Csongrád Megyei Hírlap, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!______________________________________________________________________________ Jegít fel vásárhelyi kiadás Tegnap, Budapesten Magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalások Strougalt fogadta Kádár János Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti, és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a vendégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomír Strougalnak, aki ezt követően a repülőtérről szállására, a kormány vendégházába indult. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubomír Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar—csehszlovák kapcsolatok — elsősorban a gazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, az MSZMPPolitikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint Kovács Béla és Ondrej Durej. * Grósz Károly délután díszebédet adott Lubomír Strougal tiszteletére a Parlamentben. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Grósz Károly üdvözölte a vendéget, majd a két ország történelmi múltban gyökerező kapcsolatrendszeréről szólva hangoztatta: — Pártjaink és kormányaink mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak a kapcsolatok fejlesztésének. Azonos elveket és célokat követünk, megegyeznek alapvető érdekeink. Együttműködésünk fontos tényezői a szomszédság, történelmünk egymásba fonódó szálai. Összekötő kapocs a Magyarországon élő szlovák, és a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség is. Népünk nagy érdeklődéssel figyeli a CSKB XVII. kongresszusán elfogadott feladatok végrehajtását, a gazdasági és társadalmi megújulást szolgáló törekvéseket és lépéseket. Meggyőződésünk, hogy azok megvalósítása hozzájárul a szocialista Csehszlovákia további fejlődéséhez. A Minisztertanács elnöke ezután hazánk gazdaságitársadalmi törekvéseit ismertetve rámutatott: a vitathatatlan eredmények mellett hosszabb idő óta feszültségek és ellentmondások kísérik a magyar népgazdaság fejlődését. A konvertibilis valutában fennálló adósságállomány változatlanul növekszik.Az új, versenyképes termékek köre nem bővül a kívánatos mértékben. A termelés minősége, szerkezete lassan fejlődik, elmarad a hazai és a nemzetközi követelményektől. A gazdasági reformfolyamatban — fűzte hozzá — nem tanúsítottunk kellő következetességet, több, gazdaságilag hibás döntés született, miközben a világgazdasági körülmények Magyarország számára továbbra is rendkívül kedvezőtlenül alakulnak. Az MSZMP Központi Bizottsága alapvetően e tényezőket vette figyelembe, amikor az idén júliusban elfogadta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. Jelenleg a legfontosabb feladat, hogy következetesen végrehajtsuk az elhatározott teendőket. Ehhez nyújt segítséget a most készülő kormányprogram. A továbbiakban a magyar —csehszlovák kapcsolatok fejlődésének távlatait értékelve hangsúlyozta: Csehszlovákia hazánk megbízható szövetségese és kiemelkedően fontos partnere. Hazánk érdeke, hogy a jövőben tovább erősödjenek a két ország széles körű kap(Folytatás a 2. oldalon.) Mint a dokumentum megállapítja, az ipari termelés összességében vizsgálva emelkedett. Ez főként az év első három hónapjára érvényes. A félévben 5,6 százalékkal volt nagyobb a termelés volumene, mint a tavalyi hasonlóidőszakban. A foglalkoztatottak száma egy százalékkal csökkent, örvendetes viszont, hogy a termelékenység nőtt: ha az egy foglalkoztatottra jutó termelést vizsgáljuk 6,7 százalékkal, ha az egy órára jutót, akkor 4,1 százalékkal. A nehézipar termelése a tavalyi visszaesés után 8,6 százalékkal, az élelmiszeriparé 4,5-del emelkedett. Minden bizonnyal a szabályozók hatására megnőtt a vállalatok, gyáregységek differenciálódása. Vannak, amelyek jelentősen növelni tudták termelésüket, vannak azonban olyanok is, amelyek még a tavalyit sem tudták elérni. Ha az exportteljesítményeket vizsgáljuk, összességében 4,4 százalékos emelkedést állapíthatunk meg. Ebből nem rubel elszámolású export 25,6 százalékkal (!) nőtt ellentétben a rubel elszámolásával, amely 5,4 százalékkal csökkent a tavalyi évhez viszonyítva. Ez megfelel a tervezetnek. 1987. első félévében megyénk vállalatai, szövetkezetei, összesen közel 500 millió forint nyereséget értek el, ami 40 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Már második éve veszteséges a Hódiköt, ugyancsak mínuszjel került a Délép gazdálkodási eredményei elé. A Hódikötnél a veszteség csökkentése érdekében munkaszervezést hajtottak végre. Igyekeznek a költségeket csökkenteni és két üzemet (a csorvásit és a jánoshalmit eladtak. Megyénkben három ipari vállalat kapott beruházásához világbanki hitelt. Közülük a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát rekonstrukciója volt a legjelentősebb. Ennek befejezési határideje az idei év novembere. Az építőipar, a legnagyobb vállalat, a Délép rossz gazdasági helyzete miatt nem dicsekedhet szép eredményekkel. A vállalatok, szövetkezetek első félévben 15 százalékkal végeztek kevesebb munkát, mint tavaly. A Délép 26 százalékkal, a szövetkezetek 10 százalékkal, a tanácsi vállalatok 2 százalékkal csökkentették termelésüket Folytatódik a munkaerő elvándorlása az építőiparból, a Délépnél például az év első hat hónapjában 16 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint tavaly! A Délépen kívül a Csanádpalotai Építőipari Szövetkezet volt még veszteséges. Módosult megyénk mezőgazdaságának vetésszerkezete. Az őszi árpa területe a kifagyás miatt 9 ezer hektárral csökkent. Ezt ellensúlyozandó a tervezettől eltérően jelentős mennyiségben vetettek tavaszi árpát a gazdaságok. Folytatódott a napraforgó termelésének növekedése, az idén több, mint 21 ezer 500 hektáron vetettek napraforgómagot. Újból virágkorát éli a zöldségtermesztés is, hiszen az idén több mint 14 ezer hektárra került belőle. Utoljára a 70- es évek végén tapasztaltak ilyen zöldségtermesztési kedvet a statisztikusok. Paprikából nagyjából a tavalyihoz hasonló területen ültettek, a vöröshagymáé viszont 27 százalékkal növekedett. Tovább folytatódott az elmúlt évek tendenciája az állattenyésztésben. A szarvasmarhalétszám 3,5 százalékkal csökkent. A sertésállományt vizsgálva viszont a nagyüzemeknél növekedés tapasztalható, a kistermelőknél pedig csökkent a létszám. Változatlanul nagy a termelők baromfi tartási kedve, a tyúkfélék állománya egy év alatt 30 százalékkal nőtt. Csökkent megyénkben — szinte minden területen — a foglalkoztatottak száma. A veszteséges vállalatoknál nagyobb számban lépnek ki a dolgozók, ennek ellenére még mindig nem elég élénk a külső környezeti hatásokra való reagálás. Sajnos szerkezetváltásra megyénk vállalatainál, szövetkezeteinél alig került sor így az ehhez kapcsolódó munkaerőmozgás is várat magára. Egyelőre a gazdálkodó egységek alig igényelnek átképzési támogatást és eddig sehol sem vették igénybe az elhelyezkedési támogatást. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei a tavalyinál kedvezőtlenebbek. Nehezen találnak állást, a gimnáziumokban végzettek, de a vízügyi, erdészeti, művészeti és óvónői szakon végzett szakközépiskolások is. A legtöbb pályakezdőt az építőipar várja. Megfigyelhető, tendencia, hogy a fiúk könynyebben tudnak elhelyezkedni, mint a lányok Tovább „fogy” az építőipar — Nőtt a napraforgó és a zöldségfélék vetésterülete Megyénk első féléve — számokban Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatóságának jelentése megyénk iparának, mezőgazdaságának, valamint nem termelő ágazatainak az év első hat hónapjában elért eredményeiről. Tanévnyitók Hétfőn országszerte megtartották tanévnyitó ünnepségüket az alsó- és középfokú oktatási intézmények: mintegy 3 és fél ezer általános, több mint 580 közép- és 270 szakmunkásképző iskolában rendezték meg az immár hagyományos évnyitókat, hogy kedden, szeptember 1-jén mindenhol megkezdődhessék az oktatás. Az ünnepségeken 150 ezer első osztályos kisdiákot köszönthettek, velük együtt 1 millió 296 ezer gyermek vesz részt az alapfokú oktatásban. A legtöbb diák az idén a 7. osztályokba jár, mintegy 180 ezren tanulnak, ezen az évfolyamon. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban 242 ezer fiatal gyarapítja tudását, míg a szakmunkásképző intézetekbe 180 ezren jelentkeztek. Az új tanév iskolai könyveinek java réze már elhagyta a nyomdákat, s az 1275- féle kiadvány, mintegy 30 millió kötet többsége már az iskolákban várja a diákokat. Azok a tankönyvek, amelyek szép országszerte ember elején nem kelnek el, az évközi árusításra kijelölt boltokban vásárolhatók meg a fővárosban, illetve vidéken a könyvértékesítéssel is foglalkozó Művelt Nép-boltokban és áfész-üzletekben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat szeptember 3- ától 6-áig a városligeti Petőfi Csarnokban tankönyvvásárt rendez, s szeptember 7-étől 25-éig 26 fővárosi boltban árusítanak általános iskolai és gimnáziumi tankönyveket. Az 1987—88-as tanév első féléve 1988. január 31-éig tart. Az iskolák február 5- éig értesítik a tanulókat, illetve szüleiket a diákok első félévi munkájának eredményéről. A téli szünet 1987. december 19- étől 1988. január 3-áig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap tehát december 18., a szünet utáni első tanítási nap január 4- e. A tavaszi szünet 1988. április 2-ától április 10-éig tart majd. Az érettségi írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán 1988. május 16-án kezdődnek. 44. évfolyam, 205. számo 1987. szeptember 1., keddi ára: 1,80 forint Lázár György beszéde a politikai főiskolán Diplomakiosztó és tanévnyitó ünnepséget tartottak hétfőn a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján. Szabó József rektor köszöntötte a végzős nappali és levelező, valamint a tanulmányaikat most kezdő, elsőéves hallgatókat. Mint bejelentette: az új tanévben a nappali tagozaton 67-en, a levelezőkurzuson 185-en kezdik meg tanulmányaikat. Az 1987-88- as oktatási évben a főiskola 4 éves levelező tagozatán 719-en, a 3 éves nappalin 180-an tanulnak. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Lázár György, a párt főtitkárhelyettese üdvözölte az ünnepi esemény résztvevőit. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a világban zajló folyamatokat egyetlen ország sem hagyhatja figyelmen kívül. Az az ország, amelyik nem ismeri fel a változások jelentőségét, vagy csak nagy késéssel kezdi meg az új követelményekhez való alkalmazkodást, menthetetlenül lejjebb kerül a fejlettség rangsorán, kiszorul a nemzetközi munkamegosztás fő áramlataiból, és egy sor társadalmi konfliktussal kerül szembe. Ez a mai kor igazi kihívása, ezzel kell nekünk is szembenézni, erre kell választ adnunk. De nem akármilyen, hanem szocialista választ, amely összhangot teremt társadalmunk humanizmusa és a gazdasági racionalitás szigorú követelményei között. Ez a feladat úgy oldható meg, ha következetesen és ingadozás nélkül végigjárjuk azt az utat, amelyet a XIII. kongresszus elvi útmutatására alapozott ez év júliusi központi bizottsági állásfoglalás, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja jelöl ki — hangsúlyozta. — A kibontakozási program, a kitűzött célok és követelmények társadalmi fogadtatása kedvező — állapította meg Lázár György. — Az országos méretű párbeszédben a megnyilatkozók túlnyomó többsége szerint a párt őszintén, önkritikusan szembenézett a nehézségekkel, a fejlődést gátló tényezőkkel, reális programot adott a stabilizáció és a kibontakozás számára. Voltak és vannak azonban más vélemények is. A vitát tovább folytatva, türelmes és meggyőző szóval, az értelemre és az érzelmekre ható érvekkel azokat is meg kell nyerni a program aktív támogatására, akik ma még bizonytalankodnak. Társadalmi céljaink eléréséhez éppen napjainkban nagy szükség van a politikai tudatformáló munkára. Ahhoz, hogy megőrizhessük szocialista vívmányainkat, teljesebben kihasználhassuk rendszerünk előnyeit, sikerre vigyük termelési szerkezetünk megújítását, leküzdjük a történelmi örökségből és az adottságainkból fakadó hátrányokat, meghaladhassuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét, sok mindent fel kell adni abból, amit megszoktunk, sok mindent meg kell újítanunk — hangsúlyozta a párt főtitkárhelyettese. — Az ilyen helyzetet csak akkor viselik el az emberek, ha meg vannak győződve arról, hogy az átmeneti nehézségek vállalásának van értelme, ha bíznak a párt és a kormány programjának sikerében. Ezért van szükség a korábbinál is aktívabb politikai munkára, a meggyőző szóra, a párt tömegkapcsolatának szüntelen ápolására, szövetségi politikánk állandó erősítésére; olyan közgondolkodás, politikai légkör, közszellem kialakítására, amelyben a helyzetünkből fakadó nehézségek nem a cselekvést bénító, hanem tettekre sarkalló szerepet töltenek be. Mindennek elengedhetetlen feltétele a szocialista demokrácia intézményes továbbfejlesztése. De ez a feltétele annak is, hogy nagyobb teret kapjon az egyének és a tömegek alkotó kezdeményezése, hogy életünk minden területén a hibákat leleplező és elítélő, a jobbra ösztönző közszellem váljon általánossá. A szocialista demokrácia kiteljesítéséhez arra is szükség van, hogy a politikai, a társadalmi és a tömegszervezetek, a választott testületek a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében, egyre nagyobb mértékben igényeljék az emberek közreműködését — hangsúlyozta Lázár György. Végezetül kitért arra, hogy a párt azt várja a politikai főiskola kollektívájától, hatékonyan működjön közre a szocialista építőmunka, a gazdasági-társadalmi kibontakozási program személyi feltételeinek biztosításában. A főiskola úgy veheti ki részét a politikai feladatok teljesítéséből, hogy a valóságból építkező, az új befogadására kész, tudományosan megalapozott marxista szellemiséget és szemléletet alakít ki a különböző tagozatok és továbbképző tanfolyamok résztvevői körében. Megerősíti, megalapozottabbá teszi a szocializmus melletti elkötelezettségüket, segíti felszínre hozni azokat a képességeiket, amelyekre a politikai munkában, a közéletben való helytálláshoz, a magasabb követelmények teljesítéséhez van szükség. Ezt követően Szabó József átnyújtotta a végzős hallgatók diplomáit. Eredményes munkájuk elismeréséül 237-en vehették át a politikatudományi egyetemi diplomát. Tanulmányi munkájuk eredményességét jelzi, hogy közülük 43-an kitűnően, 47-en pedig jelesrendűen végeztek. Harminckilenc diplomadolgozatot gyors publikálásra javasoltak a bírálók, tizenegyet egyetemi doktori eljárásra alkalmasnak minősítettek.