Csongrád Megyei Hírlap, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Amiről már tudunk Hogyan változnak jövőre az árak? Semmi sem aggasztja ma annyira a lakosságot, mint a jövő évre várható infláció. Az 1988-ra tervezett áremelkedés mértéke messze a legmagasabb a forint megteremtése, tehát 1946 óta, nemcsak a tervezett, hanem a bekövetkezett éves inflációs rátákhoz képest is. A terv kiszivárgása, majd bejelentése alaposan megzavarta a piacot, értve ez alatt mind az áruk piacát, mind a pénzpiacot. Már a nyáron feltűnően emelkedni kezdett a kiskereskedelmi forgalom, az Országgyűlés őszi ülésszaka után pedig ez olyan mértéket öltött, amit okkal nevezünk felvásárlási láznak. A pénzügyi kormányzat — látva, hogy sokan kiveszik a bankból megtakarított pénzüket — különféle kamatprémiumokkal igyekszik mérsékelni a nyugtalanságot. Miután az értékpapírok piaca ismegingott — többen akartak kötvényt eladni, mint venni, esni kezdett a lakossági kötvények árfolyama, és a forgalmazóknál készletek halmozódtak fel — a Budapest Bank felszólította a kötvénykibocsátókat különféle piacmentő akciókra. Eddig 19-féle kötvényre ajánlottak fel a kibocsátók kamatprémiumot 1988-ra, vagyis toldották meg a jövő évi, átlag 11 százalékos kamatot 1,4 százalékos prémiummal. Több száz árucikknél Mindezek a bonyodalmak mérsékeltebbek lennének, ha a lakosság egyértelmű tájékoztatást kaphatna arról, hogy mely fogyasztási cikkek ára milyen mértékben emelkedik. Az árhatóságok azonban egyelőre nemigen nyilatkoznak, mondván, hogy még javában folyik az árak alakítása. Az információ hiánya azonban ésszerűtlen lépésekre is készteti a fogyasztókat, amire a legjellemzőbb példa a televíziós készülékek iránt fellángolt kereslet. Miután a színes készülékek hiánya általánossá vált, és árukat alaposan megemelte az eladóknak juttatott csúszópénz, csak ezután vált ismertté, hogy a magyar gyártmányú készülékek ára előreláthatóan nem is fog emelkedni. A napokban megjelent a Magyar Közlöny 52. száma, benne a belkereskedelmi miniszter rendelete több száz árucsoport jövő évi induló árának képzéséről. Jobb forrás hiányában most erre támaszkodva igyekszünk tájékoztatást adni a várható tendenciákról. A rendelet mellékletéből kitűnik, hogy január elsején nem változik egyebek között a szén, a benzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a PB- gáz, a pörkölt kávé, a palackozott bor, a só, a tea ára. Olcsóbb lesz például a szemüveglencse, a szemüvegkeret, az autóabroncs-köpeny, az egészségügyi gumiáru, a sportszer, a gyapjúfonal, a pamutszövet, a rövidáru, a vatta, a tampon. A termékek egy körénél változatlan marad a hazai gyártmányú és a szocialista importból származó választékok ára, növekszik viszont a tőkés behozatalból származóké. Ez mondható el egyebek között a csokoládéról, a palackozott sörről, a cigarettáról. Csak a magyar gyártmány ára marad változatlan, például a kerékpárok, a háztartási elektromos fűtő- és hűtőkészülékek, főző- és sütőkészülékek, a porszívók, a kávéőrlők, a turmixgépek, a rádiók, a televíziók, a lemezjátszók, a magnetofonok esetében; ezek importált típusai drágulnak. Csak néhány százalékkal emelkedik a bútorok, a fényforrások, a festékek, a játékok, a készételek, a gyorsfagyasztott ételkonzervek ára, ennél nagyobb, 10 százalékot meghaladó mértékben drágul például a mész, a betontermék, a villanytűzhely, a mosógép, az autószifon és habszifon patron, a tanszer, az irodaszer, a cukorka, a kakaópor Jelentős szóródások Ám a főbb cikkcsoportokon belül is szóródást jelez a rendelet mellékleteként kibocsátott táblázat, mert míg a bútorok átlagos áremelkedése 10 százalék alatti, addig a gyermekbútorok 35—45 százalékkal drágulnak. Sőt, azokon belül a gyermekágy, az etetőszék ára a jelenleginek háromszorosa is lehet. Míg a hazai gyártmányú tanszerek átlagosan 19 százalékkal lesznek drágábbak, addig az iskolai rajztáblák ára a jelenleginek négy és félszeresére ugrik. Rendkívül nagymértékű áremelés várható néhány csecsemő- és gyermekruházati cikknél, függetlenül attól, hogy hazai vagy importtermékről van szó. A közzétett táblázatból úgy tűnik, hogy a pelenkázónadrág és a szövött pamut csecsemőruházat ára megkétszereződik, és majdnem ilyen mértékben drágul a bébi- és gyerekcipő, a hasonló méretű csizma, papucs. A gyermekruhák közül a pamut alsóruhák áremelkedése várhatóan 16 százalék körüli lesz, ennél egy árnyalattal kisebb a pamut alapú gyermek felsőruházati cikkeké. Ezzel szemben a felnőttméretű ruházati cikkek ára esetleg csökken, vagy alig változik. Míg az öblítőszerek 6—20 százalékkal, a tisztítószerek 5—14 százalékkal drágulnak, addig a kozmetikai és testápolási cikkek ára 4—5 százalékkal csökken, kivéve a tőkés importból származókat, amelyeknél 3 százalékos áremelkedést jelez a táblázat. Mindezek az árváltozások a hatóságilag megállapított árindexekből következnek, vagyis abból a szorzószámból, amellyel a vállalatok a jövő januári árakat képezhetik az idei november másodiki árak alapján. Hozzá kell azonban tenni, hogy az így képzett árakat az állami és a szövetkezeti kereskedelem csak a jövő év első negyedének végéig köteles tartani, utána ezeket az árakat a piaci viszonyoktól függően módosíthatja. Tekintve, hogy az év elején a kereslet biztosan jelentősen csökken, elképzelhető, hogy a vállalatok, a szövetkezetek áprilistól sem emelik, sőt, valószínűleg csökkentik a szabad árakat. Kontra ár-ár spirál Mindez nem vonatkozik a hatósági árakra, amelyekről egyelőre nem sikerült részletesebb információhoz jutni ; ezek kidolgozása sem fejeződött be. Annyit lehet tudni, hogy a hatósági áras termékek köre jelentősen szűkül, és a legszükségesebb alapvető termékekre korlátozódik. Jelenleg a kiskereskedelmi forgalom mintegy 38—40 százalékát alkotják a hatósági áras cikkek; ez az arány a számítások szerint jövőre 20—22 százalékra mérséklődik. Az árváltozások — jobbára áremelkedések — közvetlen oka az általános forgalmi adó bevezetése, valójában azonban az adó csak eszköz. A gazdaságpolitika célja, hogy a korábbi ráfordításarányos árakat értékarányos árakkal helyettesítse, ha nem is most egyszerre, de fokozatosan. Azok az árak ugyanis, amelyek elismerik a ráfordítás — a termelés, a forgalmazás — minden költségét, nem ösztönöznek a költségek leszorítására, és rosszul orientálják mind a felhasználókat, mind a fogyasztókat. Más kérdés, hogy az árreform bevezetése megkövetelné a bérreformot is — ami alatt az ésszerűbb bérarányokat, és a vállalatok bérmegállapítási szabadságát értjük —, ami, mint ismeretes, a jövő évre marad. E két reform időbeni elválasztása az, ami igazán és okkal aggasztja a közvéleményt. A pénzügyi kormányzatot pedig inkább az, hogy vajon képes lesz-e kézben tartani az árakat, vagy netán beindul egy olyan öngerjesztő folyamat, amit a közgazdászok ár-árspirálnak neveznek. A kétszámjegyű inflációnál ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem emelnek árat, veszteséget szenvednek, tehát mindenki legalább az átlagos inflációt akarja követni. Ha ezt a törekvést a kormányzat nem képes visszafogni, akkor megalapozatlan drágulás következik be, ami tovább gyűrűzve a gazdaságban újabb áremeléseket indít el. Ma még nem látható, hogy elkerülhető lesz-e ez a veszély. G. ZS. Magyar-HDK gazdasági tárgyalások Hétfőn Budapesten rendezték meg a magyar NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 25. ülésszakát. Az ülésszakon értékelték az MSZMP főtitkárának és az MSZEP KB főtitkárának 1985. októberi találkozóján aláírt a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programja végrehajtásának helyzetét. Megállapították, hogy előreléptek a műszaki-tudományos együttműködésben, a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció területén, a kombinátok, vállalatok és intézetek közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítésében. Szükségesnek tartották a hagyományos termelési kapcsolatok erősítését, a meglevő gyártásszakosítási szerződések és kooperációk folytatását. A bizottság határozatának megfelelően eddig 37 szerződést hoztaklétre, illetve hosszabbítottak meg. Számos területen — így például a robottechnikában, az automatizált rugalmas gyártórendszerek kifejlesztésében, a biotechnológiában — folytatódik az új együttműködési lehetőségek megvalósítását szolgáló intézkedések kimunkálása. Mindkét népgazdaságban jelentős eredményeket értek el az energia- és anyagfelhasználás csökkentésében, új technológiák bevezetésében, a mezőgazdaságban új növényfajták nemesítésében, és a konvertibilis import kiváltásában. A bizottság a Magyarország és az NDK közötti, 1986—90-es évekre kiterjedő műszaki-tudományos együttműködés kiválasztott súlypontjait tartalmazó programot értékelve megállapította, hogy a munkatervben rögzített feladatokat tervszerűen végrehajtották, az egyes témákban megvalósított együttműködés elősegítette a műszakitudományos eredmények kibővített cseréjét. Egyetértettek abban, hogy a termelés korszerűsítése, mindkét népgazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának növelése érdekében fokozottan ki kell használni a két országban meglevő műszaki-tudományos potenciált, a kutatási és fejlesztési eredményeket. . A bizottság foglalkozott a nehézgép- és berendezésgyártás terén megvalósuló együttműködés kérdésével, és megállapította, hogy a gazdálkodó szervezetek között mindkét ország számára gyümölcsöző közvetlen kapcsolatok alakultak ki. Megbízták a bizottság munkaszerveit, hogy folytassák az együttműködést, elsősorban a szerelvények, a hidraulikus berendezések, valamint az építő- és építőanyag-előálllító gépek gyártása területén. A kétoldalú árucsere-forgalom idei alakulását értékelve hangsúlyozták, hogy mindkét félnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy az 1987. évi szerződések teljesítésének üteme gyorsuljon és az év végéig az éves , jegyzőkönyv előirányzatainak megfelelő nagyságrend a kiegyensúlyozott forgalom valósuljon meg. Egyúttal intézkedéseket határoztak el a megállapodásban rögzített előirányzatok hiánytalan teljesítésére. Marjai József, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és Wolfgang Rauchftiss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság társelnökei aláírták a jubileumi ülésszakon folytatott tárgyalások eredményeit összegező jegyzőkönyvet. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Roska István, hazánk berlini és Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. Wolfgang Rauchfussnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ország együttműködése terén kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét adományozta. A kitüntetést Marjai József nyújtotta át a Parlamentben. Az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese hétfőn elutazott Budapestről. A vendéget Marjai József búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren, ahol jelen volt Roska István és Karl-Heinz Lugenheim is. (MTI) Csanyteleki káposzta — exportra A Csanyteleki Egyetértés Termelőszövetkezetben befejezték az 5 hektár szabadföldi őszi fejes káposzta betakarítását. A zöldségkertészet szabadtéri tárolójában felhalmozott 12 vagon káposzta tisztítását, válogatását, zsákolását két női brigád, azaz 20 asszony végzi. Az exportra előkészített áru elszállítása a „Bácsfradit" két tehergépkocsijával folyamatos. A termelőszövetkezet szabadtéri tárolójából eddig a teljes termésmennyiség egyötödét szállították el. (Fotó: Pintér József) 44. évfolyam, 283. szám ★ 1987. december 1., keddi ára: 1,80 forint . ■---------- - Községek a város körül Az MSZMP Szeged Városi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága tegnap délután tartotta soros ülését a Komócsin Zoltán téri székházban, Fraknóy Gábor titkár elnökletével. A téma, amelyet a tanácskozás napirendjére tűztek, igen széles körű érdeklődésre tart számot. Jelentés a városkörnyéki községek népességmegtartó képességének helyzetéről, az infrastrukturális ellátás fejlesztéséről. A napirend előadója Székely Sándor első titkár volt. Ugyancsak az első titkár számolt be a pártbizottságnak a megelőző testületi ülés óta végzett munkáról. Az ülésen részt vettek meghívottként a városkörnyéki községek pártszervezeteinek titkárai is. A jelentéseket ez, a feladatmeghatározásokat a pártbizottság egyhangúlag elfogadta. A napirendhez hozzászólt: Simicz József, a deszki pártbizottság titkára, Csonka István, Papp Elemér, Faragó Vilmos, Sztanó János és Kalivoda Imre. A pártbizottság személyi ügyek tárgyalása során, saját kérésére — elismerve és megköszönve munkáját — fölmentette bizottsági tagságából Kántor Gézát, akit városi rendőrkapitányi beosztásából az Országos Rendőr-főkapitányságon magasabb beosztásba neveztek ki. A szegedi rendőrkapitányság új vezetőjét, Szőke Pétert kooptálta a pártbizottság tagjai sorába. Új üzem Új üzem épül a Borsodi Vegyi Kombinátban. Négy és fél milliárd forintos költséggel épülő gyárban a legkorszerűbb eljárásokkal a poliuretán egyik alapanyagát készítik majd. Az építkezést kivitelező 31-es Számú Állami Építőipari Vállalat és alvállalkozói jövő év tavaszára adják át az épületeket a szerelőknek, a próbaüzemet pedig 1989 szeptemberére tervezik