Debreczen, 1878. január-június (10. évfolyam, 1-121. szám)

1878-06-11 / 112. szám

1878. X. évfolyam. V­H­C 8 E­Y - HÁZ FÖLDSZINT s­­zerkesztő. «égbe bérmentve küldendők. Előfizethetni helyben : 112. szám. Kedd, junius 11. TELEGDI K. LAJOS és Ifj. CSÁTHY KÁLLOLY K _H „ ____ _____ I», a Mt •*. _____________ 4 A­­ ____a _____ r » / / B •• ■ ee __ Név- vegy bérmentetlenü­l beküldött kéziratok­­ könyvkereskedésében s a szerkesztőségnél. — \ aehrecen-fidCHi 1 I eil 1 part koxlonge­­n«»n* ütőinek tekintetbe. — Úgyszintén k<5*­­1 Egyebütt a postahivatalok útján. g iratok sem adatnak vissza. fex-,--------------------------------------1 nM Megjelen hetenkint ötször: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton. J&p------------------------------petit sora J5 Ur. r v T\iJinT*m/Nry i.mr r ^ • Helyben és postán küldve: 9 B 9 ~ ff Ifi JW m §B|| m 1 Wfi IB ötleMába. ...tit.„rért 5 Egy évre 10 frt — kr. Negyed évre S frt 50 Wr. JB|| «9LJ| ijl|| Á’fl IF jés? J||l Ifil ■ [UNK] Negyobb­ terjedelmű, mint »szintén több iibell Fé! évre Egye» »vám — tiBBSSBBB&Sr SSHti ÉKRÍBB^M hIBI «9 Hj| hirdetések, eskü szerint elegek­edbt Előfizetési pénz s minden közlemény : FÖ-PIACZ, árért. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HÍRLAP. Az uj büntető codex életbe lépteté­séig az átmeneti intézkedések a már megindí­tott fenyítő pereknél s a vádeljárásnál elke­­rülhetlenek. Egyelőre azt az utasítást kapták, Csitári Kálmánt, a „Székesfehérvár és Vidéke“ czímű lap derék szerkesztőjét sajtóperbe fogták. Azzal vádoltatott, hogy lapjában, mely nem politikai, mégis politizál. E hó 8-án tartatott meg a végtárgyalás és Csitári mindnyájunk örömére felmentetett. A gyülekezési jogot korlátozó belügy­miniszteri rendelet hatályon kívül helyezését — mint halljuk — azzal indokolta Tisza, hogy a kormány a közeledő képviselő-választások alkalmával a pártok politikai véleményének szabad nyilvánulását akadályozni nem szándé­kozik, nyilvánuljon e vélemény akár a sajtó­ban, akár a gyűlések szószékén. H.­Böszörményben a 48-as párt pünkösd első napján gyűlést tartott. Roppant számú közönség volt jelen, úgy hogy nemcsak a nagy terem, hanem az udvar is zsúfolva volt. — Győr­ff­y József elnök nyitotta meg a gyűlést. A gyűlés tárgyát a városi képviselők választásának megbeszélése képezte. Határo­zatba ment, hogy a 8 választókerületben négy­négy tagú bizottság választatik, kik a néppel ezt bővebben megbeszélik. Hangsúlyoztatok hogy jövőre oly tisztviselők választassanak, kik a várossal semmi számadási viszonyban nincsenek, s kik független gondolkozásra erélyes férfiak. Egy 20 tagból álló bizottság megbizatott, hogy gondolkozzék orsz. gyűlési képviselője­löltről, s a jelölt nevét annak idejében a párt­nak jelentse be. — Szatmár megye ellenzéki programmja felolvastatott, s hogy mily helyes­léssel találkozott ez kitűnik abból, hogy rög­tön 1000 példányt rendeltek meg. A gyűlés Kossuth Lajos éltetésével oszlott szét, Kossuth Lajos nagy hazánkfia, Patay Istvánnak elhunyta alkalmából, a gyászoló özvegyhez a kö­vetkező részvétlevelet intézte Özvegy Patay Istvánné sz. Kállay Teréz ő nagyságának Collegno, (al Baraccone) Olaszország. Május 17-dikén 1878, Asszonyom Hazánk Nagyságod elhunyt férjében egyik leghívebb fiát, jogainak, szabad­ságának egyik legelszántabb bajnokát vesztette el ; ki hadban, békében szikla­ként állotta helyét ingathatlanul egész életén át, rendületlenül az idők s embe­rek változékonyságának hullámzó bab­jai közt. Nagyságod özvegyi bánatát egy nemzet részvéte veszi körül A ravatalnál, melyet Ön kényeivel áztatott, nemcsak a bajtársi testvéries­ség, az elvrokonsági kegyelet, s a baráti szeretet tették le a fájdalmas elválás gyászkoszorúit, hanem benyujták a tisz­telet adóját még azok is, kik az elhunyt­nak a közéletben ellenei voltak, mint ő az övék. Az élet hajóját érdek­ellentétek ha­barékja, szenvedélyek vihara környezi, de a koporsó körül amaz kitisztul, emez le­csendesedik. Az élet kialvó mécsénél a méltányló emlékezet fáklyája meggyűl, és ennek fénye az Ön halottjának meg­­merevült vonásait a köztisztelet nymbu­­sával vette körül. Becsületesen kiérdemlette. Jellemben szilárd, mint szilárdabb ember nem lehet. Az Ős magyar polgár­erény typicus alakja, ki e hanyatló kort azon ősökre emlékeztette, kiknek kö­szönhetjük, hogy él magyar áll Buda még ; mert testestől lelkestől magyarok, idegen istenek oltárainál nem imádkoz­tak, s honszerelmük izmos karjaival nem csak a röppenő perez hazáját ölelték kö­rül, hanem azt a hazát is, mely a szü­letendő nemzedékek hosszú sorának az élő nemzedék hűségére bizott, elidege­­nithetlen szent öröksége. Patay István olyan ember volt, ki halálával ű­rt hagy hátra maga után ; az ő elhunytéval egy oly férfiúval lett szegényebb szegény magyar haza, ki joggal mondhatta, mint többet senki közöttünk, még élők között, hogy szivébe volt vésve a költő intő szózata : „Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar“ s hogy ez religiójának soha meg nem szegett dogmája volt. Én tudom, hogy a közrészvét, mely Ön bánatához csatlakozik, Önnek asszo­nyom­­ nem adhat vigasztalást. A szív­nek vannak sebei, melyekre itt csak az idő balzsama nyújthat. A halottat gyá­szoló bánat olyan, mint a szabadság, az osztozkodás nem fogyasztja, sőt növel­heti. A­kinek bánatában sokan osztoz­nak, azt sokan emlékeztetik, hogy na­gyot vesztett. A részvét a veszteség köz­becsének mérője. Még­is engedje meg nekem Nagy­ságod, hogy hontalan magányom messze távolából én is teljesítsem a fájdalmas végbucsu kötelességét annak irányában, kihez engem az együtt átkü­zdött nagy idők dicsőségének, szerencsétlenségének emlékei ; a zászló, melynek igaz szívvel hűséget esküvénk ; — a jelen keservei, a jövő reménye s az öreg keblemben örök ifjan élő önzetlen bűnszeretet kö­zös hitvallása szorosabb kapcsokkal csa­toltak, mint más sokakat. Legyen szabad, és maradjon ma­gyar az idők végéiglen a föld, melyben a magyar bajnok hazafi tetemei nyugosz­­nak ; — és legyen áldott emlékezete. Nekem nem jutott a szerencse Nagy­ságod személyes ismeretségével dicse­kedhetni, s az életben Öntől oly távol, a halálhoz aggkoromnál fogva oly közel állok, hogy e szerencsére nem is számít­hatok, de biztosíthatom Nagyságodat, hogy méltó bánatában, Őszintébb részvét­tel, mint én, még legmeghittebb barátja sem osztozhatik. Kossuth Lajos egy lap szerint, a kir. ügyészek, hogy a vád­leveleket uj pereknél az uj törvény értelmé­ben szerkesszék,­­ a bírák pedig, hogy a büntetés kimérésénél mindig tekintettel legye­nek ítéleteikben az uj törvényben megállapí­tott büntetési fokozathoz. A képviselőház holnap ülést tart, tár­gyaltatni fognak a vám­ és kereskedelmi tör­vények módosítása, mit e tekintetben a főren­diház hozott. Ezek után következik a költség­­vetési vita, azután a bankstatutum módosítá­sai és a 80 milliós adósságról szóló tvjavaslat tárgyalása élt át, mert az ígéretek betöltésének legszen­tebb ünnepei helyett az emberi gyarlóság, hi­úság s szószegés miatt otromba polgári csaló­dások ünnepeit gyászolta Rajtad áll, jogaidban méltatlanul meg­sértett nemzet; rajtad áll bizalmadban meg­csalatott választóközönség, hogy örvendete­­sebb ünneped legyen ! Okulva az adott szava­kat megszegett képviselőid botrányos példáján, oly kétségtelen s szilárd jellemű képviselőket válassz, kik a „szabadelvűség“ denevér sze­replésétől mentek, kik a hazai jogok védel­mére, helyre­állítására, önállóságunk kivívá­sára, a nép terheinek könyítésére törekedvén, szebb jövőt derítsenek hazánkra, örömet és megelégedést fent és alant minden honpolgár kebelében, s meglásd , hogy a negyedik pün­kösd Isten áldását árasztó ünnepe leend ha­zánkra, s nem lészen többé a keserű csaló­dások, hanem az ígéretek beteljesítésének örömünnepe. BUDAPESTI HÍREK. Az egyetemen nem lesz többé katalógus olvasás. Ez intézmény már a jövő tanévre megszüntetik. A nemzeti zenede osztályvizsgái e hó 11-től 24-éig tart­hatnak meg. Az Edelsheim-hadastyánok egylete tegnapelőtt tartotta zászlószentelési ünnepé­­roppant közönség jelenlétében. A terézváros­­ban dr. Hoffmann Pál egyetemi tanárt szán­dékoznak képviselőjelöltnek felléptetni. luffba esett egy városi utcsináló s mielőtt ki­­­húzták volna, bele fűlt. A népszínházban leg­közelebb egy pár uj Operette adatik. „A kis­­herczeg“ és „Niniche.“ Egy részeg favágó fatörzs helyet balkeze fejét vágta el. József főherczeg a Margitszigeten egy nyitott táncz­­helyiséget fog felállítani. ígéretek s csalódások Debreczen, jun. 11 Elmúlt ismét a pünköst ünnepe, s fájda­lom, a jelen kormány uralma alatt a harma­dik, melyen a cserbenhagyott nép hiába várta azon ígéretek beteljesitését, melyeket a nép bizalmával felruházott egyének, a legszentebb pillanatban országszerte tettek A magyar embert s az egész magyar nem­­­­zetet eddig úgy ismerte s becsülte a külföld,­­ mint szavatartó. Ígéretéhez hű népet, mely kész­­ életét koczkára tenni, kész inkább meghalni, mint ígéretét megszegni. Ez volt a nemzeti jel­lem több mint kilencz század óta, mely a tör­ténelem tanúsága szerint, csak egyszer szenve­dett csorbát a clericalisok izgatása miatt s szülte a szerencsétlen várnai katastrophát. Divatossá lett a legmagasabb porezon, di­vatossá az uralkodó többség képviselő körei­ben, nem teljesíteni azt, mit a választók előtt programmszerüleg ígértek, a nemzeti jellem botrányos compromittálásával, s a megcsalatott választók dermesztő bámulatára. . Hajdan a pünköst, a valódi messiási ígé­ret betöltésének ünnepe volt. 1846 év előtt a keresztyén vallás isteni alapitója ezen ünne­pen küldötte el a vigasztaló lelket tanitványa­­ira, a mint azt ígérte volt, s a bátorító, lel­kesítő vigasz ereje képessé tette a híveket, az üdvözítő tudomány hirdetésére, a keresztyén egyház megalapítására. Mily csodás ellentéte ez a szent hajdan­nak, és a jelen vakító kornak ! Akkor az isteni megváltó, a valódi Mes­siás nem késett megadni híveinek a mit ígért, most pedig a gondviselés-rendelte újkori Messiás uralma alatt három szomorú pünkös­­töt értünk meg, melyeken a számtalanszor tett ünnepélyes ígéretek beteljesítését hasztalan vártuk. Ezek helyett azonban a közös vám, kö­zös bank, közös hadsereg, s egy jobblét után sóvárgó kebelből önként felnyomuló óhajtá­sokat megfojtó büntető törvények, újabb újabb adóterhek, lenyűgöző reactionárius rend­i szabályok stb. stb. adattak a csalódott nép bizalma jutalmául. Kétségtelen, hogy a mostani nyomorult helyzetet a jelen kormány s szavazógépként őt segítő szabadelvű többség állította elő, s a magyar nemzet három évi békés és remény­­teljes várása alatt három szomorú pünköstöt T­a­n­ü­g­y. Sárospatak, jun. 4 A sárospataki ref. főiskolában, az 1877/8- dik iskolai évet bezáró vizsgálatok következő rendben fognak megtartatni I. A gimnasiumban Junius 17, 18, 10-én, négy elnökség alatt a négy alsó osztály vizsgálata, mindeniké sa­ját tantermében ; ezután a felgimnásium vizs­gálata ily rendben: V-ik osztály csütörtök ju­nius 20, d. e. latin, d u. vallás, péntek jun. 21-én d e. mennyiségtan, d. u. magyar, szom­bat jun. 22-én d. e. német, d. u. történelem, hétfő jun. 24. d. u. görög, kedd jun. 25. d. u. természetrajz, VI-ik osztály, csütörtök jun. 20. d. e. német, d. u. természetrajz, péntek jun. 21. d. e. latin, d. u. vallás, szombat jun. 22. d. e. görög, d. u. magyar, hétfő jun. 24. d. u. mennyiségtan, kedd jun. 25. d. u. történelem VII-ik osztály, csütörtök jun. 20. d. e. latin, d. u. történet, péntek jun. 21. d. e. magyar, d. u. mennyiségtan, szombat jun. 22. d. e. gö­rög, d. u. természettan, hétfő jun. 24. d. u. német, kedd jun. 25. d. u. vallás. VIII-ik osz­tály, szombat jun. 22. gyorsirászat, kedd jun. 25. franczia. Junius 26, 27, 28-án a tanügyi bizottság előtt szóbeli érettségi vizsgálat. Junius 29-én magánvizsgálatok. Jegyzet. 1. A négy alsó osztály betűrend­ben csapatonkint megy be s egyfolytában min­den tantárgyakból tesz vizsgálatot, kivévén a vallástant és éneklést, melyekből az I-ső és II-ik osztály június 15-én délelőtt, a III-ik és IV-ik ugyanaz nap délután állja ki a vizsgá­latot. A vallástanból a vizsgálat szükség ese­tében 16-án is folytattatik. 2. Az előkészítő osztály (progimnázium) vizsgálata jan. 15-én lesz. Ugyanezen napon lesz a vizsgálat a rajzból és szépirászatból is. 3. Junius 16-án délután a felgimnáziumi énekkar és zenetanulók vizsgálata fog tartatni ; ezek végeztével testgyakorlati mutatványok, II. Az akadémiában A vallás- és egyháztudományi szakban a colloquiumok a rendes előadási órákon és tan­termekben tartatnak, minden nap jan. 30-ig. A jogi és államtudományi szakban az alap- és államvizsgák letehetéséért a folya­modványt a szakelnökhöz kell beadni jan. 20- dik napjáig. A vizsgák tartásának idejéről az illetők hátiratilag fognak értesittetni. Jegyzet: 1. Junius 23-án, vasárnap d. e. a városi nagytemplomban isteni tisztelet ; ezután a főiskola imatermében az uj épület ü­nnepé­­ges felavatása, az egyházkerület nevében a főgondnokság által, s a főiskolai ifjúság nevé­ben annak átvétele s megköszönése egy aka­démiai ifjú által; ezután igazgatói jelentés a lefolyt iskolai évről; délután ugyancsak a fő­iskolai imateremben az ifjúsági énekkar vizs­gálata, szavalásv verseny, s a pályadíjak ki­osztása. 2. Június 24-én, hétfőn d. e. 8 órakor Radácsi György theologiai tanár székfoglaló beszédet fog tartani a főiskolai imateremben, ezután egyházkerületi közgyűlés a szokott helyen. 3. Junius 25-én kedden d. e. 8 órakor Krüzselyi Bálint jogtanár székfoglaló beszéde, ezután egyházkerületi közgyűlés. 4. Junius 26-án, szerdán d. e. 8 órakor néhai b. e. Csor­a Mihály nyugalmazott tanár felett emlékbeszédet tart Nemes Ferencz jog­tanár. — Midőn ezen vizsgarendet közzéteszszük, egyszersmind tisztelettel meghívjuk a t. ez. szü­léket, gyámokat, pártfogókat, átalában a tan­ügy barátait, s fölkérjük a megjelenésre Az igazgatóság. Az asphaltirozás ügyében helyből következő sorokat vettünk Debreczen, jun. 8. T. szerkesztőség Egy úri­ember jár itt most Budapestről azon czélból, hogy a főutczák házbirtokosait rá vegye a házaik előtti járdák, melyek je­lenleg lehetősek, asphaltirozására az angol­­svárczi társulat által, mely a kistemplom ke­­rületét csináltatta. Mint hallatszik, ma délutáni 6 órára a kis tanács­terembe több háztulajdonos ez iránti előértekezletre lett összehiva. Ha már a ház­birtokosok ily fényűzésre a mostani körülmé­nyek közt hajlandók leendenek, azt hiszem önök elveikhez híven el nem mulasztandják az illetők figyelmét felébreszteni arra, hogy van a hazában s közel N.­Váradon is, a­ki ez a sp­­haltirozást kész megtenni ; s nem éppen ros­­­szul, mint a­hogy Tamássy gyógyszerész háza előtt és bejáró kapuja alatt is látható, mely már több év óta ott áll, habár hazai iparunk oly szegény, hogy oly előnyt t. i. 10 évi tör­lesztést nem nyújthat is Egy hazafi. VIDÉKI HÍREK. A szegedi rendőrkapi­tány leborotváltatja a vándor czigányok fejét, hogy el­riassza őket a város látogatásától. Egy zámolyi lakos bortól,­dühösségtől hevülten apját baltával verte agyon. Gyiresen 3 egész­séges fiút szült egy anya, kik mind élve ma­radt. Bizonyára érdemjelet kap, mert ezen szerencse másod­ízben esett meg rajta. Petőfi Sándor születésházát Kiskörösön 800 forintért vette meg az „írók és művészek társasága.“ Mezőtúron nem múlik nap, hogy felgyújtást ígérő levelet ne kapna egyik-másik hivatal­nok, „ha állásáról le nem mond.“ A rima­szombati egyesült protestáns gymnasium f. hó 30-án ünnepli fenállásának negyedszázados ju­bileumát. Történelmi csarnok A főiskolai tűzoltó egylet (Harminczkettedik közlemény.) Torn­a: Az ifjúi erő fejlesztése, az izmok erősí­tése, ezek folytán az egészség fentartására nagy befolyással van — mint tudjuk — a torná­szás. És a tűzoltó egylet a­hol, épen ha va­lahol szükség volt a testi erőre, Lykurgus tör­vénye forma szervezete követelvén ezt, e te­­­­kintetbe is kívánta működését kiterjeszteni. A testgyakorlat a mai alakban külföld­ről honosulván a legújabb időben, e város is egész igyekezettel rajta volt, hogy a rendsze­res tornászás keblébe is megkezdessék. E végre gondolkozott alkalmas helyiségről, melyet a collegiumban fel is talált. Azon alapeszmé­ből indulván ki, hogy az ifjabb tanulókkal kell ezt megkedveltetni először, mint a kik által az biztosan terjedhet tovább. így lett itt e főisk. kebelébe tornafolyam is nyitva, nem csak kizárólagosan a tanulók , de a váro­siak számára is egyszersmind. Szép alkalom kinálkozván tehát, ez egy­let is hévvel ragadja meg az alkalmat s 1863 jul. 9-én tartott gyűlésen következő határozat hozatik : „Miután egyletünk czélja hozza ma­gával, hogy a testi erő s ügyesség a tagok ré­széről lehetőleg kifejtessék s tökéletesitessék, minek pedig a gymnastika egyedüli tere . El­nök felhivatik a közgyűlés által, hogy a gyim­­­násticának e czélra leendő használását kérő folyamodvánnyal keresse meg a n. t. t. tanár­kart.“ De mivel a gyimnastica csak igy leeni kívánt eredményre vezető, ha az idő járás min­denkinek törvényes kötelességévé tétetik, nem pedig a tagok önkényére bizatik, a tanárkar tehát e tárgyban is, megkeresendő, ennek megtörténtéig pedig gymnasticai tervezet ké­szítésével . Elnök Biró Károly, alelnök Ta­­bajdi Lajos, Csíki Kálmán, Daróczi Károly, ülnökök Czeglédi Imre, Dapsi László, Csá­­nyi Samu és Ujfalusi József tagok bízattak meg. Mely bizottság munkálatát nov. 25-iki gyűlésen felolvasván némi csekély módosítással elfogadtatik. Ugyanekkor elnök előadja mi­szerint ő már művezetőül Örvényi Vilmos s. tanár urat meg is nyerte, ki is — mint maga mondá — ez által egy régóta kebelében élő szép eszmét lát megvalósulva. Szinte itt elha­tároztatok : Hogy a tett gyakorlat ügyében tett ezen intézkedések az utódok által soha meg ne semmisitethessenek, a testgyakorlat annyira a tűzoltó egylet életéhez forrottnak nyilvánittatik, hogy egyik a másik nélkül fenn nem állhat, egyiknek megszűnése a másik ele­­nyészését vonván maga után. Majd 1864 febr. leérkezvén a tanárkartól a megerősített alap­szabály az egylet gymnasticailag is szervezhette magát. Ugyanis : az egész egylet 6 külön osz­tályra osztatik fel, mindenik osztályból a leg­ügyesebb kiválasztatik a többiek gyakorlására, és az igy kiválasztottakból alakított hetedik osztályt, művezető Örvényi V. úr volt szives hetenkint egy órán tanítani, a tanultakat ezek osztályaiknak adván át, az előhaladás ily mó­don sikeresen eszközöltetett. Az 1867-dik évben újra szerveztetvén a torna-egylet, első nagy gyűlésére, egyletünk elnökét és alelnökét is meghívja, kifejeztetett itt azon óhajtása a torna-egyletnek, miszerint szeretné ez, ha tagokul egyletünk tagjait is megnyerhetné. Ezen tárgy a közgyűlésen meg­vitatván, — noha némelyek a testületileg be­lépést nem pártolták, — szavazattöbbséggel az egész egylet belépése jön határozattá, ugyanekkor — változván a körülmények — alapszabályok módosítására Pap Károly elnök és Békési Gyula alelnök küldetnek ki, mely megerősített alapszabályt, midőn a társulat örömmel fogadja, nagy visszatetszést szül a 3-dik sz. végzés, melynek értelmében a ta­nárkar a társulatot, tagjai felett nem tartva illetékes bírónak, felebbezési fórumul a ta­nárkari törvényszéket jelöli ki. Mivel e társu­lat önálló, saját belkörében minden tanárkari beavatkozás nélkül működött a legrégibb idők­től fogva, e jogát —■ a­nélkül, hogy függet­lensége feladásával életerejét meg ne zsibbas­­­sza, munkássági buzgóságát el ne lankassza — fel nem áldozhatja, mit is a tanárkarh­oz ter­jesztendő feliratban ki is jelent. Ezek folytán a tanárkar is belenyugszik az egylet senkit és semmit nem fenyegető akaratában. (Folyt. köv. A német trónörökös életrajza Frigyes Vilmos Miklós Károly 1831. október 31-én a lipcsei ütközet évfordulóján született, mikor atyja még Vilmos porosz her­­czeg volt. Rendkívül gondos neveltetésben ré­szesült, különösen anyja, Auguszta szász-wei­­mari herczegnő befolyása alatt. 16 éves korá­ban az I. gyalog gárda-ezredbe lépett. Ta­nulmányait a bonni egyetemen végezte ; a ka­tonai tudományokban Roohntól, a későbbi had­ügyminisztertől, nyerte az oktatást. Mint ez­redes 1856-ban a 11. gyalogezredet vezényelte Boroszlóban. 27 éves korában nőül vette az akkor még csak 18 éves Victoria Adelheid Mária Lujzát, Victoria angol királynő legidősebb le­ányát. E házasságból 8 gyermek született, kik közül 7 van életben. 1866-ban főparancsnoka volt a 2-dik hadseregnek, mel­lyel Nachod, Skalitz és Trautenaunál győzött. Königgrätz­­nél gyors megjelenése által Poroszország ja­vára döntötte el a csatát. A franczia hadjáratban főparancsnoka volt a 3-dik (délnémet) hadseregnek, melyhez a bajorokon, würtenbergieken és badenieken kívül még az 5-ik, 6-ik és 11-ik porosz had­osztály is tartoztak. Weissenburg, Wörth, Beaumont és Sedannál, még Paris ostrománál működött e sereg. E hadjárat alatt a trónörö­kös vezérkari főnöke Blumenthal tbk volt. Ő a Hohenzollern-háznak első tagja, ki a tábor­­nagyi palotát kapta. (1871. okt. 27.) Ő egy­úttal orosz tábornagy is , azonkívül a 20-dik osztrák-magyar gyalog­sorezred ezredes-tulaj­donosa ; a berlini és oxfordi egyetemek tisz­teletbeli tudora, s lovagja a Mária­ Terézia katonai rendnek. Külföldi szemle Németország úgy látszik a reaktió felé kö­zeledik. A szövetségtanácsban tegnapelőtt birodalmi gyűlés feloszlatásának kérdésével fog­a­lalkoztak. A berlini helyőrség közül a pünkös­di ünnepekre egy se bocsátatott haza.­ A rendőr­ség Berlinben 200 emberrel szaporittatott. Ál­talában azt hiszik, hogy az uj képvsielők a választó közönség izgatottsága következtében oly majoritást fog adni a kormánynak mely meg fogja szavazni a socialdemokratia ellen irányuló reactionárius javaslatokat. Konstantinápolyt a muszka szeretné, de nem meri megtámadni, mivel hadseregének sa­ját biztonságáról kell gondoskodnia. Az orosz hadsereg a Balkán déli oldalán mindös­sze 170,000 embert számlál. Észak-Bulgáriában Gurkó alatt van 56,000, Romániában 30,000 ember Egy Cattaróba érkezett olasz hajó „Se­­gestó,“ mely Montenegró számára 13,000 zsák élelmiszert h­ozott és ezeket Niksicsbe fogja szállítani, azon hírt hozta, hogy Montenegró­ban az izgatottság rendkívül nagy és a mon­­tenegróiak el vannak határozva, az általuk meghódított herczegovinai és albániai terüle­tet fegyverrel is megtartani. Ezen elhatározás azonban igen sokba kerülhet Montenegrónak, mert Olaszország és monarchiánk több ízben tiltakoztak Antivárinak Montenegróhoz való csatoltatása ellen. A bessarábiai kérdés is nagy akadály a békés kiegyenlítésben. Muszkaország minden­áron vissza akarja rabolni e tartományt, me­lyet tőle 1856-ban elvettek. Ausztria pedig sem a Dunahajózás megosztását Muszkaor­szággal, sem azt, hogy Muszkaországnak köz­vetlen érintkezése és útja legyen Bulgáriába, nem fogja megengedni és így bármikor kerül e kérdés szőnyegre, ezt a világ háborút okozó Eris almájának tekinthetni. A háború jelsza­vai tehát: Bessarábia és Antivári. Layard angol követ figyelmeztette szultánt, hogy nagy veszély lenne, ha a jelen a kormányzati rendszer nem változnék. A szul­tán megígérte, hogy többé nem fogja minisz­tereit gyakran változtatni,

Next