Debreceni Szemle, 2003 (11. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2003 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Martonné Erdős Katalin - Szilágyi Zsuzsanna: A turisták Debrecenről alkotott képe

Martonné Erdős Katalin-Szilágyi Zsuzsanna A turisták Debrecenről alkotott képei (Egy kérdőíves felmérés tanulságai) 1. Bevezetés Egy városról alkotott imázs jelentős mértékben befolyásolja annak turisztikai vonzerejét. Hogy milyen kép alakul ki egy célterületről, azt nemcsak a turisztikai vonzerők határozzák meg, hanem nagyban függ attól is, hogy hogyan sikerül is­mertté tenni azokat, mennyire tudják felkelteni az irántuk való érdeklődést a po­tenciális turisták körében, ill. milyen véleményt formálnak róluk a vendégek személyes benyomásaik alapján. Következésképpen a turisták véleményének fi­gyelembe vétele nemcsak a település- és turizmusfejlesztési koncepció kimun­kálásánál, hanem a fogadóhely imázsát befolyásoló marketing- és reklámtevé­kenységek kidolgozásánál is nélkülözhetetlen. Ezek a megfontolások hangsúlyozottan érvényesek Debrecenre, mivel a ’80- as évtizedben a szocialista országokból érkező vendégek jelentős turisztikai cél­pontjaként számon tartott város idegenforgalma a rendszerváltás után kedvezőt­lenül alakult. A '90-es évek eleji általános forgalomcsökkenést követően - jólle­het Debrecennek a szálláshelyek belföldi vendégszámában 2000-re már sikerült megközelítenie az 1985. évi értéket (87 311—186 995 fő), a külföldiek számát te­kintve több mint 70%-os veszteséget volt kénytelen elkönyvelni (109 258—130 889 fő). Míg 1985-ben a külföldi turisták még az összforgalom 55,6%-át adták, 2000-re már csak 33%-kal részesedtek. Hogy a városnak a '90-es évtizedben nem sikerült az új kihívásoknak megfelelnie, azt az összforgalomra vonatkozó adatok össze­vetésével mérhetjük le leginkább, amely szerint 2000-ben az 1985. évi összes vendégszámnak 59,97%-át, ill. az össze­­s vendégéjszakának 58,86%-át érte el csupán. Az ellenpéldát a közeli Hajdúszoboszló sikertörténete szolgáltatja, amely 2000- re a külföldi vendégek számában mintegy 230%-kal, a külföldi vendégéjszakák számában pedig 276%-kal szárnyalta túl a '90-es évek eleji mélypontot. A város turizmusában, amely a rendszerváltás előtt döntő mértékben hazai igényeket szolgált, meghatározóvá vált a külföldi vendégforgalom, s a külföldi vendégéj­szakák részesedése az összforgalomból közel 2/3-ra emelkedett (1-2. ábra).­ ­ A cikk a T 030255 számú OTKA kutatás keretében készült.

Next