Cukoripari Kutatóintézet Közleményei, 1956 (3. kötet, 1-2. szám)
1956-01-01 / 1. szám
CUKORIPARI KUTATÓINTÉZET KÖZLEMÉNYEI ___________A „CUKORIPAR" IDŐSZAKI MELLÉKLETE___________ 1. füzet III. kötet 1956. január—június TARTALOM ,ч « bfc.» .чу A cukorrépa mechanikai tulajdonságai (1). — 1955. évi cukorrépafajta kisértetek (31). — Répatarolás fsfzigeü prizmákban (42). — Új folytonos működésű diffúziós berendezés (44). — A pektin és dextran szerepe a szűrésnél (52). — Melasztisztítási kísérleti üzem eredményei (58). A cukorrépa mechanikai tulajdonságai V и к о V Konstantin 192. sz. közlemény.* Bevezetés A cukorgyártás nyersanyaga a répagyökér a növény első fejlődési évének végén. A cukorrépa fejlődésének ezt a szakaszát a rozettaképződésbeérés vagy maturáció szakaszának [1], [2], [3] nevezik. Ebben a dolgozatban az ipari nyersanyagnak felhasználható cukorrépagyökér mechanikai tulajdonságaira vonatkozó ismereteket foglalom össze az irodalom kritikai feldolgozása és eredeti kísérleteim alapján. Munkám célja azoknak az eddig csak hézagosan tanulmányozott répatulajdonságoknak a megismerése, amelyek a lenyezési munkában gyakorlatilag jelentősek. Mielőtt a tulajdonképpeni fizikai tulajdonságokat ismertetném, összegyűjtöttem és technológiai szemszögből rendeztem a cukorrépagyökér alaktani, bonctani és szövettani felépítésére vonatkozó anyagot. A répagyökér fizikai tulajdonságait a következő sorrendben tárgyalom : fajsúly és térfogatsúly, szilárdság, rugalmas és képlékeny tulajdonságok és végül a cukorrépatest átjárhatósága (permeabilitása). Ebben a dolgozatban először teszem közzé a cukorrépa rugalmas és képlékeny tulajdonságaira vonatkozó vizsgálataimat, valamint a répa mechanikai tulajdonságainak összefüggéseire vonatkozó kutatásaimat. 1. A cukorrépa gyökér alaktani, bonctani és szövettani felépítése 1. A cukorrépa gyökér alaktana. A fiatal cukorrépa gyökere és törzse vékony. A harmadik levélpár kifejlődésével egyidőben kezdődik a gyökér és a törzs vastagodása és a törzs behúzódása a földbe. A feldolgozásra kerülő répanövény teste orsóalakú, amely a megvastagodott gyökérből (radix) átmeneti részből (hipokotil) és törzsből (epikotil) áll (1. ábra). A cukorrépagyökér két oldalán barázdák futnak végig, amelyekből oldalgyökerek indulnak ki. Az oldalgyökerektől mentes sima hipokotilt nyaknak nevezik a gyakorlatban, a földből kiálló epikotilt pedig fejnek. A fejlődés folyamán a gyökér összehúzódik. Ennek következtében a hipokotil behúzódik a földbe, az oldalbarázdák enyhe csigavonalba csavarodnak és a gyökér felületén harántredők keletkeznek [4]. Az így keletkezett ráncosságot a cukorrépára jellemzőnek tekintik. (Habár ismertek egészen sima felületű jó minőségű cukorrépák is [5].) A répa alakja és kémiai összetétele között általánosan érvényes kapcsolat nem áll fenn [5], [6], [7]. A répa mosása és a vágott szelet minősége szempontjából kívánatos a lehetőleg sima, nem mély barázdájú répa és lehetőleg kevés apró oldalgyökér. Igen hátrányos mind a szedés és tisztítás, mind a vágott szelet minősége szempontjából a lábas vagy elágazó gyökerű répa [5]. A répa többi alaktani tulajdonsága a gépi szedés szempontjából bírhat jelentőséggel. 1.2 A répagyökér szöveteinek fejlődése A magból fejlődött fiatal répagyökér elsődleges szövetei a középponti henger (stele) és az elsődleges kéreg (epiblema). Az elsődleges középponti henger alapszövetből (parenchyma) két köteg xilémből (tracheis, vízszállító edény) és két köteg floémből (rostacső, nedvszállító edény) áll. A levélképződés kezdetén másodlagos cambium (osztódó szövet) alakul ki, amely újabb xilém-, floém- és alapszövetet hoz létre — ezek alkotják a fejlett répagyökér szívét, a keresztmetszetben látható „csillagot“. Ekkor alakulnak ki az első oldalgyökerek. A növényke hatodik levelének kialakulásától kezdve a periciklusból gyors egymásutánban újabb cambium rétegek alakulnak ki, ezek hozzák létre a répa gyűrűit , harmadlagos vízszállító és nedvszállító edényeket és ezek között * Részlet ,,A cukorrépa fizikai és kémiai tulajdonságai“ című kandidátusi értekezésből.