Csongrád Megyei Hírlap, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!­­ Tjpg vásárhelyi kiadás AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új finomhúzógéppel — hatékonyabbanÉlelmiszer-kínálat 1988-ban Ha nagy beruházásokra nem is, de egy-egy modernebb gép beszerzésére jut pénz a M­­agyar Kábelművek Kisteleki Kábelgyárában. Legutóbb­ egy olyan finomhúzógépet vásároltak, amely az eddigi egyetlen szál helyett m­ár néggyel dolgozik egyszerre. Teljesítményére jellemző, hogy a szálakat másodpercenként húszméteres sebességgel dolgozza egybe, s ezzel jelentősen növekedett a megmunkálható fémmennyiség. (Fotó: Enyedi Zoltán) Immár nemcsak a meg­változott árak, hanem 1988 első hónapjának tapasztala­tai alapján is prognosztizál­hatja a kereskedelem az év folyamán várható igényeket, s a termelőkkel folytatott tárgyalások, valamint az im­­portlehetőségek ismeretében tervezheti az idei áruellá­tást. Az élelm­iszer-kereskede­­lem várható alakulásáról Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes az MTI munkatársának elmondta: a kereskedelem a tavalyihoz hasonló élelmiszer forgalom­mal számol, ám az árak ala­kulását figyelembe véve szá­mít arra is, hogy az igények egyre inkább eltolódnak az olcsóbb termékek felé. A kereskedők véleménye sze­rint a hazai élelmiszeripar lehetővé teszi a kereslet ma­radéktalan kielégítését. Az alapvető élelmiszerek közül lisztből és kenyérből növekvő forgalom várható, cukorból viszont valószínű­leg kevesebbet fognak vá­sárolni. A prognózis szerint megnövekszik ugyan az igény az olcsóbb húskészít­mények iránt, de változat­lanul keresik majd a vevők a drágább húsokat is — pél­dául a szalámit, a bélszínt —, ám ezekből az idén sem tud a kereskedelem ■ elegen­dőt kínálni. A zsiradékok közül előreláthatóan egyre inkább az étolaj, és a mar­­garinfogyasztás kerül elő­térbe — elsősorban a ser­tészsír árának növekedése miatt —, margarinból azon­ban importra lesz szükség. Tejből és tejtermékekből az áremelkedések ellenére januárban ugyanannyi fo­gyott az üzletekben, mint az elmúlt években, s a terme­lőkkel folytatott tárgyalások szerint a tejipar szállításai teljes egészében fedezik a szükségleteket az év folya­mán. Rizsből is lesz elegen­dő, a második félévben azonban előreláthatóan to­vábbi importra lesz szükség. Az áremeléseket követően a vártnál kisebb mértékben csökkent a kereslet a bus­es készételkonzervek iránt. E termékekből elegendőt tudnak biztosítani, viszont a főzelék- és gyümölcskonzer­­vek mennyiségének és vá­lasztékának biztosítására további tárgyalásokra lesz szükség a gyártókkal. A kereskedelem az égetett szeszes italok forgalmának csökkentésére törekszik. Cél­ja, hogy­ az alacsonyabb szeszfokú borok és sörök felé terelje át a forgalmat. Az utóbbiakból elegendőnek ígérkezik a rendelkezésre álló mennyiség, a söripar például az elmúlt két esz­tendőben 800 ezer hektoli­terrel növelte évi termelését. Üdítőitalokból az áremelke­dések ellenére a tavalyihoz­­hasonló forgalom várható, s az igényeknek megfelelően növelik a kereskedelmi for­galomban a kóla és citrus üdítők arányát. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből az év első fe­lében a tárolt áruk alapoz­zák meg a kereskedelem kí­nálatát. Hagymából és zöld­ségfélékből többet tároltak a tervezettnél, alma is van elegendő, a burgonya azon­­ban kevés. A kereslet kielé­gítésére tavasszal importtal javítják a burgonyakínála­­tot. Az ez év őszi és 1989 tavaszi zavartalan ellátás érdekében valószínűleg nö­velni kell a burgonya vetés­­területét, mert az időjárás hatása kiszámíthatatlan.­­ A belkereskedelem a ren­delkezésre álló importkere­tet elsősorban alapvető cik­kek behozatalára fordítja. A déligyümölcsök közül ezért citromból vásárolnak na­gyobb mennyiséget, ebből igény szerinti lesz az ellá­tás, banán, narancs azon­ban várhatóan kevesebb lesz, mint amennyi elkelne az üzletekben. (MTI) Az ifjúsági törvény - KISZ szemmel A Minisztertanács­ és a Kisz. KB vezetőinek ,.közel­múltban lezajlott találkozó­ján megállapodás született arról, hogy a kormány még az idén if­júságpolitikai feladatter­­vet dolgoz ki, és előkészíti az ifjúsági törvény korsze­rűsítését. A döntés hátteréről Nagy Imre, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára tájékoz­tatta az MTI munkatársát.­­ Az ifjúsági törvény 1971-ben született meg, an­nak hangsúlyozásaként, hogy az ifjúság nevelése, az ifjú­sággal való foglalkozás össz­társadalmi, azaz állami fel­adat. Minthogy azonban el­sősorban szándékok fogal­mazódtak meg benne, meg­alkotói nem pontosították az állam, a különböző állami szervek feladatait, s nem tartalmaz a végrehajtásra vonatkozó garanciákat, el­lenőrzési, számonkérési me­chanizmusokat, a törvény nagyobbrészt deklaráció ma­radt. Elsősorban ez az oka annak, hogy a KISZ szorgal­mazza e törvény módosítá­sát — mondotta a KISZ KB titkára. — Az ifjúsági szövetség és az ifjúsággal foglalkozó in­tézmények, szervezetek fo­lyamatosan munkálkodtak az ifjúsági törvény korsze­rűsítésének előkészítésén. Ez a munka két időszakban ka­pott új lendületet. A párt 1984-es ifjúságpolitikai ál­lásfoglalásának kidolgozása­kor, valamint tavaly, a párt gazdasági-társadalmi kibon­takozási és a kormány stabi­lizációs munkaprogramjának előkészítése idején erősödött fel a fiatalok körében is a változtatás igénye. — Az ifjúsági szövetség ál­láspontja az — fejtette ki Nagy Imre —, hogy nem új ifjúsági törvényt kell alkot­ni, mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagy­részt állami feladat, a gon­dok orvoslása pusztán jogi­­ eszközökkel..nem... Letuitsége..­ Az ismert problémák — a bérezési rendszer korszerűt­­lensége, a foglalkoztatásban jelentkező hátrányok, a la­káshelyzet folyamatos rom­lása, a gyermekvállalás és -nevelés terheinek növeke­dése — perspektívavesztést jelenthetnek az ifjúság szá­mára. Ennek következmé­nye, az elkeseredettség, a ki­ábrándultság pedig máris ta­pasztalható az ifjúság köré­ben. A fiatalság az a társa­dalmi réteg, amelynek nin­csenek még tartalékai, emel­lett az ifjúság társadalmi szerepe, érdekérvényesítési pozíciói gyengültek. Ezért nem elegendő a jogi szabá­lyozás. Ezért van szükség a kormány ifjúságpolitikai fel­­adattervére, amely a stabi­lizációs időszak állami fel­adatait rögzíti — húzta alá a KISZ KB titkára, majd így folytatta: — Az ifjúság helyzeté­nek javításához szükség van alapvető társadalmi szemléletváltásra, új prio­ritások meghatározására és érvényesítésére is. Ezt szolgálhatja a feladat­terv, elkészítése pedig tám­pontokat adhat az ifjúsági törvény korszerűsítéséhez, az egyes jogszabályok megvál­toztatásához. A KISZ koráb­bi törekvése az volt, hogy a törvény korszerűsítése révén az Országgyűlés is foglalkoz­zék az ifjúság helyzetével. Előrelépést jelent e szándék megvalósításában, hogy az Országgyűlés nemrégiben megalakult ifjúsági és sport­bizottsága első ülésén állást foglalt, a Parlament tavaszi ülésszakán javaslatot tesz arra, hogy a kormány készít­sen ifjúságpolitikai feladat­tervet, és azt terjessze a tes­tület elé. Ez viszont lehető­séget ad arra, hogy a tör­vényhozó testület ne csak az ifjúsági törvény, módosítása ürügyén tárgyaljon a fiata­lok helyzetéről. — Nincs kijárva annak a leh­etősé­ge — m­ondóva bét­é­­se alásul a KISZ KB titkára —, hogy az ifjúsági törvény felülvizsgálatának eredmé­nye — ez a következő év fel­adata — új törvény megal­kotását teszi szükségessé. Annak azonban, hogy olyan új törvény szülessék, amely tartalmában-minőségében - nem jelent újat, nincs értel­me. Az ifjúsági szövetség vé­leménye szerint ennek a törvénynek nem az ifjú­sággal kell foglalkoznia, hanem az állam ifjúsági tevékenységével. A fiatalokkal szemben vál­lalt kötelezettségeit kell jog­szabályi keretbe foglalnia, garanciákat nyújtva arra is, hogy az ifjúság élhessen a jogaival. (MTI) Sz­entes Bővülő lakásállomány Az év hátralevő részé­ben a szentesi Szabadság téren 36, a Petőfi utcában 2 állami lakás készül az elképzelések szerint. Ezen­kívül további 35 tanácsi bérlakás építése van folya­matban ugyancsak a Sza­badság téren. Megkezdődik a Petőfi utca 3. szám alatt 12, a Kossuth utca 22. szá­mú telken nyolc lakás ki­alakítása is. A Hantán Ka­tó lakótelepen újabb 58 telket értékesítenek a kö­vetkező időszakban. A ta­nács 1988. évi költségvetési és fejlesztési terve 20 egye­di társaslakás és 100 csalá­di ház felépítésével is szá­mol. Makó Erdei-emlékház épül A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa által kiírt 1986. évi környezettiszta­­sági versenyben elért ered­ményéért a megyei tanács határozata alapján Makó 500 ezer forint jutalomban Hétvégi áruszállítás Az ország sok vállalatá­nál nem pihentek a hét vé­gén, igyekeztek folyamato­san útnak indítani termé­keiket, gyorsan és pontosan kielégíteni az export- és a belföldi igényeket. Több mint kétezer teher­vagont raktak meg Borsod megye ipari üzemei szomba­ton és vasárnap. Szombaton valamivel több mint 1400 vagon hagyta el Borsod területét. Az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohá­szati Művek mintegy 5000— 5000 tonnányi árut raktak vagonba, és küldtek a meg­rendelőkhöz. Vasárnap Óz­­don és Diósgyőrben a szom­batihoz hasonló mennyiségű félkész és készárut rakodtak, de jelentős tételben indí­tottak útnak különböző ter­mékeket a Tiszai Vegyi Kom­binátból és a Borsodi­­Vegyi Kombinátból is. Ez utóbbi­ból negyven vagon termék megy Japánba, Olaszország­ba és az NDK-ba. Tekinté­lyes mennyiségű áruval teli vagon hagyta el a Berentei Szénosztályozó, a Tállyai Kőbánya és a Borsodi Érc­­előkészítő Mű­ területét is. A MÁV Szegedi Igazgató­ságának öt alföldi megyét érintő területén ,szombaton és­ vasárnap 1700 vagon árut raktak ki és 550 vagont raktak meg áruval. Hat irányvonattal érkezett zú­zottkő a Békés és a Csong­­rád megyei útépítő vállala­tok részére. Két irányvonat kohósalakot szállított az Al­földre. Az Orosházi üveg­gyár részére homok érke­zett, onnan pedig vasárnap 47 vagonnyi palackot és be­­főttesü­veget szállítottak el a konzervgyáraknak és a szőlőtermelő gazdaságoknak. A Martfűi Növényolajgyár dolgozói­­30 vagon naprafor­gót raktak ki vasárnap, majd ugyanezeket a vago­nokat a takarmányozásra kiválóan alkalmas préseit napraforgódarával megrakva, újra útnak indították az ál­lattenyésztő mezőgazdasági nagyüzemek felé. (MTI) 9__ ________város, U­­j hír részesült tavaly. A tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy ezt az össze­get az Erdei Ferenc-em­­lékház megvalósításához használják fel. Így most már a központi, valamint a helyi forrásokból származó 1 millió forinttal együtt az emlékházat még az idén felépíhetik. A verseny során elnyert félmillió fo­rintból az emlékház építé­sének első üteme valósul­hat meg. Vásárhely Társadalmi munka értéke Értékelték a tavalyi tár­sadalmi munkák eredmé­nyét Vásárhelyen. A szá­mok jól mutatják, hogy a lakosság változatlanul kész városáért, lakókörzetéért dolgozni, vagy pénzbeli segítséget adni. A társa­dalmi munka együttes ér­téke 160 millió 106 ezer fo­rint volt. Ebből a legtöbb a lakossági munka útépí­tésre, gázvezetésre, járda­építésre irányult, de jelen­tős összeget tett ki a tisz­tasági hetek alatt és a ke­gyeleti napokon végzett munka is. A vállalatok el­sősorban a fenntartási munkálatokban nyújtottak segítséget iskoláknak, óvo­dáknak, időseknek, sport­­létesítményeknek, és ör­vendetesen emelkedett a környezetvédelmi tevé­kenység. A korábbiakhoz képest nőtt a szellemi munka értéke is. Csongrád Városszépítő bizottság alakul A Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának kezde­ményezésére Csongrádon is életre hívják a város­szépítő bizottságot. A szer­vezés még nem fejeződött be, de az első, folyamatos feladatot már meghatároz­ták. Cél a város régi ér­tékeinek (épület, homlok­zat, kapu stb.) felkutatása, megmentése és felújítása». Szeged Megemelt forgalmi juttatás A Tisza Volán szakszer­vezeti bizalmi testületi ülésén egyetértettek az 1988. évi tervekkel, és az 1987. évi tervteljesítésről készült beszámolót elfo­gadták. A testület egyetér­tett a vállalati vagyonjegy és kiegészítő vagyonjegy kibocsátásával is, a szak­­szervezeti mozgalom részt vállal az eladás megszer­vezésében. Elfogadták to­vábbá a Szeged helyi köz­lekedésben részt vevő gépjárművezetők forgalmi juttatásának 6 ezer forint­ról 15 ezer forintra törté­nő emelésre tett javasla­tot. 45. évfolyam, 26. szám ★ 1988. február 1., hétfő ★ ára: 1 1,80 forint .

Next