Csongrád Megyei Hírlap, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

Tévéinterjú a szóvivővel a magyar-román találkozóról A vasárnapi aradi magyar -román találkozóról nyilat­kozott Major László, az MSZMP szóvivője kedden a televízió híradójában. Az egész ország felfokozott ér­deklődésére utaló riporteri kérdésre válaszolva kijelen­tette: már készülnek az ér­tékelések a látogatásról, az egynapos tárgyalás eredmé­nyességéről. A magyar köz­vélemény erőteljes várako­zással tekintett a tárgyalá­sok elé, hiszen 11 éve volt utoljára főtitkári találkozó. Egy csapásra azonban nem lehetett megoldani minden problémát, ami az elmúlt év­tizedben felgyülemlett; erre a nemzetközi diplomácia történetében nem volt még példa. A szóvivő ezt követően felsorolta a magyar—román kapcsolatokat feszítő legfőbb kérdéseket, amelyeket Grósz Károly tíz pontban vetett fel a tárgyalásokon. A magyar párt főtitkára javaslatot tett arra, hogy 1989-ben kerül­jön sor legfelső szintű talál­kozóra, és ezen közös nem­zetiségi deklaráció szülessen meg a kisebbségi kérdésről. A gazdasági együttműködés serkentése érdekében üljön össze a gazdasági együttmű­ködési kormánybizottság. A kulturális téren tapasztalha­tó anomáliák megszüntetése érdekében a hosszabb ideje nem ülésező kulturális ve­gyes bizottság újbóli tanács­kozását sürgette. Szükséges­nek tartotta, hogy a magyar —román vegyes bizottság, vizsgálja meg a Magyaror­ Az alábbi szöveget a Magyar Távirati Irodá­tól kedden este csak egy órával lapzártánk után kaptuk meg, így szerdai számunkban már nem keríthettünk sort közlé­sére. Úgy ítéltük meg azonban, hogy a téma fontossága indokolja a mai közreadást. (A szerk.­­szágon tartózkodó román ál­lampolgárok (menekültek) helyzetét, s segítse a velük kapcsolatos gondok megol­dását. A politikai szempon­tok félretételét javasolta a történészek együttműködésé­ben, hogy tudományos ala­pon vitassák meg a felme­rülő kérdéseket. Indítvá­nyozta a találkozón a főkon­zulátusok újbóli megnyitá­sát, felvetette a történelmi hagyományok közös ápolásá­nak, valamint az idegenfor­galomban jelentkező akadá­lyok elhárításának fontossá­gát, annak érdekében, hogy a két nép jobban megismer­hesse egymást. A magyar lakta és a többségi román vidékek meglátogatását cél­zó magyar újságíró-küldött­ség romániai tanulmányú­tára is javaslatot tett a ma­gyar főtitkár. Végül kérte: a román vezetés vizsgálja meg, milyen következmé­nyekkel jár a kisebbségben lévőkre a területrendezési terv, amely végrehajtásának felfüggesztését kérte. Nyolc témában sikerült haladást elérni — jelentette ki a szóvivő. Úgy tapasztal­juk: megvan a szándék ar­ra, hogy a legfelső szintű találkozó és a nemzetiségi deklaráció létrejöjjön. A gazdasági együttműködést szintén támogatták román részről, s ha e téren előbb­re jutunk, a jótékonyan hat a politikai kapcsolatokra is. Ugyancsak készség mutat­kozott a kulturális vegyes bizottság működtetésére, s pozitívan reagáltak a mene­kültkérdésben. A főkonzulá­tusok kérdésében a román álláspont elutasító volt. A történelmi hagyományok ápolásában megegyeztek a tárgyalások. Kedvező volt a válasz az idegenforgalom ja­vítására és arra a kérésre is, hogy magyar újságíró-kül­döttség látogasson Romániá­ba. Nem adtak pozitív fele­letet a területrendezéssel kapcsolatban, ugyanakkor felajánlották, hogy a hely­színen megvizsgálják a tény­leges helyzetet. A találkozót követő fel­adatokat körvonalazva a szóvivő kifejtette: a szava­kat tetteknek kell követ­niük, hiszen a tárgyalás eredményességét azon lehet lemérni, hogy mi valósul meg. Végül hangsúlyozta: ér­demes volt elmenni Aradra, mert az, hogy 11 évig nem volt főtitkári találkozó, nem használt a kapcsolatoknak. Nem ismertük egymás gon­dolkodását, s ez zavart oko­zott a viszonyunkban, most bepillanthattunk abba, hogy a román politikai vezetés miként gondolkodik. Orvosellátottság, felvételi eredmények Medve László államtitkár egyebek között elmondta: az elmúlt tíz esztendőhöz ké­pest lényegesen javult or­szágszerte az orvosellátott­ság. Jelenleg — a fogorvo­sokkal együtt — 30 ezer or­vos tevékenykedik hazánk­ban, a betöltetlen állások száma 5 százalék körül mo­zog. Területi aránytalansá­gok azonban ma is vannak még, a fővárosban és az egyetemmel rendelkező me­gyékben — Hajdú-Biharban, Csongrádban és Baranyában — a legjobb a helyzet, ugyanakkor krónikus az or­voshiány Borsodban, Bé­késben és Szabolcsban. Az újonnan épült, korszerű gyógyintézményeknek, illet­ve az ezekben kialakított osztályoknak köszönhetően az egyes szakmák közötti aránytalanságok is mérsék­lődtek. Például a vidéken te­vékenykedő aneszteziológu­sok (altatóorvosok) száma az elmúlt tíz évben 98-ról 351- re növekedett, a traumatoló­­gusoké, illetve az urológuso­ké pedig megduplázódott. A laboratóriumi szakorvosok száma azonban a fővárosban és vidéken egyaránt csök­ Az orvosellátottság helyzetéről, a fővárosi és a vidéki orvosi egye­temekre jelentkezők felvételi eredményeiről tartottak sajtótájékoz­tatót szerdán a Szociá­lis és Egészségügyi Mi­nisztériumban. Kent, s ezért egyes laborató­riumok működése kritikussá vált. Kevesebb a szükséges­nél a patológus (kórtannal foglalkozó orvos) és az igaz­ságügyi orvostani szakem­ber. A korábbi évekhez hason­lóan idén is háromszoros volt a túljelentkezés az or­vosi egyetemekre. Ennek megfelelően a felvételhez szükséges határt magas pontszámnál húzták meg. Budapesten 115 és 120, vidé­ken pedig 114 és 120 pont között mindenkit felvettek, ez alatt két-három ponttal pedig válogattak a jelentke­zők között. A fellebbezések során azokat részesítették előnyben, akik kétszer-há­­romszor vagy már többször jelentkeztek, illetve két-há­rom évet dolgoztak már az egészségügyben segédápoló­ként. Ezzel kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: jövőre megváltozik a felleb­bezés rendszere, a benyújtott kérelmeket nem a miniszté­rium, hanem az illetékes egyetem bírálja el, s indo­kolt esetben a minisztérium törvényességi óvással élhet. Felvételkor a jövőben is kedvezőbb elbírálásban ré­szesülnek azok, akik már dolgoztak az egészségügyben, illetve akik nyelvvizsgával rendelkeznek. A következő ötéves terv idején a számítások szerint 10 ezer lakosra 32 orvos jut majd Magyarországon. Ezt elegendőnek ítélik az illeté­kesek, s ezért a felvételi ke­retszámot az orvosi szakon a jövőben nem növelik. Ugyanakkor tervezik, hogy a vidéki orvostudományi egye­temekhez egészségügyi főis­kola kapcsolódjon, így több fiatal tanulhat majd tovább. A tapasztalatok szerint idén növekedett a gyógysze­részeti kar presztízse, az or­vosi karról — a szükségesnél kevesebb pontot elérők közül — 150-en jelentkeztek át. A fokozott érdeklődés miatt növelték a keretszámot, s tervezik, hogy a jövőben to­vább bővítik azt. A tájékoztatón szóltak ar­ról is: még idén napvilágot lát az a szakvizsgarendelet, amelynek értelmében a már működő orvosok tudásszint­jét kívánják ellenőrizni. Dol­goznak az orvosképzés tar­talmának korszerűsítésén is, el kívánják érni, hogy a kli­nikai tárgyakba beépüljenek az egészségmegőrzés isme­retei. Az idén felvett hallga­tók már az új tanterv szerint kezdik meg tanulmányaikat. A változás lényege: a társa­dalomtudományi tárgyak kö­zül az első két évben filozó­fiát tanulnak a diákok, s a diploma megszerzéséig egy világnyelvből középfokú vizsgát kell tenniük. A gyógyszerészképzés a mosta­ni tanévtől kezdve ötéves lesz. A pályakezdőkkel kapcso­latban elmondták: idén 834- en végeztek az orvosi egye­temeken, a friss diplomá­soknak 1050 állást kínáltak országszerte. A fogorvosok­nál kedvezőtlenebb a hely­zet a 93 felkínált állásra 135-en jelentkeztek. Vita a gyülekezési , és az egyesülési jogról (Folytatás 02. 1. oldalról.) mellett és valami ellen irá­nyul. . A szakszervezet helyéről megoszlottak a vélemények, hiszen volt, aki e törvény keretében kívánja a szak­­szervezetek jogkörét megol­dani, míg mások — s ez a többség — jónak tartják a külön szakszervezeti törvény megalkotását, mondván,­­ a munkavállalói érdek­­leim a társadalmi szer­­kéretek egy sajátos terű­mé egy állami felügyelet sogszolgált jelenlévők fö­­felügyelet­­en az igaz­­mondtak igent.- a bírói a hozzászólók tolásának jogi kérdésekben ah°gy sogszolgáltatásé legyen döntő szó. Hogy egy társadalmi egy­sülés gazdálkodhasson , avagy sem, erről az a kon­szenzus alakult ki, hogy igen, hiszen csupán tagdí­jakból a már meglévő egye­sületek sem tudnák fenn­tartani magukat. A törvé­nyes kereteken belül joguk legyen eldönteni, hogy vál­lalati formában, vagy más finanszírozást igénybe véve tartják fenn magukat. E te­vékenységeket persze adójo­gilag egységesen kell ke­zelni. Az említetteken kívül szá­mos, a jogalkalmazásra vo­natkozó módosító javaslat is szóba került, melyeket az előbbiekkel együtt jegyzőkönyvbe vettek, amit csatolnak majd a megyé­ben folyó vitafórum anya­gához. Végső összesítés után pedig az egész vitaanyagot meg­küldik a HNF Országos Tit­­k­­ságának. — 11— O. F. Befejeződött a kerekasztal-konferencia Két napon át — zárt ajtók mögött — tanácskozott Budapesten az a kerekasztal­­konferencia, amely a hagyományos le­szerelés témakörét tűzte napirendre. Az eszmecserén Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból, az NDK-ból, a Szovjetunióból, Franciaországból, az NSZK-ból, az Egye­sült Államokból érkezett — továbbá ma­gyar —, jeles közéleti személyiségek, ma­gas rangú katonai vezetők, neves tudo­mányos kutatók vettek részt. Házigazda a magyar külügyi intézet, a társrendező a New York-i Kelet-nyugati Biztonsági Ta­nulmányok Intézete volt Genf­ben, szerdán befeje­ződtek a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kö­tött, úgynevezett ABM-1 szer­­ződés betartásáról folytatott szovjet—amerikai tárgya­lások. Ez volt a két fél kép­viselőinek harmadik, ilyen jellegű tanácskozása. Az egy hétig tartó tár­gyalásokon a felek véle­ményt cseréltek az ABM- szerződés érvényesülésének helyzetéről, és állást foglal­tak a szerződés megerősíté­se mellett A két ország képviselői nem dolgoztak ki közös okmányt, ehelyett a két küldöttség külön-kü­­lön nyilatkozatban rögzíti álláspontját. A svájci konferenciavá­­rosban először az amerikai fél nyilatkozatát tették köz­zé. Az AP amerikai hírügy­nökség szerint ez főleg a ABM-szerződés Genfi tárgyalások krasznojarszki radarállo­más kérdésével foglalkozik, s azzal vádolja a Szovjet­uniót, hogy az állomás fel­építésével megsértette az ABM-szerződés előírásait. Az amerikai nyilatkozat egyebek között hangoztatja: „Kifejezésre juttattuk azt az álláspontunkat, hogy a krasznojarszki radarállomás további fenntartása lehetet­lenné teszi bármely jövőbe­li leszerelési megállapodás aláírását” a hadászati táma­dófegyverek csökkentéséről, a nukleáris fegyverek kor­látozásáról, és az űrfegy­verek betiltásáról. Geraszimov az aradi találkozóról A Szovjetunió megelégedéssel fogadta a magyar és a román pártfőtitkár aradi találkozójának tényét — jelen­tette ki Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisz­térium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tu­dósítójának kérdésére elmondta, hogy moszkvai megítélés szerint üdvözlendő a magyar—román viszonyban jelentke­ző problémák Aradon tapasztalt, pozitív megközelítése. Geraszimov emlékeztetett arra a korábban kifejtett szovjet álláspontra, amely szerint a szövetséges országok egymás közötti viszonyában felgyülemlett problémákat az érintetteknek kell közvetlen tárgyalásokon rendezniük. A vasárnap lezajlott aradi magyar—román csúcstalálkozó ebbe az irányba tett kedvező lépésként üdvözlendő — mondta. A Szovjetunió már több­ször leszögezte, hogy a krasznojarkszki radarállo­­más műholdak követésére szolgál, és az ABM-szerző­dés nem tiltja az ilyen lé­tesítmények építését. Ugyan­akkor a Szovjetunió — fi­gyelembe véve az amerikai fél aggályait — kötelezett­séget vállal arra, hogy le­mond a krasznojarszki ra­darállomás tervezett bőví­téséről. Kiszczak-Walesa megbeszélés Szerdán Varsóban talál­kozóra került sor Czeslaw Kiszczak lengyel belügymi­niszter és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” volt elnöke között. A találkozón egy közelgő ,kerekasztal-be­­szélgetés témáiról volt szó. A megbeszélésen részt vett Stanislaw Ciosek, a Hazafias Nemzeti Újjászü­­letési Mozgalom Országos Tanácsa Elnöksége főtitká­ra, a LEMP KB PB póttag­ja és Jerzy Dabrowski, a Lengyel Püspöki Kar tit­kára. A mostani találkozó az első 1981 óta, amikor végül is a szükségállapot beveze­tésével és a „Szolidaritás” működésének betiltásával lehetett csak véget vetni az anarchikus helyzetnek, az ország gazdasága vészes ha­nyatlásának. A dolgozók beleszóltak... Hétórás munkabeszüntetés volt a Granvisus budapesti leányvállalatánál Beszüntette a munkát szerda reggel negyed 7-kor a Granvisus Látsze­része­ti Eszközök Gyára budapesti leányvállalatának 250 dol­gozója. A munkabeszünte­tést közvetlenül az váltotta ki, hogy a Granvisus igaz­gatója, Baranyai László kedden leváltotta tisztségé­ből és kitiltotta addigi mun­kahelyéről Tóth Istvánt, a budapesti leányvállalat igazgatóját, aki a dolgozók szerint négy esztendeig közmegelégedésre látta el az igazgatói teendőket. A törzs­gyár vezetője a felmondási idő alatti munkavégzés alól is felmentette az igazgatót, és 1988. december 31-éig a leányvállalat műszaki és kereskedelmi igazgatóhe­lyettesét, Németh Kálmánt bízta meg az igazgatói te­endőkkel. A munkát be­szüntető dolgozók nevében Kovács Gusztáv művezető a régi igazgató visszahelye­zését, valamint a leányvál­lalatnak az esztergomi törzsgyártól való különvá­lását követelte. Szerda délelőtt a hely­színre érkezett a törvényes­ségi felügyeletet gyakorló Ipari Minisztérium főosz­tályvezetője, Dankó János, továbbá Grussmann József, a XIII. kerületi pártbizott­ság titkára, valamint a va­sasszakszervezet képviselő­je. A többórás tárgyalás so­rán a dolgozók képviselői egyezségre jutottak a törzs­gyár igazgatójával. Ezt kö­vetően 13 órakor Baranyai László a vállalat udvarán összegyűlt dolgozóknak be­jelentette, hogy keddi hatá­rozatát visszavonja, és Tóth Istvánt igazgatói munka­körébe visszahelyezi. Tájé­koztatta a jelenlevőket ko­rábbi döntésének hátteréről is. Eszerint a felmentés oka az volt, hogy Tóth István együttműködési készségét nem tartotta megfelelőnek, s nem értett egyet a buda­pesti leányvállalat vezető­jének önállósítási törekvé­seivel. Az Ipari Minisztérium képviselője ígéretet tett ar­ra, hogy a minisztérium ér­demben foglalkozik majd a Granvisus budapesti leány­­vállalatának önállósulási kérelmével. Ezt követően a dolgozók 7 órás munkabe­szüntetés után, negyed 2- kor felvették a munkát. Dankó János az MTI-nek elmondta, hogy a munka­­beszüntetést az esztergomi törzsgyár igazgatójának magatartása váltotta ki. Ba­ranyai László, akit a vál­lalati tanács választott meg igazgatónak, hónapokig még csak be sem mutatkozott a budapesti leányvállalat dol­gozóinak. A minisztérium törvé­nyességi felügyelete tör­vénysértő intézkedésnek mi­nősítette Baranyai László azon döntését, amellyel Tóth István leányvállalati igaz­gató munkaviszonyát meg­szüntette. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető az intézkedés meghozatala előtt a társadalmi szervekkel — így a vasasszakszervezet il­letékesével — a szükséges egyeztetést elmulasztotta. Ugyancsak nem kérte ki a hatáskörileg illetékes párt­­szervezet hozzájárulását. Baranyai László figyelmen kívül hagyta, hogy a Mun­ka törvénykönyve a felmon­dási idő alatt a munkavég­zés alóli mentesítést csak rendkívül indokolt esetben engedi meg. A törvényessé­gi felügyelet nemcsak jogta­lannak, hanem megalázónak is tartja a törzsgyár igaz­gatójának intézkedését, Ba­ranyai László ugyanis meg­tiltotta Tóth Istvánnak, hogy a leányvállalat terüle­tére belépjen, irodájának ajtaját pedig leragasztaná. Különösen azt kifogásol­ta a törvényességi felügye­let, hogy a munkaviszony megszüntetését kimondó ha­tározatban a „munkaköré­nek betöltésére alkalmatlan” kitétel indoklása teljes egé­szében hiányzott. Mindezek alapján az Ipari Miniszté­rium törvényességi felügye­lete Baranyai László dönté­sét akkor is hatályon kívül helyezte volna, ha a dolgo­zók munkabeszüntetésének hatására az igazgató nem vonja maga vissza jogsze­rűtlen határozatát. Légtérsértés Egy repülőgép szerda dél­előtt 9 óra 20 perckor Auszt­ria felől megsértette a Ma­gyar Népköztársaság állam­határát. A légtérsértést a Magyar Népköztársaság ho­ni légvédelmi rendszere ész­lelte, és katonai repülőgé­pekkel elfogták, majd a pá­pai repülőtérre leszállították a DR 400-as Rabin típusú osztrák felségjelzést viselő sportrepülőgépet. A gép fe­délzetén utazó Franz Fage­­rer 31 éves és felesége, Kor­nélia Magdalena Fagerer 30 éves osztrák állampolgárok a Veszprém Megyei Rendőr­főkapitányság illetékeseinek meghallgatásuk során el­mondták, hogy repülőgépük­kel Linz-Nickelsdorf sport­repülőtérről szálltak fel. Ezt követően Bécs környékén olyan erős oldalszelet kaptak, hogy átsodródtak a magyar légtérbe. Az ügyben illeté­kes hatóságok döntése alap­ján az osztrák házaspár re­pülőgépével együtt még szer­dán visszatérhetett hazájá­ba. (MTI) CSÜTÖRTÖK. IRI SZEPTEMBER .

Next