Debreceni Szemle, 2003 (11. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2003 / 4. szám - AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KÉRDÉSEI - Süli-Zakar István: Magyarország EU integrációjának területfejlesztési követelményei
Süli-Zakar István Magyarország EU integrációjának területfejlesztési követelményei Bevezetés A regionális politika tudományos megalapozása Magyarországon is szükségszerű, hiszen csak ennek bázisán lehet gyakorolni eredményes „intervencionista” politikát. Az állami beavatkozás kérdését az EU országok kutatói bőséges kritikával illetik, ennek ellenére eléggé általános az a vélemény, hogy az állam és az unió aktív szerepe nélkül az egyenlőtlen fejlődés egyre jelentősebb térbeli egyenlőtlenségekhez és ennek következtében egyre súlyosabb társadalmi konfliktusokhoz vezethet. Ezeket szem előtt tartva az Európai Unió az elmúlt évtizedekben igen eredményes regionális politikát valósított meg, amelynek tanulmányozása és megismerése alapvető feladat a csatlakozni kívánó országok számára. Azonban nem csak az a fontos, hogy tisztában legyünk az Unió regionális politikájával, hanem az is fontos - mivel ez elvárás is a közösség részéről -, hogy a magyar területfejlesztési gyakorlat EU-konformitását a lehető legmagasabb szintre emeljük. Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása Az Európai Unió regionális politikája csaknem fél évszázados múltra tekint vissza, amely folyamatos átalakuláson, jelentős vitákkal övezett, de egyértelmű fejlődésen ment keresztül. Az elmúlt évtizedekben az EU regionális politikája - némi túlzással - egy periférikus kérdésből az Európai Unió meghatározó jelentőségű területévé vált. Egybehangzó vélemények szerint a regionális politika a közös politikák között az egyik legeredményesebbnek tekinthető (Süli-Zakar I. 2000). A II. világháború utáni újjáépítést követő nagy gazdasági fellendülés Európa különböző fejlettségű és adottságú térségeiben eltérő típusú folyamatokat indított el, a hagyományos ipari központok és régióik modernizálódtak, a perifériák elmaradottsága tovább fokozódott, az ezekről eláramló népesség a nagyvárosi agglomerációkban telepedett le, tovább növelte a nagyvárosok szociális problémáit. Ugyanakkor a hatvanas évek töretlen gazdasági fejlődése, a korszak uralkodó politikai áramlata és a jóléti állam gazdaságpolitikája a regionális politikában is új korszakot nyitott. Az addigi rejtett, „szunnyadó” területfejlesztést aktív