Csongrád Megyei Hírlap, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

­HÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! vásárhelyi kiadás AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 44. évfolyam, 51. szám ★ 1087. március 2., hétfő ★ ára: 1,80 forint rr.—:— /■C. varos Ul hír Szentes TISZA SLÁGERBOLT Mintabolt létrehozását tervezi a Tisza Füszért Szentesen, a József Attila utcában, az autóbusz-pá­lyaudvarral szemben. Az üzletben import ruházati cikkeket, különleges élel­miszereket, ajándékárukat kínálnak majd a vásárlók­nak. A reprezentatív bolt megnyitását az első félév végére tervezi a vállalat. Csongrád VÁROSKÖRNYÉKI tanácskozások A hetek óta tartó város­környéki tanácskozások utolsó két rendezvényére kerül sor hétfőn fél 6 órai kezdettel, két helyszínen. A Sághy Mihály Ipari Szakközépiskolában Mol­nár József tanácselnök, a Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet pince­klubjában Fekete István­­ tanácselnök-helyettes lesz az előadó. Vásárhely JÖVEDELEM­ÉRDEKELTSÉGŰ ÜZLETEK A Delta Kereskedelmi Vállalat 1983-ban alakítot­ta át első boltját jövede­­lemérdekeltségűvé. A me­gyében az egyik legna­gyobb — 86 üzletet üze­meltető — cég idén már 65 kereskedelmi egységét üzemelteti ilyen módon: Vásárhelyen 13-at, Makón 11-et, Szentesen 10-et, Csongrádon egyet és Sze­geden 31-et. Ezek jelentő­sen hozzájárultak a Delta forgalmának növekedésé­hez. Szeged „HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK A BÉKÉÉRT” A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának székházában, Bu­dapesten kiállítás nyílt a tavaly meghirdetett „Hal­lássérült gyermekek a­ bé­kéért" című nemzetközi pályázat anyagából. A ki­állítottak között szerepel a szegedi kisfiú, a 6 éves Berkes Mihály „Kirándu­lás” című, monotípia tech­nikával készült rajza is, melyet a zsűri dicséretben részesített. A pályázatra Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia hallássérült gyerekei küldték el rajzai­kat. A kiállítást a Gyer­mekalkotások Galériája rendezte a Hallássérültek Országos Szövetsége meg­bízásából. Makó AZ MHSZ TERVEIBŐL Az MHSZ városi vezető­sége idei feladattervében szerepel többek között, hogy a hagyományok ápo­lása érdekében folytatják Makón a szövetség életét bemutató tárgyi emlékek gyűjtését, élménybeszámo­lókat terveznek a klubok­ban és a szaktanfolyamo­kon. Elhatározták továbbá, hogy még az idén egy vá­rosi és egy városkörnyéki MHSZ-klub felveszi majd a térségben élt munkás­­mozgalmi hős nevét. Változó társadalom, változó igények Megtartotta küldöttértekezletét a TIT megyei szervezete A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat legutóbbi, 1992-es küldöttgyűlése fontos feladatként jelölte meg a lakosság politikai, szakmai és általános műveltségének további gyarapítását, társadalomismeretének bővítését, a szükségletekhez és igényekhez jobban alkalmazkodó, min­dennapjaink kulturáltságát, az emberek életmódját ala­kító ismeretterjesztést. A tennivalók között kiemelt hang­súlyt kapott a társulat értelmiségszervező funkcióinak erősítése, partnerkapcsolatainak gazdagítása, és hatéko­nyabb, vállalkozóbb szellemű gazdálkodása. Egyebek mellett e feladatok teljesítéséről is beszámoltak a TIT megyei szervezetének IX. küldöttértekezletén szombaton, Szegeden, a megyei tanács Oktatási és Továbbképzési In­tézetében. A jelentős fórumon — amelyen részt vett Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Sípos Ala­dár akadémikus, a TIT Országos Szervezetének alelnöke, és Antal András, az országos szervezet titkára — száz­hatvan küldött képviselte megyénk ezerhatszázra tehető TIT-tagságát. Az utóbbi öt esztendő munkáját összegző tanácskozást Szabó G. László, a megyei tanács elnökhe­lyettese, a TIT megyei szervezetének alelnöke nyitotta meg. A küldöttek már korábban kézhez kapták azt az írásos beszámolót, amelyet vitára bocsátottak a tanácskozáson. A beszámoló kitér azokra a társadalmi, gazdasági folya­matokra,­ körülményekre, amelyek az utóbbi öt esz­tendőben meghatározták a megyei szervezet tevékeny­ségét. Megállapítja, hogy — noha a feltételek nem min­dig voltak kedvezőek — az ismeretterjesztés hatóköre valamennyi területen jelen­tős­ mértékben bővült. Első­sorban a gazdasági építő­munka korszerűsítése, a technikai fejlődés, a külke­reskedelmi kapcsolatok meg­élénkülése indokolja a tan­folyamok iránti megnöveke­dett érdeklődést. (Az elmúlt öt esztendőben — átlagosan — több mint tizenegyezer hallgatója volt a TIT kü­lönböző tanfolyamainak.) Mindemellett sem vesztették el közönségüket a hagyomá­nyos ismeretterjesztő elő­adások. (Öt év ismeretszer­zésre fordított óráinak át­laga csaknem 65 ezer.) Tartalmát tekintve az is­meretterjesztés igyekezett a korszerű követelményekhez, korunk műveltségeszményé­hez alkalmazkodni. A vál­tozó társadalmi, gazdasági környezettel való lépéstar­tás, a praktikus, gyorsan, közvetlenül hasznosítható tu­dás igénye legerőteljesebben a természettudományos is­meretterjesztésben jelentke­zett. Az ismeretterjesztés ered­ményességét, hatékonyságát nagymértékben befolyásolta az elavult technikai felsze­reltség, a korszerű szemlél­tetőeszközök hiánya. Ugyan­akkor örvendetes, hogy gaz­dasági okok miatt nem szo­rult háttérbe a társulat könyvkiadói tevékenysége. A hagyományos előadáso­kat egyre inkább felváltják a kisebb közösségek szá­mára szervezett vitaindító beszélgetések, klubestek. Nö­vekedett az érdeklődés a tematikailag összefüggő so­rozatok, szabadegyetemek iránt is. Kedvelt időtöltés­nek bizonyultak a TIT szer­vezte országjárások, vala­mint új elemekkel gazda­(Folytatás a 3. oldalon.) Az elmúlt év őszén feje­ződött be a Vásárhelyi rákóczi Tsz tápéi húsüze­­mének átalakítása, s a téli hónapok az új berendezések műszaki vizsgáját is jelen­tették. Most már minden üzemszervezési, technológiai finomításon túl van a kö­zépüzemnek számító komp­lex húsfeldolgozó. Arra a kérdésre, hogy mit hozott a megye fogyasztó­közönségének a 20 millió fo­rint beruházást igénylő re­konstrukció, Ács Imre üzem­vezető adta meg a választ. Mégpedig 50 százalékkal nö­vekedett a napi termelés és egy műszakban 80 hízott ser­tés kerül a „böllérbicska” alá. Másrészt az úgynevezett magas pályán szalagrend­­szerűen dolgozzák fel a vá­góállatokat, és ezzel gépesí­tették az anyagmozgatást. A hatékonyság növelésével párhuzamban magasabb ke­resethez jut a munkásgárda. Azt viszont Duba István üzemi állatorvos tette hozzá, hogy javult az élelmiszer­higiéniai ellenőrzés szintje is. Az egész műszak során a termelés teljes keresztmet­szetében figyelemmel kísérik az egészségügyi előírások be­tartását. A tápéi húsfeldolgozóból a megye minden részébe jut házias fűszerezésű friss hen­tesáru. Hetenként 30 tonna tőkehús, comb, oldalas és egyéb csontoshús, továbbá 3 tonna, a Kiváló Áruk Fóru­mának emblémájával kitün­tetett úgynevezett juhbeles virsli, továbbá párizsi és rendelés szerint rizseshurka, sütőkolbász, disznósajt, sült erdélyi­, paprikás és császár­­szalonna, valamint tepertő kerül a kiskereskedelembe. Sajnos az olcsó, ízes tepertő iránt alig van kereslet s így, a fehérjefeldolgozó üzem vi­szi el kilónként néhány fo­rintért. Most a húsvétra, az ünnepi ellátásra külön ké­szülnek, pácolják a nagy kádakban, majd ezt követő­en felfüstölik a sonkát mint­egy 40 tonna mennyiségben. A heti „menetrend,, sze­rint szombaton is tartanak műszakot, hogy hétfő reggel indulhasson a három saját hűtőkocsi a megrendelőkhöz. Megközelítően 60 kereske­delmi egységgel, a szegedi és a megyei élelmiszerkeres­kedelmi vállalatokkal, a Zöl­dért bolthálózatával, az áfészüzletekkel, a szegedi városellátóval állnak kap­csolatban. Egyedül a Zöldért ABC üzletek hetenként 4 tonna árut kapnak Tápéról. A megyeszékhely ellátásának javításáról a választék bőví­téséről a szegedi Dél-Tisza Menti Áfész gondoskodik, szintén a tápéi kínálatból. A termékek 30 százaléka ol­csó áru. A jövőben tovább növelik a nagyobb feldol­go­­zottságú töltelékáruk ará­nyát. Ez évre 130 millió fo­rint a forgalmi terv. Teljes a termelési kereszt­metszet a tápéi húsfeldolgo­zóban: szintén a tápéi szö­vetkezeti sertéstelep adja a vágóállatokat évi 23-24 ezer sertés „átirányításával”. A minőség a Kahyb fajta alapján garantált. Vásárhely ellátásában viszont a kór­házzal szembeni saját áru­dával segítene be. A jövőben tovább bővítik a saját termelési kereszt­met­szetet, mert bevezetik a vér­zselé gyártását. Kapcsolatba léptek a Budapesti Kertésze­ti Egyetem Szegedi Élelmi­­szeripari Karának kutatóival és egy találmányt haszno­sítva állítják majd elő a táp­dús vérzselét és a terméket visszajuttatják a saját hizla­lótelepre, az állatok takar­mányozására. T. T. J. * Szombaton másiak, hétfőn szállítás —Átalakítás után a vásárhelyi Rákóczi Tsz tápéi húsüzeme Készülődés a húsvéti ellátásra Az úgynevezett magas pályán szalagrendszerű­­en érkeznek a sertések a gyors kezű hentesek bárdjai alá. Húsosztályozás: itt dől el, hogy a nyersanyag katonás rendben sorjázik ki a parizer a töltő­­sonkaként, tőkehúsként, kolbászként jut majd gépből. (Fotó: Enyedi Zoltán) tovább. Mai számunk tartalmából 2. oldal: Mihail Gorbacsov nyilatkozata: újabb lépés a megegyezés felé - Beigazolódott sejtések ítélet Párizsban — Ebéd a pénztárcában 3. oldal: a KISZ KB ülése - Reális tervezéssel kimagasló eredmények 4. oldal: Don Carlos-bemutató Szegeden - Fiatalok tárlata - Arany Jánosra emlékezve 6. oldal: Sport: Tavaszi rajt a labdarúgó NB I-ben és a területi bajnokságban — Félsikerek vízi- és kézilabdában — Totó 8. oldalt Négyezer csirke a lángokban — Színház a bálban - Időjárási előrejelzés Megkérdeztük...

Next