Cukoripar, 1989 (42. évfolyam, 1-4. szám)

1989-01-01 / 1. szám

CUKORIPAR XLII. évfolyam (1989) 1. szám mért nem cukoranyagok csökkentése még további feladat a minőség javítására. A magyar szabvány szerint jó minőségű a cukorrépa akkor, ha a kálium 50-60, a nátrium 5-10, az alfa-amino­­savas nitrogén 30 mmol/1 kg répa alatt van. Vizsgálva körzetünkben az elmúlt 10 év adatait, megállapítható, hogy a cukorrépában mért kálium megfelel a szabvány előírásának, de a nátrium 12,0 mmol/kg, az alfa-amino­­savas nitrogén 38,4 mmol/kg értékkel szabvány feletti. A Petőházi Integrált Cukortermelési Rendszer a ter­mésátlagok emelése, a minőség javítása érdekében bőví­tette kísérleteit, így 1983 évtől kezdve a MÉM támogatá­sával együttműködési szerződés keretében a Tullni Cu­korgyár által használt EUF vizsgálatokra alapozott táp­anyag-visszapótlási módszer hazai viszonyok közötti al­kalmazását tűzte ki célul. Az EUF talajvizsgálatokon alapuló tullni javaslatok alapján szeretnénk a közös jellemzőket megtalálni a mo­dern nagyüzemi és a kisparaszti gazdaságok termesztési módja között. Annak ellenére, hogy a termesztési körze­tünk határos a Tullni Cukorgyár egyik körzetével, a terméseredményeink mind minőség, mind mennyiség te­kintetében elmaradnak, ami adódik: — a táblák nagyságából, — a tápanyag-utánpótlásból, — a gépesítési színvonal különbségéből. A nagyüzemi kísérletekben résztvevő 11 gazdaság vállal­ta, hogy gondoskodnak a feltételekről. Közreműködnek minden évben a táblák kijelölésében, a talajmintavétel lebonyolításában. A gazdaságokban kijelölt cukorrépatáblák felezése után júliusban talajmintákat vettünk a rendszer által alkalmazott szaktanácsadáshoz géppel 0—30, 30—60 cm mélységből 6 hektáronként, a tullni szaktanácsadáshoz 0—30 cm mélységből kézi leszúrással 3-4 hektáronként, a mintavételi előírásoknak megfelelően. A begyűjtött mintákat a Mosonmagyaróvári MÉM-NAK laboratóri­um, illetve a Tullni Cukorgyár laboratóriuma vizsgálta, majd szeptember elején adtuk meg a tápanyag-visszapót­lási javaslatot mindkét kísérleti területre. A két mű­­trágyázási javaslat közül a tullni EUF-módszer: — csak nyári talajmintavételt ír elő 30 cm-es mélységből, — a N-hatóanyag-tartalmú műtrágyát csak tavasszal javasolja kiadni, — foszfor- és káliumműtrágyákból lényegesen többet javasol, — talaj­fí­jától függően savanyú talajokon minden esetben kötelezően előírja a mésztrágyázást, — tavaszi NO3-N vizsgálatot nem igényel. A minőség javítása érdekében 4 éve végezzük az EUF talajvizsgálatra alapozott tápanyag-visszapótlást a Pető­házi Cukorgyár körzetében a kijelölt 11 gazdaságban kísérleti jelleggel. Az értékeléshez minden gazdaság kísér­leti tábláján 5—5 parcellát jelöltünk ki, majd október elején a parcellákról betakarított cukorrépát elemeztük a mennyiségi és minőségi mutatók alapján. Az elmúlt évek kísérleteit az alábbiakban értékeljük az 1985—1987 évek átlagai alapján, kiemelve az 1987. év eredményeit. A 3. táblázatban foglaltuk össze a két módszer szerint javasolt, illetve kijuttatott műtrágyamennyiségeket a 11 gazdaság 3 éves átlagában. A táblázatból látható, hogy a tullni szaktanácsadásban felhasznált N-hatóanyag­­tartalmú műtrágya összességében 20,2%-kal, kevesebb mint a magyar módszer szerinti. Foszforból 21,0%-kal káliumból 68,8%-kal adtunk ki többet három év átlagá­ban a tullni szaktanácsadásban részesített területre. Megállapítható, hogy a tullni EUF módszerrel tovább csökkentettük a nitrogén felhasználást, egyben a minő­ség javítása érdekében növeltük a foszfor- és káliummű­trágya mennyiségét. A 4. táblázat tartalmazza a cukorrépa mennyiségi és minőségi mutatóit a 11 gazdaság 3 éves átlagában, mind­két szaktanácsadás szerint. A táblázatból kitűnik, hogy a tullni módszer kedvezőbb ugyan, de a nemcukor­anya­­gok csökkenése még nem hozta a várt eredményt. Ennek okát a kiegyenlítetlen tőállományban látjuk, holott meg­közelítettük a 90 000 tő/ha, betakarításkor mért tőszá­mot. Ha bázisnak tekintjük a magyar szaktanácsadás alap­ján termesztett cukorrépa mennyiségi és minőségi muta­tóit és ehhez viszonyítjuk a tullni módszer adatait, megál­lapítható, hogy cukortartalomban 2,1 %-kal, a gyökérter­més 11,5%-kal, a hektáronkénti cukortermés 13,7%-kal volt nagyobb. A répában mért nemcukoranyagok közül a nátrium 10,8 %-kal, az alfa-aminosavas nitrogén 5,5 %­­kal csökkent. A 3 év átlagadatai mind mennyiségi, mind minőségi 3. táblázat Tápanyag visszapótlási javaslat az 1985 - 1987 évek átlagában Kísérleti Szerves-M t t­r ág­y­a ha t 6 a n Va­g Meszezés terület trágyaN k2o CaO-ban számolva t/ha ősszel tavasszal összesen - p2°5 ha kg/ha kg/ha Magyar szaktanács alapján 357 43 42 47 89 165 176­ Tullni szaktanács alapján 273 43­ 63 63 127 2976З0 A kontroll­j­ában looz6,8 121,6 168,8

Next