Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 6. kötet
Ú - ÚRFÖLD - ÚRGOMBA - ÚRHIDA - ÚRHODIK - ÚRHÖLGY - ÚRI - ÚRI - ÚRIAS - ÚRIASAN - ÚRIASKODÁS - ÚRIASKODIK - ÚRI ASSZONY - ÚRI GOMBA - ÚRI IMA - ÚRI JOG - ÚRILAG - ÚRI REND - ÚRI SÁRMA - ÚRISTEN - ÚRISZÉK - ÚRITÖK - ÚRI VACSORA - ÚRIVIRÁG - ÚRJOG - ÚRJÖVETEL - ÚR JÖVETELE - ÚRJÖVETELI - ÚRKODIK - ÚRKÚT - ÚRKÚTBÁNYA - ÚRLAK
633 ÚRFÖLD—ÚRI IMA. ÚRI JOG—ÚRLAK. 634 (Szabács viadalja. Ének a XV. századokból. Századok. 1872. 20. 1.). A Carthausi Névtelennél úrfiu am. Krisztus. „Mikoron írnának úrfiú-sziletetnek utánna ezerkétszáz harminczegy esztendőben." (Toldy F. kiadása 148. 1.). ÚRFÖLD v. ÚRFÖLDE, puszta Pozson m. , helyr. Úrföldön, —re, —röl. vagy Urföldén, —re, —röl. ÚRGOMBA, (úr-gomba) esz. m. Némely galóczák neme alá tartozó gombafaj, melynek szélei sötét szinüek, s innen befelé sötét sugarak, mintegy csillagot képezve nyúlnak el. (Agaricus equestris. Németül: Sternschwamm, Ritterschwamm). Párizpápai, Simai Kristóf és mások szerint boletus. — »Igen érette voltam minden felé, de seholt az úrgombának szerét, nem tehetem." Levél 1559-ből (Szalay Ág. 400. m. 1. 330. 1.). ÚRHIDA, puszta Fehér m., helyr. Urhidára, •—n. —ról. ÚRHODIK, (úr-hodik) 1. ÚRIASKODIK. ÚRHÖLGY, ÚRHÖLGY, (úr-hölgy) 1. ÚRNÉ alatt. ÚRI, ÚRI (1), (úri) mn. tt. úri-t, tb. lak. 1) Urat illető, ahhoz tartozó, arra vonatkozó. Úri öltözet, úri ház. Úri szokás, természet. Úri rend, személy. 2) Különösen, a maga nemében nemesebb, finomabb, előkelő. Úri magatartás, úri műveltség, társalgás, úri élet. Úri asszony. Úri pompa, koldus konyha, nem egyez a tisztességgel. (Km.) V. ö. ÚRIAS, ÚRI, ÚRI, (2), falu Pest m., helyr. Úri-ba, — ban, —ból. ÚRIAS, ÚRIAS, (úri as) mn. tt. úrias-t v. — at, tb. —ak. Az uraknál divatos szokású, módú, különösen finomabb, nemesebb, büszkébb, előkelőségre mutató, fényes, pompás. A nyelvszokás végül nyújtva is használja : úriás v. uriás, mint kaczkias helyett kaczkiás. Ilyen óriás is a helyesebb óriás, azaz hóriás helyett, az óri hóri törzstől. ÚRIASAN, ÚRIASAN, (úr-i-as-an) id. Úrias módon, úri szokás, divat szerint; nemesen, finomul ; fényesen, pompásan. Úriasan tartani, viselni magát. Úriasan élni, lakni. Némely nyelvszokással : imásan. V. ö. ÚRIAS, ÚRIASKODÁS , URIASKODÁS, ( úr-i-askodás) m.tt. úriaskodás-t, tb. —ok, harm. szr. —a. Úrias szokások gyakorlása, pompáskodás, fényüzéskedés. ÚRIASKODIK, ÚRIASKODIK,(úr i-as-kod-ik) k. m. úriaskod-tam, —tál, —ott. Úrias életmódot, szokásokat gyakorol, pompáskodik, nagy urat játszik. ÚRI ASSZONY, 1. ÚRNÉ alatt. ÚRI GOMBA 1. ÚRGOMBA. ÚRI IMA, ÚRI IMÁDSÁG, Krisztus urunk tanította rövid ima, meg van írva Máté 6-dik és Lukács 11-dik fejezetében s így kezdődik: Mi Atyánk. (Az egész úri ima magyar forditmányában hibásan használják a személyragok mellett a személynévmásokat is, a mennyiben ezeket a hangsúly ez imában épen nem kívánja; az egész helyesen így volna: Atyánk ! ki vagy mennyekben. Szenteltessék neved. Jőjön el országod. Legyen akaratod mint mennyben úgy e földön is. Mindennapi kenyerünket adjad nekünk ma. És bocsásd meg vétkeinket stb.) ÚRI JOG, a volt urbériségben azon szolgálatok öszvege, melyek a földesúr részére teljesíttettek. V. ö. ÚRBÉR. URILAG, URILAG, (úrilag) id. Úri módon, mint úrhoz illik, mint az urak szokták. Úrilag fogadni, megvendégelni valakit. ÚRI REND, ösz. m. A társadalmilag megállapított viszonyok szerint a szorosért vett urak, vagyis előkelők, rangban levő személyek osztálya. V. ö. ÚR. URI SÁRMA, a hathimesek seregébe, s egyanyások rendébe tartozó sárma növénynem egyik faja; főkocsánja leveletlen; ezen levő kocsánkái váltogatók, ágformák, szártetézők ; hímszálai váltogatva szélesek és keskenyek; levelei szálasak, válusok, üszögös hegyük. (Ornithogalum umbellatum). Köznépiesen : úrivirág, madártér. ÚRISTEN, (úr-isten) ősz. fn. Élünk vele, midőn az ,Isten' szót nagyobb tisztelettel kívánjuk említeni. ÚRISZÉK, ÚRISZÉK, (úri-szék) ész. fn. 1. ÚRSZÉK, ÚRITÖK, ÚRITÖK, (úritök) ősz. fn. Tökfaj, melynek kobakja kemény, de nem fás héjú, nagyra nő, sokféle színű és formájú, sima vagy cserhéjú ; levelei nagyok, szívesek, tompák. Főve, de kivált sülve sokan nyalánkságul eszik. Néhútt máskép: dinka, Unka, patyolattök, selyemtök, sütőtök. (Cucurbita pepo). ÚRI VACSORA 1. ÚRVACSORA. ÚRIVIRÁG, (úri-virág) ősz. m. 1. ÚRI SÁRMA. ÚRJOG, (úr-jog) 1. ÚRI JOG. ÚRJÖVETEL, (úr-jövetel) 1. ÚR JÖVETELE. ÚR JÖVETELE, szokott latin nevezettel : advent. A római katholikusok egyházi évében azon ájtatos előkészületi időszak Krisztus urunk születésének előinneplésére, mely karácson előtt négy vasárnapot, s ugyanannyi egész, és néha csonka hetet foglal magában. Ekkor tartatnak az úgynevezett hajnali misék. Advent első vasárnapján kezdődik az új egyházi év. ÚRJÖVETELI, (úr jöveteli) esz. mn. Úr jövetelét illető, arra vonatkozó. Úrjöveteli időszak. Úrjöveteli imák, énekek. ÚRKODIK, (úr-kod-ik) k. m. úrkod-tam, —tál, —ott, 1. ÚRIASKODIK. ÚRKÚT, puszta Veszprém m.; helyr. Úrkút-ra, — on, —ról. ÚRKÚTBÁNYA, falu Veszprém m.; helyr. — bányán, —ra, —ról. ÚRLAK, URLAK, (úrlak) ész. m. Ház, nevezetesen kastély vagy palota, mely különösen az illető úrnak lakul szolgál.