Csongrád Megyei Hírlap, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! vásárhelyi kiadás­­ AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta Intenzív sütőipari fejlesztések A Tisza Füszért erőfeszítései a lakosság jobb ellátásáért A megyei sütőipari, valamint a Tisza Füszért Válla­lat munkájának értékelése került a megyei tanács végre­hajtó bizottsága elé a tegnap megtartott ülésen, melyet Petrik István, a tanács elnökének általános helyettese ve­zetett. Az előbbinél a fejlesztésekről, a hetedik ötéves terv időarányos teljesítéséről szóló beszámolót, az utóbbi­nál pedig a kereskedelmi ellátást elemző tájékoztatót vi­tatta meg és fogadta el a testület. Emellett ugyancsak tá­jékoztatót hallgatott meg a megye úthálózatának a hetedik ötéves tervidőszakban megvalósítandó fenntartási felada­tairól, s a szokáshoz híven, több előterjesztés felől döntött. A megyei sütőipari vál­lalat az elmúlt tervidőszak­ban intenzív műszaki fej­lesztést hajtott végre, sok kis hagyományos, korszerűt­len, kézi munkán alapuló üzemet számoltak fel, mo­dern kenyérgyárat építettek. Hatékonyan használták fel a kapott tanácsi támogatást, a beruházások határidőben és az előirányzott költsége**­­ken belül valósultak meg. Csongrádon új kenyérgyár, Szentesen felújított, Vásár­helyen pedig alkatrészrak­tárral bővített gyár javítot­ta az ellátás biztonságát. Makón is megkezdődött a rekonstrukció előkészítése, e munka befejezésének várha­tó időpontja 1988 novembe­re. Természetesen az emlí­tettek mellett számos ki-­sebb-nagyobb korszerűsíté­­seket is végrehajtott a vál­lalat gyáraiban, üzemeiben. Ez azonban nem járt együtt a termékek minőségének javulásával, részben azért, mert a nagyüzemi technoló­gia sajnos jellegtelenné te­szi a sütőipari termékek ízét, részben pedig jelentős a szakmunkáshiány a válla­latnál, s végül nem mindig megfelelő a jó minőségre való törekvés sem. A me­gyében működő két sütő­ipari vállalat — a megyei és a szegedi — a választék bővítésére együttműködési megállapodást kötött, ame­lyet az eddigieknél szoro­sabbá, gyümölcsözőbbé kell tenni. A végrehajtó bizottság határozatában megjelölte a sütőipari vállalat feladatait, elsősorban a termékek mi­nőségének javítását, az idő­beni szállításokat, a ter­mékszerkezet korszerűsíté­sét, a választék bővítését szorgalmazta. Sort kell ke­ríteni az időközben műsza­kilag leromlott vásárhelyi gyár rekonstrukciójának előkészítésére, a kisüzemek további gépesítésére. * A Tisza Füszért Vállalat két megye — Csongrád és Bács-Kiskun — lakosságát látja el: nyolc önálló gaz­dasági egységéből négy üze­mel megyénkben. A hatodik ötéves áruforgalmi tervét teljesítette, biztosította az alapvető élelmiszerekből a kiegyensúlyozott ellátást, az élvezeti cikkekből, vegyi árukból, egyéb vegyesipari cikkekből az átlagosnál di­namikusabb forgalmat bo­nyolított le. Az országosan jelentkező időszakos áru­hiányt természetesen me­gyénk lakossága is „elszen­vedte", illetve „elszenvedi" ilyen volt az étolaj, a fog­krém, a nagydobozos mosó­por, jelenleg a WC-papír. A vállalat számos intézke­déssel igyekezett megszün­tetni a hiányokat, illetve ■bővíteni a választékot. Élénk határ menti árucserét foly­tat, a külpiaci változások miatt visszaesett jugoszláv és román piac helyett úja­kat keres. A korszerű szál­lítási módszerek fejlesztésé­ben csak szerény mérték­ben tudtak előbbre lépni. Az élesedő versenyben nagy gondot fordítanak a piaci pozíció megtartására. A füszért profiljába tarto­zó árukból a vállalat a me­gyei szükséglet 84 százalé­kát elégíti ki. Az árufoga­dás és a kiszolgálás javítá­sára az elmúlt években foly­tatta a raktárhálózat kapa­citásának bővítését, színvo­nalának emelését, növelte saját bolthálózatát. A kis­települések ellátását a moz­góboltok segítik. A kapcso­latok bővítése, a vállalat belső szervezetének, irányí­tási rendszerének korszerű­sítése, az új üzemelési for­mák bevezetése ugyancsak a tevékenység jobbítását szolgálta. A végrehajtó bi­zottság elismeréssel szólt a Tisza Füszért Vállalat azon erőfeszítéseiről, amelyeket a kemény tél okozta gondok közepette tettek, hogy mi­nél zavartalanabb legyen az ellátás. A testület megálla­pította azt is, hogy a még jobb munka érdekében a vállalatnak az eddigieknél differenciáltabb árukínála­tot kell nyújtani, különös tekintettel az alapvető és olcsó árucikkekre. Célszerű a feladatok meghatározásá­ban és elvégzésében hosz­­szabb távon gondolkodni. A kistelepülések igény szerinti ellátása, a kiskereskedelmi szervekkel kialakult kap­csolat erősítése, a raktárhá­lózat korszerűsítése, a fo­gyasztói érdekvédelem, a kereskedelmi munka kultu­ráltsága a legfontosabb ten­nivalója a vállalatnak a következő időszakban. * Bár az idő lassan — re­mélhetőleg — önmaga meg­oldja az idő okozta gondo­kat (legalábbis ezekben a napokban olvad a jég), az úthálózatról szóló tájékoz­tató kapcsán a testület több tagja szóvá tette a januári „hóhelyzetet", pontosabban azt, hogy Szegeden az uta­kat, járdákat nem, vagy csak alig takarították. Az e kérdésben érintett vállala­tok a mulasztásukról most folyik vizsgálat — nem ke­rülhetik el a felelősségre­­vonást. Az érem másik ol­dala azonban az, hogy a maga portáján minden vál­lalat, intézmény dolgozói, vagy éppen a lakosság, írott vagy íratlan szabály értel­mében köteles lett volna el­takarítani időben a havat. A végrehajtó bizottság el­marasztalta a Szegedi In­gatlankezelő Vállalatot és a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatot, amiért a nehéz időszakban nem teljesítették feladatukat. H. K. Nemesítők feladat­egyeztetése Az országban több me­zőgazdasági kutatóintézet foglalkozik a gabonater­mesztéssel kapcsolatos ne­­mesítési, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási felada­tokkal. Így a Martonvásá­­ri Kutató Intézet és a Sze­gedi GKI is. Ma és holnap a két nagy hírű tudomá­nyos bázis gabonanemesí­­tői tárgyalják meg s egyez­tetik a jövőbeni tudomá­nyos feladatokat, a terme­léstechnológia színterének közös teendőit Szegeden, a GKI székházában. Emlék­hangverseny Kardos Pál Liszt-díjas karnagy születésének 60. évfordulóján emlékhang­versenyt rendeznek Szege­den, a József Attila Tudo­mányegyetem aulájában. A február 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődő koncerten Szendrei János, a Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola főigazgatója mond bevezetőt. A hang­versenyen fellép a Kistele­ki II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola énekkara, a Szolnoki Tisza-parti Gim­názium Kodály kórusa, a Szegedi I. Sz. Rókusi Ál­talános Iskola kicsinyek kórusa, a Salgótarjáni Bo­lyai János Gimnázium ve­gyes kara és leánykara, a miskolci Bartók kórus, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola II. számú női ka­ra, valamint a szegedi Bar­tók kórus. A kórusok egyebek mel­lett Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kocsár Miklós, Bárdos Lajos, Schumann, Britten, Palestrina és Haydn műveit szólaltatják meg. Az emlékhangverseny zárásaként a kórusokból alakult összkar előadásá­ban Kodály Zoltán—Ber­zsenyi Dániel Magyarok­hoz című műve csendül fel. Vezényel: Rozgonyi Éva. Kisiparosok fóruma A Kiosz szentesi alap­szervezetének vezetősége fórumot rendez a helybeli kisiparosok részére, ahol a város vezetői válaszolnak a feltett kérdésekre. Így részt vesz a fórumon Labádi Sándor, a városi pártbi­zottság első titkára, Dóczi Gábor, a városi tanács el­nöke, Mag Pál Szentes or­szággyűlési képviselője, Polyvásné Sirián Piroska, a Kiosz megyei megbízott titkára és Hering Ferenc, a HNF szentesi városi bi­zottságának titkára. A kis­iparosok számára első íz­ben megrendezett gazda­ság- és várospolitikai fó­ruma iránt máris nagy az érdeklődés. A rendezvény február 16-án, hétfőn 17 órakor kezdődik Szentesen, a helybeli Kiosz-alapszer­­vezet Arany János utcai székházában. Jön a Rajkó­zenekar Makó vendége lesz feb­ruár 12-én, csütörtökön a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével kitüntetett KISZ Központi Művész­együttes Rajkó zenekara, valamint több énekes és táncos szólistáját Az 1950- ben alakult zenekar fő jel­legzetessége, hogy minden egyes tagja cigány szárma­zású. E sajátságuk egye­dülálló Közép-Európában. A földkerekség valamennyi kontinensét bejárt nép­szerű együttes zenei reper­toárja a cigányfolklórból, valamint klasszikus feldol­gozásokból építkezik. A rendezvény este 6 órakor kezdődik a művelődési köz­pont nagytermében. Hírek a megyéből Csökkenő piacforgalom A vásárhelyi városi ta­nács vb termelés-, ellátás­felügyeleti osztályának tá­jékoztatása szerint a sza­badpiaci forgalom több mint 40 százalékkal ma­radt el a tavaly ilyenkor­­vizsgált időszaktól. Mivel kevesebb terméket vittek piacra, az átlagárak 18 szá­zalékkal emelkedtek. A fel­hozatal visszaesése szinte valamennyi termékcsoport­nál tapasztalható volt. Igen magas áron kelt el a fokhagyma, a mák és a petrezselyemgyökér. ^­­ 44. évfolyam, 1­35. szám ★ 1987. február 11., szerda ★ * ára­ , 1,80 forint Ii mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Csongrádon Az idén ,30. alkalommal rendezik meg a mezőgaz­dasági könyvhónapot, amely­nek megyei megnyitójára tegnap délután került sor a csongrádi ifjúsági házban. A jelenlévő szakembereket, óraezredeket Fü­leki István, a megyei tanács vb mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes veze­tője köszöntötte. Ünnepi be­szédében megállapította, hogy a könyvhónap jó al­kalom a mezőgazdaság ered­ményeinek számbavételére. A megye nagyüzemeiben 3—3,5 százalékkal emelke­dett a termelés, ezen belül a növénytermesztés mutatói alakultak kedvezően. A zöldségkínálat jól igazodott a piaci igényekhez, a szőlő­telepítés is a terveknek megfelelően alakult. Kedve­zőnek ítélte meg, hogy a különböző intézkedések ha­tására megállt a sertésállo­mány csökkenése. Ezzel szemben nem tapasztalható a juhászatban az állomány növekedése. Az elmúlt év­ben számos településen ke­rült sor fejlesztésekre, így a tehenészeti telepek re­konstrukciójára, a termál­­energia további hasznosítá­sára a mezőgazdaságban. Megkezdődött a homoki víz­tározók építése is. Az ered­ményes gazdálkodásnak kö­szönhetően a legtöbb mező­­gazdasági üzem jövedelme magasabb volt, mint az elő­ző évben. Az idei feladatokról szól­val elmondta, hogy a ter­melés 3—3,5 százalékos nö­velése a cél. A növényter­mesztés szerkezetében olyan változtatásokra van szükség, amelyek jobban követik a világpiaci igényeket. Felhív­ta a szakemberek figyelmét a tudományos eredmények és a számítástechnika még következetesebb alkalma­zására. A könyvhónappal össze­függésben megemlítette, hogy a Mezőgazdasági Kiadó 30, a társkiadók 22 művet jelentettek meg. Az érdek­lődés középpontjában a bio­füzetek vannak, amelyeknek most újabb öt példánya lá­tott napvilágot. Hiányoznak viszont a kistermelők szak­mai ismereteit bővítő, szép kivitelű kézikönyvek. Kü­lönböző agrokémiai, növény­termesztési témakörökben 11 rendezvény lesz a következő időszakban a megyében levő könyvtárak szervezésében. A továbbiakban Ilovai Zoltán, a megyei növény­védő állomás főmérnöke be­szélt arról, hogy mit kell tudni a vegyszeres növény­­védelemről. Egyebek között kitért arra, hogy a zöldség­gyümölcs jelentős hányadát a kiskertekben termelik. Éppen ezért a növényvéde­lem területén át kell szer­vezni a szabályozórendszert oly módon, hogy a nagy ha­tású vegyi anyagok a kis­­árutermelést is szolgálják. Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet a szakértelemre, a szerek helyes alkalmazására. Hangsúlyozta, hogy a jövő­ben környezetkímélő és a bajokat megelőző növényvé­delmet kell folytatni. Szólt arról is, hogy a biotechno­lógia nemcsak a növényi nemesítésben, hanem a nö­vényvédelemben is egyre in­kább kiszélesedik. Végül leszögezte: a nagyüzemek és a kisgazdaságok együtte­sen alkotják meg a mező­gazdasági termelés szerves egységét. Az ünnepi alkalomra szakkönyvkiállítás is nyílt az ifjúsági ház előcsarno­kában, ahol megvásárolhat­ták a legújabb kiadványo­kat. (Fotó: Pintér József) B. I. Országos értekezlet a MÉM-ben Országos értekezletet tar­tottak kedden a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban a megyei ta­nácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályvezetői rész­vételével. Villányi Miklós ál­lamtitkár bevezetője után a minisztérium illetékes fő­osztályvezetői adtak tájékoz­tatást az esztendő eddig el­telt időszakának tapasztala­tairól, és egyebek között az eladósodott mezőgazdasági nagyüzemek terheinek eny­hítésére hozott intézkedések­ről, tudnivalókról. Az élelmiszer-gazdaság az 1987-re szóló termeltetési szerződések állása szerint az idén is lehetővé teszi a la­kosság megszokott, jó szín­vonalú ellátását. A vágóser­tés-felvásárlást azonban az utóbbi időben nem kívánatos jelenségek zavarják; jó né­hány közvetítő indokolatla­nul kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe, s — nyeresé­gük biztosítására — önké­nyesen emelték a felvásárlá­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next