Cukoripar, 1980 (33. évfolyam, 1-4. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Cukoripar XXXIII. évf. (1980.) 1. sz. Cukorrépa tartós tárolási kísérletek 1978-79 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ Cukortermelési Kutatóintézet 344. sz. közleménye A kísérletek célja Miután a növényvédelem céljára többféle, jó hatásfokkal rendelkező gombaölő permetező- és porozószer kapható a kereskedelemben, kísérletet állítottunk be annak megállapítására, hogy az egyes szerek milyen befolyással vannak a cukorrépa egészségi állapotának megőrzésére. Ezen túlmenően célunk volt vizsgálni, hogy az egyes kezelések hatására hogyan alakul a tárolt répa súly-, illetve beltartalmi értéke. A kísérletek helye A tárolási kísérleteket — azonos tematikával — az Ácsi, a Sarkadi és a Szerencsi Cukorgyár gyártelepén állítottuk be. A kísérletek módszere A kísérletet egy-egy gyártelepen, az erre a célra kialakított, szellőztetett prizmába állítottuk be. Szeli, cső száma Kezelés 1 1. Kontroll, kezelés nélkül, jele: 2 2. Chinoin Fundator 50 WP perm, szer, jele: Fu, adagolás: 0,2%-os oldat. 3 3. Orthon Phaltan por alakú perm, szer, jele: OP, adagolás: 0,2%-os oldat. 4 4. Józan folyékony perm, szer, jele: I, adagolás: 2,0%-os oldat. 5 5. Allisan permeszer, jele: APE, adagolás: 0,3%-os oldat. 6 6. Allisan porozószer, jele: APC, adagolás: teljes pormennyiség (6 kg) egy alkalommal. A permetezőszerek bejuttatásához magasnyomású permetezőgépet használtunk. Az Allisan porozószert közvetlenül a ventilátorok elé adagolva juttattuk a ventilátorok légáramával a prizma belsejébe. Ugyanígy juttattuk a prizma belsejébe a permetező oldatokat is. Az első permetezést, illetve porozást a prizmaépítés befejezése utáni szellőztetéskor végeztük, majd a kezeléseket kéthetenként megismételtük mindaddig, míg a prizma belső hőmérséklete a 2—4 °C-t elérte. Kitároláskor a zsákok súlyát ismét megmértük, a répa egészségi állapotát feljegyeztük, majd a laboratóriumban ugyanazokat a vizsgálatokat végeztük el, melyeket a betároláskor kellett végrehajtani. A kitároláskor végzett vizsgálati adatokat a már előzőleg beírt, azonos számú kezelések mellé írtuk összehasonlítás végett. A kísérleteket a középérték összehasonlításával, ún. ,,t”-próbával értékeltük. A kísérletek értékelése A kísérleti répaprizmát Ácson 1978. XI. 9—11, Sarkadon XI. 15—16, és Szerencsen X. 21—28. között készítették el, míg a felszedést — az előbbi tárolási helyek sorrendjében — 1979. I. 16— 17, I. 18 -19, és 1978. XII.21— 30-án végezték. A betárolt mintarépákon Ácson és Sarkadon csak enyhe penészedés volt tapasztalható, míg Szerencsen ez nagyobb mértékű volt. Mindhárom kísérleti helyen az Allisan porozószeradta a legjobb eredményt, ennél a kezelésnél volt a felületi gombásodás a legkisebb mértékű. A prizmában elhelyezett mintarépákat az alábbi tulajdonságokra vizsgáltuk: — répasúly, kg — cukortartalom, % — kálium, mval/100 g répa — nátrium — aminonitrogén ” — vágási ellenállás, cmkg/cm2 Répasúly (1. táblázat) Az ácsi cukorgyári kísérletben a súlyveszteség minden kezelés esetében meghaladta a PH 0,001 % valószínűségi szintet, ami arra enged következtetni, hogy a betárolt répa friss volt, rövid idővel a kiszedés után került prizmázásra. A be- és kitároláskor mért átlagsúly közötti különbség 1,8 kg, így a súlyveszteség 8,1%-ot tesz ki, mely tetemes veszteségnek mondható. A sarkadi kísérletben egy esetben sincs statisztikailag bizonyítható veszteség a kísérletekben legtöbb esetben elfogadott valószínűségi szinteken. A be- és kitárolás alkalmával mért répasúlyok átlaga között a különbség 1,6 kg, ami 4,6 % súly veszteséget jelent. A szerencsi kísérletben mindössze két esetben bizonyítható statisztikailag a súlyveszteség, az egyik esetben P=0,05, míg a másik esetben P=0,01% valószínűségi szinten. A be- és kitárolt répa átlagsúlya között itt adódott a legnagyobb különbség, 5 kg, ami 13,7%-ot tesz ki. Figyelembe véve a viszonylag rövid tárolási időt (60 nap), a veszteség nagyon nagy. Ebből szintén arra lehet következtetni, hogy a betárolt répa nagyon friss volt, közvetlenül a szedést követően került a prizmába.