Dátum, 1989. november (1. évfolyam, 155-180. szám)
1989-11-01 / 155. szám
1989 Г XI • 1 • SZERDA патт тм 1/155. »S MOST A DOLOGRA« 8,10 FT SZABADELVŰ POLITIKAI NAPILAP Országgyűlés Interpellációk napja Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka, mert a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Elsőként a korábban benyújtott interpellációkról határoztak. Tollár Jószef interpellációjára, Nagykanizsa vízdíjának ügyére a miniszter írásban válaszolt: a kialakult díjaránytalanságok a lakossági ivóvíz- és csatornadíjak rendezésével megszüntethetők. Ezt az Országgyűlés elfogadta. Vass Józsefné mezőgazdasági termények és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. A terv- és költségvetési bizottság vizsgálata alapján az Országos Árhivatal a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított meg, amit az Országgyűlés elfogadott. Técsy László a miniszterelnökhöz interpellált, hogy a mezőgazdaságban 1990. január 1-jétől oldják fel a keresetszabályozást. A mezőgazdasági bizottság szerint annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvény-tervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Bozsó Jánosné és Debreczeni József interpelláltak a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. Árvai Lászlóné a családvédő bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, mert kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán elmondta: a módosítójavaslatot az Országgyűlés még az idén megvitathatja. Válaszát az Országgyűlés elfogadta. Nagy Józsefné a miniszterelnökhöz interpellált a hatvani internáltak rehabilitációjának ügyében. Egy kiprovokált tüntetésben való részvétel miatt 1950-ben letartóztattak 44 hatvani vasutast. A férfiakat a recski táborba küldték kényszermunkára, az asszonyokat és a gyerekeket pedig Hortobágyra telepítették ki. Az elmúlt csaknem négy évtized nem volt elegendő, hogy ügyüket megfelelő módon rendezzék, ezért kérte a képviselőnő, hogy részükre az erkölcsi, politikai rehabilitáció mellett anyagi jóvátételt is nyújtsanak. A kormány nevében Kulcsár Kálmán emlékeztette a képviselőnőt, hogy a jelenlegi kormány kötelezettséget vállalt az igazságtalan ítéletek semmissé tételére, s az ezzel kapcsolatos rehabilitációra, az anyagi jóvátételre. Ám ez nem történhet egyik napról a másikra, figyelembe kell venni az ország teherbíró képességét is. A miniszter válaszával az Országgyűlés egyetértett. Fenyves Henrik interpellált a fizetővendéglátásról szóló rendelet módosítása tárgyában. Békesi László pénzügyminiszter elmondotta, az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bevételhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket, jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak. Tornai Endre interpellált annak érdekében, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. A terv- és költségvetési bizottság a következő döntést hozta: „1990-ban a jelenlegi adónemek fenntartása indokolt, mert ha a mai adószerkezetből a borforgalmi adó ellentételezés nélkül kiesne, úgy a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők — évi 2 millió forint árbevételig — lényegében adó nélkülivé válnának. Ezért az 1990-es év egyfajta kényszerpálya marad, mert a jelenlegi költségvetési helyzetben az így kieső évi mintegy 210 millió forint tanácsi bevétel pótlását az érintett tanácsok nem tudnák kompenzálni. 1991. január 1-jétől életbe lép az új adózási rendszer — a helyi adók rendszere —, és ennek megfelelően rendezhető a borforgalmi adó kérdése is”. Az Országgyűlés ezt elfogadta. Dobos Józsefné interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői egysége rekonstrukciójának tárgyában. Részletesen beszámolt a meg nem valósult felújítás okozta károkról, a rekonstrukció mielőbbi megkezdését sürgette, s kérte az egészségügyi kormányzatot, valamint a segíteni tudó minisztériumokat, hogy az ehhez szükséges, 1991-re megígért anyagiakat már 1990-ben biztosítsák. (folytatás a 3. oldalon) Egy gyilkosság mélyrétegei (Riport a 8. oldalon) Honvédhalottainkról a miniszter (Interjú az 5. oldalon) +" Tegnap délelőtt a Farkasréti temetőben megkoszorúzták századunk kiemelkedő zeneszerzőjének, Bartók Bélának a síremlékét. Három vagy huszonhárom? Sok millió szovjet munkanélküli A Szovjetunióban több mint hárommillióan váltak munkanélkülivé a jelenlegi ötéves terv időszakában — írta kedden a Pravda. — Eddig a munkanélküli szót nem illett kiejteni és leírni, most már azonban aligha érdemes azon vitatkoznunk, van-e munkanélküliség; vitatkozni azon lehetne, milyen mértékű, gondolkodni pedig azon érdemes, hogyan reagáljunk rá — olvasható a lapban. A Munkanélküliek Társasága —már ilyen is van — a félhivatalos hárommilliós becsléssel szemben 23 millióra teszi a munkanélküliek számát, statisztika erről ugyanis még soha nem készült. Az országban még mindig másfél millió álláshelyet hirdetnek, látszólag tehát nincs baj. Csakhogy — írja a cikk szerzője—a Szibériában betöltésre váró álláshelyek nemigen enyhítik a közép-ázsiai és a kaukázusi munkanélküliek gondjait. A másfél millió betöltetlen álláshelyen jobbára társadalmi rangját tekintve lebecsült munkát kínálnak. A jelenlegi tendenciák mellett a munkanélküliek száma szakemberek becslése szerint 2005-re elérheti a 15—16 milliót. Ez csak a polgári termelésben fölöslegessé váló munkaerőre vonatkozik, a fegyveres erők csökkentése és a hadiipar átállítása munkanélküliek újabb folyamát ömleszti a társadalomba.