Kónyi Manó (szerk.): Deák beszédei 1867-1868 - Deák Ferencz beszédei 5. (Budapest, 1903)
Kossuth tervéről az alsó-dunai confoederatio tárgyában
11 megjelent levelét, mely bizonyítja, hogy a magyar nemzet az osztrák császárral végbevitt kiegyezés által öngyilkosságot követett el. Az ily módon helyreállított alkotmányért egy polturát sem adok ; az nem egyéb, mint a Deák Ferencz szerencsétlen és nevetséges terve, mely évszázadok óta megőrzött függetlenségét a magyar királyságnak gyáván elfecsérli. A magyar nemzet jogain elkövetett ezen igazságtalanság fölött az utókor fog ítélni. Alázatos szolgája Ujházy László. Almos-Creek, San-Antonio város közelében, Texas, május 19. 1867.» KOSSUTH TERVÉRŐL AZ ALSÓ-DUNAI CONFOEDE RATIO TÁRGYÁBAN. Deák Ferencz 1867. május 30-dikán közzétett nyilatkozatában megemlékezik az «1848» czímű lapnak egyik czikkéről. E czikk keletkezése történetét Pulszky Ferencz e gyűjtemény szerkesztőjéhez intézett levelében így adja elő : «Azon átalános lelkesülés közt, melyet a sikerült kiegyezés szült, éppen akkor, midőn már a koronázásra meg voltak téve az előkészületek, Kossuth levele Deákhoz kellemetlen benyomást tett hangja által, de még inkább felizgatta Deákot és barátait azon körülmény, hogy ugyanazon postával, melylyel a levél megérkezett, megkapta Kossuthtól annak másodpéldányát Simonyi Ernő, a ki azt még ugyanazon napon rögtön kinyomatta és minden utczasarkon hordárokkal árusíttatta. Harminczezer példányban kelt el a röplap, minden ember vette és olvasta is már, midőn Deák még azt hitte, hogy az egy bizalmas magánlevél, mely ily alakban is elég sértő volt. Délután tehát szokás szerint ott voltunk Deáknál s egyhangúlag sürgettük, hogy feleljen nyilvánosan. De az öreg úr mélyen megilletődve azt mondta: «Feleljetek ti, én nem teszem». Én tüstént vállalkoztam a feleletre. Midőn széledni kezdtünk, Deák intett nekem, hogy maradjak, s elmondta, mit kellene felelnem. Megjegyeztem magamnak Deák eszmemenetét, s amint hazaérkeztem, megírtam Toldy István «1848» czímű hírlapjába a feleletet, mely május 28-dikán jött ki. Úgy hiszem, hogy az olvasók sok helyütt felismerték benne Deák logikáját és stílusát ; akkor még kitűnő emlékezőtehetségem lehetővé tette ezt, de több helyütt beleszőttem a czikkbe a magam okoskodását és phrasisait is. Különös súlyt fektettem Kossuth Duna szövetségi tervére, melyet Deák is említett azoknak ellenében, mikkel a forradalmi vezér az Ausztriával való szövetséget