa nemzetközi női tekeverseny (augusztus 10—11.), nemzetközi ökölvívóverseny (augusztus 1—4.), nemzetközi kézilabdatorna (augusztus 2—4.), továbbá motorcsónak-, súlyemelő-, salakmotorverseny és sok egyéb sportvetélkedő. A tenger szinte ugyanaz — Egyetlen, ami jelentős, a szombatj helyen a Cooptourist szegedi irodája Több mint két hónapja költözött Szegeden a Kelemen utcából — új helyére — a Kiss Menyhért utca 2. alá a Cooptourist irodája. Jobb körülmények közé kerültek, ez előny az ügyfeleknek, és a velük foglalkozó nyolc dolgozónak egyaránt. Viszont ennél egy fokkal lényegesebb, hogy milyen kívánsággal fordulhat hozzájuk, aki utazni, kirándulni vágyik. Egyetlen előnyük van a többi hasonló profilú „üzlettel” szemben — mint ezt Hoffmann György igazgató hangsúlyozta: —• szombaton reggel 8-tól délután 1 óráig nyitva tartanak. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a megyében ezen a napon kizárólag náluk lehet valutát vásárolni. A szombati nyitvatartás kizárólag ügyfeleik érdekeit szolgálja, mert az irodának ez ráfizetés. Állniuk kell ugyanis a világítás, télen pedig a fűtés költségeit. A bevétel, a forgalom pedig nagyon kicsi. Június 1-én például mindössze 30 ezer forint értékű valutát adtak el, és 3 ezer forintért vásároltak hozzánk érkezett idegenektől külföldi fizetőeszközt. Ez a hétköznapi forgalom töredéke. Természetesen — mint minden utazási iroda — szerveznek egyéni és társasutazásokat belföldre és a határon túlra egyaránt. A külhoni programjaikat általában a budapesti központjuktól kapják, és azokat árusítják. Ha az ügyfél azzal állít be, hogy Erdélyben akar tölteni nagyobb társaságban néhány hetet, ezt rövid idő alatt megszervezik. Természetesen kizárólag akkor vállalkozhatnak erre, ha az érdeklődők száma elegendő. Az országon belüli utazások terén sem kell mindig a budapesti központra hagyatkozniuk. A hasonló utazási intézményekkel való kapcsolataik révén szervezik meg a hétvégeket, üdüléseket, országjárásokat. Régebben ezeka hazai körí utak kedveltebbek voltak. Elsősorban a termelőszövetkezetek rendelték meg tagjaiknak az ilyen túrákat. Most viszont mintha inkább szeretnének az emberek egy helyben üdülni, és legfeljebb kisebb kirándulásokat akarnak tenni, ott, a környékben. Mostanában éppen a Zákányszéki Egyetértés Termelőszövetkezet felkérésére állítanak össze a résztyemátrai programokat. Legsikeresebb „árujuk” a bolgár tengerpart. Fele anynyiba kerül ott két hét üdülés, mint például Jugoszláviában. És ami a tengert illeti, a víz szinte ugyanaz. A felsorolásból nem maradhat ki, hogy a Szegeden rendezett különböző konferenciákhoz szabadidős programokat állítanak össze a részt vevőknek. Legutóbb például egy egészségnevelési tanácskozás tagjainak szállásont kívül vacsorát és mosoros estet biztosítottak. Említést érdemel még, hogy az ügyfél kérésére a különbözet repülőjáratokra helyet foglalnak, és ugyanígy Budapesten fizetővendég-szobákat. Ami az iroda dolgozóit illeti, megfelelően felkészültek, köztük többen németül, angolul, szerbhorvátul beszélnek. Mindent összevetve: a szombati nyitvatartás a legnagyobb ütőkártyája a Cooptourist szegedi irodájának. LADÁNYI BENEDEK Folyóparti Két ember — már nem egészen fiatalok — úgy élte eddig életét, hogy nem is tudtak egymás létezéséről. Az asszony férje — ahogyan a nő tréfásan mondja — elment egy doboz gyufáért és elfelejtett hazamenni. Azóta egyedül nevelte gyerekét, s bizony fejbe verte a közlés, miszerint a gyerek házasodni akar. A következő kép már a falut mutatja, az asszony meglátogatja idős szüleit. Itt ismerkedik meg a szomorú szemű férfival, akit a felesége hagyott el, s már az első pillanatban úgy látszik, az isten is egymásnak teremtette őket. Csakhogy az élet azért nem ilyen egyszerű. Még a faluban sem. Mert mit mondanak az emberek, ha nem házasodnak azonnal össze. Meg aztán akad sok más gond is. A két szerelmes azonban többnyire boldog, szép lassan olyan szorossá válik a kapcsolatuk, hogy egyértelműnek látszik: együtt maradnak. És akkor váratlanul feltűnik a férfi volt felesége. S itt vége is szakad a filmnek. Hogy hogyan alakul a további sorsa a szereplőknek? Nem tudni. Arra már nem vállalkozott a Folyóparti tangó című szovjet film rendezője, Szulambek Mamilov, hogy ezt a csomót ki is bogozza. Bizonyára a nézőre akarta bízni, gondolja az tovább kedve szerint a történetet. Tartok azonban tőle , nem fogja. Ez a film ugyanis még jóindulattal sem sorolható a közepes színvonalú alkotások közé. Vontatott és unalmas, erőltetetten hu * V finn moros dialógusai ugyan meg nem nevettetik a nézőt, inkább bosszantják. Maga a téma — két egyedülálló ember találkozása, gondjai — önmagában lehetne érdekes, sok lehetőséget is rejt magában, bizonyította ezt már sok más alkotás. Csak éppen jobban el kellene mélyülni a kérdésben, s nem megmaradni a felszínen, ahogy ez a szovjet filmben történik. Pedig néha felvillan sok olyan jelenség, ami jellemző, de erő nélküli. Bántóan erőltetett, művészinek szánt beállítások csak még növelik a néző bosszúságát, s meg kell mondani őszintén, hogy a két főszereplő, Valentyina Fedotova és Anatolij Vasziljev sem tud a sablonosan megírt szereppel csodát művelni. HONTI KATALIN F Gyomaendrődi nyár Másodízben kerülsor a gyomaendrődi nyár rendezvénysorozatára a Békés megyei nagyközségben. Gyomaendrőd a Hármas-Körös partján elterülő település, amely 1982-ben Endrőd és Gyoma egyesüléséből alakult ki. Endrődön született Rózsahegyi Kálmán színművész a Nemzeti Színház örökös tagja. Gyoma nevét a Kner Nyomda tette híressé, a nyomdát 1882-ben Kner Izidor alapította, amely ma könyvkiadásával jószerint világhíres. Az egykori épületben pedig az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma található. Az idei rendezvénysorozat június 2-án kezdődött és augusztus végéig tart. Június 24-én a gyomai református templomban hangzik el Kodály: Psalmus Hungaricusa, szólót énekel Simándy József Kossuth-díjas érdemes művész. Közreműködik a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és a szegedi Délép Kórusa, Gulyás György vezényletével. Ugyancsak ekkor mutatják be Bach H- moll mise (részlet) művét. Szólisták: Bátor Tamás, Csavlek Etelka, Fülöp Attila, Jász Klára, Sárkány Kázmér, Takács Tamara, Csősz János. Honti Antal Műhelygalériájában augusztus 14- én a szegedi kisopera társulata vendégszerepel, augusztus 30-án pedig Gregor József operaénekes dalestjére kerül sor, Pál Tamás karmester közreműködésével. Ezt megelőzően június 26-án este 8 órai kezdettel „Tábortűz mellett Béres Ferenccel” címmel rendeznek zenés énekesi estet. A községbe érkezők meglátogathatják az endrődi tájházat, a nyomdaipari múzeumot, a Déryné Művelődési Házat, ahol többek között Rózsahegyi Kálmán élete képekben és dokumentumokban című kiállítás látható. Augusztus 17-én a Magyarok Világszövetsége anyanyelvű konferenciájának néptánctábori záróműsorára kerül sor, a Katona József Művelődési Házban. Ezen közreműködik a Körös Menti Szövetkezeti Néptáncegyüttes. Augusztus 19-én pedig aratóbálat tartanak a művelődési házban. Händel operája hanglemezen A Hungaroton hanglemezheteken jelenik meg Händel Atalanta című operája; a világon először a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat rögzítette a nagy zeneszerzőnek ezt a kevéssé ismert művét. Georg Friedrich Händel a walesi herceg esküvőjére írta ezt az operát, amelyet az ünnepi alkalomból 1736-ban mutatták be a londoni Covent Gardenben. A mitológiai keretbe helyezett barokk pásztortörténet Valeriani szövegkönyve nyomán készült. A mű zenéje — mint Händel csaknem 40 operájáé — rendkívüli drámai erőről tanúskodik. Az Atalanta-album a zeneszerző születésének 300. évfordulója alkalmából jelenik meg. Atalantát Farkas Katalin énekli, partnerei Bártfai-Barta Éva, Lax Éva, Bándi János, Gregor József, Polgár László. A felvételnél közreműködött a Szombathelyi Énekegyüttes, a Capella Savaria (korhű hangszerekkel). Az olasz nyelven hallható operát Nicholas McGegan fiatal angol karmester vezényli. John Mayasra várva A mai szegedi koncert elén Ha ezelőtt néhány nappal valaki azt mondja, hogy a fehér blues koronázatlan királya fellép Szegeden, nem sokan hiszik. Pedig így igaz, a világhírű énekes, gitárosművész együttesével ma, csütörtökön este koncertet ad a megyeszékhelyen, a Volánstadionban. Az ember azt sem tudja, mivel is kezdje a John Mayallról szóló ismertetést. Első zenekara John Lee Hookert és Sonny Boy Williamsont kísérte. Ennél jobb ajánlólevél a blues világában egyszerűen nem létezik. Aztán megalakította a bluesbreakers elnevezésű zenekarát, amelynek tagjai voltak az idők folyamán Eric Clapton, Peter Green, Mick Taylor. Ez, kérem, anynyi, mintha egy kis Napóleon-konyakot White Horse-szal, Black and White-tal és Seagremsszel öntenének össze. Azután egy újabb összeállítású bluesbreakers Mayall, Clapton, Movie, Flint, maga a tökély, és komolyan. Minden idők legnagyobb rhytm and blues formációja ez, jellemzőjük a rendkívül igényes összjáték, a kifogástalan hangszerelés, és minden, ami csak ehhez a zenéhez kell. Mayall Angliából az USA-ba költözött, ahol az ABC-lemeztársasághoz pártolt. Tehette, mert kapkodtak valamilyen fura, felharmonikusokkal telített — mondjuk így — szkeptikus gondolatokat éreztető hangjáért, gitárjátékáért, egyéniségéért. Hozzánk eddig csak turistaúton beszerzett lemezei jutottak el, többnyire a Word of John Mayall-gyűjtemények. De léteznek rajongóinál sok tucatos kollekciók lemezeiből széltében-hosszában az országban. Művészi hatása olyan nagy, hogy zenekaraiból jó néhány világra szóló tehetségű zeneművész került ki. Akiket egy napon emlegetnek ugyan vele, azonban ők a fehér bluest olyan mélységeiben tolmácsolni, mint a nagy mágus, John Mayall teszi, nem képesek. És biztos, hogy soha nem születik olyan, aki az ő előadói, zeneszerzői kvalitásait elérheti. Hogy érezzék ezt a töméntelen dicséretet azok is, akik más stílust kedvelnek, ugyanígy Edith Piaf, a „szürke veréb” is egyszer létezett, soha többet. A fehér bőrű blueszenészek ját tovább dicsérni nemigen lehet. Kifogynak a méltató szavak. Egyet tehet az ember, meghallgatja játékát, énekét, mert csak így értheti meg igazán John Mayallt. -ik Könyvhét '85 Csibi Istvánné önéletírása Az Európa Könyvkiadó a Nők Lapjával közösen új sorozatot indított. Asszonyi sorsok, a női létezés nagy kérdései: szerelem, házasság, család, gyermekáldás — ez a Femina sorozat könyveinek témája. Az idei könyvhétre megjelent a sorozat első négy kötete. Dea Trier Morch Téli gyerekek; Liv Ullmann Változások; Henry James Maise tudja című kötete mellett megjelentette Csibi Istvánné Siklódi Marika önéletírását. A könyv címe: Pontot, vesszőt nem ismerek ... A szerzőt Horváth Arany fedezte föl egyik, erdélyi utazása alkalmával. Csibi Istvánné Orotván él, a Gyergyói-medencében. 1975-ben találkozott először az adatközlővel, aki visszaemlékezését egy kockás füzetbe írta le, megörökítve életének minden fontosabb állomását, rögzítve magát a történelmet. Történeteiben akad kellő önirónia, vidámság, de mindenekelőtt a küzdelem, a küszködés jellemzi írásának minden sorát. A tényközlő irodalom napjainkban ismét virágkorát éli. A dokumentumokra, a vallomásokkal hitelesített szavakra kíváncsiak az olvasók. Talán ezért is olyan nagy manapság a dokumentumfilmek becsülete, a dokumentumírások hitele. Gazdag emlékeket őriz az első világháborúról, falujának sorsáról, az emberi magatartásról, talán ezért is válhatott írása olyan egyszerűen ünnepivé és meghitté. Megpróbáltatásai révén más sorsok történeteire is ráismertünk. A Benedek Elek földjéről való asszonyi sors nagy indulatú sorokat rejteget, még akkor is, ha írója megjegyzi „pontot, vesszőt nem ismerek” — ám rögtön hozzá is teszi, „de a szó mind igaz!” Csibi Istvánné 1902. január 21-én született Gyergyóditróban. „Édesapámat Siklódi Péter tornának hívták, édesanyámat Simon Linónak.” Csak azért idézem e mondatot a szerző tollából, hogy a nyelv szépségre, a nyelvi leleményekre irányítsam a figyelmet. Valami ősi mélységű archaizmus munkál a sorok mélyén, és teszi megrendítő élménnyé a jól megírt önvallomást. A szószedetből azt is megtudhatja az olvasó, hogy a gárgyús kút — kerekes kút, a makus — akaratos, makacs, a szarvazat — tetőszerkezet. Csibi Istvánné mondatfűzésén, mondatainak, szavainak szépségén tűnődve rágja át magát az ember, közben minduntalan a magyar nyelv szépségére gondol, és a népi, kultúra mindenhatóságára. Megtermékenyítő gazdagságára. A kötet nagy erénye, hogy számos népdal és néprajzi elem is átszövi a máskülönben drámai történetet, a szerző életének leírását. Megismerkedhetünk a vőfélyversekkel, a lakodalommal, az aratókalákák ünnepi eseményével. És összegzésben, bölcsességében sem szenved hiányt a kötet: „Mert én már csak azt hagyhatom hátra: minden ember saját maga építi meg a jó hírnevét. Azt senki más nem tudja se fölemelni, se lealázni. Az ember maga hordja az alkotást, így aztán csak az ember alkotása marad meg még a havason is, ahol a szél, a hó, a fagy küzd az ember alkotásával.” Pr. Z. CSÜTÖRTÖK, 1985. JÚNIUS 6.