Debreceni Szemle, 1943 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - DEBRECEN ÉS AZ ALFÖLD
46 Debrecen és az Alföld. Nagybányán egyházmegyei tanítógyűlésre értekezleti munkát kértek Kállaytól. Küldött: Pestalozzi Henrik nevelési és oktatási elveinek méltatása. A címet változtathatják így is : Emlékezés Pestalozzi tanügyi működésére, vagy : Az el nem avuló tanügyi elvek kapcsolatban Pestalozzival. Ez utóbbi címen hangzott el Kállay értekezése a nagybányai tanítógyűlésen. És Kállay írta Peleskey Dánielhez : az általad kilátásba helyezett dohányfélének nem örülök s ne is teljesítsd (1889), hanem legnagyobb ajándéknak tartom, ha rokonbaráti jóindulatodban továbbra is megtartasz. Levelei tele vannak bölcseleti elemekkel és a gyakorlati életre vonatkozó intelmekkel. Lássunk a sok közül egy példát. Költő László harminckét éves fia gyógyszerészeti diplomát szerzett , állás nélkül van, tanítóképzőintézetbe szeretne menni, tanácsot kér. Válasz : „Oly képzettséggel és tapasztaltsággal, minővel Laci fiad bír, nem a mi szegény tanítói pályánkra való.“ A kereskedelmi akadémiát ajánlja. „Bank, kereskedelem, posta szerte jövedelmezőbbek a református néptanítói koldus mankónál. Ki találta ki számodra ezt a mi sovány, dísztelen néptanítói foglalkozásunkat?“ Szabó Lőrinc apai lelkész Kálmán nevű fiát a nyomdászati iparban óhajtotta elhelyezni. Kállay tájékoztatja a szülőt : Kutasi Imre nyomda- és kőmetsző-tulajdonos ötszázért fizetés mellett két évre felvállalná a fiút. Frics József városi nyomdafőnök most tanulót nem vesz fel. Hívja a lelkészt Kálmán fiával személyes bemutatkozásra : „Bocsáss meg, hogy családi ügyedbe ily vakmerően, de első ifjúságunkban gyökeredző törölhetetlen barátság alapján avatkozom.“ Halogatást nem ismerve válaszolt a lelkipásztor levelére. E válaszadások eléggé mérlegelendők. Hogy a pedagógus Kállay barátai családi köréből nem akart tanítót nevelni. Mélyen fekvő okai lehettek ennek. Úgy vélem, a tanítóképzés szellemében talált idegenítő okokra. A tanítóképző Értesítvényében elméletileg hangoztatták : „A népiskola feladatát a jól képzett, művelt, jellemes és önképző tanítók oldhatják meg. A tanítók állását anyagilag és társadalmilag emelni kell, hogy az az ifjúság előtt keresett életpálya, kedvelt hivatás legyen.“ Ott, ahol a tanítói pálya érdemét így tudják becsülni, nem becsülték, nem tisztelték meg a tanítóképzésben lényeges szerepet betöltő gyakorlóiskolai tanítót. (Wlassics, a nagy miniszter tanárnak címeztette.) A tanítóképzői Értesítvény szerint a tanári kar tagjai voltak (1887—88. adat) egy igazgató-tanár ; két rendes tanár ; egy segédtanár ; egy ideiglenes tanár ; két magántanár. A gyakorlóiskolai tanár nincs a testületben! Kállayt, a főiskolai képzettséggel bíró pedagógus Kállayt kissé bánthatta a kicsinyítő minősítés. Nem a „tanár“ címen a hangsúly, hanem azon, hogy nem tagja a tanítóképző tanártestületének. Negyvennyolc előtt a „tanító“ cím volt használatban még az egyetemen is. Brassai Sámuel, a kolozsvári unitárius collégium történettanítója ; Fejér György, a pesti universitáson kir. oktató ; Kulcsár István, az ékesszállásnak egykori tanítója ; Kövy Sándor, a hazai törvények tanítója ; Szilágyi Ferenc, a kolozsvári reformátum collegiumban a literatúrának közönséges tanítója. A király oktató, tanítói székekre nevezte ki a tudós férfiakat. Kállay, mint családapa, nagy gondot fordított Ferenc és Mária gyermekei neveltetésére. Első hitvese Török Erzsébet, a második Móricz Cecília volt. Anna és Lajos gyermekei járványos betegség áldozatai lettek. 1883 szeptember elején az édesanya Máriát német szóra, cseregyermekként Gölnicbányára vitte, dr. Lövenbein Samu városi főorvos családjához, innen Oszkár, a főorvos fia, Debrecenbe jött a Kállay-családba és a református főiskolai gimnázium VII. o. tanulója lett. Kállay teológiát végzett Ferenc fiát ő maga kísérte fel Pestre. Kiváló hangja képesítette a zeneakadémia hallgatójává, hol három évet töltött. Innen német impresszárió csoportjával Oroszországba került. Majd tizenhat tagból álló csapatával bejárta Oroszország nagyobb városait. Mariska leányához írt levelében intette: „Levélírási képességedről akkor kell letenned a vizsgát, mikor nekem minden támogatás nélkül az első német levelet írod. Az önálló munkásság sokkal többet ér, ha gyengébb is, mint a másokénak magadévá tétele. Magyar leány 1 1888. VII. 18. ? 1887. X. 83 1883. IX. 16.