Debreceni Szemle, 2005 (13. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2005 / 1. szám - SZELLEMI KÉZFOGÁS AZ EGYESÜLT EURÓPÁÉRT - Nagy János: Tudományos együttműködés és régiófejlesztés

Nagy János Tudományos együttműködés és régiófejlesztés A debreceni felsőoktatás és tudományos élet szűkebb és tágabb régiója A debreceni felsőoktatás és vele szoros összefüggésben a tudományos élet kisu­gárzásának és működési területének térségi lehatárolásakor, valamint a régiófej­lesztés kapcsolatrendszerének vizsgálatakor elsőként arra a nagyrégióra kell fel­tétlenül utalni, amelyben a tudományos élet és a régiófejlesztés összefüggés­­rendszere és hatásmechanizmusa legközvetlenebbül érvényesül. Ez a térség ma­ga az Észak-Alföldi Régió (továbbiakban: Régió), amely Magyarország északke­leti részén fekszik, központja Debrecen, ahol a Régió szellemi kapacitásának nagy része koncentrálódik (1. ábra). A Régió kiterjedt határszakaszok mentén érintkezik Ukrajnával és Romániával, illetve egy igen rövid határszakasz mentén Szlovákiával is. A régió területe 17 729 km 2, amely hazánk területének 19,1%-át teszi ki. A népesség száma 1 554 177 fő (a magyarországi népesség 15,3%-a), enyhén csökkenő. Az Észak-Alföldi Régió három (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat­­már-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok) megyéből áll. Multiregionális értelemben nyitott Régió. Rendelkezik egyrészt szlovákiai határszakasszal, másrészt ukraj­nai és romániai határszakasszal. A romániai határszakaszon bilaterális együtt­működés keretei között két megyéje érintett, két romániai megyével (Bihar és Szatmár megye) a határ menti térségfejlesztési koncepció és program megvalósí­tásában (Phare CBC). A bruttó hazai termék (GDP) 10,1%-át az Észak-Alföldi Régióban állítják elő. Az egy főre jutó GDP az országos átlagnak mindössze 66,3%-a, ezzel az or­szágban az utolsó helyen áll. Bár a régió némileg szegény természeti kincsek­ben, a szántóterület, a szénhidrogén-lelőhelyek, a termálvíz- és az agyag­készletek viszonylag jelentősek. Nagy a rurális területek aránya. A régió egyes térségeiben kedvezőtlenek a termőhelyi adottságok, amelyek megnehezítik a térségek felzárkóztatását. Kiter­jedtek a belső és külső periférikus területek. Nincsenek meg a regionális együtt­működés gazdasági, társadalmi, kulturális hagyományai. A városi jogállású tele­pülések arányát tekintve az Észak-Alföldi Régió hazánk egyik legvárosodottabb régiója: az itteni települések 13,4%-a város, míg az országos átlag 7,6%; a régió lakosságának 64%-a él városokban, ami - az utóbbi évtized tömeges várossá nyilvánításai miatt - nem feltétlenül jelenti a magas szintű urbanizáltságot és gazdasági-társadalmi fejlettséget.

Next