Csongrád Megyei Hírlap, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
A takarékosság világnapja Plakátkiállítás és sajtótájékoztató az OTP újszegedi fiókjában Az első takarékpénztár megalakulásának 100. évfordulóján, 1924 októberében egy Milánóban megrendezett nemzetközi kongresszuson döntöttek úgy a pénzintézetek vezetői, hogy a továbbiakban október utolsó munkanapját a takarékosság világnapjaként ünnepeljék meg mindenütt. Az évfordulóra való megemlékezést hagyományosan a lakosság bankja, az Országos Takarékpénztár rendezi meg megyénkben. Az idei megemlékezésre az OTP újszegedi fiókjában került sor, a Rózsa Ferenc sugárúton, ahol előbb Forgó Gábor, a Csongrád Megyei Éliker Vállalat igazgatója, a reklámszövetség megyei elnöke kiállítást nyitott meg egy nyugat-berlini bank, a Sparkasse der Stadt Berlin West reklámplakátjaiból, melyet elsőként az országban itt, Szegeden tekinthetnek meg az érdeklődők. A tablókon kihelyezett plakátok valóban a reklámtevékenység magasiskoláját mutatják, mindegyikük alapmotívuma az alaptevékenység (Sparkasse) S betűje, azokon belül rendkívüli témagazdagsággal és színváltozatokkal. Az egyik helyen az S nem más, mint egy modern villanytűzhely, a másikon a városi bérházak lépcsőházaiban található csengetőgombok sora, a harmadikon a nyugat-berlini Metropol Szálló stb. A rendezők mintegy érzékeltetik ezzel, hogy a továbbiakban az OTP-nek is mennyire fontos lesz a lakosság megnyerése a kellő színvonalú és tartalmú propagandatevékenység kialakításával is. A kiállítás megnyitója után Perjési László, az OTP Csongrád megyei igazgatója tájékoztatta az újságírókat a pénzintézet jelenlegi helyzetéről és várható feladatairól. Elmondta, hogy a népgazdaság helyzete, abból következően a lakosság pénzügyeinek és megtakarítási készségének, lehetőségeinek alakulása megyénkben is az országos tendenciához hasonlítható. A pénzintézet szempontjából igen lényeges, hogy a kezelésében lévő nagy betétek „mozdulatlanok”, így az év végére 1987-hez viszonyítva mintegy 250—300 milliós betétállomány-növekedés várható megyénkben. Ám e többletet nem az újabb pénzelhelyezések, hanem jobbára a kamatok teszik ki. Az Országos Takarékpénztár hitelállománya 274 milliárd, megyénkben pedig 12 milliárd 652 millió forint. Vagyis ebből következik, hogy az OTP-nek refinanszírozási hitelekre van szüksége, a takarékpénztárnak jelentősebb vállalkozásokba kellene befektetnie pénzét. Várható, hogy jövőre az OTP is megkapja a kereskedelmi banki jogosítványt, ám ugyanakkor a kereskedelmi bankok is megkapják a betétgyűjtési lehetőséget. Vagyis éleződik a konkurencia a hazai pénzintézetek között. A betéti ágazatban új befektetési formát jelent a letéti jegy, ami 18 százalékos kamatot biztosít. Mintegy 20 millió forintos előjegyzés történt eddig, a letéti jegyek ügyintézését a takarékpénztár valamennyi fiókja végzi a megyében. A hitelágazattal kapcsolatban elmondta az igazgató, hogy a lakáshitelek nagyságrendje változatlanul a legmagasabb, bár ez év első kilenc hónapjában 21 százalékkal kevesebb hitelt kértek az OTP-től megyénkben, mint a tavalyi első három negyedévben. Ahogy a lakásárak drágulnak, úgy csökken a fizetőképes kereslet. Tervezi a pénzintézet megyei igazgatósága, hogy az eddigieknél jóval kedvezményesebb lakáshoz jutási feltételeket dolgoz ki pályakezdő fiatal házasoknak, ám ez csak az ügyet támogató partnerekkel — tanácsok, vállalatok — lehetséges megvalósítani. A pénzintézet sportfogadási ágazata dinamikus fejlődést mutat. A most útjára indított kísérleti lottójáték rendkívüli népszerűnek mutatkozik, már az első alkalommal másfél millió szelvény kelt el a szegedi totó-lottó körzeti irodához tartozó három megyében. Az OTP fióküzleteiben mintegy 3 ezer ember fordul meg naponta megyénkben. Az igazgatóság több lépést is tervez a lakossági ügyek intézésének gyorsítása érdekében. Z. P. Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál és sírboltjánál Az 1918-as polgári demokratikus — őszirózsás — forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke szobránál és sírboltjánál. A forradalom vezéralakjának Kossuth Lajos téri szobránál Stadinger István, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte Károlyi Mihály életútját, majd így folytatta: — A magyar október igazi népforradalom volt, tömegerejét a szervezett munkások és fellázadt katonák alkották, akik egyetlen éjszaka, vérontás nélkül megdöntötték a korhadt, régi rendszert. Október 31-én megalakult az első magyar népkormány a Nemzeti Tanács tagjaiból. — E forradalom több történelmi feladatot is megoldott. Mint nemzeti forradalom, győzelmes volt, hiszen elérte, amiért a magyarság évszázadok óta, elmondhatatlan áldozatok árán sikertelenül harcolt. Elérte az Ausztriától való különválást, a Habsburgok végleges trónfosztását, Magyarország függetlenségét, a köztársaságot. A magyar október az ország történetében először teremtette meg a demokratikus Magyarországot. Megvalósult a gyülekezési, szervezkedési, szólás- és sajtószabadság, az első igazán demokratikus választójogi reform, a nőkre is kiterjedő általános választójog. Az első Magyar Népköztársaság kormánya földreformot is kidolgozott; ennek során Károlyi Mihály saját birtokán 34 ezer holdat osztott fel a föld nélküli parasztok között. Károlyi Mihály tudatosan a szervezett munkásságra, a szociáldemokráciára építette politikáját. Azt a nézetet hirdette, hogy ha teljesen radikális forradalmi kormány alakul, amely földet oszt és szocialista államot teremt, ez a nemzeti kisebbségekre is nagyobb vonzerőt gyakorolhat, mint a szomszéd országok nemzeti propagandája. Már ekkor elkezdődött az „átsimulás” a szocialista — ahogy akkor mondták: szociális — forradalomba, amely 1919. március 21-én ezért is győzhetett vértelenül. Károlyi Mihály nagy érdeme, hogy politikájával mindkét forradalom vértelenségét segítette, ami — meglehet, kétszer is — polgárháborútól mentette meg az országot. — Már ő is feltette azt a kérdést, amit manapság anynyit hallunk: mi lesz Magyarországgal a jövőben? Válaszát nemcsak elfogadhatjuk, de erőt és hitet meríthetünk belőle a mi mai küzdelmeinkhez: „Európában és a világon másképp fog megvalósulni a szocializmus, mint ahogy azt a XIX. századi forradalmárok elképzelték, de mindenképpen be fog következni...” Az első Magyar Népköztársaság elnökének szobránál a beszéd után koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Fejti György, a KB titkára és Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára; az Országgyűlés nevében Stadinger István és Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke; az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Eleki János, az Elnöki Tanács tagja és Urbán Lajos közlekedési miniszter; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Huszár István főtitkár; a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Sólyom Ferenc titkár és Petrák Ferenc alelnök. Megkoszorúzták a szobrot Budapest Főváros Tanácsa és a Károlyi Mihály Társaság képviselői. A megemlékezés virágait elhelyezték a fővárosi fiatalok is. Ezután az ünneplők a Mező Imre úti temetőben a győztes polgári demokratikus forradalomra és Károlyi Mihályra emlékezve megkoszorúzták a politikus sírboltját. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Hétfőn Budapesten felavatták Károlyi Mihály mellszobrát — Kirchmayer Károly szobrászművész alkotását — az Agroinform Agrárinformációs Vállalat I. kerületi Attila úti székházának előcsarnokában. Az őszirózsás forradalom 70. évfordulója alkalmából elkészült szobornál Major Ottó író, a Károlyi Mihály Társaság intézőbizottságának elnöke mondott avatóbeszédet. Az évforduló alkalmából a Művelődési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az I. kerületi tanács, a népfront kerületi bizottsága, a Károlyi Mihály Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői megkoszorúzták a ház falán levő emléktáblát. A helyszínen kisebb kiállítást is megnyitottak, ennek anyagát elsősorban az ország legnagyobb mezőgazdasági könyvtárának, a Károlyi Mihályról elnevezett könyvtárnak az anyagából válogatták. (MTI) * KEDD, 1988. NOVEMBER 1 JEGYZET A világos beszédnél egy fontosabb van: a pontosan minősíthető tett, amely nem a megszokott mozdulataikból áll, hanem az új helyzethez alkalmazottakból. A makói városi pártértekezletről tudósítva, a megfogalmazott mondatok telefonba mondva jutottak el a szerkesztőségbe, s a kéziratéin sem javíthattam, ezért magam is csodálkoztam az első titkár szóbeli kiegészítőjét olvasva, melyben egy mondat összekeveredett a másikkal. Való igaz, hogy a nyilvánosság és a demokrácia édestestvérek. De nem csupán a városi nyilvánosság, mely csupán része az egésznek Egy olyan lélekszámú városban, mint Makón, az emberek nemcsak a megyei újság mutációs oldalán megjelenő cikkekből értesülnek erről-arról, hanem munkahelyi és városi közösségek révén, sőt magánértesülésekből is. A magánszférában sok olyan beszédtéma akad, mely nem kerül át a „nyomtatott” nyilvánosságba, mert a közlő kéri inkognitójának megtartását. Vannak olyan történetek, melyek elmondva, szájról szájra terjednek, de mivel nem bizonyíthatóak egykönnyen, ezért publikálásukra a legbátrabb tollforgató sem vállalkozik. Ez nem azt jelenti, hogy nincs igazságtartalmuk, csupán azt, hogy tanúskodni, kockázatot vállalni még kevés ember merészel. Az első titkár nagyon világosan beszélt arról, hoggy a helyi politikáit a demokráciának és a nyilvánosságnak kell jellemeznie ahhoz, hogy a makói nép otthon érezze magát városában. Egy felszólaló, aki ostorozta a kulturális igénytelenséget, a közéletben való részvételt akadályozó tényezőket is fölsorolta. Az édestestvérek ugyanis minimum hárman vannak: a harmadik a kor színvonalán álló műveltség. Vagyis: a műveletlenség gyengíti a demokráciát, vagyis a népakaratot. Akik ma egyéni ambícióikat a népakarat leplébe akarják burkolni, azok sem nagyon örülnek a nyilvánosságnak, a közéleti párbeszédnek, a vitának, mely lassan kezd kibontakozni. Ugyanis az információk hiánya, a fölkészületlenség, az idő hiánya is akadályozza, hogy ellentétes vélemények öszszecsapjanak, s tisztázódjanak a törekvések, az erővonalak. Az igényeket általában jobban hangsúlyozzák, mint azt, hogy miképpen lehet a régi módszereken változtatni, mitől új az új? Megnőtt a szólási kedv. Ez megmutatkozott például a makói pártértekezleten abban, hogy tovább tartották a rendezvényt, de mindenki szót kapott. Utólag elhangzott olyan vélemény is, hogy nem attól függ egy-egy tanácskozás, hányan kérnek szót, hanem attól, mit mondanak. Vagyis a demokrácia időigényes, de hatékonysága mégsem attól függ, hogy mennyi energiát használnak föl. Sokkal inkább attól, hogy milyen társadalmi közmegegyezés jön létre. A világos beszédet nagyon szomjazzák az emberek. Mert a zavarosban nem mindenki akar halászni. Akik követelik a jogállamiság létrehozását, azok épp a zavaros vizek kedvelői ellenében dolgoznak. Ezért e sorok írója nem szereti, ha bármilyen okból összekeverednek a mondatok, értelmüket vesztik a szavak, és a beszédnek nincs tartalma. Ez a devalválódás első számú közélknli ellenség. Ha közügyekben összejövünk, akkor legjobb abban megegyezni: megnézem, mit csinálsz, megmondom, reformer vagy-e! Mivelhogy a fecsegésre túl drága a mi (bálint) Édestestvérek Az eskü kötelez Vásárhelyi munkásőrök levele „Az utóbbi időben több alkalommal tapasztaltuk, hogy különböző fórumokon — újabban már pártfórumokon is — megkérdőjelezték a munkásőrség szükségességét. Úgy érezzük, hogy ez országos pártértekezletet követően bizonyos csoportosulások egyre hangosabban — saját javukra — meg akarják változtatni a hatalmi viszonyokat. Támadják a társadalom alapintézményeit, köztük a munkásőrséget is, amely társadalmi alapon állami feladatot lát el. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi értekezletén is az egyik felszólaló egyebek között a testület nevének és szervezeti felépítésének megváltoztatására tett javaslatot. Mi magunk is a társadalmi-gazdasági megújulás hívei vagyunk, de csak az országos pártértekezlet állásfoglalásának és dolgozó népünk érdekeinek megfelelően, szocialista alapon. Úgy látjuk, hogy a munkásőrséget ért támadások megkérdőjelezik ezt az alapkérdést. Mi nem az egyenruhához és a hatalom gyakorlásának régi módszereihez ragaszkodunk, hanem ennek az országnak és ennek a népnek több mint négy évtizedes munkája eredményeit féltjük. Féltjük az eredményeket, természetesen vállalva a hibákat is, amelyek kijavítását magunk is akarjuk, még egyszer hangsúlyozva, szocialista alapon. A munkásőrségnek eddig is az volt a feladata, hogy ezeket a vívmányokat védje, és megbecsülésükre neveljen. A jelenlegi körülmények között tennivalóinkat még fontosabbnak tartjuk, mint korábban bármikor. Mi, a Szántó Kovács János munkásőregység tagjai, visszautasítunk minden olyan mesterkedést, amely a társadalmi feszültség növelésére, a pártirányítás lazítására, a testület egységének megbontására irányul. Ezen levelünket felterjesztettük Borbély Sándor elvtársnak, a munkásőrség országos parancsnokának.” * — Százhúszan írták alá a levelet. Miért ennyien? — Nem az volt a célunk — mondja Tóth Sándor, a munkásőregység parancsnoka —, hogy mindenkinek a neve ott legyen. Négy nagyüzemben ismertettük a tartalmát, és ott valamennyien aláírták. — Mi váltotta ki? — Rendszeresen figyeljük a hangulatot, amikor a politizálásra terelődik a szó. Az építők szakszervezetében elhangzott vélemény után . ..meg kell szüntetni a munkásőrséget, mert ezzel is nemcsak a szegedi városi pártértekezleten, hanem a makói kommunisták múlt hét végi tanácskozásán is foglalkoztak a munkásőrséggel. A vásárhelyiek a korábbi észrevételekre is figyeltek, ezért már jó két hete az alábbi levelet szövegezték meg és küldték el a megyei pártbizottság első titkárának, csökkenthetők a közköltségek” — bizony voltak, akik már úgy fogalmaztak, hogy nincs szükség rátok”! Aztán sokan látták a szegedi pártértekezletről készített tévériportot, hallották, hogy Anderle Ádám névváltoztatást javasol, illetve szervezeti módosítást. Ezzel sokan nem értettek egyet. Úgy is reagáltak, hogy az eddigi helytállás megkérdőjelezéséről van szó. Ezért határoztunk véleményünk kinyilvánításáról. Többen üljük körül az asztalt a munkásőrség vásárhelyi parancsnokságán. Nem kell harapófogóval kihúzni senki szájából a szót, mert a legtöbbjüket az hozza ebbe a körbe, hogy van véleménye és nem titkolja. — Eddig sem járt előnyökkel munkásőrnek lenni, mégis vállaltuk — mondta Détár János. — Én a Hódgépnél dolgozom, nem könynyű manapság politizálni. Aki annak árán is vállalja a munkásőri feladatokat, hogy kimarad a végemből, annak el kell hinni, hogy a kialakult helyzetben komolyan aggódik. Mégsem húzódunk vissza, részt veszünk a közéletben, vállaljuk meggyőződésünket. — Mi komolyan vesszük eskünket, a munkáshatalmat akár életünk árán is megvédjük — folytatja Borbás László, aki a vásárhelyi vágóhídon dolgozik. — Ez olyan társadalmi szervezet, mely a békés építőmunka keretei között a társadalom hasznára tud lenni. Szabadidőnkből sokat áldozunk a köz javára. Védelmezzük a közrendet, a közbiztonságot személyesen is segítünk fenntartani. — Úgy van, ahogy mondom: itt még tiszták a fejek és tiszták a szívek — teszi hozzá Domonkos János (MÁV). Komoly feladatokat hajtunk végre önként, minden ellenszolgáltatás nélkül. — Abban a rétegben, amelyhez én tartozom, a munkásőr a társadalmi hőmérő” szerepét is betölti — mondja Márkus Péter (porcelángyár). — Bennünket is nagyon sújt a gazdasági helyzet romlása, de igyekszünk mindent a helyére tenni. A hazáját és a munkáját szerető emberek között élek. Aggodalmaink vannak, de számunkra az elkeseredés ismeretlen. Nekem erkölcsi kötelezettségem volt idejönni a munkásőrségbe. Itt lettem párttag, itt kezdtem tanulni a demokráciát, köztünk nincs tabu téma, rang és társadalmi beosztás nem választ el bennünket. Bennünket az élet megedzett, bírjuk a kritikát. De szólunk is, ha szükségét látjuk. — Nehogy azt higgye valaki, hogy az egyenruhához, az előnyökhöz ragaszkodunk — mondja Tóth Károly (Rákóczi Tsz) —, mivel azok nincsenek. Amit eddig tettünk, nem szégyelljük. Mi rendszeresen megújultunk eddig is. Például a kiképzési időt felére csökkentettük. A munkásőrök 17 százaléka pártonkívüli. — A városban beszélnek róla, hogy soká elhúzódott a pártértekezlet szükségességének vitatása. Gyorsabban kellett volna határozni és megtartani, akkor kevesebb bizonytalanság lenne — teszi hozzá Udvardi Péter (Metripond), aki küldött volt az országos pártértekezleten . A vásárhelyi munkásőrök politizálnak. Ez érthető, ez természetes. Lenne még mondanivalójuk, de egy cik terjedelme behatárolt. A parancsnok szavait summázatul is leírhatom: a munkásőrök munka- és rendpártiak, és természetesnek tartják, legyen véleményük, s azt kimondják. A párt megújulási törekvéseivel egyetértenek, s ezt tettekkel akarják bizonyítani. (ta gy) Gépjárműipari szerződés Hosszú tárgyalássorozat eredményeként több gépjárműipari szerződést írt alá Budapesten a Mogart Gépjármű-kereskedelmi Vállalat szovjet partnerével. A szerződések a magyar—szovjet államközi megállapodások keretén belül 24,3 millió rubel importot és 9,5 millió rubel értékű magyar exportot jelentenek. Eszerint újabb 7 ezer, különböző típusú Lada személygépkocsi importjára kerül sor, ebből 5 ezer Lada Szamara, a többi Lada 2104, 2105 és 2107-es gépkocsi. A szovjet személygépkocsik döntő hányada még ebben az évben hazánkba érkezik, a többi szállítására 1989 első negyedévében kerül sor. 3