Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 4. kötet
N - NAGY (3) - NAGYÁBAN - NAGY-ABRÁNKA - NAGYÁG - NAGYAGYÚHAL - NAGYAJAKÚ - NAGYAKARÓ - NAGYÁLLÚ - NAGY-ALMÁS - NAGYÁLMÚ - NAGYALVÓ - NAGYÁNT - NAGYANYA - NAGYANYAI - NAGYANYAILAG - NAGYAPA - NAGYAPÓ - NAGY-APÓLD - NAGYÁRA - NAGY-ARANYOS - NAGYÁRNYÚ - NAGYÁRÚ - NAGYASSZONY - NAGYASSZONYKÖRTE - NAGY ÁTOK - NAGYATYA - NAGYATYAI - NAGYATYAILAG - NAGY BÁLVÁNY - NAGYBAN - NAGYBÁNYA - NAGY-BÁR - NAGY-BARÁT - NAGY-BARÁTI
695 NAGY—NAGYÁRNYÚ NAGYÁRÚ—NAGY-BARÁTI 696 kézikönyvében : nagygyakorta, nagy gyorsan, nagyszépen, nagyohajtván stb. A mai beszédben is divatosak : nagy bölcsen, nagyigazán, nagykésőn, nagy messze, nagynehezen, nagysokára, nagysietve. NAGY (3), sok város, falu és puszta előneve, melyeket részint 1. az illető főnevek czikkei alatt, pl. Nagy-Abony 1. ABONY, Nagy-Barom 1. BAROM stb. részint a következő czikkek alatt. NAGYÁBAN 1. NAGYJÁBAN. NAGY-ÁBRÁNKA, és ÁBRÁNKA, faluk Bereg m.; helyr. —Ábránkára, —n, —ról. NAGYÁG, erd. falu Hunyad m.; helyr. —ágra, —on, —ról. NAGYAGYÚHAL, (nagy-agyú-hal) ösz. m. Halnem, mely nyilt kopoltyún vesz lélekzetet, s hátán két tüskés úszószárnya van. (Mugis cephalus). NAGYAJAKÚ v. —AJAKÚ, v. —AJKÚ, vagy —AJKÚ, (nagy-ajakú) ösz. mn. Kinek vastag, kidudorodott ajaka van. Nagyajaku négerek. Máskép : ajók , mint: szem-ből: szemök, pofá-hó, pofók. NAGYAKARÓ, (nagy-akaró) ösz. mn. Nagyratörő, fenhéjazó akaratú, ki fejszéjét nagyba vágja. NAGYÁLLÚ v. — ÁLLU, (nagy-állu) ösz. mn. Kinek aránylag nagy az álla. NAGY-ALMÁS, falu Bereg m., erdélyi faluk Hunyad és Kolos m.; helyr. —Almás-ra, —on, —ról. NAGYÁLMÚ v. — ÁLMU, (nagy-álmu) ösz. mn. Ki sokat vagy egy házamban sokáig alszik, álomszuszék, álomtáska. NAGY ALVÓ, (nagy-alvó), 1. NAGYÁLMÚ. NAGYÁNT, (nagy-ánt) id. L. NAGYRÉSZINT. NAGYANYA, (nagy-anya) ösz. mn. Az édesapának vagy édesanyának anyja, máskép : öreganya v. másikanya, székelyesen öszvehúzva : mánya v. mányi. A nagyanyával viszonyban van az unoka, mert unoka nélkül nincs nagyanya. Apai nagyanya, anyai nagyanya. NAGYANYAI , (nagyanyai) ösz. mn. Nagyanyát illető, nagyanyától való, arra vonatkozó. Nagyanyai birtok. Nagyanyai örökség. Nagyanyai szeretet, gondviselés. Nagyanyai házban nevelt árva. NAGYANYAILAG, (nagyanyailag) ősz. id. Nagyanyák módja, szokása szerint. Nagyanyailag szeretni, elkényeztetni a gyermeket. NAGYAPA, (nagyapa) ősz. m. 1. NAGYATYA. NAGYAPÓ, (nagy-apó) ősz. fn. 1. NAGYATYA. NAGY-APÓLD, erdélyi falu a Szászföldön ; helyr. —Apóld-ra, —on, —ról. NAGYÁRA, 1. NAGYJÁRA. NAGY-ARANYOS, erdélyi falu A.-Fehér m.; helyr. —Aranyos-ra, —on, —ról. NAGYÁRNYÚ v. —ÁRNYÚ v. —ÁRNYÉKU, (nagy-árnyú v. — árnyékú) ösz. mn. Mi nagy árnyékot vet. Nagy árnyéku hársfa. Nagyárnyéku torony, hegy. NAGYÁRÚ, v. —ÁRU, (nagy-áru) ösz. mn. Minek nagy az ára, drága ; a maga nemében igen becses. Nagyáru ház, bútorok. Nagyáru szállást bérelni. NAGYASSZONY, (nagy-asszony) ösz. mn. Hajdan az előkelő úrhölgyek czime, melynek megfelel uraknál: nagyúr, nagyuram. Még ma is némi kitűnő jelentése van azoknál, kik az úri nőket tekintetes nagyasszony néven czimezik. Hogy e czim különös tisztelet jele volt, kitetszik onnan is, hogy idvezítőnk anyját, a boldogságos szüzet, nagyasszony-mik, magyarok nagyasszonyának, nevezi a buzgó nép. Nagyboldogasszony napján Augustus hó 15-dikén a boldogságos szűz menybemenetelét ünnepelik. Különösebben jelenti a háznál a korosabb asszonyt, az ,ifjúasszony, (ifiaszszony) megkülönböztetésére. NAGYASSZONYKÖRTE, (nagy-asszony-körte) ész. m. Körtefaj, mely Augustus havának közepe táján Nagyboldogasszony napja körül szokott érni, s melyből lekvárt is szoktak főzni. NAGY ÁTOK. A Debreczeni legendás könyvben am. egyházi átok (anathema). „ A pápa azonnal parancsolá a nagy átok alatt." NAGYATYA, (nagy-atya) ösz. m. Az édesapának vagy édesanyának atyja. Apai nagyatya, anyai nagyatya. Máskép : öregatya v. — apa, másikatya v.—apa, nagyatyás, nagyapó, a székelyeknél: mápó (a másik apó, mint mányi v. mánya am. másik anya). NAGYATYAI, (nagy-atyai) ösz. mn. Nagyatyát illető, ahhoz tartozó, nagyatyáról való, arra vonatkozó. Nagyatyai házban lakni. Nagyatyai szerzemény. Nagyatyai örökség. Nagyatyai gyámság, szeretet. NAGYATYAILAG, (nagy-atyailag) ösz. id. Nagyatyai módon, mint a nagyatyák szokása. Nagyatyailag szeretni az unokákat. NAGY BÁLVÁNY, hajós nyelven azon bálvány, mely folyami fahajóinkon a terhelt hajó mélyedési vonalára esik, s a hajót körülfoglalva segíti emelő erejében és óvja oldalütések ártalma ellen. (Grosse Brume, Kenessey A.). NAGYBAN, (nagyban) id. 1) Cselekvésre vonatkozólag am. nagyon, nem kicsinyezve, bőven. Nagyban foly a munka. Nagyban mulattunk világos kivirradtig. 2) Nagyobb mennyiségben, nagyobb mértékben. Nagyban vásárolni, árulni. Nagyban eladás. NAGYBÁNYA, (nagy-bánya), esz. m. Szabad kir. bányaváros Szatmár vármegyében; helyr. —bányára, — n, —ról. NAGY-BÁR, erd. falu Hunyad m.; helyr. —Bárra, — on, — ról. NAGY-BARÁT, falu Győr m.; helyr. —Barátra, — on, —ról. NAGY-BARÁTI, puszta Hont m.; helyr. — Baráti-ba, —ban, --ról.