Debreceni Szemle, 2005 (13. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2005 / 1. szám - CSOKONAI EMLÉKEZETE - Gáborjáni Szabó Botond: A "tiran törvény" vagy a "Collegium java"? Csokonai "kicsapatásának" hátteréről

Gáborján­i Szabó Botond ugyanebben a szellemben, párhuzamos pályán haladnak, amikor a „nádasházban lakó kozmopolita”, azaz Csokonai nemzeti és „világpolgári” vagy klasszicista és népies vonásairól, stílusszintéziséről, népdalgyűjtéséről és világirodalmi jártas­ságáról értekeznek. A költőt megfosztotta a sors (számos alkalmazkodni képes iskolatársával ellentétben) a külföldi tanulmányok lehetőségétől, a Kollégium és könyvtára azonban biztosította számára a legkorszerűbb tájékozódás alkalmait. Műveltsége tehát mindenestől Debrecenből ered. A legendás Hatvani professzor halála és Budai Ézsaiás, majd Sárvári Pál ka­tedrára lépése közötti periódus nem számítható a Kollégium fényes korszakai közé. Az 1790-es évek kollégiumi vizsgakérdéseinek jellege i­­ mégis hasonló következtetésre késztet, mint Bán Imre értékelése, aki szerint a 18. századvég Magyarországán aligha volt még egy szellemi központ, amely annyit adhatott volna egy fiatal lángelmének, mint Debrecen.­ A vizsgáztatók megállapították, hogy „a Kollégium szorgalmas tanulói a magasabb filozófiát, a nagyhírű Kant­nak és másoknak megtisztogatott műveit jól megjegyezték”. Kotsi Sebestyén István ószövetségi professzor növendékei pedig „arabs grammatikát” is tanulhat­tak és megismerkedtek a Koránnal.9 A szellemi szférában tehát aligha érzékelték a település hanyatlásának jeleit Csokonai kortársai, hiszen a debreceni profesz­­szorok Európa legjobb egyetemein, főként Göttingában tanultak és a reformkor­ban is a Magyar Tudós Társaság tagjai voltak. A professzorokéhoz hasonló volt a város elitjének helyzete. Jellemző adat, hogy amíg a 18. század egészében, a történelmi Magyarország hatalmas területén alig kétszáz külföldön tanult orvos­ról és 48 gyógyszertárról tudunk, addig Debrecenben Csokonai születésekor egyidejűleg négy Bázelben és Utrechtben végzett, szakirodalmi munkásságával is kiemelkedő orvos és két gyógyszertár működött, nem beszélve a Csokonai Jó­zsef kollégáiról, a nagyszombati egyetemen képzett chirurgusokról.10­ 5 Julow Viktor: Csokonai stílusszintéziséhez. In: Árkádia körül. Bp. 1975. 142-181. 6 A 6-8. évfolyam tógás diákjainak 1793-ban többek között az alábbi szóbeli tételeket kellett ki­fejteniük pszichológiából, történelemből, klasszika filológiából, természetjogból, teológiából, matematikából és egyháztörténetből: „Az álomképek magyarázata a képzelet imaginációjának és asszociációjának törvénye alapján”, a németalföldi forradalom története, „amelynek során a belga föderáció kivívta szabadságát”, fordítsa latinra és értelmezze Homérosz egyik görög verssorát, „be kell mutatni, hogy természetes állapotában minden ember egyenlő”, „vonjon négyzetgyököt a 4761-es számból,” ismertesse a tridenti zsinat történetét és határozatait, illet­ve értelmezzen és magyarázzon több bibliai textust. A forrás szövegét lásd: G. Szabó Botond: A Debreceni Református Kollégium a „Pedagógia századában.” Debrecen, 1996.­ 241.­­ Bán Imre: Csokonai és Debrecen. In: Eszmék és stílusok. Bp. 1976. 256. 8 Vargha Balázs: Csokonai emlékek. Budapest, 1960. 35. 9 G. Szabó Botond: DRK. 247. 10 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. 160. és 165. illetve Lósy-Schmidt Ede: Hatvani István élete és művei. Debrecen, 1931. 101. Név szerint Hatvani István, Weszprémi István, Csapó József és Polgári Mihály.

Next