Csongrád Megyei Hírlap, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
Tévéinterjú a szóvivővel a magyar-román találkozóról A vasárnapi aradi magyar -román találkozóról nyilatkozott Major László, az MSZMP szóvivője kedden a televízió híradójában. Az egész ország felfokozott érdeklődésére utaló riporteri kérdésre válaszolva kijelentette: már készülnek az értékelések a látogatásról, az egynapos tárgyalás eredményességéről. A magyar közvélemény erőteljes várakozással tekintett a tárgyalások elé, hiszen 11 éve volt utoljára főtitkári találkozó. Egy csapásra azonban nem lehetett megoldani minden problémát, ami az elmúlt évtizedben felgyülemlett; erre a nemzetközi diplomácia történetében nem volt még példa. A szóvivő ezt követően felsorolta a magyar—román kapcsolatokat feszítő legfőbb kérdéseket, amelyeket Grósz Károly tíz pontban vetett fel a tárgyalásokon. A magyar párt főtitkára javaslatot tett arra, hogy 1989-ben kerüljön sor legfelső szintű találkozóra, és ezen közös nemzetiségi deklaráció szülessen meg a kisebbségi kérdésről. A gazdasági együttműködés serkentése érdekében üljön össze a gazdasági együttműködési kormánybizottság. A kulturális téren tapasztalható anomáliák megszüntetése érdekében a hosszabb ideje nem ülésező kulturális vegyes bizottság újbóli tanácskozását sürgette. Szükségesnek tartotta, hogy a magyar —román vegyes bizottság, vizsgálja meg a Magyaror Az alábbi szöveget a Magyar Távirati Irodától kedden este csak egy órával lapzártánk után kaptuk meg, így szerdai számunkban már nem keríthettünk sort közlésére. Úgy ítéltük meg azonban, hogy a téma fontossága indokolja a mai közreadást. (A szerk.szágon tartózkodó román állampolgárok (menekültek) helyzetét, s segítse a velük kapcsolatos gondok megoldását. A politikai szempontok félretételét javasolta a történészek együttműködésében, hogy tudományos alapon vitassák meg a felmerülő kérdéseket. Indítványozta a találkozón a főkonzulátusok újbóli megnyitását, felvetette a történelmi hagyományok közös ápolásának, valamint az idegenforgalomban jelentkező akadályok elhárításának fontosságát, annak érdekében, hogy a két nép jobban megismerhesse egymást. A magyar lakta és a többségi román vidékek meglátogatását célzó magyar újságíró-küldöttség romániai tanulmányútára is javaslatot tett a magyar főtitkár. Végül kérte: a román vezetés vizsgálja meg, milyen következményekkel jár a kisebbségben lévőkre a területrendezési terv, amely végrehajtásának felfüggesztését kérte. Nyolc témában sikerült haladást elérni — jelentette ki a szóvivő. Úgy tapasztaljuk: megvan a szándék arra, hogy a legfelső szintű találkozó és a nemzetiségi deklaráció létrejöjjön. A gazdasági együttműködést szintén támogatták román részről, s ha e téren előbbre jutunk, a jótékonyan hat a politikai kapcsolatokra is. Ugyancsak készség mutatkozott a kulturális vegyes bizottság működtetésére, s pozitívan reagáltak a menekültkérdésben. A főkonzulátusok kérdésében a román álláspont elutasító volt. A történelmi hagyományok ápolásában megegyeztek a tárgyalások. Kedvező volt a válasz az idegenforgalom javítására és arra a kérésre is, hogy magyar újságíró-küldöttség látogasson Romániába. Nem adtak pozitív feleletet a területrendezéssel kapcsolatban, ugyanakkor felajánlották, hogy a helyszínen megvizsgálják a tényleges helyzetet. A találkozót követő feladatokat körvonalazva a szóvivő kifejtette: a szavakat tetteknek kell követniük, hiszen a tárgyalás eredményességét azon lehet lemérni, hogy mi valósul meg. Végül hangsúlyozta: érdemes volt elmenni Aradra, mert az, hogy 11 évig nem volt főtitkári találkozó, nem használt a kapcsolatoknak. Nem ismertük egymás gondolkodását, s ez zavart okozott a viszonyunkban, most bepillanthattunk abba, hogy a román politikai vezetés miként gondolkodik. Orvosellátottság, felvételi eredmények Medve László államtitkár egyebek között elmondta: az elmúlt tíz esztendőhöz képest lényegesen javult országszerte az orvosellátottság. Jelenleg — a fogorvosokkal együtt — 30 ezer orvos tevékenykedik hazánkban, a betöltetlen állások száma 5 százalék körül mozog. Területi aránytalanságok azonban ma is vannak még, a fővárosban és az egyetemmel rendelkező megyékben — Hajdú-Biharban, Csongrádban és Baranyában — a legjobb a helyzet, ugyanakkor krónikus az orvoshiány Borsodban, Békésben és Szabolcsban. Az újonnan épült, korszerű gyógyintézményeknek, illetve az ezekben kialakított osztályoknak köszönhetően az egyes szakmák közötti aránytalanságok is mérséklődtek. Például a vidéken tevékenykedő aneszteziológusok (altatóorvosok) száma az elmúlt tíz évben 98-ról 351- re növekedett, a traumatológusoké, illetve az urológusoké pedig megduplázódott. A laboratóriumi szakorvosok száma azonban a fővárosban és vidéken egyaránt csök Az orvosellátottság helyzetéről, a fővárosi és a vidéki orvosi egyetemekre jelentkezők felvételi eredményeiről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban. Kent, s ezért egyes laboratóriumok működése kritikussá vált. Kevesebb a szükségesnél a patológus (kórtannal foglalkozó orvos) és az igazságügyi orvostani szakember. A korábbi évekhez hasonlóan idén is háromszoros volt a túljelentkezés az orvosi egyetemekre. Ennek megfelelően a felvételhez szükséges határt magas pontszámnál húzták meg. Budapesten 115 és 120, vidéken pedig 114 és 120 pont között mindenkit felvettek, ez alatt két-három ponttal pedig válogattak a jelentkezők között. A fellebbezések során azokat részesítették előnyben, akik kétszer-háromszor vagy már többször jelentkeztek, illetve két-három évet dolgoztak már az egészségügyben segédápolóként. Ezzel kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: jövőre megváltozik a fellebbezés rendszere, a benyújtott kérelmeket nem a minisztérium, hanem az illetékes egyetem bírálja el, s indokolt esetben a minisztérium törvényességi óvással élhet. Felvételkor a jövőben is kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok, akik már dolgoztak az egészségügyben, illetve akik nyelvvizsgával rendelkeznek. A következő ötéves terv idején a számítások szerint 10 ezer lakosra 32 orvos jut majd Magyarországon. Ezt elegendőnek ítélik az illetékesek, s ezért a felvételi keretszámot az orvosi szakon a jövőben nem növelik. Ugyanakkor tervezik, hogy a vidéki orvostudományi egyetemekhez egészségügyi főiskola kapcsolódjon, így több fiatal tanulhat majd tovább. A tapasztalatok szerint idén növekedett a gyógyszerészeti kar presztízse, az orvosi karról — a szükségesnél kevesebb pontot elérők közül — 150-en jelentkeztek át. A fokozott érdeklődés miatt növelték a keretszámot, s tervezik, hogy a jövőben tovább bővítik azt. A tájékoztatón szóltak arról is: még idén napvilágot lát az a szakvizsgarendelet, amelynek értelmében a már működő orvosok tudásszintjét kívánják ellenőrizni. Dolgoznak az orvosképzés tartalmának korszerűsítésén is, el kívánják érni, hogy a klinikai tárgyakba beépüljenek az egészségmegőrzés ismeretei. Az idén felvett hallgatók már az új tanterv szerint kezdik meg tanulmányaikat. A változás lényege: a társadalomtudományi tárgyak közül az első két évben filozófiát tanulnak a diákok, s a diploma megszerzéséig egy világnyelvből középfokú vizsgát kell tenniük. A gyógyszerészképzés a mostani tanévtől kezdve ötéves lesz. A pályakezdőkkel kapcsolatban elmondták: idén 834- en végeztek az orvosi egyetemeken, a friss diplomásoknak 1050 állást kínáltak országszerte. A fogorvosoknál kedvezőtlenebb a helyzet a 93 felkínált állásra 135-en jelentkeztek. Vita a gyülekezési , és az egyesülési jogról (Folytatás 02. 1. oldalról.) mellett és valami ellen irányul. . A szakszervezet helyéről megoszlottak a vélemények, hiszen volt, aki e törvény keretében kívánja a szakszervezetek jogkörét megoldani, míg mások — s ez a többség — jónak tartják a külön szakszervezeti törvény megalkotását, mondván, a munkavállalói érdekleim a társadalmi szerkéretek egy sajátos terűmé egy állami felügyelet sogszolgált jelenlévők föfelügyeleten az igazmondtak igent.- a bírói a hozzászólók tolásának jogi kérdésekben ah°gy sogszolgáltatásé legyen döntő szó. Hogy egy társadalmi egysülés gazdálkodhasson , avagy sem, erről az a konszenzus alakult ki, hogy igen, hiszen csupán tagdíjakból a már meglévő egyesületek sem tudnák fenntartani magukat. A törvényes kereteken belül joguk legyen eldönteni, hogy vállalati formában, vagy más finanszírozást igénybe véve tartják fenn magukat. E tevékenységeket persze adójogilag egységesen kell kezelni. Az említetteken kívül számos, a jogalkalmazásra vonatkozó módosító javaslat is szóba került, melyeket az előbbiekkel együtt jegyzőkönyvbe vettek, amit csatolnak majd a megyében folyó vitafórum anyagához. Végső összesítés után pedig az egész vitaanyagot megküldik a HNF Országos Titkságának. — 11— O. F. Befejeződött a kerekasztal-konferencia Két napon át — zárt ajtók mögött — tanácskozott Budapesten az a kerekasztalkonferencia, amely a hagyományos leszerelés témakörét tűzte napirendre. Az eszmecserén Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból, a Szovjetunióból, Franciaországból, az NSZK-ból, az Egyesült Államokból érkezett — továbbá magyar —, jeles közéleti személyiségek, magas rangú katonai vezetők, neves tudományos kutatók vettek részt. Házigazda a magyar külügyi intézet, a társrendező a New York-i Kelet-nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete volt Genfben, szerdán befejeződtek a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kötött, úgynevezett ABM-1 szerződés betartásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások. Ez volt a két fél képviselőinek harmadik, ilyen jellegű tanácskozása. Az egy hétig tartó tárgyalásokon a felek véleményt cseréltek az ABM- szerződés érvényesülésének helyzetéről, és állást foglaltak a szerződés megerősítése mellett A két ország képviselői nem dolgoztak ki közös okmányt, ehelyett a két küldöttség külön-külön nyilatkozatban rögzíti álláspontját. A svájci konferenciavárosban először az amerikai fél nyilatkozatát tették közzé. Az AP amerikai hírügynökség szerint ez főleg a ABM-szerződés Genfi tárgyalások krasznojarszki radarállomás kérdésével foglalkozik, s azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy az állomás felépítésével megsértette az ABM-szerződés előírásait. Az amerikai nyilatkozat egyebek között hangoztatja: „Kifejezésre juttattuk azt az álláspontunkat, hogy a krasznojarszki radarállomás további fenntartása lehetetlenné teszi bármely jövőbeli leszerelési megállapodás aláírását” a hadászati támadófegyverek csökkentéséről, a nukleáris fegyverek korlátozásáról, és az űrfegyverek betiltásáról. Geraszimov az aradi találkozóról A Szovjetunió megelégedéssel fogadta a magyar és a román pártfőtitkár aradi találkozójának tényét — jelentette ki Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy moszkvai megítélés szerint üdvözlendő a magyar—román viszonyban jelentkező problémák Aradon tapasztalt, pozitív megközelítése. Geraszimov emlékeztetett arra a korábban kifejtett szovjet álláspontra, amely szerint a szövetséges országok egymás közötti viszonyában felgyülemlett problémákat az érintetteknek kell közvetlen tárgyalásokon rendezniük. A vasárnap lezajlott aradi magyar—román csúcstalálkozó ebbe az irányba tett kedvező lépésként üdvözlendő — mondta. A Szovjetunió már többször leszögezte, hogy a krasznojarkszki radarállomás műholdak követésére szolgál, és az ABM-szerződés nem tiltja az ilyen létesítmények építését. Ugyanakkor a Szovjetunió — figyelembe véve az amerikai fél aggályait — kötelezettséget vállal arra, hogy lemond a krasznojarszki radarállomás tervezett bővítéséről. Kiszczak-Walesa megbeszélés Szerdán Varsóban találkozóra került sor Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” volt elnöke között. A találkozón egy közelgő ,kerekasztal-beszélgetés témáiról volt szó. A megbeszélésen részt vett Stanislaw Ciosek, a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom Országos Tanácsa Elnöksége főtitkára, a LEMP KB PB póttagja és Jerzy Dabrowski, a Lengyel Püspöki Kar titkára. A mostani találkozó az első 1981 óta, amikor végül is a szükségállapot bevezetésével és a „Szolidaritás” működésének betiltásával lehetett csak véget vetni az anarchikus helyzetnek, az ország gazdasága vészes hanyatlásának. A dolgozók beleszóltak... Hétórás munkabeszüntetés volt a Granvisus budapesti leányvállalatánál Beszüntette a munkát szerda reggel negyed 7-kor a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára budapesti leányvállalatának 250 dolgozója. A munkabeszüntetést közvetlenül az váltotta ki, hogy a Granvisus igazgatója, Baranyai László kedden leváltotta tisztségéből és kitiltotta addigi munkahelyéről Tóth Istvánt, a budapesti leányvállalat igazgatóját, aki a dolgozók szerint négy esztendeig közmegelégedésre látta el az igazgatói teendőket. A törzsgyár vezetője a felmondási idő alatti munkavégzés alól is felmentette az igazgatót, és 1988. december 31-éig a leányvállalat műszaki és kereskedelmi igazgatóhelyettesét, Németh Kálmánt bízta meg az igazgatói teendőkkel. A munkát beszüntető dolgozók nevében Kovács Gusztáv művezető a régi igazgató visszahelyezését, valamint a leányvállalatnak az esztergomi törzsgyártól való különválását követelte. Szerda délelőtt a helyszínre érkezett a törvényességi felügyeletet gyakorló Ipari Minisztérium főosztályvezetője, Dankó János, továbbá Grussmann József, a XIII. kerületi pártbizottság titkára, valamint a vasasszakszervezet képviselője. A többórás tárgyalás során a dolgozók képviselői egyezségre jutottak a törzsgyár igazgatójával. Ezt követően 13 órakor Baranyai László a vállalat udvarán összegyűlt dolgozóknak bejelentette, hogy keddi határozatát visszavonja, és Tóth Istvánt igazgatói munkakörébe visszahelyezi. Tájékoztatta a jelenlevőket korábbi döntésének hátteréről is. Eszerint a felmentés oka az volt, hogy Tóth István együttműködési készségét nem tartotta megfelelőnek, s nem értett egyet a budapesti leányvállalat vezetőjének önállósítási törekvéseivel. Az Ipari Minisztérium képviselője ígéretet tett arra, hogy a minisztérium érdemben foglalkozik majd a Granvisus budapesti leányvállalatának önállósulási kérelmével. Ezt követően a dolgozók 7 órás munkabeszüntetés után, negyed 2- kor felvették a munkát. Dankó János az MTI-nek elmondta, hogy a munkabeszüntetést az esztergomi törzsgyár igazgatójának magatartása váltotta ki. Baranyai László, akit a vállalati tanács választott meg igazgatónak, hónapokig még csak be sem mutatkozott a budapesti leányvállalat dolgozóinak. A minisztérium törvényességi felügyelete törvénysértő intézkedésnek minősítette Baranyai László azon döntését, amellyel Tóth István leányvállalati igazgató munkaviszonyát megszüntette. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető az intézkedés meghozatala előtt a társadalmi szervekkel — így a vasasszakszervezet illetékesével — a szükséges egyeztetést elmulasztotta. Ugyancsak nem kérte ki a hatáskörileg illetékes pártszervezet hozzájárulását. Baranyai László figyelmen kívül hagyta, hogy a Munka törvénykönyve a felmondási idő alatt a munkavégzés alóli mentesítést csak rendkívül indokolt esetben engedi meg. A törvényességi felügyelet nemcsak jogtalannak, hanem megalázónak is tartja a törzsgyár igazgatójának intézkedését, Baranyai László ugyanis megtiltotta Tóth Istvánnak, hogy a leányvállalat területére belépjen, irodájának ajtaját pedig leragasztaná. Különösen azt kifogásolta a törvényességi felügyelet, hogy a munkaviszony megszüntetését kimondó határozatban a „munkakörének betöltésére alkalmatlan” kitétel indoklása teljes egészében hiányzott. Mindezek alapján az Ipari Minisztérium törvényességi felügyelete Baranyai László döntését akkor is hatályon kívül helyezte volna, ha a dolgozók munkabeszüntetésének hatására az igazgató nem vonja maga vissza jogszerűtlen határozatát. Légtérsértés Egy repülőgép szerda délelőtt 9 óra 20 perckor Ausztria felől megsértette a Magyar Népköztársaság államhatárát. A légtérsértést a Magyar Népköztársaság honi légvédelmi rendszere észlelte, és katonai repülőgépekkel elfogták, majd a pápai repülőtérre leszállították a DR 400-as Rabin típusú osztrák felségjelzést viselő sportrepülőgépet. A gép fedélzetén utazó Franz Fagerer 31 éves és felesége, Kornélia Magdalena Fagerer 30 éves osztrák állampolgárok a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság illetékeseinek meghallgatásuk során elmondták, hogy repülőgépükkel Linz-Nickelsdorf sportrepülőtérről szálltak fel. Ezt követően Bécs környékén olyan erős oldalszelet kaptak, hogy átsodródtak a magyar légtérbe. Az ügyben illetékes hatóságok döntése alapján az osztrák házaspár repülőgépével együtt még szerdán visszatérhetett hazájába. (MTI) CSÜTÖRTÖK. IRI SZEPTEMBER .