Dátum, 1989. november (1. évfolyam, 155-180. szám)

1989-11-01 / 155. szám

1989 Г X­I • 1 • SZERDA патт тм 1/155. »S MOST A DOLOGRA« 8,10 FT SZABADELVŰ POLITIKAI NAPILAP Országgyűlés Interpellációk napja Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés ok­tóberi ülésszaka, mert a terv- és költ­ségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tud­ta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcso­lódó módosító indítványok megvitatá­sát. Elsőként a korábban benyújtott in­terpellációkról határoztak. Tollár Jó­­szef interpellációjára, Nagykanizsa vízdíjának ügyére a miniszter írásban válaszolt: a kialakult díjaránytalansá­gok a lakossági ivóvíz- és csatornadí­jak rendezésével megszüntethetők. Ezt az Országgyűlés elfogadta. Vass Józsefné mezőgazdasági termények és állati termékek termelői árának emelé­sét indítványozta. A terv- és költség­­vetési bizottság vizsgálata alapján az Országos Árhivatal a jövő évi termés­re új gabonaárakat állapított meg, amit az Országgyűlés elfogadott. Técsy László a miniszterelnökhöz interpellált, hogy a mezőgazdaságban 1990. január 1-jétől oldják fel a kere­setszabályozást. A mezőgazdasági bi­zottság szerint annak, hogy a mező­­gazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabá­lyozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetsza­bályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosí­tásakor válik lehetségessé. Az inter­pelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta­­ el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótör­vény-tervezetbe. A választ az Ország­­gyűlés elutasította. Bozsó Jánosné és Debreczeni József interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása ér­dekében. Az interpellációkra az a vá­lasz született, hogy a laktanyák hasz­nosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javas­latot, ennek kialakítása a napokban várható. Árvai Lászlóné a családvédő bi­zottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, mert kedvezőtlen hatásaként draszti­­kusan csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán elmondta: a módo­sítójavaslatot az Országgyűlés még az idén megvitathatja. Válaszát az Or­szággyűlés elfogadta. Nagy Józsefné a miniszterelnökhöz interpellált a hatvani internáltak reha­bilitációjának ügyében. Egy kiprovo­kált tüntetésben való részvétel miatt 1950-ben letartóztattak 44 hatvani vasutast. A férfiakat a recski táborba küldték kényszermunkára, az asszo­nyokat és a gyerekeket pedig Horto­­bágyra telepítették ki. Az elmúlt csak­nem négy évtized nem volt elegendő, hogy ügyüket megfelelő módon ren­dezzék, ezért kérte a képviselőnő, hogy részükre az erkölcsi, politikai re­habilitáció mellett anyagi jóvátételt is nyújtsanak. A kormány nevében Kul­csár Kálmán emlékeztette a képviselő­nőt, hogy a jelenlegi kormány kötele­zettséget vállalt az igazságtalan ítéle­tek semmissé tételére, s az ezzel kap­csolatos rehabilitációra, az anyagi jóvátételre. Ám ez nem történhet egyik napról a másikra, figyelembe kell venni az ország teherbíró képessé­gét is. A miniszter válaszával az Or­szággyűlés egyetértett. Fenyves Henrik interpellált a fizető­­vendéglátásról szóló rendelet módosí­tása tárgyában. Békesi László pénzügyminiszter el­mondotta, az idén a gyógy- és üdülő­helyi díjakból 400 millió forint bevé­telhez kívánják juttatni a kiemelt üdü­lőkörzeteket, jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díj­hoz két forint állami támogatást ad­nak. Tornai Endre interpellált annak ér­dekében, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. A terv- és költségvetési bizottság a következő döntést hozta: „1990-ban a jelenlegi adónemek fenntartása indokolt, mert ha a mai adószerkezetből a borforgal­mi adó ellentételezés nélkül kiesne, úgy a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők — évi 2 millió forint árbe­vételig — lényegében adó nélkülivé válnának. Ezért az 1990-es év egyfajta kényszerpálya marad, mert a jelenlegi költségvetési helyzetben az így kieső évi mintegy 210 millió forint tanácsi bevétel pótlását az érintett tanácsok nem tudnák kompenzálni. 1991. janu­ár 1-jétől életbe lép az új adózási rend­szer — a helyi adók rendszere —, és ennek megfelelően rendezhető a bor­forgalmi adó kérdése is”. Az Ország­­gyűlés ezt elfogadta. Dobos Józsefné interpellált a Mátrai Állami Gyógyin­tézet kékestetői egysége rekonstrukci­ójának tárgyában. Részletesen beszá­molt a meg nem valósult felújítás okozta károkról, a rekonstrukció mi­előbbi megkezdését sürgette, s kérte az egészségügyi kormányzatot, vala­mint a segíteni tudó minisztériumokat, hogy az ehhez szükséges, 1991-re megígért anyagiakat már 1990-ben biztosítsák. (folytatás a 3. oldalon) Egy gyilkosság mélyrétegei (Riport a 8. oldalon) Honvédhalottainkról a miniszter (Interjú az 5. oldalon) +" Tegnap délelőtt a Farkasréti temetőben megkoszorúzták századunk kiemelkedő zeneszerzőjének, Bartók Bélának a síremlékét. Három vagy huszonhárom? Sok millió szovjet munkanélküli A Szovjetunióban több mint há­­rommillióan váltak munkanélkülivé a jelenlegi ötéves terv időszakában — írta kedden a Pravda. — Eddig a munkanélküli szót nem illett kiejteni és leírni, most már azonban aligha ér­demes azon vitatkoznunk, van-e munkanélküliség; vitatkozni azon le­hetne, milyen mértékű, gondolkodni pedig azon érdemes, hogyan reagál­junk rá — olvasható a lapban. A Munkanélküliek Társasága —­­már ilyen is van — a félhivatalos há­rommilliós becsléssel szemben 23 millióra teszi a munkanélküliek szá­mát, statisztika erről ugyanis még so­ha nem készült. Az országban még mindig másfél millió álláshelyet hir­detnek, látszólag tehát nincs baj. Csakhogy — írja a cikk szerzője—a Szibériában betöltésre váró álláshe­lyek nemigen enyhítik a közép-ázsiai és a kaukázusi munkanélküliek gondjait. A másfél millió betöltetlen álláshelyen jobbára társadalmi rang­ját tekintve lebecsült munkát kínál­nak. A jelenlegi tendenciák mellett a munkanélküliek száma szakemberek becslése szerint 2005-re elérheti a 15—16 milliót. Ez csak a polgári ter­melésben fölöslegessé váló munkae­rőre vonatkozik, a fegyveres erők csökkentése és a hadiipar átállítása munkanélküliek újabb folyamát öm­­leszti a társadalomba.

Next