Cukoripar, 1989 (42. évfolyam, 1-4. szám)
1989-01-01 / 1. szám
4 CUKORIPAR XLII. évfolyam (1989) 1. szám paraméterek esetében pozitív irányban mozdultak el, azonban nem érték el a kívánt eredményt. A kísérleti időszak harmadik évében, 1987-ben már javult a cukorrépa minősége. A tápanyag-visszapótlásban lényegesen csak a kálium-hatóanyag tért el. A magyar szaktanácsadáshoz viszonyítva 118,9%-kal juttattunk ki többet a tullni kísérleti területre, amit az 5. táblázat szemléltet. A cukorrépa mennyiségi és minőségi mutatóit a 6. táblázatban foglaltuk össze. A kísérletben résztvevő 11 gazdaság átlagában a cukortartalom 0,76 absz.%-kal volt magasabb a tullni szaktanácsnál. A kísérleti területről betakarított cukorrépa termésátlaga 9,6%-kal, a hakénti cukortermés 14,6%-kal több mint a magyar szaktanácsnál mért átlagok. Lényegesen kedvezőbb a cukorrépában mért nemcukor mennyisége, ezáltal nőtt a kinyerhető fehércukor és javult a számított sűrűlétisztasági hányados. Az 1987. évi kísérletekre a heterogén tőállomány a jellemző, ami azt jelenti, hogy 60-100 000 db/ha között változott gazdaságonként. Mivel a minőség szempontjából követelmény az egyenletes, homogén állomány, így a további kísérleteknél arra kell törekednünk, hogy 100 000 db/ha növényállományt érjünk el a betakarítás során mind a magyar, mind a tullni szaktanácsadásnál. Az elmúlt évben 5 gazdaság kísérleti tábláján volt 80 000 db/ha feletti a tőállomány mindkét módszernél. A parcellákról betakarított cukorrépa mennyiségi és minőségi adatait a 7. táblázat szemlélteti. A 80 000 db/ha alatti növényszám esetén a két szaktanácsadás vizsgálati eredményét a 8. táblázatban foglaltuk össze. A két táblázat közötti különbség egyértelműen rámutat a tőszám jelentőségére, illetve az egyenletesebb, az optimumot közelítő tenyészterület fontosságára. A 80 000 db/ha feletti kísérleti táblákon a magyar oldalon 90 600 db/ha a tőállomány, ugyanakkor a 80 000 db/ha alatti kísérleteknél mindössze 73 300 db/ha. A cukorrépa mennyiségi és minőségi mutatóinak változását a 9. táblázat szemlélteti a tőszám függvényében a magyar szaktanács alapján kijuttatott tápanyag-visszapótlással. A táblázatból számszerűen is látható a már ismert tény, hogy a tőszámemelés 18,2%-kal nőtt a gyökértermés és 20,1%-kal a hektáronkénti cukortermés. A répában mért nemcukoranyagok kisméretű csökkenése következtében 0,25 absz.%-kal emelkedett a számított sűrűlétisztasági hányados. A tullni szaktanácsban részesített területeken is a fenti számok a jellemzők. A 100 000 db/ha betakarításkor mért tőállomány 25,7%-kal adott nagyobb cukortermést 1987. évben ?.táblázat во,ооо db/ha tőszám feletti kísérleti táblák cukorrépájának mennyiségi és minőségi mutatóinak alakulása mindkét szaktanácsadásnál Во,ooo db/ha tőszám alatti kísérleti táblák cukorrépájának mennyiségi és minőségi mutatóinak alakulása mindkét szaktanácsadásnál 1987. évben Kísérleti Átvételi Termésátlag táblák cukor- D._„ _ .__ száma tartalom r % t/ha % Na (Á-N mmol/kg répa Fehér- Hasznos Számított érték cukor- sűrűsé termés Q% t/ha % Magyar szaktanács alapján 5 16,58 59,2 9,82 43,2 12,9 34,4 14,65 8,32 91,57 Tullnn szaktanács alapján 5 17,15 67,6 11,49 44,7 l6,2 28,7 14,71 9,86 92,46 A magyar szaktanács ?6-ában Ю3,4 113,2 117,0 lo3,5 79,1 83,4 lo4,7 118,5 loo,9 8.táblázat Kísérleti táblák Átvételi cukor-Termésátlag: Répa Cukor t/ha % Nat/-N Fehérérték Hasznos cukor-Számított sűrűsé száma tartalom % mmol/kg répa% termés t/haQ % Magyar szaktanács alapján 6 16,24 56,1 8,14 46,6 13,2 31,7 13,66 6,81 91,32 Tullnn szaktanács alanján 6 17,15 53,3 9,14 47,1 11,5 29,8 14,57 7,77 92,00 A magyar szaktanácsában lo5,6 lo6,4 112,3 lol,l 87,1 94,6 lo7,l 114,1 loo,7