Debreceni Szemle, 2005 (13. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - CSOKONAI EMLÉKEZETE - Gáborjáni Szabó Botond: A "tiran törvény" vagy a "Collegium java"? Csokonai "kicsapatásának" hátteréről
Gáborjáni Szabó Botond ugyanebben a szellemben, párhuzamos pályán haladnak, amikor a „nádasházban lakó kozmopolita”, azaz Csokonai nemzeti és „világpolgári” vagy klasszicista és népies vonásairól, stílusszintéziséről, népdalgyűjtéséről és világirodalmi jártasságáról értekeznek. A költőt megfosztotta a sors (számos alkalmazkodni képes iskolatársával ellentétben) a külföldi tanulmányok lehetőségétől, a Kollégium és könyvtára azonban biztosította számára a legkorszerűbb tájékozódás alkalmait. Műveltsége tehát mindenestől Debrecenből ered. A legendás Hatvani professzor halála és Budai Ézsaiás, majd Sárvári Pál katedrára lépése közötti periódus nem számítható a Kollégium fényes korszakai közé. Az 1790-es évek kollégiumi vizsgakérdéseinek jellege i mégis hasonló következtetésre késztet, mint Bán Imre értékelése, aki szerint a 18. századvég Magyarországán aligha volt még egy szellemi központ, amely annyit adhatott volna egy fiatal lángelmének, mint Debrecen. A vizsgáztatók megállapították, hogy „a Kollégium szorgalmas tanulói a magasabb filozófiát, a nagyhírű Kantnak és másoknak megtisztogatott műveit jól megjegyezték”. Kotsi Sebestyén István ószövetségi professzor növendékei pedig „arabs grammatikát” is tanulhattak és megismerkedtek a Koránnal.9 A szellemi szférában tehát aligha érzékelték a település hanyatlásának jeleit Csokonai kortársai, hiszen a debreceni profeszszorok Európa legjobb egyetemein, főként Göttingában tanultak és a reformkorban is a Magyar Tudós Társaság tagjai voltak. A professzorokéhoz hasonló volt a város elitjének helyzete. Jellemző adat, hogy amíg a 18. század egészében, a történelmi Magyarország hatalmas területén alig kétszáz külföldön tanult orvosról és 48 gyógyszertárról tudunk, addig Debrecenben Csokonai születésekor egyidejűleg négy Bázelben és Utrechtben végzett, szakirodalmi munkásságával is kiemelkedő orvos és két gyógyszertár működött, nem beszélve a Csokonai József kollégáiról, a nagyszombati egyetemen képzett chirurgusokról.10 5 Julow Viktor: Csokonai stílusszintéziséhez. In: Árkádia körül. Bp. 1975. 142-181. 6 A 6-8. évfolyam tógás diákjainak 1793-ban többek között az alábbi szóbeli tételeket kellett kifejteniük pszichológiából, történelemből, klasszika filológiából, természetjogból, teológiából, matematikából és egyháztörténetből: „Az álomképek magyarázata a képzelet imaginációjának és asszociációjának törvénye alapján”, a németalföldi forradalom története, „amelynek során a belga föderáció kivívta szabadságát”, fordítsa latinra és értelmezze Homérosz egyik görög verssorát, „be kell mutatni, hogy természetes állapotában minden ember egyenlő”, „vonjon négyzetgyököt a 4761-es számból,” ismertesse a tridenti zsinat történetét és határozatait, illetve értelmezzen és magyarázzon több bibliai textust. A forrás szövegét lásd: G. Szabó Botond: A Debreceni Református Kollégium a „Pedagógia századában.” Debrecen, 1996. 241. Bán Imre: Csokonai és Debrecen. In: Eszmék és stílusok. Bp. 1976. 256. 8 Vargha Balázs: Csokonai emlékek. Budapest, 1960. 35. 9 G. Szabó Botond: DRK. 247. 10 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. 160. és 165. illetve Lósy-Schmidt Ede: Hatvani István élete és művei. Debrecen, 1931. 101. Név szerint Hatvani István, Weszprémi István, Csapó József és Polgári Mihály.