Debreceni Szemle, 2009 (17. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2009 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pozsonyi Zoltán: Egy(bor)kereskedő nemes. II. Vincze Pál magánélete és anyagi világa

Pozsonyi Zoltán Egy (bor)kereskedő nemes. II.* Vincze Pál magánélete és anyagi világa Nőkre mért csapások Piskárkosi Szilágyi Sára és fia, Vincze Pál közötti egyetértés az utóbbi nemesi testőrségből való leszereléséig tartott. A kenyértörés pontos dátuma nem, csak kiváltó oka ismert az özvegy testamentumaiból. 1809 nyarán a már hosszú ideje betegeskedő, magára maradt nő végrendeletében a Túrkevén lévő javakat (ház, szőlő, fekvő jószág) nem kizárólag fiának hagyta, hanem hat gyermeke között - nemtől függetlenül - egyenlő arányban osztotta fel. A birtokra nem tartott igényt, azt egyik vejének, a később még szerepet kapó Fazekas Lászlónak, aki teljes jogú megbízottja is volt, tisztes ellátása, valamint házban maradása fejében átadta.­ Az októberben papírra vetett második testamentumában megerősítette, hogy halálát követően öt lányához hasonlóan fia is csak egy­hatod részt vehet birtokba a nagykunsági fekvő jószágból, boldogult férjemnek is édesanyjáról, nem atyjáról maradt öröksége volt, és a lányokra is csak úgy szállott, mint a fér­fiakra” - magyarázta a lányait jutalmazó döntés hátterét. [Kiemelés - P. Z.] Állí­tása szerint fia - Bécsből való hazatérését követően - az ő érmelléki ősi birtoká­ra támaszkodva, s 7000 rajnai forintos támogatását élvezve tudott gyökeret ereszteni Biharban. Ennek ellenére az a megkérdezése nélkül adott túl húsz mar­háján és egy erdőrészén.­ Szilágyi Sára végrendeletei a jászkun társadalmi közegben rendhagyónak mi­nősültek, ugyanis az özvegyasszony nem tulajdonosa, csak haszonélvezője volt férje fekvő jószágának, ráadásul a haszonélvezet kizárólag a közszerzeményekre vonatkozott. A jászkun szokásjog, illetve az azt tükröző 1799-es jászkun nádori statútumok értelmében a földet a lányok egyenlően örökölték a fiútestvéreikkel, fekvő jószághoz azonban nem jutottak, részüket kifizették.3 Mindebből kitűnik: * Dolgozatunk első része: Debreceni Szemle 2007/3. 319-330. 1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (M­SZML) Túrkeve közigazgatási iratai (V. A. 501/b.) Caps. D. Fasc. 3. No. 29/1809. 2 Uo. Cap. D. Fasc. 4. No. 61/1809. Összesen 15500 rajnai forintot adott kölcsönbe, ajándékba gyerekeinek. Sem a pénz átadásának, sem a visszakapásának időpontjait nem tüntette fel. 3 Articuli 1844. 36-40. Statuta 1844. 36-40. Brandt 1913. Örsi 1994. 147-153. Bánkiné 2005. 102-108. A nők csak saját szerzeményükről rendelkezhettek. A nem közszerző özvegy, ha új­ból férjhez ment, házastársa ingóságaiból - hitbérén, hozományán, jegyajándékán kívül - csak egy gyermekrészt vihetett el.

Next