Debreceni Szemle, 2005 (13. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - SZELLEMI KÉZFOGÁS AZ EGYESÜLT EURÓPÁÉRT - Nagy János: Tudományos együttműködés és régiófejlesztés
Nagy János Tudományos együttműködés és régiófejlesztés A debreceni felsőoktatás és tudományos élet szűkebb és tágabb régiója A debreceni felsőoktatás és vele szoros összefüggésben a tudományos élet kisugárzásának és működési területének térségi lehatárolásakor, valamint a régiófejlesztés kapcsolatrendszerének vizsgálatakor elsőként arra a nagyrégióra kell feltétlenül utalni, amelyben a tudományos élet és a régiófejlesztés összefüggésrendszere és hatásmechanizmusa legközvetlenebbül érvényesül. Ez a térség maga az Észak-Alföldi Régió (továbbiakban: Régió), amely Magyarország északkeleti részén fekszik, központja Debrecen, ahol a Régió szellemi kapacitásának nagy része koncentrálódik (1. ábra). A Régió kiterjedt határszakaszok mentén érintkezik Ukrajnával és Romániával, illetve egy igen rövid határszakasz mentén Szlovákiával is. A régió területe 17 729 km 2, amely hazánk területének 19,1%-át teszi ki. A népesség száma 1 554 177 fő (a magyarországi népesség 15,3%-a), enyhén csökkenő. Az Észak-Alföldi Régió három (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok) megyéből áll. Multiregionális értelemben nyitott Régió. Rendelkezik egyrészt szlovákiai határszakasszal, másrészt ukrajnai és romániai határszakasszal. A romániai határszakaszon bilaterális együttműködés keretei között két megyéje érintett, két romániai megyével (Bihar és Szatmár megye) a határ menti térségfejlesztési koncepció és program megvalósításában (Phare CBC). A bruttó hazai termék (GDP) 10,1%-át az Észak-Alföldi Régióban állítják elő. Az egy főre jutó GDP az országos átlagnak mindössze 66,3%-a, ezzel az országban az utolsó helyen áll. Bár a régió némileg szegény természeti kincsekben, a szántóterület, a szénhidrogén-lelőhelyek, a termálvíz- és az agyagkészletek viszonylag jelentősek. Nagy a rurális területek aránya. A régió egyes térségeiben kedvezőtlenek a termőhelyi adottságok, amelyek megnehezítik a térségek felzárkóztatását. Kiterjedtek a belső és külső periférikus területek. Nincsenek meg a regionális együttműködés gazdasági, társadalmi, kulturális hagyományai. A városi jogállású települések arányát tekintve az Észak-Alföldi Régió hazánk egyik legvárosodottabb régiója: az itteni települések 13,4%-a város, míg az országos átlag 7,6%; a régió lakosságának 64%-a él városokban, ami - az utóbbi évtized tömeges várossá nyilvánításai miatt - nem feltétlenül jelenti a magas szintű urbanizáltságot és gazdasági-társadalmi fejlettséget.