Csongrádvármegye hivatalos lapja, 1940. (32. évfolyam, 1-33. szám)
1940-10-28 / 29. szám
értelmében a volt „Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Egyesület“-től átvett és azóta fentartott és kibővült gyűjtemények címe: „Csongrádvármegyei Múzeum“, pecsétje: „Csongrádvármegyei Múzeum 1897“. — Székhelye: Szentes megyei város. 2. §. A múzeum célja, hogy a közművelődést terjessze és emellett Csongrád vármegye múltjának, földrajzi, területi és műveltségi viszonyainak megismerésére szolgáló tárgyakat és irodalmi emlékeket összegyűjtse, szakszerűen kezelje, megőrizze és közszemlére tegye. 3. §. Abban az esetben, ha a múzeum közgyűjteménnyé nyilváníttatik, a múzeum tudományos, művészeti és közművelődési szempontból — az 1929:XI. t.- c. rendelkezései értelmében — a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr főfelügyelete alá kerül, aki felügyeleti jogkörét a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége, illetve főfelügyelője útján gyakorolhatja, a vármegye tulajdonjogának és önkormányzati hatáskörének épségben tartásával. 4. §: Csongrádvármegye közönsége a múzeum működésének irányítását és ellenőrzését — a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelője, illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa által adott útmutatások szem előtt tartásával — a vármegye alispánja útján a 14/kgy. 3124/alisp. 1931. számú vármegyei szabályrendelettel létesített közművelődési és múzeumi szakbizottság bevonásával gyakorolja. A bizotság a szükséghez képest, de legalább félévenként ülést tart, melynek idejét a vármegye alispánja határozza meg. A bizottság hatáskörébe tartozik: a következő évi munkaprogramm és költségvetés, az évi jelentés, továbbá az előző zárszámadás letárgyalása és az ezekre vonatkozó javaslatnak a törvényhatósági bizottság elé terjesztése, — az ügykezelési szabályzat letárgyalása, — a gyűjtemények kezelésére és fejlesztésére vonatkozó javaslatok elkészítése — az alispán részéről eléje terjesztett ügyekben véleményadás, illetve javaslattétel. 5. §. 1.) A múzeum tisztviselői: a. ) a múzeum vezetője és b. ) egy tiszteletdíjas alkalmazott. A múzeum vezetőjének állását nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázók az 1929:XI. t. c. 13. §-ában megállapított minősítést tartoznak kimutatni. A múzeum vezetőjét a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa által jelöltek közül a vármegye főispánja élethossziglan nevezi ki. — A múzeum vezetőjének állása az állami rendszerű IX.—VII. fizetési osztályokba van sorozva. Az egyes fizetési osztályokban a következő magasabb osztályba 9 évi kifogástalan szolgálat után lép elő. A fizetési fokozatokba 3 évenként lép elő. A múzeumnál, vagy más közgyűjteményeknél az előírt képesítés birtokában, végleges tisztviselői minőségben eltöltött szolgálati ideje a fizetési osztályba sorozásnál beszámít. A tiszteletdíjas alkalmazott képesítése ugyanaz, mint a múzeum vezetőjéé, azzal az eltéréssel, hogy előkészítő szolgálatra nincs kötelezve. A tiszteletdíjas alkalmazottat a vármegye főispánja alkalmazza és alkalmaztatása bármikor megszüntethető. Tiszteletdíja évenként a költségvetésben nyer megállapítást. A múzeum vezetőjét a 9300/1935. V. K. M. sz. rendeletben megállapított cím illeti meg. 2.) A múzeum szolgaszemélyzete: a. ) egy másodosztályú altiszt és b. ) a szükséghez képest megfelelő számú teremőr. Az altiszti állás betöltésére, az altiszt minősítésére, illetményeire és elbocsátására a vármegyei altisztekre vonatkozó szabályok irányadók. A házfelügyelői teendők ellátása ellenében — lakbérének érintetlenül hagyása mellett — a múzeum épületében természetben lakást kap. ■ A teremőröket a múzeum vezetője napibér mellett alkalmazza az alispán hozzájárulásával. Díjazásukról a költségvetés megállapításával kapcsolatban történik gondoskodás. 6. §. A múzeum vezetője és az altiszt, a hivatali esküt a vármegye alispánja előtt teszi le. A teremőrök a múzeum vezetőjének kezeihez teszik le az esküt, aki a letett esküről az alispánnak azonnal tartozik jelentést tenni.